Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-12-06 / 49. szám
i 1975. december 8. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Tapasztalataink a gabonatermesztésben és a jövő évi nagyhozam megalapozása A gabonatermelés nemcsak nálunk, a Dunajská Streda-1 (dunaszerdahelyi] járásban, de országos és világviszonylatban is a népgazdasági politika előterében áll. A szemesek termesztésétől, s ezekhozamátől függ a lakosság élelmiszer-ellátása és az állattenyésztés további fejlődése. Ezért a gabona fontos jelentőségű nyersanyag nemzetközi viszonylatban is. A legnagyobb átlagtermést gabonából az 1974-es évben értünk el járásunkban, azaz 57,3 mázsát, búzából azonban 58,1 mázsa volt a járási átlag. Mindamellett az 1975-ös évben Is jó termés volt, mégsem adta a 74-es év búza átlaghozamát, mert a hektárhozam járási méretben 54,9 mázsa volt. Az 1975-ös év gabonatermesztésének az 1974-es évvel szembeni csökkenését a következőkel lehet magyarázni: Az őszi talajelőkészftést az esős időjárás miatt nem tudtuk úgy elvégezni, mint ahogyan azt szerettük volna, mert az elázott összegyúrt talaj ezt lehetetlenné tette. A vetést is ilyen feltételek mellett végeztük, illetve az esőzések miatt ahogyan lehetett, úgy vetettünk. Tehát a 6—8 cm vetőmélységet távolról sem tartottuk be, a mag jelentős hányada a föld tetején maradt. Mivel az említett okoknál fogva a vetéssel megkéstünk, emeltük a vetőmag-mennyiséget, számolva azzal, hogy a fentmaradt vetőmagnak bizonyos százalékát a vadak feleszik, bizonyos százaléka nem kel ki, és azzal is számoltunk, hogy a felszínen maradt takaratlan vetőmag kifagyhat, azzal viszont nem, hogy az elvetett vetőmag mind kikel és meg is marad. Ez volt tulajdonképpen a hibe, mert az állomány a kelleténél sűrűbb lett, miáltal leromlott a szárszilárdság, a sűrű gabonában pedig nincs kellő légáramlat s ez széles teret nyitott a gombabetegségek, lisztharmat nagyobb méretű elterjedésére. A kedvező időjárás a tenyészídő alatt úgy mutatta, hogy helyre hozza az ősszel elkövetett hibákat. Aratás előtt két héttel a helyzet olyan volt, hogy Járásunkban a termést egy mezőgazdasági üzem sem adta volna 80 mázsás hektárhozam alatt, június 24-én amikor még azzal számoltunk, hogy kb. 10 nap múlva kezdődhet az aratás, — s ez lett volna az ideális —, de június 25—26 és 27-én beállt a nagy hőség — 30—34 °C meleg — a gabonaszemek beszorultak. Június 28-án 84 mm csapadék esett, miután az összes gabona egyszerre beérett és lefeküdt. Az említettek, bár senki rovására nem írhatók, mégis arra kényszerítenek bennünket, hogy komolyabban foglalkozzunk a vetőmagmennyiséggel és a nitrogén adagolással fajták szerint. Az utóbbi évek terméseredményeit pártunk helyes politikájának köszönhetjük, mert csak ennek jóvoltából teremthettük meg a nagy hozamok politikai, anyagi és szakmai feltételeit. Ezen jó eredmények elérése tulajdonképpen a mezőgazdasági dolgozóknak, az agronómusoknak köszönhető. Tény az, hogy járásunk dolgozói, agronómusai a sikertelenséget nem úgy könyvelik el mint ezelőtt. „Balszerencsénk volt és nem sikerült“, hanem tudják azt, hogy ez esetben a sikertelenség nem balszerencse, hanem a rossz számítás következménye. FAJTA ÖSSZETÉTEL ŐSZI BGZÁBÓL 1964 TÖL 1975 IG % RÉSZ AZ ÖSSZ.-BÜZATERÜLETBÖL Fajta 1904 190S 1908 1987 1908 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 Slov. 200 10,1 9.3 Pavlov. 198 14,3 5,3 4,9 Kosutská 47.8 43.1 33.9 7.0 Fertődi 294 0.8 4.8 10.0 7.П Diana I. 8.2 Í0.9 11.9 10.1 Bezostája 4.5 15.9 28.8 51.7 87.8 82.7 71.7 89.0 ♦5,1 3.0 Mironovskája 2.4 22.7 31.0 35,8 25.8 28.3 17.2 1,2 9.7 Juhi!. 50 19.5 23,9 30.0 30.0 Kaukáz 8.2 43,8 49.5 40.3 Auróra 9.9 27,0 12.0 К 1240 53 0.1 Száva 2.0 1В.П Iljucsovka 2.0 8.0 Poleskája 1,4 Zl. Dolina 1.5 Kísérletek 18.3 10,7 8.1 1,5 1.4 1,5 2,7 4.7 3.0 1.1 ,4,4 2,2 °e 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 hozam q ha 28.8 29,4 33.3 40,8 39.1 37,8 34,7 43.9 45,9 50,0 5ВД 54.9 Index % 100 92.9 134,5 178.6 183.0 205.2 191.8 233.0 247,4 285,8 300,0 267.8 évi csapadék 375,0 624,5 523,3 373,2 288.4 453.7 303.1 377.4 440,2 199,9 397 — 0 meleg a vég. alatt 20.4 17,3 18.8 17,8 20.1 18.1 19.5 10,7 18.0 18.8 17,0 — AZ 1974 ÉS 1975 BEN' TERMELT BÜZAFAJTÄK HOZAMAI A JÄRÄSBAN Fajta 1974 я hozam 1975 e hozam Jubilejná 50 • é • • 80.4 54,7 Kaukáz . • • • * • 58.7 51.8 Auróra • • * • • • 51,1 — Mironovskája • • • • • • 81,5 — Iljicsovka • • • « 58.1 53,3 Száva • • • 87.4 83,2 Ziatná Dolina — 63.3 Poleskája — 56.5 Libelula 82,5 — Kísérletek . 40.5 50,4 Arra vonatkozólag, hogy jövőre milyen hozamot akarunk elérni a gabonatermesztésben, a járási pártvezetőség, a járási mezőgazdasági igazgatóság, a mezőgazdasági üzemek agronómusaival közösen döntöttek, mégpedig a vetőszántás, talajelőkészítés, illetve az őszi búza vetése előtt. Ugyanis mindnyájunknak világos az a tény, hogy az agronőmus tavasszal már korántsem tehet annyit az őszi búza jótermése érdekében, mint az őszi munkafolyamatok idején. Ennek tudatában olyan elhatározásra jutottunk, hogy a búzaprogram minden közösen leszögezett pontját úgy fogjuk elvégezni járásunkban, hogy a hatodik ötéves terv első évében gabonatermesztésünk, hektárhozamaink hűen igazolják pártunkhoz való ragaszkodásunkat. Az említett pontokból hadd említsek meg néhány olyan példát az idei gabonatermesztési eredmények elemzéséből, amelyek világosan bizonyítják. még vannak hibák, amelyeket nem szabad megismételnünk. Ami a biológiai anyagot, illetve a vetőmagot illeti, minden mezőgazdasági üzem a szükséglet 60 százalékát M4 fokú vetőmagban vásárolja és a 40 százalékot a saját termeléséből fedezi. Helytelen lenne, ha a frissebb biológiai anyagot egyszerűen csak fajtának tekintenénk és nem respektálnánk vele együtt a többi előfeltételeket is. Elődeink már bebizonyították, hogy minél régebbi vetőmagszaporulatról van szó és minél több éven vetjük újra, annál inkább leromlik a termőképessége. Ennek a fontosságát az is mutatja, hogy államunknak a vetőmagtermelési programban a szaporító ciklusok lerövidítésével kellett komolyan foglalkoznia. Ezáltal jött létre az a lehetőség, hogy ezelőtt az évi vetőmagcsere 33 százalék volt, jelenleg pedig 60 százalék. Azt pedig minden agronómusnak tudnia kell, hogy a genetikailag fiatal vetőmag 10, sőt 25 százalékkal Is nagyobb hozamot adhat! Nagyon szigorú elvek szerint bíráltuk a fajta-kiválasztást. Igaz az, hogy az utóbbi két évben a Száva búzafajta adta a legnagyobb hozamot, de a szem táp értéke messze lemaradt a szovjet búzafajták tápértékétől s ezt kötelességünk figyelembe venni, mind a lakosság élelmiszer-ellátása, mind az állattenyésztés további fejlődése szempontjából is. Ehhez még hozzájárul az a tényező is, hogy kemény tél esetén a Száva áttelelése bizonytalan. Ezek tudatában járásunkban a bűzafajta összetétele 30 százalék Kaukáz; 35 százalék Jubilejná; 25 százalék Száva és 10 százalék más fajta, illetve kísérlet. Az arány természetesen változik a járás egyes részei, a földek fekvése és minősége szerint. A gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy a betegségek és kártevők elterjedése szempontjából rendkívüli jelentőségűvé válik a vetés időpontjának a helyes megválasztása. Feltétlen hangsúlyozni kell, hogy a túlságosan korai vetés épp olyan helytelen, mint a kései. Járásunkban a szeptember 25-től október 10-ig terjedő időszakot tekintjük optimálisnak. A vetés időpontja szorosan összefügg a talajnedvességgel, a talaj hőmérsékletével, ezért minden járásnak a vetés időpontját az egyes fajták szerint kell mgválasztania. Mivel az optimális vetési időszakot az időjárás, a betakarítás és sok más okok miatt úgyszólván egy évben sem lehet pontosan betartani, ezért a gyakorlati tapasztalatok szerint a következő vetési időszakot választottuk falták szerint. I. terminus IX. hő 25-ig, II. terminus IX. hő 26-től X. hő 10-ig, III. terminus X. hó ll-től X. hó 20-ig. Az első terminusban vetjük a Kaukáz búzát lucerna, repce és hüvelyesek után, (ha a Kaukáz ismét gabona után következik nem vetjük az első terminusban). A második terminusban vetjük a Kaukáz gabona után és a Jubilejná 50-est. A harmadik terminusban vetjük a Szávát. (Folytatjuk) Szutter Pál Húsz vagon hús a padlásról A mintegy négyezer hektár szántóterületen gazdálkodó Veiké Kapušany-i Béke Efsz sok-sok problémával küzd az egyesülés óta. A közös vezetői és tagjai azon fáradoznak, hogy a lehető legeredményesebben oldják meg a termelés fejlődését hátráltató problémákat. A nagygazdaság tagjainak zöme megértéssel és bizalommal fogadja a vezetők Javaslatát és maga is kezdeményező készségről tesz tanúbizonyságot. Így nem okoz különösebb gondot az új elképzelések gyakorlati átültetése. A CSKP KB múlt évi novemberi és az SZLKP KB idei januári plénumán hozott határozatok külön hangsúlyozták, a termelésfejlesztési lehetőségeket úgy kell kihasználni a közös ügy érdekében, hogy a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb társadalmi értéket hozzuk létre és a tőlünk telhető legmesszebbmenően járuljunk hozzá a társadalmi Igények kielégítéséhez. Nos, a szóban forgó gazdaság vezetői elgondolkoztak a plénumülések ezen határozata felett. Nem hiába, mert megszületett a döntés: minden lehetőséget kihasználnak a hústermelés növelésére! Nem mintha ezidáíg nem törekedtek volna a lehető legjobb eredmények elérésére — más lapra tartozik, hogy mit sikerült elérniük! —, de korábban a gazdaság régi vezetői nem ismertek fel minden lehetőséget. Például eszükbe sem jutott, hogy a tehénistállók padlását — némi ráfordítás révén — ésszerűen ki lehetne használni hústermelésre! Nos, Šponták Juraj technikusnak eszébe jutott, pedig még nem is olyan régen dolgozik a közösben. Az egyesült szövetkezetben máris „aranykezű“ jelzővel illetik. Amihez hozzáfog, azt sikerrel befejezi, felújítja, korszerűsíti, tökéletesíti. Az ő ötlete volt, hogy baromfihizlaldát létesítsenek a tehénistállök padlásán! A trebišovi járásban mindenki tudja, hogy a Veiké Kapušany-i Magszaporitő Állami Gazdaságban több éven át sikerrel alkalmazták javaslata alapján ezt a módszert. Így hát nem sokáig tétováztak a gazdaság vezetői, hozzáláttak és átalakították a T—77 típusú istállók padlását. Ma már két ilyen istálló padlása szolgálja a baromfihús-termelés ügyét. Egy padláson — kellő átalakítás után — csaknem 11,5 ezer csirke nyert elhelyezést. Ezeket felváltva két női munkaerő gondozza. Tóbiás Erzsébet, a ptruksai részlegen gondoskodik az állatokról, s ottjártamkor nagy elégedettséggel nyilatkozott munkájáról. Mint mondotta, el sem képzelte pár hónappal előbb, hogy egy tehénistálló padlásán 11 ezer pecsenyecsirkét lehet nevelni! Kmetony Ľudovít főmérnök büszkén újságolta, hogy gazdaságukban —a pártplénumokon elhangzottakat figyelembe véve — a költségek és a fogyasztás állandó csökkentésével párhuzamosan az össztermelés növelését szorgalmazzák. Mindössze 380 ezer koronát fordítanak az istállók padlásának átalakítására, de háromszori betelepítés még ezt a kiadást is busásan megtéríti. Nem beszélve arról, hogy évente átlagban hatszori betelepítéssel számolnak! Igaz, ebből egyszer hetes csirkéket nevelnek majd a tagok számára, de a szövetkezeti tagokon kívül a közösnek Is megéri, mert kora tavasszal vagy ősszel nem hiányoznak annyit az emberek a munkából, nem kell tenyészanyag után futkosniuk, mégis hozatnak jó csirkéket és tyúkokat. A padlásokon egyébként 2,70 kg abrakból, vagyis keverékből termelnek egy kilogramm csirkehúst, s a megkívánt 1,40 kg-os átlagsúlyt 54 nap alatt érik el a csirkék, miközben 2,70 kg keveréktakarmányt fogyasztottak el 1 kg súlygyarapodás eléréséhez. Az első két átalakított térségben már javában folyik a termelés. Minden jel arra mutat, okos ötlet volt a baromfihizlalás bevezetései Šponták Juraj technikus mondta, hogy a bonifikáción kívül alig egy százalék elhullással kell számolniuk, így nem nagy a veszteség, a nyereség viszont biztos, mert a fogyasztók állandóan keresik a baromfit a piacon. Azon kívül, hogy egyszer évente hetes vagy hónapos csirkéket nevelnek a tagoknak, még ötször cserélik az állományt, mert hisz 54 nap alatt már vágó-éretté válnak a beállított csirkék. Az ötszöri fordulóból legalább 11 ezer csirke került piacra — bőven fedezve a kiadásokat — egy-egy turnus értékesítésekor, tehát két turnus már tiszta hasznot hozott a gazdaságnak. A gazdaság-vezetők látják: így Is lehet, sőt így is érdemes pecsenyecsibét tartani! A legutóbbi pártplénumok kiemelték az ésszerűség, a célszerűség és az abraktakarékosság stb. jelentőségét, külön és ismételten hangsúlyozva a dolgozók egészséges kezdeményezőképessége támogatását és értékelését. Két istálló padlását már átalakították, most a harmadikon dolgoznak. Többet, jobbat és lehetőleg olcsóbban is szeretnének termelni — ha lehet, már az év végéig —, mint ahogyan azt valamikor öt évvel ezelőtt tervezték. Az idő előbbre lépett, ők sem szeretnének lemaradni. Amíg lesznek' istállópadlások, húsz vagon húst termelő leleményes emberek a gazdaságban, addig nincs mitől tartaniuk, mert a közelgő pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásaikat maradéktalanul teljesíthetik. (kádekj A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA tt-ičcLfabo-ť/ MEZÖGAZDASÄGI GÉPGYÁRTÁS A lengyel mezogépipar jelenleg 170 féle újnak mondható gépet gyárt. Ezek zöme nagy teljesítményű. A gyártáslejlesztési program szerint a jelenlegi ötéves tervidőszakban megkezdik a választék további bővítését 70 géptípussal. Az eddig gyártott gépek számát pedig kétszeresére emelik. A legújabb típusok közé tartozik a Bizón Gigant arató-cséplőgép, amely 10 kg/sec áteresztőképességű, és különböző adapterekkel felszerelve egyaránt alkalmas gabona- és kukorica betakarítására. M. T. KÖRDUGATTYÜS DIESEL-MOTOR Amerikai konstruktőrök elkészítették a kördugattyűs Diesel-motor első kísérleti példányait. Az ellenőrző vizsgálatok során egy 175 kp súlyú prototípus motor 280 LE teljesítményt adott le. A bét égéstérrel rendelkező motor 8:1 sűrítési aránnyal dolgozik. Léghűtéses, nincsenek szelepei és 6000 percenkénti fordulatnál igen egyenletesen jár. Függőleges vagy vízszintes helyzetben egyaránt üzemeltethető, ill. beépíthető. A gyártő vállalat 35 és 750 LE közötti változatokban kívánja' előállítani mind ipari, mind mezőgazdasági használatra. M. Г, elterö termesztési ELJÁRÁSOK Az élelmiszertermelés fokozása céljából számos új eljárás kerül bevezetésre világszerte. A távlati tervezéssel foglalkozó kutatók szerint igen jó kilátásokkal kecsegtet például az ún. hidroponikué növénytermesztési módszer. Ä talaj felhasználása nélkül, vizes tápoldatokban, illetve vízkultúrában előállított paradicsom mennyisége az 1973- ban termesztett 10 ezer tonnáról 1985- re 113 ezer tonnára nő, az uborkáé 2 ezer tonnáról 30 ezerre, a salátáé pedig 377 ezer tonnára emelkedik’ ugyanezen idő alatt. A kutatók szerint mlrís mintegy 3 billió dollár értékű gép és berendezés szolgálja a világon az ellenőrzött környezetben végzett növénytermesztést» ^ ----
