Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-02-21 / 7. szám
Azzal kerestük fel a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége Központi Bizottságának elnökét. Raökaj Mikuláši, hogy a hatodik ötéves tervidőszakra vonatkozó számtalan feladatuk közül ragadjon ki ízelítőül céhányat azok tájékoztatására, akik részint ismerik érdekküri szervezetük eddigi munkáját, de azok részére is, akiknek még nem állt módjában tevékenységüket közelebbről megismerni. A szövetség a lakosság körében folytatott nevelő, szervező és eszmei-társadalmi tevékenységével hozzájárul a mezőgazdaság fejlesztéséhez, valamint népgazdasági terveink teljesítéséhez. Az eladott termékeken kívül csaknem minden egyes szervezett kisállattenyésztő étkezési tojás-, baromfi- és nyúlhústermeíésével önellátóvá válik. Ez a közellátás tehermentesítésében is szerepet játszik. Ezenkívül a tagság házinyúlgereznát, angoranyúl-szőrt, Juhgereznát, kecskebőrt, nutria- és nyércgereznát, juhgyapjüt, sőt nem kis mértékben kacsa- és libatollat is termel. A SZKSZ szervezetein belül a tagság érdeklődésének megfelelően szakcsoportokban tevékenykedik amelyek jelenleg 11 szakágazatot képeznek. A szakcsoportok tevékenységét az illetékes szakbizottság irányítja. A szakcsoportokon belül néhány tenyésztői klub is működik, amelyek feladata bizonyos konkrét állatfajták megmentése az utókor számára, valamint a tenyésztési ismeretek közvetlen kicserélése. A bizonyos állatfajtával foglalkozó klubok száma jelenleg 37. A klubok ügyvitele egy-egy helyi szervezet hatáskörébe tartozik. Azok a szervezeten kívül álló tenyésztők, akik érdeklődnek a SZKSZ sokrétű munkája iránt tagfelvételi kérelmükkel a helyi szervezetekhez folyamodhatnak. Ha a kérdéses községben kisállattenyésztői helyi szervezet még nem működik, a tagviszonnyal kapcsolatban a járási bizottság minden felvilágosítást szívesen megad. % A SZKSZ a hatodik ötéves tervidőszakra vonatkozóan nagyarányú terveket tűzött maga elé. Ezek közül szakágazatok szerint kiragadunk néhányat, hogy betekintést nyerjünk a szervezet tevékenységébe. A baroinf itenyésztési szakágazat további állomást létesít a tiszta vérvonalú baromfi szaporítására és így minden kerületben működik majd ilyen állomás. A baromfitenyésztési szakbizottság a jelenlegi feladatok megoldásán kívül a jövőben több figyelmet fordít az oravka, valamint a világos plimut tenyésztésére és elterjesztésére. A szövetség fő célkitűzése tiszta vérvonalú baromfifajták nemesítése és létfenntartása, azonban jelentőség tekintetében az árutermelés sem mellőzhető. Terv szerint 1980-ig a SZKSZ tagjai évente 155 millió darab tojást, 752 ezer kg tyúkhúst, továbbá 235 ezer kg liba- és kacsahúst állítanak elő tenyészeteikben étkezési célokra. A szervezett kisállattenyésztők egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az egyes fajták tiszta vérvonalú napos csibéi iránt, amely igényeket az újonnan megalakított Dunajská Streda-1 (dunaszerdahelyi), valamint a már működő Oőová-i baromfiszaporító állomás állandóan növekedő mértékben elégít majd ki. A házinyúl tenyésztési szakbizottság célkitűzései szerint bővítik az elismert tenyészetek számát olymódon, hogy öt éven belül minden járásban a nagytestű házinyúl-fajtákból legalább öt elismert tenyészet, a középnagy testű fajtákból legalább hat és a kistestű fajtákból legalább három elismert tenyészet működjön. A klubok munkáját úgy irányítják, hogy azok tagjai az illetékes házinyúlfajta törzstenyészetével rendelkezzenek. A tenyészállatok minőségének javulásával párhuzamosan növekedik majd a tenyészállatok mennyisége is. Az eddigi fejlődés üteméből kiindulva azt a következtetést vonták le, miszerint a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig 250 ezerre növekedik a tiszta vérvonalú törzskönyvezett tenyésznyulak száma. Egyidejűleg szükséges lesz fokozni a házinyulak árutermelését is, főleg az exportfeladatok teljesítése érdekében. A házinyúl-felvásárlást és feldolgozást a SZKSZ tagjai számára szerződés alapján a nitrai BRANKO Uzemközi vállalat végzi. Külföldön legnagyobb kereslet a 2—3 kg-os élősúly nagyságrendű vágott háztnyulak iránt mutatkozik, ezért az árutermelést 1980-ig legkevesebb évi 400 ezer darabra kell növelni. A galambtenyésztök szakágazata 1980-ig szeretné megerősíteni főként a szlovák begyesgalambok, valamint a komáromi bukókeringő galambok tenyésztőinek klubját, hogy azok mindegyike legalább 200 tagot számláljon. Minden tag tulajdonában tíz párnál több egyforma színváltozatú galamb lenne, ami lehetővé tenné főként a komáromi bukókeringők külföldre történő kivitelét, ahol e fajta iránt nagy az érdeklődés. Célul tűzték ki továbbá, hogy a klubtagok mindegyike az illetékes galambfajta törzstenyészetével rendelkezzen. A Szlovákiai Postagalambtenyésztők Szövetsége múlt év decemberében tartott záró közgyűlésével befejezte eddigi szervezeti működését. Már folynak a tárgyalások a volt szövetségnek önálló szakágazat formájában történő bevonásáról a SZKSZ érdekköri szervezetébe. A vezetőség a Jövőben szakbizottság formájában irányítaná a postagalambtenyésztők szakcsoportjait. A kinológiai szakágazat a speciális ebtenyésztő helyi szervezetek számának bővítésén fáradozik, amelyek az ún. munkakutyák, valamint más ebfajták tenyésztőit vonnák egybe. Nagyobb figyelmet kell szentelni egyes ebfajták idomítására és gyakorlóterek létesítésére, valamint fenntartására, jól ki kell építeni az együttműködést a Svázarm illetékes szervezeteivel, — amelyek az SZKSZ-től átveszik a szolgálati ebek tenyésztőinek szervezését. Nagy súlyt fektetnek az ún. szlovák csuvacs ebfajta tenyésztésére. A Nemzetközi Kinológiai Szövetség általi önálló fajtaként való elismerésének tízéves évfordulójáról az elmúlt évben emlékeztek meg. Az ebtenyésztők a következő években néhány nemzeti kiállítást készítenek elő, amelyeken bemutatják tenyésztői munkájuk eredményeit. A SZKSZ 1977-re készíti elő első nemzetközi kinológiai kiállítását. A prémesállattenyésztő szakágazatban a közeljövőben szükségesnek mutatkozik fokozni az állatállomány létszámát, mégpedig a nutriák esetében 6000, a nyércekében pedig 1500 tenyészállatra. Kísérletet kell tenni az eredeti csincsilla tenyésztésének bevezetésére, hogy minden kerületben legalább 2—3 tenyészet létesüljön. A szerzett tapasztalatokat azután érvényesíteni kellene ezen állatfaj tenyésztésének elterjesztésében. Ezzel összefüggésben fel kell venni a kapcsolatot a nitrai Mezőgazdasági Főiskolával. A SZKSZ keresi a lehetőségeket a prémes állatok, a házinyulak, a juhok, a kecskék stb. gereznájának saját üzemben való feldolgozására a tagok részére, illetőleg a fennmaradó mennyiség értékesítésére további szűcsipari feldolgozásra, esetleg exportra. Ennek megvalósításával nyilvánvalóan jelentősen megnövekedne a prémesállatok tenyésztése iránti érdeklődés. Hasznosnak mutatkozik a közeljövőben felvenni a kapcsolatot a prémes állatok tenyésztésében nagy tapasztalattal rendelkező szakcsoportokkal a Lengyel Népköztársaságban, valamint az NDK-ban. Az állatvédők szakágazatának programja most van kialakulóban s remélhetőleg hasznos tevékenységet fejt ki a jövőben. Különleges és átfogó feladata van a szövetségben az eszmei-propagációs bizottságnak, többek között a kiadói tervek elkészítése és kiadó-vállalatokkal való együttműködés, valamint a szakkönyvek előkészítése és terjesztése terén. A szövetség az általa megrendezett kiállításokon és vásárokon bemutatja a kisállatok tenyésztése szakaszán elért eredményeket és egyben lehetőséget nyújt tenyészállatok eladására és vásárlására. Ezért a szövetség a jövőben Is szervezi, illetve támogatja a kiállítások és vásárok rendezését. A pontozó bizottságok által különösen jól értékelt tenyészállatokat a külföldi kiállításokon való részvételre Is kiválasztják. A szocialista államok kisállattenyésztői szerződéses megegyezés alapján bizonyos Időközökben nemzetközi kiállítást rendeznek, amelyeken kisállattenyésztőink kiemelkedően Jó tenyészmunkájuk révén mindig a legjobbak között szerepelnek. A SZKSZ elnöksége ülésein az ifjúság szervezésének és munkájának kérdéseivel Is foglalkozik, s az Illetékes bizottság Ifjúsági kisállattenyésztési szakkörök szervezését és pionírok összejöveteleit tűzte célul. A szövetség CHOVPRODUKT néven kereskedelmi szervezetet létesített. Ennek feladata az ún. szabad takarmányok eladása, egzotikus állatok, akváriumi halak, tenyésztői felszerelések árusítása. Ilyen üzletek működnek Bratislavában, Zilinán, Banská Bystricán. További üzletek létesítése folyamatban van. A már említett gereznafeldolgozást is ez a kereskedelmi szervezet veszi át. A jelenlegi időszakra jellemző, hogy a helyi szervezetek tagsági közgyűléseiket, valamint járási konferenciákat készítenek elő politikailag és szervezésileg, amelyeket április végéig bonyolítanak le. A SZKSZ Központi Bizottsága fokozatosan szerződéseket köt a külföldi szervezetekkel való baráti együttműködésre, szakmai, politikai és szervezési kérdésekben. Ilyen szerződést kötött a szövetség az NDK kisállattenyésztéssel is foglalkozó szervezetével, melynek alapján megindul a központi, a járási szervek és szervezetek együttműködése, a bírálók tapasztalatcseréje és kiállítások rendezése. Hasznos lenne együttműködést kialakítani a hazai kisállattenyésztők, kertészkedők, méhészek, vadászok és halászok szövetségének szervezetei, esetleg a Nemzeti Frontba tömörült más szervezetek között szervezési, politikai és gazdasági téren, mert így a munka az együttműködő érdekköri, valamint . társadalmi szervezetek mindegyikében eredményesebb lehetne. KUCSERA SZILÄRD Az SZKSZ feladatai öt év távlatában 3 д takácsatkák az uborka és ** az egyéb termesztett kultúrnövények többségének legjelentősebb kártevői közé tartoznak. A meleg és ugyanakkor nedves környezet kedvez a takácsatkáknak, ezért főleg az Uvegházakban és a fóliaborítású berendezésekben szaporodnak el és okoznak tetemes károkat. A leveleken és szöveteken szívogatva károsítják a növényeket. Túlságos elszaporodásuk esetén nemcsak a terméshozamot csökkentik, hanem idő előtti pusztulásba döntik a kultúrnövényt is. A Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Kísérleti Intézet nüvényegészségügyi zárlattal és növényvédelemmel foglalkozó bratislavai szakosztálya a Szlovák Tudományos Akadémia Ivánka pri Dunaji i Növénykórtani és Rovartani Kísérleti Intézettel együttműködve már több éve kutatja a kártevők — főleg a takácsatkók — elleni biológiai harc lehetőségeit. A takácsatkák elleni biolóA Phytoseilus riegeli Dosse ragadozó atkák segítségével folytatott biológiai harc bevezetése és előnyeinek kihasználása érdekében az alábbi intéz kedések megtételére van szűk zég: 1. Az uborka termőterületének nagysága vagy a növényegyedek száma szerint (egy uborkanövényre egy ragadozó atkát kell számítani) a Köz ponti Mezőgazdasági Ellenőrző és Kísérleti Intézet illetékes osztályán (ÜKSÜP, Bratislava, odbor karantény a ochrany rastlín) időben biztosítani kell a Phytoseilus ragadozó atkák szükséges mennyiségét. 2. A KMEKI háromlevélkés bablevélen szállítja a ragadozó atkákat; a bablevelet három felé osztjuk és a levélkéket külön külön egy-egy uborkanövényre helyezzük, mégpedig a növény közepetájára. Abból a feltételezésből indulunk ki, hogy egy levélkén minimum egy atka található. jük a betelepített ragadozó atkákat a pusztulástól. A Funda zol , Sulikul-, Orthocid-, Karat hane és Pirimor készítménnyel végzett permetezések esetenként a betelepített ragadozó atkák 35 százalékosé elhullásához vezettek. Ebből kiindulva későbbi időre kell halasztanunk a növények vegyszeres kezeié sét és az utóbb nevezett készítményeket csak akkor szabad használni, amikor a kihelyezett ragadozó atkák már többszörösen elszaporodtak. A Phytoseilus riegeli Dosse ragadozó atka fejlődésével kapcsolatban az alábbiakat fontos tudni: fejlődéséhez legkedvezőbb a nagy hőmérséklet; 25 C fok körüli hőmérsékleten mintegy öt napig tart a fejlődése; 15 C fok alatti hőmérsékleten megszűnik szaporodni; 10 C fok alatti hőmérsékleten elpusztul UBORKATERMELŰK FIGYELMÉBE! Telepített ragadozó atkákkal a takácsatkák ellen a ragadozó atka. A ragadozó atka tojásai nagyobbak, mint a takácsatkák tojásai. S ami a legfontosabb — a ragadozó atkák a takácsatkák tojásaival táplálkoznak. Egy Phytoseilus naponta mintegy harminc takácsatka tojást pusztít el, vagyis ennyivel csökkenti a kultúrnövény leendő kártevőinek számát. Táplálékhiány esetén a ragadozó atkák elpusztulnak. giai küzdelem ma már megoldottnak mondható. Az e célra kijelölt üvegházakban és fóliasátrakban jelentős eredményt értek el tudományos dolgozóink az uborka takácsatkák elleni biológia védelmével. A bratislavai Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Kísérleti Intézet dolgozói 'megbirkóztak a feladatokkal, s így szorgalmuknak köszönhető, hogy az idén már kezdetét veheti a Szlovák Szocialista Köztársaságban az uborkát károsító takácsatkák ellen indított biológiai harc. A siker érdekében az uborkatermesztőknek magas színvonalra kell emelniük a munkaszervezést és mindenben a használati utasításhoz kell igazodniuk. A biológiai növényvédelem természetesen csak' az üvegházban vagy a fóliaborltású berendező sekben termesztett uborkánál alkalmazható. Az Uvegházakban és a fóliasátrak alatt tetszés szerint sza bályozható a hőmérséklet és a levegő relatív páratartalma, tehát sokáig fenntartható a takácsatkák és a betelepített Phytoseilus riegeli Dosse, ragadozó atkák közötti egészséges egyensúly. Ilyen feltételek közepette igen előnyösnek bizo nyúlt a takácsatkák elleni biológiai harc. jelentősen meghosszabbítható az uborka tenyészideje és növelhető az átlaghozam, nem beszélve arról, hogy a gyümölcsök egészségügyi szempontból teljesen kifogástalanok. A ragadozó atkák nagy buz-3. A ragadozó atkák elhe- galommal kutatnak a takácsatlyezése (betelepítése) után kák tojásai után, s ha már az legalább В—8 óráig nem szabad egész uborkanövényen nem öntözni vagy permetezni az találnak maguknak táplálékot, uborkát, mert a víz lemosná a átmennek a szomszédos növékihelyezett ragadozó atkákat. nyekre. Az üvegház vagy a fó-4. A Phytoseilus ragadozó liasátor levegőjének magas reatkák számos peszticidre érzé- latív páratartalma kedvezően kényén reagálnak, ezért a liszt- befolyásolja a ragadozó atkák harmat és más betegségek el- fejlődését és szaporodását. len elsősorban a Fundazol- és Az uborka biológiai védelme Milcurb készítményt kell beön- iránt érdeklődők mielőbb vetözéses kezelés útján kijuttat- gyék fel a kapcsolatot a Kozva alkalmazni. így megvédhet- ponti Mezőgazdasági Ellenőrző és Kísérleti Intézettel. Az 1978. és az elkövetkező évekre szóló igénylésüket a következő címre küldjék: 0KSÜP, odbor karantény a ochrany rastlín, Bratislava, Matušková 15. Ez az intézet biztosítja a ragadozó atkák fenntartó tenyészetét, amire feltétlenül szükség van, hiszen az uborkatermelési célokat szolgáló üvegházakba és fóliasátrakba minden tavasszal ismételten be kell telepíteni a Phytoseilus Dosse ragadozó atkákat. (Rf) 4á.. Г Kcckbm Fagymentes napokon folytatjuk a már megtisztogatott törzsű és megmetszett gyümölcsfák téli permetezését. Nitrosan-, Arborol-, Sulka-, Polybarit-, Sulikol K-, Kuprikolkészítményt és esetleg bordéilét használhatunk. — Jő tudni, hogy a Nitrosan nem hatásos a takácsatkák és a zuzmók ellen, az Arborol AC helyett az őszibarackot és kajszit is Nitrosannal kezeljük, de csak a rügyek megindulásáig. Az almagyümölcsfleket és a ribiszkét 5 %-os töménységű Arborollal permetezzük, a csonthéjasoknál — az őszi- és kajszibarackot kivéve — már csak 2 %-os töménységben alkalmazható ez a készítmény. A kajszit és az öszibbarackot 2 %-os Nitrosannal permetezzük, de ne feledjük, hogy a fakadó rügyeket megperzseli ez a szer. Az őszibarackot levélfodrosodás ellen 3 %-os Polybarittal, 5 %-os Sulkával, 0,4 %-os Sulikol K- vagy 1 %-os Kuprikol-készítménnyel kell kezelni. Gombabetegségek ellen fáinkat 3 %-os Polybarittal, 1—2 %-os Kuprikollal, vagy ha más nincs, legfeljebb 2—3 %-os töménységű bordóilével permetezhetjük le. Az 1 %-os bordóilé 100 liter vízből, 1 kg rézgálicból és 1,2—1,5 (esetleg 1,8) kg szalonnás mészből készül. Sulkával nemcsak a gombabetegségek, hanem a kártevők ellen Is védekezhetünk. A rügyek megindulásáig 15 %-os oldatát használhatjuk (erősebb felmelegedés esetén 10 % töménységbeng. Ugyanakkor tudni kell, hogy a Sulka csak 18 C fok hőmérsékletű környezetben fejt ki megfelelő hatást. A Nitrosan, az Arborol és a Sulka segítségével fáinkat megvédhetjük a levéltetvek, a levélbolhák, a kaliforniai pajzstetfl, a bogarak, a mohák és zuzmók, valamint a pajzstetvek kártételétől és elpusztítjuk a takácsatkák petéit, a molyok hernyóit is. A szőlőt metszés után 4—5 %-os Polybarittal, vagy Sulkával kell lepermetezni, a karókat és a vezetéket is. —bor—