Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-02-28 / 8. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1976. lebroár 28 A legközelebbi feladatok Á Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának elnöksé­ge ez év február 9 én, elnöke, ]. В 1 c h á č elvtárg vezetése alatt és E. 2 1 d • к mérnöknek, a CSSZSZK SZFSZ központi titkárának jelenlétében megtárgyalta a Szövetség legfontosabb feladatait az elkövetkező időszak­ban. Főképp a mezőgazdasági szövetkezeti törvény rendelkezéseiről, e tör­vénygyakorlati alkalmazását elősegítő anyagokról, a SZFSZ munkarendsze­rében és a szövetkezetek életében oly fontos minta-alapszabályokról, az 197в-оа év közgazdasági propagandájáról és az agttációról, valamint a SZFSZ kulturális és nevelő tevékenységéről esett szó Az elnökség tudomásul vette a szövetkezeti munkaiskola 1975/76-os év­folyamának eddigi lefolyásáról, valamint a Haladó Tapasztalatok Iskolá­jának három leckéjéről adott tájékoztató jelentést és jóváhagyta az 1976. május 1. és 9.-e ünnepségeinek alkalmából adott állami kitüntetések és a jubileumi tárca-kitüntetések javaslatát. Másnap, február 10-én tartották meg a SZFSZ Központi Bizottságának plenáris ülését, amelyen részt vettek E. Žitiek mérnök, a CSSZSZK SZFSZ központi titkára, valamint Németh jenő mérnök, az SZSZK mezőgazda­sági és élelmezésügyi miniszterének helyettese. A plenáris ülés legfőbb programpontját az 1976-os évre kidolgozott me­zőgazdaság-fejlesztési állami terv feladatairól szóló beszámoló volt, amit Németh Jenő mérnök, miniszterhelyettes adott elő. Ezt követte a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetségének e terv megvalósitásában való részvé­teléről szóló jelentés, valamint a mezőgazdasági szövetkezeti törvény al­kalmazása módozatainak és az SZFSZ 1976-os évi költségvetésének ismer­tetése. A tartalmas vita után a plenáris ülés résztvevői jóváhagyták a Szövetség elé tűzött feladatok teljesítését elősegítő politikai-szervezési intézkedése­ket, amelyek a mezőgazdaságfejlesztés állami tervéből, valamint a mező­gazdasági szövetkezeti törvény gyakorlati alkalmazásából a Szövetségre hárulnak. Egyúttal a SZFSZ járási bizottságainak feladatává tette, hogy ezeket az intézkedéseket a járás feltételei és adottságai alapján bontsák fel és dolgozzák ki, valamint iktassák be tevékenységük tervébe és folya­matosan gondoskodjanak végrehajtásukról az efsz-ekben a felettes, irányf­­tó szervekkel szorosan együttműködve. (jp) Gondolatok egy eszmecsere kapcsán Hasznos beszélgetés színhelye volt nemrégiben Šárovce (Sáró). Az ott székelő, 4200 hektáros Béke szövetke­zet látta vendégül a mezőgazdasági újságfrók csoportját. A sokatérő esz­mecserén többek között részt vett Ru­dolf Vanőo, az SZLKP KB osztályveze­tője, Pavol Jonáš mérnök, a CSSZSZK SZFSZ KB elnöke, Ján Huéko mérnök, az SZSZK SZFSZ KB titkára, valamint a járási pártbizottság, a járási mező­­gazdasági igazgatóság, a szövetség járási bizottsága és a vendéglátó efsz képviselői. Mi volt a beszélgetés fő célja? Lé­nyegében az, hogy a mezőgazdasági újságírók részletesebben megismer­kedhessenek a Szövetkezeti Földmű­vesek Szövetségének а XV. pártkong­resszus előtti, valamint a 6. ötéves tervidőszakra vonatkozó tervcéljaival, a szövetség sokrétű tevékenységével és problémáival, amelyek szorosan kötődnek a járásokhoz, s azokon belül a mind korszerűbben gazdálkodó szö­vetkezetekhez. KEDVEZŐBB FELTÉTELEKET Az utóbbi időben mindinkább elő­térbe kerül a szövetségi munkának a szövetkezetekbe áttolődása. Magától értetődő: a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége szervező-felvilágositó tevé­kenysége csakis így válhat az eddi­ginél jobbá, hatékonyabbá, formasá­goktól mentessé. Valójában erről beszélt H u ö к о mérnök, a szövetség szlovákiai köz­ponti titkára, amikor a szocialista brigádmozgalom minőségi elvárásai­ra, a kongresszusi munkaverseny és a kötelezettségvállalások konkrétabbá tételére, s kibontakoztatására, a komplex ésszerűsítő brigádok alakí­tására utalt, melyhez sokhelyütt adot­tak a lehetőségek. A központi titkár fején találta a szöget: kevesebb formaságot, több konkrét tetteti Hiszen távolról sem élnek a szövetkezetek vezetői — a tagok még kevésbél — a szövetségi élet kínálta számos lehetőséggel. Mert ahhoz, hogy a szocialista brigádmoz­galom „felsőbb osztályba“ léphessen, nagyon sok még a tennivaló. Ehhez nem elegendő csupán a brigádvezetők iskoláztatása. A közművelődés alap­vető fontosságú tényező valamennyi brigádtag számára. A fegyelmezett, példás termelőmunka enélkül olyan, mint a szárnyaszegett madár... Az önművelődés rendszeresítéséről, s nem utolsó sorban a brigádok közötti szellemi vetélkedőkről van szó, ame­lyeket éppen a szövetkezeti klubve­zetők, kultúrotthonok vezetői kezde­ményezhetnének, szorosan együttmű­ködve a brigádvezetőkkel, a szövet­kezetek vezetőivel. Ez is jól beleférne a téli oktatási idénybe. Az efsz-ek tömegpolitikai nevelő­­munkája nemegyszer csorbát szenved éppen azáltal, hogy az illetékes veze­tők nem tulajdonítanak kellő figyel­met a közgazdasági propagandának és a szemléltető agitációnak. Ott, ahol létezik agitprop, bizottság, s jól át­gondolt munkaprogramjának valóra váltását következetesség jellemzi, az eredmény sem marad el. Külön kell szólni a szocialista mun­kaversenyről és a munkafelajánlások­ról. Köztudott, hogy a termelési ver­seny tömegalapja az egyéni verseny. A csoportversenyek eredményessége épp ebben leledzik. A kongresszusi verseny hatékonyságát jócskán fokoz­hatja, tömegmozgósitó erejét meghat­ványozhatja a helyesen irányított és értékelt — a nyilvánosság előtt fo­lyó — egyéni verseny. Ajánlatos meg­szervezni például a szövetkezet leg­jobb fejői, legjobb gépjavítói, legjobb gépkezelői versenyét, nem megfeled­kezve a legjobb hústermelő, stb. ver­senyeredményeinek igazságos értéke­léséről, népszerűsítéséről, anyagi­erkölcsi jutalmazásáról se, ami nél­kül a verseny formálissá satnyul... A munkafelajánlások is veszítenek igazi jelentőségükből, ha olyasmire irányulnak, ami könnyűszerrel telje­síthető. A vállalt kötelezettségek tel­jesítése a legnehezebb problémák megoldását, s mindenekelőtt a minő­ségi követelmények teljesítését segít­sék elő. Míg ez felemelő, jóleső ér­zéssel tölti el — valóraváltás után — a dolgozókat, a másik éppen az ellen­kezőjét: lefegyverez, megfosztja a dolgozókat alkotókészségük kiteljesí­tésétől. A szövetkezetek vezetőitől nemegy­szer bíztatásra, bátorításra várnak a dolgozók, hogy komplex ésszerűsítő brigádot alakítsanak. Ezt a tényezőt semmiképp sem szabad figyelmen kí­vül hagyni. S ami ugyancsak nem mellőzhető: a központi pártplénumok határozatainak lebontását kövesse a teljesítés rendszeres ellenőrzése, a párt vezető szerepének gyakorlati ér­vényesítése. (kovács) A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének járási bizottságai nagy mértékben kiveszik részüket a CSKP közelgő XV. kongresszusának előkészületeiből. A szövetség rožňavai (rozsnyói) Já­rási bizottságának Idei munkaterve a CSKP és az SZLKP Központi Bizottsá­ga tavaly októberi üléseinek határo­zataiból, valamint a szövetség alap­­szabályzatából és programjából indul ki. Az SZFSZ járási bizottságának te­vékenysége elsősorban azokra a fel­adatokra terjed ki, amelyek össze­függnek a hatodik ötéves terv meg­kezdésével, a XV. pártkongresszus előkészítésével, határozatainak végre­hajtásával, végül az új mezőgazdasági szövetkezeti törvény hatályba lépésé­vel. A járási bizottság fő feladatának tekinti, hogy a hatodik ötéves terv első évében erősítse a mezőgazdaság fejlesztésének hatását és fokozatosan biztosítsák az önellátottságot szemes terményekből és fő élelmiszerfajták­ból, amit mindenekelőtt a szövetke­zeti földművesek munkakezdeménye­zésének következetes támogatásával és felkarolásával kívánnak elérni. Azt akarják, hogy ez a kezdeménye­zés a CSKP XV. kongresszusa és a CSKP megalakulása 55. évfordulójá­nak tiszteletére kibontakozó felaján­lási mozgalommá terebélyesedjék. Az SZFSZ járási bizottsága a munkakez­deményezést, a szocialista versenyt, a szocialista brigádok és a komplex ésszerűsítő brigádok mozgalmát a já­rási mezőgazdasági igazgatósággal karöltve a gabonakérdés megoldásá­ra, a mezőgazdasági munkák egyes szakaszainak biztosítására, az idei Jő termésre, fehérjedús takarmányok termelésére és a takarmánygazdálko­dás feltételeinek megteremtésére irá­nyítja, természetesen, az állattenyész­tési tervfeladatainak teljesítése mel­lett. A legfelső pártszervek októberi ha­tározataiból a szövetség politikai tö­megmunkájára vonatkozó feladatokat járási programtervben rögzítették. Ennek alapján a szövetkezeti munka­iskolába járási témakört iktattak, amely a párt politikájának céljait és a mezőgazdaságnak az októberi plé­­numokon megjelölt stratégiai felada­tait magyarázza. Iskoláztatják a szö­vetség járási bizottságának funkcio­náriusait és tagjait, valamint az efsz-ek állandó bizottságainak elnö­keit. Az iskolázáson , mezőgazdasági iskolák és intézmények tapasztalt elő­adóinak segítségével magyarázzák mezőgazdaságunk időszerű problémáit és egyidejűleg általánosítják a leg­jobb járási, kerületi és szlovákiai efsz-ek tapasztalatait. Ebből az alka­lomból kiszemelt előadók szakszerű magyarázatot adnak a mezőgazdasági törvényekről és a szocialista mező­­gazdaság továbbfejlődésére való ha­tásukról. A szövetség járási bizottsá­ga ez egyes feladatok teljesítésének biztosítása érdekében a gazdasági Milyen az állam és a mezőgazdasá­gi szövetkezeti szervek kapcsolata? A mezőgazdaság járási szerveinek lektorait iskolázásokon készítik fel arra a feladatra, hogy az egységes földművesszövetkezetekben apróléko­san megmagyarázzák az új szövetke­zeti törvény rendelkezéseit. Ezeken az aktívákon számos kérdés hangzott el ( többek között a komárnoi járás­ban Is) e problémakörrel kapcsolat­ban. Ezért lapunk hasábjain érdem­ben foglalkozunk ezekkel a kérdések­kel. Szövetkezeti mozgalmunk űj jog­rendjét elsődleges céljai jellemzik. Ezek közé tartozik a szocialista ál­lamhatalom szervező és Irányító funk­ciójának megszilárdítása az egységes földművesszövetkezetekkel és a többi mezőgazdasági szövetkezeti vállalat­tal kapcsolatban, valamint az is, hogy a szövetkezeti földművesek nagyobb arányban vegyenek részt a szövetkezet Irányításában és vezetésében. Az államvezetés elvére a törvény különös figyelmet fordít (2—4. pa­ragrafus), amely a szocialista állam­nak és szerveinek gazdasági-szervező és kulturális-nevelő tevékenységéből adódik és amit hatékonyan alkalmaz a szövetkezeti szektor szervezeteivel kialakított kapcsolatában. Az állam szervező és irányító funkciójának megszilárdítása a szövetkezetekkel és szocialista mezőgazdaságunk más szö­vetkezeti szerveivel ésszerű kö­vetkezménye a mezőgazdaság és szö­vetkezeti szektora jelentős és nem helyettesíthető szerepének a társadal­mi szükséglet kielégítése terén. A szocialista állam ilyen tevékenysége nélkül elképzelhetetlen biztosítani a szocialista mezőgazdaság nagyüzemi propaganda 4« agitáció mintatervét is kidolgozza ét hasonló terv kidol­gozására készteti a szövetkezeteket. Igaz, nem elégszik mag csupán a ki­dolgozásúval, hanem a megvalósítá­sára is következetesen ügyelni fog. A szövetség járási bizottsága pár­tunk gazdaságpolitikájának támogatá­sára politikai szervező munkájával arra készteti az efsz-ek munkaközös­ségeit, hogy vállalják és valósítsák meg az 1976. évi tervfeladatokat, bontakoztassák ki a munkakezdemé­nyezést és a felajánlási mozgalmat. E feladat eredményes teljesítése ér­dekében összehívja a szövetkezeti szocialista brigádok és a komplex ésszerűsítő brigádok járási aktíváját és több körzeti aktívát. Külön szerve­zi meg és értékeli az állattenyésztési kollektívák szocialista versenyét az­zal a céllal, hogy — bár nem minden áron — tovább növelje a tej- és hús­termelést. A legjobb eredmények ér­tékelésénél a tő kritérium egyrészt a mennyiség és minőség, másrészt a termékegységre fordított költség lesz, •különös tekintettel a szemes takar­mány megtakarítására a takarmány­­adagban. A traktorosok és gépjavítók kollektíváinak versenyében fontos szerepet fog játszani az üzemanyag- és anyagmegtakarltás, a betakarítás­kor pedig a lehető legkisebb szem­veszteség. A versenyek győzteseit szép díj várja: pénzjutalom és a szö­vetség vándorzászlaja. Ezenkívül a versenyzők minden kategóriájában a legjobb hármat propagandatáblákon, valamint a járási, esetleg kerületi lap­ban népszerűsítenék. A rožňavai járásban e téren gazdag tapasztalatokra tettek szert. A múlt év végén értékelték az efsz-ek ered­ményes tejeladási versenyét, valamint a traktorosoknak és gépkezelőknek a réti széna, évelő takarmány és siló­kukorica lehető legnagyobb termésé­ért folytatott versenyzését. A tejel­adási verseny január—november idő­szakra vonatkozott. A SZFSZ járási bizottságának és a járási mezőgazdasági igazgatóságnak a vándorzászlaját és az aranyplaket­termelésének arányos fejlesztését és a kooperációs, valamint integrációs kapcsolatok fejlődésének céltudatos befolyásolását, továbbá a szövetkezeti földművesek és a munkásosztály po­litikai, valamint gazdasági érdekeinek feltétlen egységét. Az állami Irányí­tás elvének következetes alkalmazása jelenti zálogát a párt és a kormány mezőgazdasági politikája igényes cél­jainak sikeres megvalósítására. Az állami Irányítás eszközei egyrészt jogi, másrészt pedig ökonó­miai, közgazdasági eszközök. Jogi téren az új törvény kihangsú­lyozza a szövetkezet alapfontosságú társadalmi kapcsolatainak jogrendjé­re vonatkozó egységet. Ezt az egysé­ges jogrendet az biztosítja, hogy a szövetkezetek életének alapvető kér­déseit általánosan kötelező jogszabá­lyok, valamint a szövetkezeten belüli előírások (mint például az alapsza­bályzat, a munka-, szervezési-, ügyvi­teli rend stb.) rendezik, amelyeknek azonban összhangban kell lenniük az érvényes jogszabályokkal. Az eszközök sorába, — amelyekkel az állam főképp a szövetkezet gazda­sági fejlődését Irányítja, — tartozik nevezetesen a népgazdasági terv és a további ökonómiai serkentők, (mint például az árak, állami hozzájárulá­sok, dotációk, adók stb.). Az állami irányítás szerves részét képezi az állami szervek által gyako­rolt felügyelet (105—107. paragra­fus), amely a szövetkezet egész tevé­kenységére kiterjed s amelyet egy­részt az államhatalmi szervek (járási nemzeti bizottság), másrészt a mező­­gazdaság szakirányítására ktesftett állami szerv (Járási mezőgazdasági Igazgatóság) végez. Az állami szervek tét a Nový Gemer-1 Efsz, az eiüstpla­­kettet a Revúcai Szlovák Nemzeti Fel­kelés Efsz, a bronzplakettet pedig a Gočaltovol CSSZB Efsz nyerte el. Az egy fejőstehénre számított legna­gyobb tejhozamot — 8,29 litert a Hrhovl Efsz érte el, utána következett a Gočaltovol CSSZBSZ Efsz 8,6 és a Nový Gemer-i Efsz 7,98 literes hozam­mal. A réti széna legnagyobb hektárho­zamáért folyó versenyben a Vlachovi Május 9. Efsz traktoros kollektívája szerezte meg az elsó helyet. Az évelő takarmánynövények legnagyobb ter­méshozamáért folyó versenyében a hrhovl traktorosok szocialista brigád­ja, a silókukorica legnagyobb termés­hozamáért folyó versenyben pedig is­mét a vlachovl szövetkezet traktoros­kollektívája lett a győztes. A győzte­seket a nevezett termények szerinti kategóriában a legjobb traktoros és gépjavító kollektíva vándorzsázlajával és pénzjutalommal díjazták. Az SZFSZ Rožňavai Járási Bizottsá­ga programtervében az emberről velő törődéssel kapcsolatos feladatokról sem feledkezett meg. A járási mező­gazdasági igazgatósággal együtt gon­doskodott az efsz-ek Idei társadalmi és szociális fejlesztési terveinek ki­dolgozásáról mint a szövetkezetek éves termelési terveinek szerves ré­széről, amely a dolgozókról velő gon­doskodás ötéves komplex programjá­hoz kapcsolódik. A szövetkezetesek fizikai és szellemi erőinek felújításá­ra a télt időszakban gondoskodott a családok téli üdültetéséről szövetke­zeti intézményekben, s gyógyfürdőbe küldik kezelésre a Izületi betegsé­gekben szenvedőket. A szövetség Já­rási bizottsága állandó feladatul tűzte ki a felügyelet gyakorlását a felelős járási szervekkel együtt a szövetke­zetesek munkabiztonsága és egészség­­védelme fölött. (jp) a( jnb tanácsa) hatáskörébe tartozik a döntési jog: jóváhagyja a szövetke­zet megalakítását, az alapszabályokat, engedélyezi a melléküzemági terme­lést, a szövetkezetek társulását, jóvá­hagyja a kooperációs szerződéseket, azonnban mindig a járási mezőgazda­­sági igazgatóság véleményezése után. A járási nemzeti bizottságnak jogában áll letiltani a szövetkezet olyan ha­tározatának végrehajtását, amely el­lentétben áll az érvényes jogszabá­lyokkal (amennyiben nem a munka­kapcsolatokat érintő határozatokról van szó, amelyekről a bíróság illeté­kes dönteni). Az új törvény alapján kibővül a társadalmi ellenőrzés hatásköre, amit az állami ellenőrző szervek végeznek (a népi ellenőrzés szervei, az állami bank, az energetikai felügyelőség, a mezőgazdasági- és élelmiszeripari ter­mékek minőségi felügyelősége). Az államhatalmi szervek irányító tevékenységével kapcsolatban az új törvény rendezi az állam gondosko­dásának kérdéseit a szövetkezetekkel és a többi szocialista mezőgazdasági, szövetkezeti szervezetekkel kapcsolat­ban. A szocialista állam fokozott felada­tait az új törvény egybekapcsolja a szövetkezeti demokrácia további el­mélyítését elősegítő optimális feltéte­lek kialakításával, ami a szövetkezeti földművesek aktív és kezdeményező részvételét feltételezi a szövetkezetek ügyeinek intézésében és a szövetke­zet vezetésében.. A szövetkezeti földműveseknek a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom irányításába való bekapcsolásának egyik eszközét képezik például a szö­vetkezeti konferenciák és a szövetke­zetek országos kongresszusa, amit a szövetségi kormány hív majd össze a Nemzeti Front Központi Bizottságával és a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségével karöltve. JUDr. Michal Űurdiak Néhány megjegyzés AZ OJ MEZÖGAZDASÄGI SZÖVETKEZETI TÖRVÉNNYEL KAPCSOLATBAN A ROŽŇAVAI (ROZSNYÓI) JARÄS TAPASZTALATAI Készülnek a XV. pártkongresszusra

Next

/
Thumbnails
Contents