Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-03-13 / 10. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1976. mátciu9 iá. MEZŐGAZDASÁG A MIKROSZKÓP ALATT Korunkban nagyszerű dolgoknak vagyunk szemtanúi. A korábban ott­hon 016, családjának és a házimun­kának élő пб kilépett a „világba“ és találkozott a technikával. Ma műsze­rek, lombikok, képletek, vegyi reak­­clök légkörében él... Honnan indult а пб, mit tesz ma? A Sládkovičovo—Nový Dvor-1 Mag­nemesítő Állomáson szigorú rendsze­resség uralkodik. Rendszeres agro­technikai, biológiai és technológiai vizsgálatokat, keresztezéseket végez­nek a hazai és a külföldről behozott háza- és »a tavaszi árpafajtákkal s a végeredményt közlik az értékelő szakbizottsággal, amely Jóváhagyja a fclnemesített vetőmag termesztését. A kísérlett állomás Impozáns épü­letébe a legjobbkor érkeztem. Az első helyiségben, ahová beléptem, a tava­szi munkákra készültek. A tavaszi ár­pa tisztaságát ellenőrizték. Hosszú asztal mellett asszonyok ültek, fiata­lok és középkorúak, valamennyiük előtt maréknyi árpa és nagyítóval vizsgáigatták, hány százaléknyi ben ne a haszontalan gyommag. Az első пб, akit megszólítottam Anna Bankóvá volt, a tizennyolc tagú szocialista brigád vezetője. Olyan brigádé, amely 1974-ben bronzfokozatot kapott. Kér­déseimre röviden, egyszerűen vála­szolt. — Munkánk érdekes és sokrétű. Oeoportunk az osztályozó részlegen dolgozik. A búza, tavaszi árpa tisztí­tását, osztályozását, csávázását, csi­­rázóképességét vizsgáljuk. Intéze­tünkben tudományos alapossággal ha­tározzák meg az ezermagsúlyt, a búza etkértartalmát, a vetőmag ellenálló­képességét, valamint szármagasságát. Egyszerűen szólva: a magot darabok­ra bontjuk. Hatszáz kísérleti kis par­cellával rendelkezünk, amelyet ta­vasztól őszig ml ápolunk, művelünk stb. Fontos a felelősségteljes, pontos munka, mert célunk a minél jobb hektárhozamot nyújtó vetőmag ter­mesztése. # Hogyan dolgoznak? — Télidőben reggel héttől fél né­gyig, de csúcsmunkák Idején, aratás­kor, csépléskor nyújtott műszakok­ban, sőt szombaton és vasárnap is. A brigád tagjai közűi szükségtelennek tartok egyeseket külön megdicsérni, hiszen valamennyien jól dolgoznak. Munkánk csak így lehet pontos és eredményes. Mindenki tisztában van feladatával és azt becsülettel igyek­szik teljesíteni. Ennek köszönhető például, hogy állomásunk az idén 280 mázsa elit tavaszi árpavetőmagot jut­tatott a mezőgazdasági üzemeknek. Da sajnos, mennem kell. Véget ért a munkaidőm, otthon pedig vár a „má­sodik“ mffézak. Gondolom, maga Is a feleség és családanya. Talán jobb, ha munkánkról a férfiak nyilatkoznak. A beszélgetést Így Ján Öurica mér­nökkel, a szakszervezet üzemi bizott­ságának elnökével folytattam. — Ha egy férfi nőt lát az utcán, színházban, vagy moziban rendszerint csak a nőt látja benne. Gyakran meg­lepődik azonban, ha ugyanazzal a nő­vel a munkahelyen találkozik. Példa erre a mi magnemesftö állomásunk is. ötvennyolc alkalmazottjának több mint a fele nő. Közülük a legfíata-A munkabrigád egyik tagja tavaszi árpát keresztez. labb tizenkilenc éves. Tehát az itteni munka javarészét nők végzik: mér­nökök, technikusok, laboránsnők stb. A második munkabrigád az idén a laboratóriumban alakult. Vezetője CinCarová Františka, aki az üzemi pártbizottság tagja. Vele sajnos, nem beszélhettem. A tizenhét tagú brigád munkáját is Ďurica elvtárs ismertette. — Munkájuk két nagyon fontos részből tevődik össze. Dolgozik itt egy biológiai és egy technológiai csoJ port. Együttesen végzik a vetőmagok — búza, tavaszi árpa — elemzését, a nemesített anyag értékelését. A mag­vakat két, sőt több éven keresztül termesztik, kísérleteket végeznek an­nak érdekében, hogy a végtermék a lehető legjobb legyen. Kipróbálják a* őszi búza fagyéllöságát, az árpa szár­­szilárdságát stb. Jelenleg 8000 új va­riáns tavaszi árpát próbálnak ki. Meg­állapítják például azt Is, milyen a növény ellenállőképessége a gabona- Usztharmat ellen. Kísérletezéseik so­rán citológiai, genetikai, fiziológiai, biokémiai és tecbnolőglal módszert dolgoznak ki a magnemesítő munka hatékonyságának a fokozására. Az új módszerek és munkaformák bevezeté­sével tízezer koronát takarítottak meg, és nem utolsósorban azon fáradoznak, hogy a mezőgazdasági üzemek részé­re a lehető legjobb minőségű, hazánk feltételei között a legnagyobb hektár­hozamokat nyújtó fajtákat nemesítsék ki. A magnemesítő állomás dolgozói, a „nők“, munkavállalásaikkal bizonyít-' ják, hogy helyesen értelmezik a sok­szor t'élremagyarázott egyenjogúságot. A CSKP közelgő XV. kongresszusa tiszteletére kilencszáz óra ledolgozá­sát vállalták. A kővetkezőképpen: öt mázsa nemesített tavaszi árpával foly­tatnak kísérletet. Ez,a mag a közel­jövőben kerül mezőgazdasági üze­meinkbe. Hét hektárnyi területen ti­zennégy mázsa búza kísérletét helye­zik előtérbe. Terven felül hetven má­zsa Dvoran (itt nemesített) árpafaj­tát adnak át 94 500 korona értékben. Kötelezettségvállalásaikban szerepei munkahelyük környékének rendben­­tartása, továbbá: egy tonna vashulla­dék gyűjtése. Vállalásuk pénzbeni ér­téke 107 405 korona. Ä beszélgetés során kiderült, ho­gyan kell és lehet jól dolgozni, mi minden áll az eredmények háterében. Öurica elvtárs végigkísért a munka­helyeken. Üvegházak, laboratóriumok, csávázóhelyiségek. Az egyik helyen az asszonyok tavaszi munkára készül­tek, a másikon kémcsövek, lombikok, mérlegek, mikroszkópok, elemzések stb. Másutt egy magyar gyártmányú „kemencében“ próbakenyeret sütöttek. A hűtőszekrényre emlékeztető kemen­cékben vetőmag csírázik. Kíváncsiak rá, mennyi csírázik ki és mennyi ma­rad meddő?! Az alkalmazottak közt ma nehéz lenne olyat találni, aki, ha egyszerű szavakkal is, ne tudná meg­határozni annak a munkahelynek a népgazdasági jelentőségét, ahol dol­gozik, arról nem is beszélve, a lányok és asszonyok havonta tizenöt-húsz, vagy ennél több százast visznek ha­za, hogy ezzel is hozzájáruljanak a család jobb anyagi ellátásához. Tudá­saikat, tapasztalataikat a modern me­zőgazdaság szolgálatába állítják, ugyanakkor odahaza négy-öt-hat tagú kis „társadalom“ várja őket. A felsorolást hosszan folytathat­nám. Jóleső változás rövid harminc év alatt. Bármely területre lépsz a ter­melésben, ott találod a nőt. A keze a gépek kapcsolóin és fogantyúin, szo­cialista munkabrigádokat szervez, kí­sérletezik, ejtőernyővel ugrik le a magasból és búvárruhában száll a tengerek mélyére. S mindezt a gyenge nő — mondták hajdanában. Megcáfolta az idő, illetve maguk a nők. Nagy Teréz Céh az igényes feladatok teljesítése FELHÍVÁS A NYUGAT-SZLOVÄKIAI KERÜLET MEZÖGAZDASÄGI DOLGOZÓIHOZ Február 19-én Bratislavában az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottsága székházéban Štefan Majerčík elvtárs a pártbizottság tit­kára, valamint a KMI vezetősége érté­kelte a tej-, a hústermelésben, a szarvasmarha-hizlalásban és tenyész­tésben elért legjobb járások, mező­­gazdasági üzemek és személyek ki­magasló eredményeit. Egyben körvo­nalazta azokat a feladatokat, amelyek a hatodik ötéves tervidőszakban a kerület mezőgazdasági vállalataira hárulnak a szarvasmarha állomány minőségének további fejlesztésében. A tanácskozás résztvevői a sorra következő- teendőkkel kapcsolatban az alábbi felbivással fordulnak a ke­rület mezőgazdaságának a dolgozói­hoz: A mezőgazdaságra háruló feladatok sikeres teljesítését —. az ötödik öt­éves tervidőszakban — jelentősen elő­segítette az állattenyésztés és annak legfontosabb ágazata a szarvasmarha­tenyésztés. Az illetékesek kellő felté­teleket teremtettek a termelési és felvásárlási feladatok sikeres teljesí­téséhez, ami lehetővé tette a főbb ál­lati termékek felvásárlási tervfelada­tának a túlteljesítését. A számottevő siker mellett azonban egyes járások tejtermelésében komoly fogyatékosságok mutatkoztak. Ezek közé tartozik a komáméi, a Nové Zámky i, a levicei, a galantai és a trnavai járás, majd ezeken belül több mezőgazdasági vállalat. Nagy arányta­lanságok mutatkoztak egyebek közt az alapállomány felújításában, a bor­jak elhullásában és főleg a növendék­­maihaállomány felnevelésében. A mezőgazdasági vállalatok külön­féle intenzitással törekedtek a terí­­ntés és az abraktakarmány hatékony felhasználása érdekében az állomány táplálására. Azért, hogy a következő időszakban kerületünkben a szarvasmarha-te­nyésztésben még dinamikusabb legyen a fejlődés, mi, a tanácskozás részt­vevői, a JMI-k vezetői, a főállatte­nyésztők, a mezőgazdasági szolgálta­tás vezetői, valamint a mezőgazdaság legjobb dolgozéi aktívan kivesszük részünket. Kijelentjük, hogy a CSKP és az SZLKP KB októberi plénumának az irányelvei, továbbá a CSKP KB, a kor­mány, a szakszervezetek és a SZISZ felhívására, az SZLKP kerületi konfe­renciája, továbbá a CSKP közelgő XV. kongresszusa tiszteletére és a járási pártkonferenciák állásfoglalása szel­lemében egyesítjük erőinket a felada­tok teljesítéséhez. — Fokozzuk az állattenyésztésben az irányító-szervező munka színvona­lát, minden igyekezetünkkel a rejtett tartalékok feltárására és a gazdasá­gokban, a farmokon, az istállókban felmerülő fogyatékosságok eltávolí­tására törekszünk. Mindennapi szer­vező munkánkkal — személyes kap­csolatban azokkal, akik befolyásolják az eredmnéyek alakulását — előse­gítjük az állattenyésztésre hárulő tervfeladatok teljesítését. — A szocialista munkaverseny 6» a kötelezettségvállalások kibontakoz­tatásával elősegítjük az állattenyész­tés legfontosabb feladatainak a tel­jesítését, a szarvasmarha-állomány hasznosságának szüntelen javítását, a meghatározott abrakfogyasztás szigo­rú betartását. Tág teret nyitunk a fel­adatuk teljesítésére irányuló kezde­ményezések kibontakoztatására, a dolgozók vállalásain keresztül felsza­baduló értékek realizálására. — Törekszünk az élenjáró dolgo­zók, munkaközösségek, szocialista bri­gádok kiváló eredményeinek a propa­gálására, hogy ezzel az állattenyész­tésben elősegítsük a kiváló módsze­rek széles körű elterjesztését. — A szarvasmarha-tenyésztésben továbbra is az alapállomány szaporí­tására törekszünk, s arra, hogy a ha­todik ötéves tervidőszak végére a ke­rületben 100 hektáronként több mint 60 szarvasmarhát, s ezenbelül 24,3 tehenet tartsunk, valóraváltsuk állat­állományunk minőségi javítását, meg­határozott nemesítési program alap­ján a törzskönyvezett állomány 30 százalékában. — A hatodik ötéves tervidőszak vé­gére célul tűzzük ki kerületünkben a 3300 literes tehenenkénti évi tejhasz­nosság. 100 tehéntől 100 borjú eléré­sét és 95 nek a felnevelését. Az 1976 os évben 3090 liter tejhasznos­sággal számolunk tehenenként és 100 tehéntől 91 borjút nevelünk fel. — Minden egyes mezőgazdasági vállalatban elegendő kiváló minőségű terimés takarmány mennyiséget készí tünk be, s ezzel az állattenyésztésben lényegesen javul a felhasználásra ke­rülő abrak hatékonysága. Ugyanakkor a rétek és a legelők takarmány tar­talékait is felhasználjuk a bőséges jé minőségű takarmányalap kialakításá­ban. — Különös gondot fordítunk az üszönevelésre, azok időbeni vemhesü­­lésére, a laktáciúra való előkészítés­re, az elsőborjasok istállóiban az egyedek hasznosságának az ellenőr­zésére. Jobban kihasználjuk a hfzé­­marha genetikai képességét a napi súlygyarapodás fokozása érdekében Ezzel és más intézkedésekkel tel­jesítjük a hatodik ötéves tervidőszak­ban ránk méretezett feladatokat és elősegítjük dolgozó népünk életszín­vonalának fokozatos javulását. A tanácskozás résztvevői. A hatodik ötéves terv elő­** irányzatai ismertek, meg­vitatásuk országszerte megtör-, tént, végső formába öntésük ezekben a napokban folyik. Az 1976. évi terv kialakításánál a tervezők természetesen már is­merték az elmúlt gazdasági év eredményeit, az 1975. évi zár­számadását, amely egyben ki­­indulóját képezi az idei terv­nek. Közben pedig előrehala­dott szakaszba jutott az 1976—- 1980. évre szőlő népgazdasági terv feladatainak meghatározá­sa Is. A közelmúltban a kelet-szlo­vákiai kerületi pártbizottság értekezletet tartott, amelyen jelen voltak a kerület szövet­kezeteinek elnökei, állami gaz­daságainak igazgatói, a mező­gazdasággal együttműködő üze­mek, vállalatok Igazgatói és az üzemi pártszervezetek elnökei. A kétnapos értekezleten a me­zőgazdasági termelés és az anyagfelhasználás helyes ará­nyairól, a termelés szerkezeti változtatásáról, az exportképes­ség növeléséről, az Importanya­gok gazdaságos felhasználásá­ról, a hatékonyság növeléséről, a belső tartalékok feltárásáról és egyebekről volt szó. A kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeinek az 1971-es—1975-ös évben 2 millió 974 ezer tonnányi szemes ter­ményt kellett volna termelniük, valóságban azonban csak 2 millió 787 ezer 400 tonnát ér­tek el. A Jövőben egyre nehe­zebb lesz a gyenge termőhelyi adottságok „Indoklása“. Á nö­vénytermesztésben a korszerű technika, technológia alkalma­zásával megszüntethetők az ed­dig hátrányos tényezők. Az iparszerű termesztési formák bevezetése a termésátlagban csak néhány mázsa eltérést jelent. / Az abraktakarmányok fel­­használásában is van mit javí­tani, hiszen ott mutatkozik a legnagyobb aránytalanság. Pél­dául egy liter tej kitermelésére dás színvonala nem kielégítő, a géppark elavult, hiányoznak a korszerűsített gazdasági épü­letek, a tárolók. A tagság java­része kiöregedett — hatvan éven felüli — Így nem tud elég aktívan részt venni a közös munkában, hogy ez üzemek a kor követelményeivel lépést tartva fejlődjenek. Az okszerű mezőgazdasági termelés kínálja a takarékos­­sági lehetőségeket. Itt minde­nekelőtt következetesség és az adnak az ésszerű gazdálkodás megalapozásához. Egyesek ter­vét a következetes vezetési színvonal, az előrelátás és a határozat lényegének a megér­tése jellemzi. A mezőgazdasági üzemek másik része a pártha­tározatot leszűkítetten értel­mezte, a tennivalókat csupán az anyag- és energiatakarékos­ságra korlátozta. Nem ismerték fel, hogy a korábbinál bonyo­lultabb feltételek kö_zt kell a feladatokat megoldani. Kellő komolyságot g tgj-yfg 29—50 dkg között váltakozik a felhasznált abraktakarmány, egy kg marhahús-termelésben 2,95—3,10 közötti, a sertéshús­­termelésben pedig kg-onként 0,10 dkg-al lépik túl az abrak­fogyasztást. A gazdálkodás gyengéje, fo­gyatékossága nemcsak az ala­csony hozamokban, a korszerűt­len talajművelésben van. A szö­vetkezetek ebben a kerületben jóval az otpimális nagyság alat­ti földterületen gazdálkodnak, a közösen művolt terület pél­dául alig haladja meg az 1672 hektáros átlagot. A szövetkezetek 25 százalé­kánál még mindig nem érik el az' 1000 hektáros összterületet. A kis egységeknél a gazdálko­egyes esetek serkentése segít­hetne. Minden megoldás átgondolt vezetési szemléletet kíván. E- zért a tennivalókat átfogó ter­vekben kell rögzíteni. A terv, valamint a gazdálkodás alap­motívuma az ésszerű takarékos­ság. Rendkívül fontos, hogy kitűnjék a hosszabb távú gon­dolkodás és még csak véletle­nül se kampányjellegűnek te­kintsék a feladatokat. A kelet-szlováikai kerület va­jamennyi mezőgazdasági üze­meiben megvitatták a CSKP KB októberi plénuma határozatait. A mezőgazdasági üzemek egy­­harmada időben és megfelelő konkrétsággal válaszolt a hatá­rozatra. A tervek lehetőséget A harmadik csoportba azon mezőgazdasági üzemek tartoz­nak, amelyekben megnyilvánul a vezetők abszolút igénytelen­sége, az elért eredményekben való megnyugvás, a szellemi restség, a pontatlanság. A gaz­daságok sokaságában a terve­zést nem előzte meg átfogó elemzés. így a tervek egy része nem tartalmaz eléggé konkrét feladatokat. Többen az anyag- és energia megtakarítására irá­nyuló elgondolásaikat nem tá­masztották alá meggyőző szá­mításokkal. Á negatívumok mel­lett persze, az előremutató té­nyezők Is említést érdemelnek. Miután a kelet-szlovákiai ke­rületben jelentős az élelmiszer­­ipar, ezért a Jövőben a gazda­ságok az idény-jelleg megszün­tetésére nagyobb gondot fordí­tanak. A távlati tervekben sok a kooperációs kapcsolat kiépí­tésére irányuló elképzelés, a­­mely a termelőeszközök haté­konyabb kihasználását segíti elő. De ami a legfontosabb: több mezőgazdasági üzem ter­véből nem hiányzik a hosszabb távú gondolkodás sem. A felszólalásokból kitűnt, hogy az egyes gazdaságok kö­zel 2 százalékos költségmegta­karítást terveznek, ami reális, bár nagy erőfeszítést igénylő vállalás. Az anyag-, energia- és általános költségek csökkenté­sére irányuló elképzelések kon­krétak. Megállapítható, hogv egyes pártszervezetek cselekvő mődon, érdemben vitatták meg a terveket, melyekben érvényre jutott a legfelsőbb pártszervek felhívása is. Bebizonyosodott, hogy a kommunisták készek se­gítő szándékukat cselekvéssé formálni és ennek kapcsán я dolgozók helyesléssel fogadták a CSKP KB októberi plénumá­nak határozatát, melynek meg­valósítása nem tűr halasztást. Az intézkedések időszerűsé­gét Igazolja az is, hogy az üze­mek az 1976. évi tervelképzelé­seket a múlt évhez képest mó­dosították. Érdemes megemlíte­ni, hogy a múlt évhez viszo­nyítva az idén gabonafélékből 7 ezer vagonnvival fokozzák a termelést és 30 millió literrel a tejtermelést. Illés Bertalan I

Next

/
Thumbnails
Contents