Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-26 / 30. szám
9 1975. Július 26. .SZABAD FÖLDMŰVES 11 Nagy tartalék a szakmai igényesség Társadalmunkban a nagyüzemi mezőgazdasági termelésben a múlt negyedszázad alatt sokszorta nagyobb fejlődési színvonalat értünk el. mint az előző társadalmak kezdetleges termelőalapra támaszkodó mezőgazdasága évszázadok alatt. Ez annak tulajdonítható, hogy munkásosztályunk kezdettől fogva megkülönböztetett támogatásban részesítette a szocialista mezőgazdaságot, jó ideig az építési- és a gépi beruházások valóságos értékének jelentékeny többségét a társadalom költségvetéséből fedezték, hogy ezzel is segítsék a mezőgazda sági üzemek termelőalapjának a megszilárdítását, a termelékenység fokozását. Az eltelt két és fél évtized első felében mezőgazdaságunk úgyszólván teljesen az emberi munkára támaszkodott. A különféle speciális erő- és munkagépek csak fokozatosan kerültek az üzemek birtokába, hogy „átvegyék“ a munka nehezét. A korszerűsödő termelésben az ember manapság mindinkább az irányító szerepét tölti be. Kezdetben az ember csak nehezen barátkozott meg azzal a gondolattal, hogy helyette gépek végzik az egyes munkaműveleteket. Hamar megszokta azonban és már magától értetődőnek tartja ezt. Közben azonban megfeledkezett arról, hogy a kor követelményeinek megfelelően képezze magát, mert csak alapos hozzáértéssel lehet „ura“ a bonyolult mechanizmusoknak. Talán mondanunk sem kell, hogy ebben a témakörben meglehetősen széleskörű' viták bontakoztak ki a CSKP KB-novemberi és az SZLKP KB januári plenáris ülését követő idő szakban. Így van ez- rendjén, hiszen mezőgazdasági üzemeinkben az erő- és a munkagépek korai meghibásodá se meglehetősen gyakori jelenség. Aggasztó a dologban az. hogy a hiba okát nem mindig a gépek kezelőiben, hanem — az esetek többségében — a gyári „hanyagságban“ keresik. Nem vitás, az előforduló hibák gyártási okokból is eredhetnek, azonban nemcsak azokból! Ha ugyanis a hazánkban gyártott erőgépek külföldi igényét nézzük, ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Nagy a kereslet a csehszlovák traktorok és egyéb mezőgépek iránt. Minden bizonnyal nem a rossz minőség végett. Már kínos minduntalan hallani, hogy a hazai gyártmányú és a külföldről behozott gépek javításához nincs elegendő pótalkatrész. Ennek kapcsán a napokban az Agrotechnika vállalat nyugat-szlovákiai (Bratislava- Rafca) igazgatójával, Jozef Ktchnár mérnökkel arról beszélgettünk, hogy alig nyolc esztendővel ezelőtt a me zögazdaság egyszerű gépesítése folytán legfeljebb 25—30 fajta pótalkatrészre volt szükség, ma azonban a speciális gépek időszakát éljük, amikor az erőgépek második és harmadik generációja kerül a termelésbe, s ezek gondozás szempontjából is igényesebbek, és javításukhoz már 1300—1600 fajta pótalkatrész szükséges. A nagyobb teljesítményre méretezett. 4 „finomabb“ szerkezetű gépek sorozata jobban felkészült embereket igényelne. Amennyiben ezt nem mindenhol veszik eléggé komolyan, a gép. illetve a gazdaság szenvedi kárát. Magától értetődő, hogy pl. az NDK-ből importált E 280-as, a Lengyelországból behozott KS Is, valamint a hazai gyártmányú SPS 420-as típusú speciális takarmánybetakarítók nagyobb tudást és gondosságot követelnek az embertől mint az egyszerű gépek. Hasonló a helyzet a gabonabetakarító kombájnokkal is. Az sem a véletlen műve, hogy a szovjet kereskedelmi partnerek nyomatékosan felhívták figyelmünket a nálunk elharapózott pótalkatrész pazarlásra. Azzal a megjegyzéssel, hogy a szovjet kombájnokhoz olyan mennyiségű pótalkatrészt, mint mi, a KGST egyetlen országában sem igényelnek, ami nagyon is elgondolkoztató. tgy került napirendre az a gondolat, hogy segítséget kérjünk a szovjet kombájngyárak vezetőitől, kombájnosaink alapos szakmai felkészívesznek az idei aratásban és feltételezhető. hogy a jobb hozzáértés kapcsán gépeikkel üzemzavarmentesen dolgozhatnak. Az Agrotechnika vállalat képvise lói látva a kombájnokhoz szükséges pótalkatrészhiányt, ez év elején olyan megoldáshoz folyamodtak, hogy ősz szegyűjtés után avatott szakemberekre bízták a meghibásodott pótalkatrészek javítását. Itt túlsúlyban az SZK—4-es típusú 'gabonakombájnok pótalkatrészeiről van szó, amelyekből mintegy 35 fajtát tettek ismét hasznavehetővé, kb. 3—4 millió korona értékben. V Az Agrotechnika vállalat nyugatszlovákiai igazgatójának a tájékoztatója alapján csehszlovákiai viszonylatban ok az összes szovjet gyártmá nyű gabonakombájnok „gondnokai“. Ez azt jelenti, hogy beszerzik és szál lítják a pótalkatrészeket. Ennek kapcsán megbízható adatok állnak rendelkezésükre arról is, hogy egy-egv gabonabetakarító kombájn javításához évi átlagban több mint 10 ezer korona értékű pótalkatrészt „fogyasztanak“ a mezőgazdasági üzemek. A gördülő-tájoló iskola szakembereivel éjről beszélgetve arra a megállapításra jutottak, hogy az ilyen alkatrész — „fogyasztás“ túllépi az előírhatóság határát, s megköveteli minden. idő előtti meghibásodás külön elbírálását. iübli eltel e »ka? 15 Az egyik gazdaság gépszerelője, aki évente részt vesz a gabonabetakarításban, a gondjaira bízott SZK—4-es kombájnt azzal vitte a műhelybe, hogy a motor jóval 100 fokon felüli hőmérsékleten üzemel. Ugyanakkor az olajnyomás egy atmoszférára süllyed és a hűtő vizének hőmérséklete 80 fok felett, 30 fokos légmelegben sem emelkedik. A szőbanforgő hiba nem volt újkeletű, már korábban Is jelentkezett. Az első évben a szokatlan melegedést a bejáratással magyarázták. Ugyanez a hiba azonban a következő évben is előfordult. Ezért kutatták az okot. Ellenőrizték és kitisztították az alkatrészeket, a vízhűtőrendszert stb. Aztán gondolták, minden rendben van. Beindították a motort, azonban az olaj ismét hamar rendkívül forró lett. Ezt követően tüzetesen átvizsgálták a motort, s a hibát pár percen belül felfedezték, majd eltávolították. Kérdés: Mi volt a hiba? —hal— HELYES VÄLASZ A 28. SZAMBÁN KÖZOLT KÉRDÉSRE Az elveszett anyák helyében az odahaza készítetteknek az alső részét nem képezték ki kúpszerűen. Esztergályozás közben ugyanis ez elkerülte a készítő figyelmét, s a kelleténél nagyobb kúpszög kialakítása sikerült. Az anyát annyira ráhajtották a csavarra, hogy azt „stabilizálhassák“. A nagy kúpszögű anya a nyomórugókat anynyira feszítette, hogy a menetek a tengelykapcsoló nyomására öszszeértek, s a kiemelés így lehetetlenné vált. A kelleténél nagyobb' erő kifejtése következtében a csavart túlterhelték és emiatt elszakadt. A kívánt kúpszögű anya elkészítése és fölhelyezése után ugyanez a hiba többé nem jelentkezett. • * Mivel a 28. számban közölt kérdésre nem érkezett érdemleges válasz, ezért a 100 Kčs jutalmat nem fizethettük ki. novemberi határozatainak teljesítéséért A TUDOMÁNY ES TECHNIKA A RENDRE-ARATÖK PARAMÉTEREI Olyan következtetéseket vonnak le az összegyűjtött adatok alapján sj SZU-ban, hogy a gabonabetakarító kombájnok teljesítményét csajt úgy lőhet növelni, ha a gazdaságokat nagy vágószélességű rendrearatókkal látják el. A vágószélesség optimális értékét 8—10 m-ben szabják meg. A rendek lerakhatők egy oldalon vagy mindkét oldalon, illetve két menet rendje összevethető. A rendrearatók lehetnek vontatottak, de korszerűbb á függesztett kivitel. A függesztett rendrearatőkat irányváltoző szerkezettel ellátott traktorokkal célszerű üzemeltetni. (T. SZ.J A tolcsfcmeghossabbrtása lésére, finnek kapcsán járt hazánkban a múlt évben Rosztovból. — a Nyiva kumbájngyárból — egy szakember-csoport, mely szemléltető eszközök segítségével ún. gördülő-tájoló iskolázás keretében segítséget nyújtott a kombájnosok képzésében. Ezt követően idén egy másik csoport érkezett hazánkba Taganrogból — a Kolosz kombájngyárából —, hogy aratás elölt segítséget nyújtson kom bájnosaink szakmai felkészítésében. Ez a csoport június 26-án a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban a jahodnái (eperjesi) üdülőben fejezte be az iskoláztatást, hogy más tájak kombájnosainak a felkészítésében is résztvehessen. A gördülő-tájoló iskola küldetéséről a sajtó képviselőit és másokat N. A. Novikov, a Szovjetunió Bratislavai Kereskedelmi Kirendeltségének az osztályvezetője tájékoztatta. A kirendeltség főmérnöke N. J. Markovka, továbbá a taganrogi kombájngyár iskolájának az igazgatója, O. A. Voronov szintén értékes tájékoztatót nyújtott. Elmondották, hogy Szlovákiában ezidáig mintegy 500 kombájnost avattak be a kezelés rejtelmeibe. Jahodnáról a gördülő-tájoló iskola Nitrára tette át működési helyét, s onnan pedig PreSavra ment, ahol az oktatást július 9-én befejezve viszszatért a Szovjetunióba. A jahodnái üdülőben tartott tájékoztatón Eugen Németh mérnök, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese, továbbá Š. Matej- Cík az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottságának a titkára és Pavol Molnár mérnök a GTA-ok vezérigazgatója mondott köszönetét a kombájngyár képviselőinek, illetve a szovjet kereskedelmi kirendeltség dolgozóinak az önzetlen segítségért. Örvendetes, hogy az említett iskolázáson felkészített kombájnosok részt-Ugyanis az utóbbi négy évben a pótalkatrész-pazarlás olyan mérete két öltött, hogy ha száznak vesszük az első évet, a negyedik év indexe már 135-re (!) emelkedett. A megoldás kulcsát tehát egyrészt a rosztovi, másrészt pedig a taganrogi kombájngyárak gördülő-tájoló iskoláinak a szakemberei kezünkbe adták. Most már élni kell a lehetőséggel. Képezni kell az embereket, de nemcsak a külföldi, hanem a hazai új gépekre is. Alig hihető azonban, avatott szakembertől hallottam, hogy a kerület mezőgazdasági üzemei havonta mintegy 25 millió korona értékű pótal katrészt igényelnek az Agrotechnikától. A kereskedelmi szervezet, ha van — szükséges vagy nem a megrendelőnek — azért szállítja az igényelt alkatrészeket, mert pénzügyi terve így követeli. Nem tarthatja raktáron az árut. tgy a központi készlet átvándorol a mezőgazdasági üzemek raktárába, ahol nagy értékek fekszenek. A másik oldalon azonban igaz az, hogy számon tartunk ún. állandóan keresett gépalkatrészeket is. Ilyen pl. az olajpumpa minden változata, a hidraulika, a hidraulikára működő ún. szervo kormánymű stb. Ezeknek a beszerzése az Agrotechnikának is nagy gondot okoz. Szóba került az is, hogy amennyiben gonddal jár az SZK—4-es gabonakombájnokhoz szükséges pótalkatrészek beszerzése, az Agrotechnika esetleg megvásárolja a kiselejtezett kombájnokat és széjjelszerelés után alkatrészeit felhasználja a meghibásodott, üzemképes kombájnok javításához. Az elképzelés helyénvaló, hiszen a kiselejtezett kombájnok ilyen értelmű felhasználása eéiszerrűbb mint pl. ócskavasként való hasznosítása. Tulajdonképpen ez is egyik módja a takarékosságnak. HOKSZA ISTVÁN JELZŐBERENDEZÉSEK A KOMBÁJNON ■Tófcsér ни—MHHHUwimHM Minthogy a kombájn vezetőfülkéje a környezettől egyre jobban elszigetelt, a kombájnvezetőnek különféle jelzőberendezésekre van szüksége a kombájn üzemének ellenőrzéséhez. A felmérés szerint e berendezések Hangfogó információit a kombájnosok nem mindig tudják helyesen értelmezni. —M. V,— javult a teljesítmény j* •}* »I« **» »•♦ tj« •*« >j* ♦*« »*♦ *** »j* »j* »*♦ »*» *j« »j« *** »j» *j* «j* *j« «j* «?♦ »j« »j» «j» »j« «J4 «j» «j* •** «{* «j» «j* *j* »j* «j« »j Ez is ésszerűsítés! A milanovcei társult szövetkezetben 36 hektáron termesztenek szőlőt. Ahhoz, hogy a szőlő meghozza a kívánt terméshozamot, belőle jő minőségű bort lehessen készíteni, a talajművelésen kívül Igen nagy jelentősége van a szakszerű ápolásnak, a permetezésnek. Száraz Béla, több éves gyakorlati tapasztalattal rendelkező vincellér sokáig azon töprengett, hogyan lehetne a szőlő permetezését korszerűbb, gazdaságosabb módszerrel megoldani. Sok gondot okozott permetezéskor a munkaerő és a gépek beszerzése. Ugyanis éveken keresztül 900 literes tartályokban külön-külön készítették el a permetanyagot. A permetlé szállítása idényben több traktort, fekálkocsit, víztartálykocsit, traktorost, egy embert, — aki az elkészített permetlevet keverte — vett igénybe. A töprengése nem volt hiábavaló. Javaslatára a műhely dolgozói központi permetlékeverőt készítettek, amelyet a szőlőtelepen helyeztek el. A központi permetlékeverő a következő részekből áll: két 900 literes régi tartályból — olcsón vásárolták —, amelyet a földtől kb. két métei1 magasságban vasalapzatra helyeztek el. Először a permetezéshez szükséges szer mennyiségét külön lemérik, azt a tartályokba töltik. A tartályokban villany üzemelésű keverőlapátok a permetanyagot összekeverik. A Kar» titox 900-as, vagy a lengyel gyártmányú 900 literes permetezőgépet Z 6748-as kerekestraktorra kapcsolják, s azt a tartályhoz vontatják. A tar-30 OTIEI -------Hasznos újítás Az ötödik ötéves tervidőszak utolsó évében a fontos feladatok egyike az állatállomány hasznosságának fokozása, s ezzel előkészület a hatodik ötéves tervfeladatokra. Ennek megfelelően a Kfemlcei Állami Gazdaságban 1350 tehéntől már a múlt évben átlagban 3600 liter tejet értek el. Idén az egy tehénre jutó tejtermelés tekintetében azonban még kedvezőbbek a kilátások, mert jobb a takarmány minősége és a mennyiség Is több mint tavaly volt. A múlt esztendő első két hónapjában az egy tehénre jutó napi tejátlag 9,66 liter volt Idén azonban az első két hőnapban'9,91 Ifter tejet értek el — napi átlagban — tehenenként. Ez azt mutatja, hogy a termelési tervet jócskán túlszárnyalhatják. Feltételezhető, hogy tejből ebben az évben mintegy 30 ezer literrel adnak többet a társadalmi alapba, mint eredetileg tervezték. A gazdaság vezetői a tejtermelés jelentős fokozását abban látják, hogy a takarmány minőségén túl ebben nagy lendületet adott az ésszerű premizálás Is, amelyet a fizikai dolgozókon kívül a műszakiakra és más vezető dolgozókra is kiterjesztettek. , A feladatok teljesítését a havonként tartott értekezleteken értékelik, s ott határozzák meg az arra érdemes személyek prémiumának nagyságát is. Az a részleg, amelynek dolgozói a negyedéves tervfeladatot jelentősen túlszárnyalják, külön jutalmat is kap az igazgatóságtól, s azt érdem szerint osztják el a dolgozók közt. (J) így néz ki a központi permetlékeverő. (Foto: KádekJ tályből a kész permetlevet gumicsővön a gépbe juttatják, s az kiviszi á szőlőbe permetezéshez. A központi permetlékeverőnek előnye, hogy meggyorsítja a munkavégzést. Traktorból elegendő egy s így a teljesítmény négyszereződik. Ä permetezéshez egy személy, —- á traktoros — elegendő. A keverésre szánt Idő és az üzemanyagfogyasatás csökken. Egy-egy permetezőgép naponta dupla teljesítményt nyújt. Amíg nem volt központi keverő, egy munkanap alatt 4—5 hektárt permeteztek meg, de kellett hozzá fekálkocsi, traktor stb. Jelenleg 8—10 hektárt tá bepermeteznek naponta! Ä szélsőséges időjárás szempontjából is nagy в jelentősége. Rossz idő esetén, tid hosszabb ideig tart az esőzés, a betegségek megelőzése céljából a 38 hektár szőlőt három nap; alatt megpermefe?betibl *-nt»s f S
