Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-02-28 / 8. szám
б SZABAD FÖLDMŰVES 1978. február 28. fci:I,I A NYUGAT-SZLOVÄKIAI KERÜLET FÖLDMŰVESEI SIKERESEM TELJESÍTETTEK AZ ÖTÖDIK ÖTÉVES TERV CÉLKITŰZÉSEIT Pártunk XIV. kongresszusán tűzték ki mezőgazdaságunk elé azt a feladatot, hogy az alapfontosságú élelmiszerek egyre növekvő szükségletét saját termelésének növelésével biztosítsa. Ezt a feladatot, amelyet a kerületi konferencián bontottak fel a helyi adottságok figyelembe vételével, sikeresen valósítják meg. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi esztendőkben mezőgazdaságunk a népgazdaság egyik fontos stabilizáló tényezője lett. Rendkívüli jelentősége abban is megmutatkozik, hogy a világpiacon egyre súlyosabb lesz a helyzet a mezőgazdasági termékeket és az élelmiszereket illetően. Az eddig elért eredmények igazolták a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés előnyeit, amelynek földalapja a legutóbbi esztendők so rán komoly mértékben bővül azáltal, hogy az egyéni gazdaságok beleolvadtak a szövetkezetekbe. A CSKP és az állam állandó gondoskodása a szocialista mezőgazdasági nagytermelés anyagi-műszaki alapjának kibővítésére nemcsak a termelés dinamikájában, hanem a lakosság élelmiszerszükségletének jobb ldelégítésében mutatkozik meg, különösen a saját termelésű, alapfontosságú élelmiszereket tekintve. Az 1971—1975-ös esztendő időszaka alatt a mezőgazdasági termelés az összehasonlítható árak alapján 18,2 százalékkal, az árutermelés pedig 34,5 százalékkal növekedett. Az 1971-ben megtartott kerületi konferencián elfogadott fejlesztési irányelvet a termelésben 3,1 ponttal és az árutermelésben csaknem felével sikerült túlszárnyalni. Földműveseink munkájának eredménye, akik a pártszervek veze tése alatt valósították meg e határozatokat, még inkább kidomborodnak, ha ezt összehasonlítjuk a negyedik ötéves tervben elért eredményekkel. Népgazdaságunknak ebben az ágazatában a dolgozók számának csökkenése mellett a mezőgazdasági termelés térfogata az ötödik ötéves tervidőszakban 84,8 milliárd korona értéket ért el, ami egyötöddel több, mint a korábbi tervidőszakban elért valóság. Az állami alapokba eladott termékmennyiség egyharmadával növekedett. A CSKP XIV. .kongresszusa határozatainak érteimében fokozott gondot . fordítottak a növénytermesztés fejlesztésére. s ennek keretén belül elsősorban a gabonatermesztés fokozására. Az értékelt tervidőszak alatt a nyugat-szlovákiai kerületben 10,5 millió tonna gabonát termeltünk, s ez 2,9 millió tonnával több, mint az előző ötéves tervidőszakban, ugyanakkor pedig 1,2 millió tonnával haladja meg az ötéves terv kitűzött feladatát. Örvendetes, hogy a gabonatermesztésnek ilyen nagyarányú növekedését döntő mértékben a termelés belterjességének fokozásával sikerült elérni. A nagyhozamú szovjet búzafajták és ha zai nemesítésű árpafajtáink jelentős elterjedésének, a jobb agrotechnikának, a hatékonyabb tápanyagellátásnak és növényvédelemnek köszönhető, hogy a most befejezett tervidőszakban az átlagosan elért hektárhozam 42,3 mázsa volt gabonából. Ez 10,3 mázsával több. mint amennyit az 1988—1970-es esztendők során elértünk. Az is természetes, hogy a gabonafélék átlagos hektárhozama a hatodik ötéves tervben is növekszik majd, s így elérjük a fél vagonnyi átlagos hektárhozamot. Nem sikerült teljes egészében valóra váltani a cukorrépa termesztésében kitűzött célokat, mivel az átlagos hektárhozam az elmúlt öt esztendő alatt 375 mázsa volt, ami két százalékkal kevesebb, mint az előző ötéves tervidőszakban. A kitermelt összmennyiség ugyan egytized résszel nö vekedett, viszont a cukortartalom csökkenése következtében az összesen előállított cukor mennyisége a tervezettnél kisebb volt. Bizonyos sikereket mutathatunk fel a takarmánytermesztésben, továbbá a zöldség, a hüvelyesek és a szemes kukorica termesztésében, habár termesztésük jelenlegi színvonala nem felel meg a kor követelményeinek. Évelőtakarmányokból hektáronként 59,6 mázsát termesztettünk, ami egy ötödével több. mint a negyedik ötéves tervben. A hüvelyesek termesztését csupán a vetésterület bővítésével sikerült fokozni. A kukoricatermesztésben javulás csak az elmúlt évben következett be, amikor az átlagos terméshozam hektáronként meghaladta a 60 mázsát, ami egyötöddel több az ötödik ötéves terv átlagánál. A szarvasmarha-állományt az ötéves tervidőszak során 13 százalékkal növeltük, ennek keretén belül a tehénállományt egytizeddel. Az előzetes számítások szerint úgy mutatkozott, hogy a múlt év végén a kerületben száz hektár mezőgazdasági földterületre számítva 57,2 darab szarvasmarhát és 23 tehet tartunk. Így a kerületi konferencián kitűzött feladatot nemcsak teljesítjük, hanem a szarvasmarha esetében 2,2 darabbal túl is szárnyaljuk. A sertés- és a baromfiállomány az értékelt tervidőszak alatt egyötödével növekedett. A céltudatos nemesítő munka, az állatgondozók és az állategészségügyi szolgálat fokozott gondoskodása, valamint a takarmánykeverékek előáll! tásának egyre növekvő irányzata kedvezően befolyásolták a gazdasági állatok hasznosságának fokozását. Az egy tehénre jutó évi fejési átlag az ötéves tervidőszak során 148 literrel növekedett és így 3040 litert tett ki. Feljavult a növendékállatok gondozása és száz tehéntől 90 borját neveltek fel, továbbá minden kocától tizennyolc malacot választottak el. Az egy tojóra számított átlag alapján az évi tojáshozam több mint egyötödével növekedett. A mezőgazdasági termékek előállításának egyre növekvő térfogata tette lehetővé társadalmunk szükségleteinek tökéletesebb kielégítését saját forrásainkból. Az ötéves tervidőszak alatt az állami alapokba 2,5 millió tonna gabonát vsároltunk fel, ami B,3 százalékkal több, mint amennyit az évi tervek megszabtak. A mennyiség nagyobb részét — 88,8 százalékát — a búza teszi ki. Kukoricából, amely a keveréktakarmányok nélkülözhetetlen részét alkotja, 351 ezer tonnát vásároltunk fel, ebből az elmúlt évben 113,6 ezer tonna volt a felvásárolt mennyiség. Az ötéves terv feladatait lényegében sikeresen teljesítettük az állattenyésztési termékek felvásárlása terén is. Vágómarhából 1 millió 62 ezer tonnát, tojásból pedig több mint másfél milliárd darabot vásároltunk fel. A közellátásra eladott tejmennyiség az értékelt Időszak alatt 2 milliárd 784 millió litert tett ki, s így globálisan az ötéves tervidőszak feladata teljesítettnek tekinthető, habár ex elmúlt év tervteljesítésében e téren földműveseinknek bizonyos problémákkal kellett megküzdeniük. Még igényesebb feladatok megoldása vár földműveseinkre a most megkezdett ötéves tervidőszakban. Ezért igen fontos, hogy a munka jobb szervezésével, a belterjességet fokozd tényezők célszerű kihasználásával és következetes politikai-szervező tévé kenységgel, amely párosul a szocialista versenymozgalommal, mindjárt az ötéves tervidőszak első esztendejében megfelelő ütemet érjünk el a feladatok megvalósításában. A nyugatszlovákiai kerület földművesei előtt álló feladatok ebben az évben még fokozottabbak a gabonatermesztés, a gyümölcs és a szőlőtermelés terén. Az ipari növények termesztésében különösen fontos az olajos növények, elsősorban a napraforgó termesztésé nek fokozása, moly utóbbiból egyharmadával többet kell előállítani, mint tavaly. Magasabb határértékeket szabtak meg az állattenyéztési termékek felvásárlásában is. A sertéseladás összmenyiségét egytizeddel, a vágóbaromfi eladását pedig 7,6 százalékkal kell megnövelni. Tejből tízmillió literrel kell az 1975 ben elért tényle ges mennyiségnél többet eladni. A fogyasztási tojást illetően a felvásár lás 13 millióval kevesebbre számít, mint a múlt évben. Az előző esztendőkkel összehasonlítva minőségi változás észlelhető abban, hogy az állattenyésztési termékek eladási mennyiségének növekedése mellett a termelőknek egyúttal be kell tartaniuk az abraktakarmánnyal való takarékosságot célzó intézkedéseket. E téren fontos, hogy jobban kihasználják a tömegtakarmányok tápértékének növelésében rejlő lehetőségeket, nehogy felesleges veszteségek keletkezzenek a takarmányok tárolásakor és felhasználásakor. A gabonatermesztés terén leraktuk a további fejlődés jó alapjait. Az őszi gabonafélék vetésterületét jelentősen túlszárnyaltuk és eddig általában a növényzet fejlődése jó eredménnyel kecsegtet. A műtrágyák fokozott mennyisége, a nagy teljesítményű gépek és a nagyhozamú fajták megteremtették annak előfeltételét, hogy a hatodik ötéves terv igényes feladatait már e tervidőszak első esztendejében a nyugat-szlovákiai kerületben sikeresen teljesítjük. A hatodik ötéves tervidőszakban a levice! járás mezőgazdasági üzemeire is nagy feladatok hárulnak. A termelést a korábbi 40 szövetkezetből 27-be és két állami gazdaságba összpontosították. Ez lehetővé teszi azt, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóság áttérjen egyes gazdaságok megkülönböztetett, egyenes irányítására. Az állami terv szerint a járás szántóterületének 63 százalékán termesztik a gabonaféléket. Pavel Bukoven elvtárs, a JMI főmérnöke arről tájékoztatott, hogy a kukorica vetésterületét a múlt évi 7644-ről Idén 12 000 hektárra bővítik, hogy részt vállaljanak a CSKP KB októberi plénumán körvonalazott távlati feladatok teljesítésében. Terv szerint a gabonafélék összhozamát megközelítőleg 17 600 tonnával kell fokozni s a 14—15 százalékát foglaják el az évelő s 10—11 százalékát az egynyári takarmányok. Ojabban a lucernát több gazdaságban tiszta kultúrába vetik, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy így nagyobb hozamot és több emészthető tápanyagot nyújt az állomány részére. Sok helyen rátértek a farm körüli takarmánytermesztésre is. A múlt évben a takarmányalap mennyiségi szempontból ugyan elérte a kívánt szintet, azonban a minőség lehetett volna jobb is. A járásban mintegy 14 ezer hektár rétet és legelőt tartanak számon, azonban ebből csak 4000 hektárnyi ad kitűnő takarmányt. A rétek és legelők nagyobb része az évente medréből kilépő Ipolvvölgyében fekszik, s hozama sem mennyiségre, sem minőségre nem éri el a közepés szintet. Ez a terület csak a folyó teljes megzabo-Feladatok es gon dók ŠTEFAN KOCIAN, mérnök tervezett hektárátlag 46,83 mázsa lesz. Ebben az évben a hüvelyesek termesztésére is nagyobb gondot fordítanak és a vetésterületet — a múlt évi valósághoz képest — 800 hektárral bővítik. Ezeket a növényeket idén 2000 hektáron termesztik. A hüvelyesek termőterületének az összpontosítására azért nem kerülhet sor, mert erre nem megfelelő a gépesítés. Ennek következtében a hüvelyeseket 23 gazdaságban termelik, s a legkisebb vetésterület 30 hektár lesz. Cukorrépával 510 hektárnyi területet vetnek be. Mindamellett, hogy termesztése már jól gépesíthető, mégsem számolnak a termő terület lényegesebb összpontosításával, tehát a járás minden egyes gazdaságában termelik idén a cukorrépát. Talán célszerűbb volna, ha az ötéves tervidőszak következő éveiben a cukorrépa termesztését szakosított gazdaságokra, vagy pedig kooperációs csoportosulásokra bíznák. Persze a termelés minimális összpontosítása a gazdaságok egyesítésével már megtörtént, ami abból is látható, hogy egy gazdaság átlagában a cukorrépa területe elérte a 60 hektárt, azonban célszerű volna a termelés még nagyobb termőterületre való összpontosítása, hogy a korszerű nagy teljesítményű gépeket maximálisan kihasználhassák. A járásban a korábban kidolgozott program szerint termesztik a terimés takarmányokat. A szántő lázása, szabályozása után javítható fel, s szántás után a termények bármelyikéből nagy hozamot nyújthat. Ez azonban még a távoli jövő zenéje. A szarvasmarha-állomány fejlesztése, a jő minőségű takarmányalap függvénye. Mivel a takarmányalap szempontjából bizonyos javulás tapasztalható, sor kerül az állomány jelentős szaporítására. Terv szerint 100 tehéntől 100 borjú elválasztásával számolnak, s előreláthatólag az üszők az első borját 28—29 hónapos korban adják. A zootechnikusok véleménye szerint az üszők ellése azért tolódik el, mert a gazdaságokban nem készítik fel kellően az állatokat. Tehát a satnya testalkatú üszők korábbi befedeztetése lehetetlen. Az ilyen állat csak satnya utódot adhat, mely nem nyújthat kielégítő tej- és húshasznosságot. . Társadalmunk a járás mezőgazdasági üzemeitől 103 vagonnyi húsmennyíséggel vár többet ebben az évben, s tejből mintegy 3 millió literrel kell nagyobb mennyiséget piacra adniuk, mint tavaly. Ez csak a takarmányok minőségének a fokozásával, a táplálék hozzáértő előkészítésével, pontos kiosztásával érhető el. A tejtermelésben most is komoly gondokkal küzdenek. Ezért szükséges, hogy mindenkitől megköveteljék a fegyelmet. mert az abrakfogyasztás előirányozott normáit csak néhol tartják be. Ez pedig további pazarláshoz vezet! (hoksza) Problémák a takarmányliszt-gyártásban A korszerű szarvasmarha-istállóban nemcsak az állatok kényelmes elhelyezésére gondolnak, hanem arra is, hogy a kellemetlenkedő legyek ne bosszantsák a szarvasmarha-állományt. Több kiállításon is bemutatták azokat az istállókat, ahol különböző vegyszerekkel teljesen légymentesítették az állatok „lakóhelyét“. Foto: — tt— Az abraktakarékossági intézkedések gyakorlati megvalósítása és a takarmányok ésszerű felhasználása tekintetében fontos feladatot töltenek be Szlovákia nagy kapacitású szárítóberendezései, mert a szárított többéves takarmányok, továbbá a silókukorica, a hüvelyesek stb. tápláló értéke sok esetben majdnem egyezik a szemesekével. A szárítókat felhasználjuk ezen kívül a gabonafélék szárítására és préselt takarmányok készítésére is. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szárítóberendezések sajnos, a múlt évben — különféle objektív és szubjektív okok miatt — nem nyújtották a várt teljesítményt. A galantal Május Kilencediké egyésült szövetkezet — topolnicai (tósnyárasdi) részlegén — szintén van egy BS—06 típusú nagy kapacitású szárítóberendezés. A múlt évben főleg lucernalisztet készítettek, mégpedig 1015 tonnányit. Ebből az első minőségi osztályba 661, a másodikba 257, a harmadikba pedig 97 tonna került. Ez azt jelenti, hogy а II. és III. minőségi osztályba a lucernalisztnek több mint az egyharmada került, s ez a betakarítás hibáiból ered. Ugyanis a szövetkezet még nem rendelkezik megfelelő betakarító gépekkel s gyakran elöregedett lucerna kerül a szárítóba. Egyébként egy mázsa lucernalisztet 135 korona költséggel termeltek. A lucernaliszten kívül tavaszi és nyári keverékből nyolcvanegy tonnányit, valamint száznyolcvan tonna silókukoricalisztet (egész növényzetét) is készítettek. A takarmányliszt mennyisége tehát 1284 tonna, azonban nem sikerült teljesíteniük ezen takarmányok szerződéses eladását. Ugyanis a tervezett 1300 helyében csak 1062 tonnányit értékesítettek. Tonnánként 1600 koronát kaptak érte. A nagykapacitású szárítóberendezést a múlt évben felhasználták a szemesek szárítására Is. összesen 4793 tonna gabonafélét szárítottak, ebből a szemes kukorica 3251 tonnányi volt. A gabonafélék szárítása tonnánként 97,90 korona költséget igényelt. Meg kell jegyezni azt Is, hogy a szárítóberendezés a múlt évben csak 158 napot üzemelt, ebből tizenhárom napon egy-, tizennégy napon két- és százharmincegy napon pedig három-műszakban. A szárítóberendezés üzemelését sajnos behatárolja a megengedett gázfogyasztás. Erre az évre csak mintegy 120 ezernyi köbméter gázfogyasztást engedélyeztek, holott a szükséglet a 702 ezer köbmétert is elérné! A múlt évben a gázfogyasztás 601- ezer köbmétert tett ki. A szárítóberendezés a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a betakarító- és szárítógép meghibásodása, az elektromos áramszolgáltatás kiesése és egyéb okok következtében 326 órát állt; ezek kiküszöbölésével teljesíthették volna az árutermelés feladatát. A szövetkezetben a múlt évben a szárított takarmányokat — 128,4 tonna mennyiségben —■ a gazdasági állatok etetésére használták. Megállapíthatjuk, hogy e takarmányok félhasználása hozzájárult a kedvező állattenyésztési eredmények eléréséhez, hiszen egy liter tej termelésére (3362 literes évi tejelékenység) 0,25 kg abrakkeveréket és 0,06 kg lucernalísztet használtak fel. A hízómarháknál (0,952 kg-os átlagos napi súlygyarapodás) egy kg súlygyarapodásra 1,40 kg abrakkeverékre és 0,74 kg szárított takarmányra (silókukorica, lucernaliszt) volt szükségük. Ezenkívül a szárított takarmányokat a borjak, a vemhes üszők és a sertések ellátásában is felhasználták. Az idén 1500 tonnányi takarmányliszt gyártásával számolnak. Ennek kétharmadát a lucernaliszt, egyharmadát pedig a szárított silókukorica és az egynyári keverékek alkotják. Árutermelés tekintetében csak mintegy 30 vagonnyi lucernaliszttel számolnak. A szárítóberendezéshez az idén szemcséző gépsort akarnak kapcsolni, mert ennek a felhasználásával olcsóbbá válik az állati termékek előállítása, csökken a szemesek fogyasztása. Reméljük, a galantai egyesült szövetkezet vezetősége az idén mindent elkövet annak érdekében, hogy a szárítóberendezés dolgozói teljesíthessék igényes feladataikat! Hogy ez megvalósuljon, feltétlenül szükséges a gázprobléma megoldása, a betakarító gépek tökéletesítése és a szemcséző gépsor üzembe helyezése! [baraj
