Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-03-06 / 9. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1976, március 8. IL===== A párt gazdaságpolitikájának helyességét az élet igazolja! Lelkes kommunista alkotó-igényesség, egészséges politikai légkör Jellemezte a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) já­rás kommunistáinak a közelmúltban tar­tott tanácskozását. A vezetőtitkár főbe­­számolójából és a hozzászólásokból ki­tűnt, hogy a párt a múlt években nagy tekintélyre tett szert a tömegek körében. A pártszervezetek az emberek tudatfor­málásában, a gazdaságpolitikai feladatok teljesítésére való mozgósításban tervszerű és céltudatos tevékenységet fejtettek ki, ami a népgazdasági tervben körvonalazott teendők jelentős túlszárnyalásában jutott kifejezésre. r A Járás termelési eredménye nagyvonalakban már közismert. A [tervben meghatározott célkitűzé­sek túlszárnyalásaiért a közel­múltban magas társadalmi elisme­résben részesültek. Köztársasági Érdemrendet kaptak, Ferencet Štefan vezetőtltkári be­számolójában egyebek közt azt is kiemelte, hogy a Járás dolgozói a (CSKP politikáját magukénak tekin­tik, mely az össztársadalmi vonat­kozásokon túl teljes mértékben szem előtt tartja érdekeiket. Ez azt Jelenti, hogy a párt gazdaság politikai célkitűzései és a tömegek érdekei találkoztak, mert Időben ü,’ és helyesen tájékoztatták az embe­riket. K A Jó légkör kialakításának, a kö­vetkezetes politikai munkának a blpznyítéka az is, hogy a járás dolgozói hazánk dicső szovjet had sereg általi felszabadításának 30. évfordulója tiszteletére 158 millió Köp értékű vállalást tettek a ter­melés fellendítésére, s ezt becsü­lettel teljesítették. Amikor a köz ponti szervek a CSKP XV. kongresz­­sznse tiszteletére felhívással for dnltak a dolgozókhoz, további 88 millió Kčs értékkel szilárdították korábbi vállalásaikat, s ezt a múlt év végéig szintén teljesítették. A vállalásokat több mint 25 ezer egyén és 1740 munkaközös­­■ ség, illetve 128 vállalat dolgozói­nak a lelkes Igenlése támasztotta elá. ami offenzív politikai munkát követelt a Járási pártbizottság a Í JMB, a JMI és más szervek kommu­nistáitól. A politikai munka folya­matosságával az egyes pártplénu­­mok utáni időszakokban további lendületre serkentették a tömege­ket; Ezzel az emberek ezrei csatla- E koztak a társadalaml termelés fellendítését, az energiahordozók­kal való takarékosságot szorgal­mazó össztársadalmi érdekeket szolgáló mozgalomhoz. Pártunk következetes gazdaság­­politikájával egyetemben elmélyült az eberek biztonságérzete is. A dolgozók sokasága megértette, hogy csakis a feladatok követke zetes teljesítésével valósítható meg az életszínvonal arányos emelke­dése, s ennek a tudatosítása tette lehetővé a Járás mezőgazdaságá­ban a kimagasló munkasikerek el­érését. Ebben a pártnak elévülhe­tetlen érdemel vannak. A Járásra — köztudottan — túl­súlyban a mezőgaaadsági termelés Jellemző. Érthetően itt bontakozott ki a legfigyelemreméltóbb ter­­melésfellendltö aktivitás, minek eredményeképpen a CSKP XIV. kongresszusán körvonalazott le­bontott feladatokat Jelentősen túl­szárnyalták. Az elmúlt öt évben nem keve­sebb, mint 9950 vagon gabona­mennyiséggel adtak többet a tár­sadalmi alapba, mint amennyit a terv előirt résziikre. Talán monda­nunk sem kell, hogy ezzel nagyban hozzájárultak az országos gabona­­program, Illetve az önellátás vaió­­raváltásához. Ezt az alábbiak is bizonyítják. Míg például a járásban az 1880 —1940-es években, vagyis hat év tized alatt a gabonafélék hektár­hozama mindössze 140 kg-mal ja­vult, addig az utóbbi öt esztendő­ben 22 mázsa hektárhozam emel­kedést értek el. Ez a legkézenfek­vőbb bizonyítéka annak, hogy pár­tunk gazdaságpolitikája helyes; az élet ezt igazolta. A termelés fellendítéséhez a já­rásban ható belső gazdaságpoliti­kai erőkön túl érthetően a külső tényezők is közrejátszottak. Egye­bek közt az is, hogy társadalmunk, munkásosztályunk egyre több jó és hasznos termelőeszközt bocsá­tott a földművesek rendelkezésére, továbbá a Szovjetunió a nemzet­közi szocialista együttműködés ke rétében kiválő biológiai értékú vetőmagvakat szállít. amelyek nagy hozamok elérését teszik le­hetővé. Ez azonban semmiképpen sem csökkenti a járás kommunistáinak és pártonkivüli dolgozóinak az ér­demét, hiszen a termelésben sikere sen kihasználták a lehetőségeket, amit más járásokban is megtehet tek. A fentiek bizonyítják, hogy a XIV. pártkongresszust követő évek­ben a Járás mezőgazdasága dina­mikusan fejlődött, s az ötödik öt­éves tervidőszak alatt az összter­melés 39 százalékkal Javult, az árutermelés pedig megduplázódott és a termelési alapokat arányo­san töltötték föl. Tavaly pl. több mint 258 ezer tonna gabonamennyiséget termel­tek. vagyis az 1970-as év valősá gához képest 11B ezer tonnával g többet. Ugyanakkor a többi főtér- I méknél is hasonló az eredmény. | A cukorrépa hektárhozama mint­egy 50 százalékkal haladta meg az 1970-es valóságot. Húsokból mint egy 9000 tonnával szárnyalták túl a tervezett feladatot. Figyelemre­méltó sikereket értek el a takar­mányfehérje-program valóraváltá­­sában és ma ezen az alapon fej­lesztik a termelést. Bátran mondható, hogy a föld­művelésben dolgozó kommunisták és a pártonkívüliek becsülettel tel­jesítették a célkitűzésben megha­tározott feladatokat. Túlszárnyalták a gabona 80 és a szemes kukorica 70 mázsás hektárátlagát, cukor­répából 420 mázsányit gyűjtöttek be hektáronként, tejből pedig te­henenként! évi átlagban 3550 litert értek el, ami olyan eredmény, ami­lyennel a CSSZSZK egyetlen más járásában sem dicsekedhetnek, pe­dig tejet mindenütt termelhetnek, csupán érteni kell a módját. A Járásban a mezőgazdasági ter­melés összpontosítása és szakosí­tása tekintetében Is Jelentős sike­reket értek el, ami tartalmat ad a szocialista munkamegosztásnak. Bátor törekvéseknek lehetünk szemtanúi az integrációs termelési kapcsolatok építésében Is. Ebben tulajdonképpen az Agrofigor az úttörő, a folytatás pedig a formá­lódó hústermelés! és más integrá­ció. A hatodik ötéves tervidőszakban a járás mezőgazdasági termelésé­nek mintegy 21—22 százalékos fel­lendülésével számolnak, ami az önellátásra való törekvésben na gyón reális célkitűzés. A teljesítés­hez társadalmunk a rá vonatkozó feltételeket megteremtette. Most már arra kell törekedni, hogy a Járásban a célkitűzést a termelés­ben valóraváltsák. Az önellátás érdekében a gabo­na hozamát 60, a szárított lucerna hektkárátlagát pedig 1G0 mázsa fö­lé kell emelni. Cukorrépából hek­táronként 500 mázsát, egy tehén átlagában pedig 3600 liter tej­­mennyiséget kell elérni. Nagyon lényeges feladat többek közt az anyag és munkaköltségek arányos csökkentése. Ennek kap­csán a jövőben még nagyobb igye­kezetei fejtenek ki a földalap bei­­terjesebb kihasználásában. Gon­doskodnak a tudományos-műszaki vívmányok belterjesíto, minőségi és gyors realizálásáról a termelés minden szakaszán. Idesorolható a biológiai anyagoknak a növényter mesztésben és az állattenyésztés­ben való igényes és következetes felhasználása is. A'járás mezőgazdaságának a fej­lesztését továbbra is a szocialista bővített újratermelésre való tö­rekvés hatja át. Ennek nagyon ha­tékony eszköze a tudomány és e technika bázisán kialakuló integ­ráció. A növénytermesztésben arra tö­rekednek, hogy a mezőgazdasági üzemekben a fehérjedüs takar­mány-termesztésnek hasonló igé-A CSKP XV. kongresszusa élőké­** szitésének második időszaké­ban Pezínokban aktívaértekezletet tartottak, melyen részt vettek a nyu gat-szlovákiai kerület azon járási és mezőgazdasági üzemeinek szakembe­­*•!, amelyek a múlt évben a növény­­termesztésben kibontakoztatott szo­cialista mnnkaversenyben kiváló ered­ményeket értek el. Az aktíván Štefan Matejčtk. a SZLKP nylugat szlovákiai kerületi bizottságának titkára is jelen veit. As elmúlt ötéves terv eredményei­vel,' valamint a hatodik ötéves terv­időszak feladatairól J. Algayer, a nyu gat-ezlctvékia KMI vezetője beszélt. Hangsúlyozta, hogy a kerület dolgo­séi becsülettel teljesítették a XIV. pértkongresszns éltei kitűzött felada­tokat. Becslések szerint a kerületben öt év alatt 19,8 százalékkal nőtt a bruttó mezőgazdasági termelés és 34,8 százalékkal az árutermelés. Az előbbi IS százalékkal, az ntóbbt 28.4 száza­lékkal volt több a tervezettnél. Ez elsősorban szocialista társadalmunk tervező népgazdasági irányításának, pártunk helyes mezőgazdasági politi­kájának az érdeme. A párt állandó figyelemmel kíséri a mezőgazdaság éa az élelmiszeripar dinamikus fejlő­dését és a kongresszusi határozatok teljesítését. A pártszervek és szerve­setek széles körű politikai szervező munkát fejtettek ki az áprilisi plénum határozatainak teljesítése, a tartalé­kok feltárása, valamint a lemaradó üzemek színvonalának javítása érde­kében. Kommunista pártunk, munkás­­osztályunk, a dolgozó földművesek együttes, szorgalmas munkája meg­hozta gyümölcsét. Az agrotechnika magas színvonalának, a mezőgazda­sági tudomány hatékony kihasználá­sénak és a Szovjetunió testvéri segít­ségének — főleg ami a nagyhozamú bálák szállítását illeti — köszönhető, hogy a kerület sikeresen teljesítette a gabonaprogramban meghatározott feladatot. A gabonatermesztés gyorsütemű fej­lődését bizonyltja az a tény, hogy mfg a'harmadik ötéves tervidőszak­ban a mezőgazdasági üzemek 5,5, a negyedikben 7,4, az ötödik ötéves tervidőszakban már 18,8 millió tonna gabonát termeltek, vagyis 1,6 milliő tonnával teljesítették túl az ötödik ötéves tervidőszak gabonatermesztési tervfeládattát. A legnagyobb fejlődés a búzatermesztésben tapasztalható. 1972-ben 38,9 mázsa volt a hektáron­kénti átlaghozam, a múlt évben pe­dig már 43,7 mázsa. Gabonatermesz­tési tervét a kerület 110,3 százalékra teljesítette és az állami tartalékalap­ba 278 ezer tonna gabonával adott többet a tervezettnél. A nyugat-szlo­vákiai kerület, ami a gabona hektár­­hozamát illeti, az utóbbi években az első helyre került csehszlovákiai vi­szonylatban. A kerületben tavaly hetven mező­­gazdasági üzemben termett harmincöt mázsa búza hektáronként és a ter­méseredményt sok esetben objektív feltételek is befolyásolták, ezért az említett mennyiség sem lebecsülendő. Űtvenhét mezőgazdasági üzem ötven mázsán felüli, ebből tizennégy hatvan mázsán felüli termést ért el. A kerü­kukorica termesztésének lényeges fo­kozásával stb. A pozitív eredmények elérése mel­lett negatív jelenségek is észlelhetők. Például a népgazdasági szempontból igen értékes és hasznos növényt, a cukorrépa termesztését eléggé elha­nyagolták egyes mezőgazdasági üze mek. 1975-ben a cukorrépa tervezett vetésterülete 47 269 hektár volt s ezt 842 hektárral túllépték. Egy hektár­nyi földterületre 388 mázsát tervez tek. Az átlagos eredmény pedig 378,7 mázsa volt hektáronként, vagyis ke vesebb a tervezettnél. Ebből adódik, hogy a kerület tervét csak 99,4 száza­lékra teljesítette. Ez az eredmény is főképpen a kiválő eredményt elérő üzemek tervtűlteljesítéséből ered. Jó példát mutattak a gyengébb eredmé­A kerület mezőgazdasági üzemei az állattenyésztés fejlesztésében is jelen­tős sikereket értek el. Fő célkitűzés a szarvasmarha-állomány fejlesztése volt. 1870-től több mint 80 ezer db-al szaporodott a szarvasmarha-állomány, ebből a tehénállomány 25 800-al. Az átlagos tehenenkénti évi tejhasznos­­ság 2892 literről 3050 literre emelke­dett. A húsfelvásárlás tervét 144 ton­nával túlteljesítették, a tej- és a tojás felvásárlását ugyancsak. Ez elsősor­ban annak köszönhető, hogy az állat­­tenyérsztésben érvényesül a nagyüze­mi technológia. Az utóbbi években fe­jeződött be a tojás- és a baromfihús­termelés iparosítása és folyamatban van a sertéshústermelés nagyüzemi iparosítása is. A fentiekből az derül ki, hogy a kerület nagymértékben Soron levő feladat a termelési aránytalanságok eltávolítása ф Példamutató munkát végeztek ф Jobb eredményekre törekednek ^ Bíráló igényességgel 4 leiben 106 ezer hektárnyi területen hatvan-hetven mázsás bektárhozainot értek el szemesekből. Az elkövetkező időszakban a gäbe naprogram megoldása érdekében a kerületben tizenkilenc százalékkal növelik azokat a gabonafajtákat, a­­melyek az adott feltételek között a legnagyobb hozamokat adták. Igv a szovjet búzafajtákból a Mironovszkát, a lubilejnát, a Kankázt, a jugoszláv fajtákból a Szávát és a Zlatná Dolina fajtát. Az árpa vetőmagot az utóbbi években a hazai nemesitő állomások szántották. Jelek mutatják, hogy két­­három éven belül újabb árpafajtákat kapnak a mezőgazdasági üzemek. Ahhoz, hogy gabonaneműekbő) és fokozatosan élelmiszerekből is önel­látóak legyünk az szükséges, hegy az utolsó évek eredményeit ne csak ál landésítsuk, hanem tovább fokozzuk. Bizonyított tény, hogy az eredménye­ket még növelni lehet; a gabonafélék összetételének javításával, a szemes nyékét elérő, hasonló feltételek kö­zött gazdálkodó szövetkezeteknek a Zlatná na Ostrove-i Efsz dolgozói, akik egy hektár földterületről hatszáz mázsán felüli répahozamot értek el, a Trebatícei Béke Efsz-ben pedig hat száznegyven mázsát. A Nové Zámky-i járás (106.7%), a komáromi (105.8 százalék), a Dun. Streda-i (105,5%), a senicai (100,8%), valamint a tren­­filni járás (100 %-ra) teljesítette terv feladatát. E növény betakarítása át­lagban hetvenegy napig tartott. A szakemberek megjegyezték, hogy a következő időszakban ki kell küszö­bölni az azonos feltételek mellett ter­melő szövetkezetek közötti arányta­lanságokat, javítani kell a minőségen, vagyis növelni az egy hektárra jutó egyedek számát, fokozni kell a cukor­­tartalmat, míg a répafejet, a répa­szeletet és a melaszt a leghatéko­nyabban fel kel) használni a takar­mányozásban és nem utolsó sorban csökkenteni kell a nagy vesztesége­ket. hozájárult ahhoz, hogy szocialista társadalmunk önellátó lett vajból, to jásböl, sőt bizonyos tekintetben hús­ból is, pedig hazánkban az egy főre jutó húsfogyasztás gyorsan növekszik. Az állattenyésztés további sikeres fejlesztéséhez, az önköltségek csök­kentéséhez szükséges a jé minőségű takarmány. Fontos, hogy a hatodik ötéves tervidőszaban csökkentsék a mezőgazdasági üzemek a szemes ta­karmányok fogyasztását, a gabonával, továbbá mindenfajta takarmánnyal racionálisan gazdálkodjanak. Az üze­meknek s a járásoknak nagyobb fele­lősséget kell vállalniuk a saját takar­mányalap létrehozásáért és eredmé­nyes kihasználásáért. A silókukorica tremesztésében a minőségi talajmű­velésen kívül döntő tényező az egye­dek számának pontos, a határidők, valamint a technológia fegyelmezett betartása mind a betakarításnál, mind a konzerválásnál, mert ezek a té­nyezők határozzák meg azt. milyen lesz a siiőtakarmány. A múlt évben nyességet tanúsítsanak, mint a múlt években a gabonának és a kukoricának, hogy az állattenyész­tésben sikeresen hasznosíthassák a lucerna és más növények termelés fokozó hatását. A gazdasági állatállomány hasz­nosságának a fokozásában a „ki­taposott“ úton haladnak tovább. Ennek kapcsán a kutatók közre­működésével olyan szarvasmarha­­tenyészanyagot hoznak létre, mely teljes mértékben alkalmazkodik a korszerű nagyüzemi termeléstech­nológia feltételeihez és nagy ob D hasznosságra képes, mint a koráb­bi típus. Arra is gondot fordítanak, hogy a jövőben az ugyanolyan feltété lek közt termelő vállalatok közti aránytalanság megszűnjön. Ugyan­ez egv-egy gazdaság belüzemi ter­melésére is vonatkozik. Előfordul nak ugyanis olyan esetek, amikor a kimagasló eredmények éveken keresztül ugyanazon személyekhez fűződnek, ezzel szemben mások hasonló feltételek közt jóval ki­sebb sikerrel termelnek. Monda­nunk sem kell, hogy ebben nagy tartalékok rejlenek. A tapasztalat azt mutatja, hogy az öntözés okszerű kihasználása Jelentősen hozzájárulhat a növény­­termesztés fellendítéséhez. A haté­konyság fokozása érdekében a jö­vőben igénybe veszik a öntözöku­­tatás legjobb tudományos tapasz­talatait, s a gyakorlatban való nagyüzemi alkalmazásával még ki­­magaslőbb hozamokra törekednek. Időszerű, hogy a következő évek­ben több gondot fordítsanak a gyümölcsészet és a zöldségter­mesztés kooperációs vagy integrá ciős alapon valő fejlesztésére is — amint azt a CSKP októberi plénu­mán Baryl elvtárs is hangsúlyozta — hiszen ez társadalmi igény. Ugyancsak megfelelő nyersanyag­alapot kell létesíteniük a járási székhelyen levő zöldség- és gyü­mölcskonzervgyár részére is, ami szintén népgazdasági érdek. Ezen igényes feladatok azt kö­vetelik, hogy a kommunisták is­mét az élre álljanak, ismertessék a tömegekkel a feladatokat, persze nemcsak nagyvonalakban, hanem úgy, hogy ki-ki megismerje a terv­ből ráháruló yebontott részt és я teljesítés feltételeit. Biztosak va­gyunk abban, hogy a Járás dolgo­zói a párt vezetésével az igényes feladatokat a jövőben is teljesítik. Hoksza István kiváló eredményt ért el a silókukori­ca termesztésében a Trnoveci Efsz (750 mázsát) és a Nová Dedinka-i Efsz (685 mázsát) hektáronként. A gabonaprobléma megoldásának elválaszthatatlan része a takarmá­nyuk szakszerű termesztése. Ezen a szakaszon is okvetlenül rá kell térni az intenzív módszerekre. E növények vetésterülete járásonként nem bővül; az összterületnek 22—23 százalékát, az évelő növények pedig 1—13 száza­lékát teszik ki. A kerületben tavaly több mint 1680 hektáron termesztet­tek intenzív módon takarmánynövé­nyeket, s ezek be is váltották a hoz­zájuk lűzött reihényeket. Például a lucerna és a lóhere termesztésében szárított állapotban jő eredményeket értek el a Petrová Ves-i Efsz-ben (131 mázsát hektáronként, a Cacbti­­cei Efsz-ben 115,1 mázsát, a Siladicei Efsz dolgozói 114 mázsát termesztet­tek hektáronként). A fent említettek kapcsán tapasztalható, hogy a takar­mányok termesztésének fokozása ér­dekében meg kell valósítani a komp plex programot a magnemesftéstől a tápanyagellátástól, az öntözés adta lehetőségek bevezetéséig és kihasz­nálásáig, a betakarítási gépesítésen a konzerváláson keresztül a préselt takarmányok gyártásáig. A növényi fehérje biztosításának leggyorsabb és legolcsóbb módja a lucerna és a hü­velyesek, továbbá gyorsan mozgósít­ható forrás az élelmiszeripari hulla­dékok, amelyek még mindig nincse­nek kellőképpen kihasználva. A feladatok igényesek, de megvaló­síthatok. A hatodik ötéves tervidő­szakban továbbra is ki kell használni mindazokat a tapasztalatokat, ame­lyeket az elmúlt években szereztek a mezőgazdasági dolgozók, egyúttal ta­nulni kell a hibákból is. Döntő jelen­tőségű lesz a termelés intenzifikálága, a gabonaneműek összetételének javí­tása. a veszteségek csökkentése az agrotechnikai határidők pontos betar­tásával. Továbbra is fokozni kell a szocialista munkaverseny különféle formáit, valamint az újítók és feltalá­lók mozgalmát. Az aktíván a KMI elismerő okleve­let adományozott a növénytermesztés­ben elért jé eredményekért a Brati­­slava-vidéki, a Dunajská Streda-i, a nitrai, a galantai, a trnavai, a Nové Zámky i járásoknak, valamint hatvan­egy mezőgazdasági üzem kénviselőjé­nek. NAGY TEREZ

Next

/
Thumbnails
Contents