Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-03-20 / 11. szám
1978. méretne 28. SZÖVETSÉGI SZEMLE S ráfizetünk a közönyösségre Az élet a legdrágább kincs Gyakran mondogatjuk, hogy csak egyszer élünk. Erről viszont a munkahelyek mindennapi gyakorlatában megfeledkezünk. Néha túl későn döbbenünk rá az élet értékére. Közömbösségünk megbosszulja magát. A munkabalesetek betegeskedéssel, sőt halállak Is járnak: munkából való kiesést, sok ezer kiesett munkanapot, népgazdaságunk szempontjából nem éppen lebecsülendő veszteséget okoznak. Szlovákiában naponta 3600 ember éppen munkabaleset következtében nem dolgozik. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának adatai szerint 1975 háromnegyed éve alatt — 1974 azonos időszakához viszonyítva — csökkent ugyan a munkabalesetek száma a szövetkezett és állami szektorban, de sok balesetnek nem kellett volna megtörténnie, ha szigorúan betartják a munkabiztonsági előírásokat, ha jó műszaki állapotban tartják a gépeket, ha a dolgozók és az üzemvezetőségek nem becsülték volna le a munkabiztonságot. (Egyébként a szövetkezeti szektorban 9900, az állami szektorban és további termelésigazdasági egységekben több mint 3920, az élelmiszeriparban pedig 2440 munkabaleset fordult elő.) Am legyünk konkrétak: a továbbiakban említett esetek szolgáljanak alapos Intel* mül mindnyájunknak. A tlmoradzai Anna S., a Podluzany-l Efsz növénytermesztési dolgozója múlt év szeptember végén négy kisgyermeket hagyott hátra. Halálos balesetet szenvedett, amikor a traktorról leszállva elővigyázatlanul ment át az úton s egyenesen a szembejövő autó kerekei alá került. Maga okozta tragédiáját; az autó és a traktor vezetője nem sértette meg a közlekedési és biztonsági szabályokat. A jó dolgozó, anya, feleség 36 éves kofában túl drága árat fizetett elővigyázatlanságáért és figyelmetlenségéért. Albfn M., Liptovská Lužna-1 traktoros még húszéves sem volt, amikor októberben felfordult traktora alatt lelte halálát. A baleset oka: alkohol hatása alatt vezette a traktort. Igaz, a szervezet, ebben az esetben a Liptovská Osada-1 Efsz, is megszegte a biztonsági előírásokat. A traktor ugyan jó műszaki állapotban volt, de a traktorost nem látták el biztonsági övvel. A traktorosnak még nem volt kellő gyakorlata dombos terepen végzett munkában. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1967. évi 40. számú közlönye megállapítja, hogy az üzem vezetősége köteles a kataszteri térképeken megjelölni az egyes dűlűket és megismertetni velük a traktorosokat. A kerekes traktorokat védőkabinokkal kell ellátni. Vonatkozik ez a traktorok biztonsági övékkel való ellátására is. Ladislav B., a Bátkai ÄG kombájnosa munkabiztonsági szabályok megszegése miatt olyan balesetet szenvedett, amelynek következtében amputálták a lábát. Belépett egy működő kombájn gabonatárolójába. Elég volt egy óvatlan lépés, megcsúszás... Éugen В., a Nyugat-Szlovákiai Baromfiüzem komárnoi (komáromi) központjának éjjeliőre égési sebeibe halt bele. A tüzet villanyfőző okozta, amely mellett melegedett. Vérében nagy mennyiségű alkoholt találtak s ez közvetlen összefüggésben volt a balesettel. Említést tettünk egyes, a múlt év második felében történt halálos balesetekről is. Számuk tavaly, 1974-hez képest, az efsz-ekben a 30 százalékot meghaladóan csökkent, s kevesebb baleset történt az állami szektorban és az élelmiszeriparban Is. Mégis a minisztérium hatáskörébe tartozó mezőgazdasági üzemekben tavaly több mint 50 ember halt meg munkabaleset kövekeztében, legtöbben a szövetkezeti szektorban. Igaz, az emberi tényező kihatása itt eléri a 75 százalékot: a gépek műszaki állapotának következetlen ellenőrzése és karbantartása, a biztonsági előírások be nem tartása és az alkoholfogyasztás. Még nem mindenütt működnek a biztonsági technikusok, nem mindenütt fordítanak kellő gondot a dolgozók egészségvédelmére, munkabiztonsági oktatására, néha csak súlyos munkabaleset vagy sérülés után tesznek intézkedéseket a helyzet orvoslására. A minisztérium hatáskörében a munkabalesetek terén a részleges javulás ellenére sem kedvező a helyzet. A munkabiztonsági előírások szigorúbb betartása, a feladataikat egyik vagy másik szakaszon felelőtlenül teljesítő és kihágást elkövetők szigorúbb felelősségre vonása, a nevelő-megelőző tevékenység csupán egy része a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban a munkabalesetek terén fennálló helyzet orvoslásával kapcsolatos feladatoknak. Igaz, hogy a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének nagy része van abban, hogy e téren is javult a gondoskodás a szövetkezetetsekről. A szövetség humennél járási bizottsága kezdeményezően és felelősségteljesen járt el. Itt az egészségvédelmi és munkabiztonsági bizottság érdemdús munkát végzett: a szövetkezetek többségében hasonló bizottságok létesültek. Mint azonban P. Hrabovský, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Humennéi Járási Bizottsága mellett működő egészségvédelmi és munkabiztonsági albizottság elnöke hangoztatta, a társadalmi ellenőrzés csak akkor lehet eredményes, ha minden dolgozónál és szövetkezeti tagnál megértésre talál. A megelőzés csupán egyike azoknak a fontos formáknak, amelyekkel nemcsak a nevezett járásban javítható a munkabalesetek terén fennálló helyzet. A nem munkabalesetek már évek óta kedvezőtlen irányzatot mutatnak. Számuk a legutóbbi öt évben a szövetkezeti szektorban több mint 130 százalékkal nőtt. Főként közlekedési baleseteikről, építési munkák szakszerűtlen végzéséről, különféle áramfogyasztók, vegyszerek, világító berendezések szakszerűtlen kezelésének hatásáról van szó. Az egészségvédelmi ügyosztály az év eleje óta kísérleti kutatásokat végez a trnavai, Banská Bystrica-1 és prešovi járásban, Bratislava főváros területén, kutatja a munkán kívüli balesetek időpontját, kimenetelét, helyét és okát. Ezek az elemzések Is a nevelőmunka helyes irányítását szolgálhatják. A helyzeten azonban sokkal többet javíthatnak az egészségügyi intézmények, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének szervei, a nemzeti bizottságok ős a mezőgazdasági üzemek. A népgazdaság tavaly naponta több mint egymillió koronát vesztett el munkabalesetek okozta munkaképtelenség következtében. Agyhoz kötött emberek, fiú, apa, anya nélkül maradt családok. E tény tudatosítása önmagában kevés. A munkabalesetek elleni küzdelemben a céltudatos és következetes magatartás elsősorban azt jelenti, hogy ne becsüljük le a munkabiztonsági szabályokat, mert ■ könynyelműség mindenkor rossz tanácsadó. RN Gyakorlatilag is kiválóak HATÁRIDŐ ELŐTT TELJESÍTETTÉK A CSKP XIV. KONGRESSZUSA HATÁROZATAIBÓL EREDŐ FELADATOKAT A nitrai járás komoly mértékben ** vette ki részét a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött alapfeladatok teljesítéséből. E járás mezőgazdasági üzemei már a múlt év augusztus végén teljesítették az ötéves terv kitűzött feladatait a mezőgazdasági nyerstermelés terén és az év végéig több mint 300 millió koroáa értékkel szárnyalták tói. Az árutermelés ötéves tervfeladatait lényegében már 1974-ben teljesítették és az ötéves tervidőszakot nézve az árutermelés alapjaiba 1,2 milliárd koronával nagyobb értékű terméket adtak. Miben kereshető e nagyszerű eredmények lényege? Az egységes földművesszövetkezetek a pártszervezetek vezetésével kellőképpen kihasználták az üzemfejlesztés lehetőségeit és ezáltal korszerű nagyüzemi termelőegységekké váltak. Hatékonyan használják ki adottságaikat — a földalapot. Az emberek céltudatos munkája, a komplex agrotechnika tudományos vívmányainak alkalmazása, a nagyhozamú szovjet búzatajták, az NDK-ban kinemesftett értékes árpafajták, valamint a hazat nB- mesltésü vetőmagok tették lehetővé a' már közismert csúcshozamok elérését. amikor is gabonából 45 mázsás járási átlagot értek el. A gabonatermesztés fejlődésének gyors üteme és színvonalának emelkedése segítette elő, hogy a gabonafelvásárlás ötéves tervfeladatait már 1974-ben teljesíthették és az ötéves tervidőszak befejeztéíg hozzávetőlegesen 80 ezer tonnával több gabonát adhattak el terven felül. Gabonatermesztési eredményei vezettek oda, hogy a járást az 1974-as évben Munkaérdemrenddel tüntették ki ét a múlt évben a párt és a kormány elismerését nyerték el. Az állattenyésztés terén e legfontosabb feladat a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése, s ennek keretén belül a tehénállomány növelése volt. Négy és fél esztendő alatt a tehénállomány 19,2 százalékkal növekedett, és így minden lehetőség megvan arra, hogy száz hektár mezőgazdasági földterületen 23 egyedlétezámot érjenek el. A sertésállomány 1970-el összehasonlítva a szocialista szektorban 38 ezer darabbal növekedett, az egyedsürfiség pedig száz hektár mezőgazdasági területre számítva 135 darab. Az állattenyésztés dinamikus fejlődése tette lehetővé az ötéves tervidőszak feladatainak teljesítését már 1975 első félévében, éspedig a vágóállatok esetében 101,2 százalékra, a vágóbaromfinál pedig 122,4 százalékra. A múlt év októberének elején a járás teljesítette a tejfelvásárlás tervét ée október 21-én büszkén jelenthette a tojásértékesítés feladatainak teljesítését is. így a nitrai járás földművesei az ötödik ötéves terv utolsó esztendejének áruértékesítést feladatait az állattenyésztési termékekből jelentősen túlszárnyalták. Ez pedig szilárd alapot jelent a hatodik ötéves terv megnövekedett feladatainak sikeres teljesítésére. Az új ötéves tervidőszakban a nitrai járás földművesei számolnak azzal, hogy a mezőgazdasági nyerstermelést 18,4 százalékkal, az árutermelést pedig 25,9 százalékkal növelik. A feladatok súlypontja a növénytermesztésre hárul. Különösen a gabonafélék, a tömegtakarmányok, a hüvelyesek, a zöldség, a gyümölcs és a szőlő terméshozamait kell komolyabb mértékben növelni. Az állattenyésztés szakaszán fő feladatként továbbra is a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése marad. A feladatok sikeres teljesítése a szövetkezetektől igényes politikai és szervező munkát, a munkakezdeményezés fejlesztését, kellő közgazdasági propagandát és agitációt, a csúcsértéket jelentó hektárhozamok erkölcsi és anyagi értékelését, a legjobb hasznosságot elérők kellő jutalmazását követeli meg, mely utóbbinál értékelni kell egyúttal az abraktakarmányokkal való takrékosságot és általában a mindennemű költség- és anyagtakarékosság alakulását. Lényegében ezt az utat tűzte ki a CSKP KB és az SZLKP KB múlt évi októberi ülésein is. Ezen az úton haladnak a nitrai járás szövetkezeti földművesei a 6. ötéves tervidőszakban. Igyekezetüket hatékonyan támogatják a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságénak szervei, tisztségviselői és dolgozói, akik ebben a munkában már eddig is érdemeket szereztek. (tfurdiekj------Jogi ------tanács Tóth Jóaeef, Strekov, t. 780. Ajánljuk, türelmesen kérje, hogy az efsz tartea be a szerződésben vállalt kötelezettségét. Egyébként feltehetően tagosításról volt sző. A tagosítás alapján ugyan igénye van körülbelül azonos értékű és nagyságú (és minőségű) telek kimérésére, de az 1976. Január 1-től hatályban levő 1975/123. sz. földhasználati törvény korlátozó rendelkezései szerint. Dr. F. J. ................................................................................. Az utóbbi években falvainkon is jelentősen Javult a közszolgáltatás. Farnán (lévai Járás) sokat tettek azért, hogy a község lakosságának ne kelljen mindenért a városba futkosni. Jogtanácsadó Egy talpalatnyi föld se maradjon műveletlenül! A TERMELÉS BIZTOSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ FÖLD ÉS EGYÉB MEZÖGAZDASÄGI TULAJDON HASZNÁLATÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY A termelés biztosítását szolgáló föld- és egyéb mezőgazdasági tulajdon-használati törvény 1978. január 1-én lépett hatályba. A mezőgazdasági földterület a termelés alapfontosságú termelőeszköze és a nép élelmiszerellátásának nélkülözhetetlen forrása. A társadalom elsőrendű érdeke a rendelkezésünkre álló egész földterület célszerű megművelése, kihasználása és minőségi javítása; ezért szükséges, hogy a mezőgazdasági földterületet a mezőgazdasági üzemek kihasználják a növénytermesztés belterjes fejlesztésére. A mezőgazdaságunkban és egész társadalmunkban észlelhető minőségi változások megkövetelik, hogy újfent módosítsuk a mezőgazdasági üzemek és az általuk megművelt földterület használati jogát rendező jogi kérdéseket, még akkor is, ha e földterületek bizonyos része továbbra is magántulajdont képez. A mezőgazdaság szocialista átépítésének folyamatában polgárok magántulajdonát képező földterületek túlnyomó többsége társadalmi használatba ment át. Ettől függetlenül a föld közös használatának továbbra is lényeges tényezője az az intézkedés, amelyet az 50/1955 Zb szómű kormányrendelet alapján foganatosíthatnak a mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében olyan földtulajdonosokkal szemben, akik különböző okok miatt nem művelték, vagy nem művelhették földjüket. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés továbbfejlesztését célzó jogalap megteremtése szemponjéból az eddigi joggyakorlat elégtelen, mivel az általa kialakult használati jog tartalmát tekintve nem telel meg a szocialista mezőgazdasági szervezetek jelenlegi feladatainak. Ezenkívül tartalma eltérő a szocialista mezőgazdasági szervezetek egyéb földhasználati jogának jellegétől. Ez tette szükségessé a föld és egyéb mezőgazdasági tulajdon használati jogának módosítását. Az említett módosítás célja, hogy elősegítse a szocialista üzemek fflldhasznélati jogának megszilárdításét az olyan magántulajdont képező földterületeken, amelyeket tulajdonosai rendesen nem művelnek meg. Az áj jogrendezés lényegesen kibővíti a föld és egyéb mezőgazdasági tulajdon használati jogát, hogy ennek tartalma megegyezzen a szövetkezeti használati jog tartalmával. A termelés biztosítását szolgáló használati jog alapján a szocialista mezőgazdasági sservezet jogosult azon területek és egyéb mezőgazdasági vagyont képező értékek használatára, amelyek tevékenységéhez nélkülözhetetlenek. Így a mezőgazdasági szervezetek számára lehetővé válik az általuk használt földterületeken tevékenységüket szolgáló épületeket és tagjaik számára lakóházakat építhessenek. Az áj jogrendszer hangsólyozza jogaikat az e területen levő növényzetre és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a használati jog, — a termelés biztosítása érdekében — az egyik szocialista szervezetről a másik szervezetre átruházható. Rendezi továbbá azt is, milyen feltételek mellett lehet a földterületet, illetve az épületet vagy egyéb vagyontárgyat ideiglenes használatban meghagyni. Az újonnan jóváhagyott használati jog elősegíti a mezőgazdasági termelés összpontositósónak és szakosításának folyamatót elsősorban azáltal, hogy a jövőben a szocialista mezőgazdasági üzemek nem alakítanak ki olyan kooperációs társulásokat, és közös mezőgazdasági vállalatokat, amelyeken különböző lenne a földhasználati jog, lényegesen eltérő a legfontosabb termelőeszköz, a talaj használati joga. A szocialista mezőgazdasági üzemek földhasználatának stabilizálására kerül sor azáltal is, hogy a jóváhagyott jogrendezés a szocialista mezőgazdasági üzemek számára — a termelés biztosítósa érdekében — lehetővé teszi minden olyan földterület felhasználását, birtokbavételét, amelyeket a magántulajdonos nem művel meg. Az ilyen földterületek megművelésére e törvény hatálybalépésének napjétöl a szocialista mezőgazdasági szervezetek egyenesen kötelezettek s Így az állami izerveknek nem kell minden egyes esetet külön-külön megoldani. Az áj jogrend minőségileg üj szempontokat, tartalmaz, amely szerint e földhasználati jog tárgyi jogot képez, tehát olyat, amely a bírtoktárgyra vonatkozik tekintet nélkül a tulajdonosra és egyúttal a használat időben nem korlátozott. Ez ast jelenti, hogy a szocialista mezőgazdasági szervezetek az ilyen földterületen folytatott gazdálkodás során, Illetve a hosszúlejáratú koncepciós intézkedések előkészítésekor nem kötelesek tekintetbe venni a tulajdonos személyének megváltozásét. Gyakorlati jelentősége abban látható, hogy a mezőgazdasági termelés szakosításának és összpontosításának folyamatában a mezőgazdasági szervezetnek a jövőben nem kell hosszas tárgyalásokat folytatni a földterület tulajdonosaival. A másik fontos tény viszont az, hogy a földhasználati jog ingyenes. Ennek is megvan az oka. A szocialista mezőgazdasági üzemek ugyanis jelentős beruházási összegeket fordítanak a talajjavításra, hiszen enélkül nem tudnának kellő terméshozamot elérni, olyat, amelyet társadalmunk megkíván. A talajjavításra fordított összegek többmilliárdos költséget jelentenek évente. A törvény a szocialista mezőgazdasági szervezeteknek további alapfontosságú kötelességét rögzíti, amely szerint a társadalom érdekében helyesen kell gazdálkodnia a földdel, növelni kell hozamét, biztosítva tökéletes kihasználását. Ugyanígy a törvény a föld tulajdonosénak kötelességévé teszi, — hogy azt a földterületet, amelyet a szocialista szervezet nem vett használatba — rendesen megművelje. Ez azzal a követelménnyel is összefügg, hogy a földet a mezőgazdasági termelés elért fejlődési fokának színvonalén műveljék meg, tehát belterjesen, az adott termelési feltételek között a legjobban, hogy a társadalmi szükséglet fedezésére a lehető legtöbb terméket adja. A* új törvény általi jogrendezés hatékony eszköz, s azt feltétlenül következetesen kell a mindennapi gyakorlatban alkalmazni. (Durdiakj
