Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-19 / 29. szám
Tápanyagpótlás lombtrágyázással (Folytatás az 1. oldalról.) áll, a hajtások le is száradhatnak. Vasgálic talajba-juttatásával, vagy a levélzetre permetezésével ez a betegség gyógyítható. A mangán hiánya is okozhat klorózist, amely hasonló a vasklorózis tünetéhez. A talaj szellőztetésével és nitrogén adagolásával megszüntethető. A kén hiánya nem okoz betegséget. A cink-hiány leginkább almafákon idéz elő fejlődési rendellenességet. Az ágcsúcsokon a normálisnál kisebb levelek, tömött kis ernyőkben helyezkednek el (ecsetágúság). Tavasszal, fakadás után rövid ízközű hajtások nőnek, ezért a betegséget törpe szártagúságnak is nevezik. A hajtások gyenge beérése folytán a fagyérzékenység fokozódik, és a terméshozam csökken. 1—1,5 %-os cinkszulfát oldat permetezésével gyógyítható. A bór hiánya következtében hajtásszáradás fordulhat elő, gátolja a virágképződést és megtermékenyülést. A bór-hiányos fán termett alma héja és húsa parásodik, a gyümölcs apró marad és idő előtt lehull. A bórhiány Vuxal, vagy Vegaflór lombtrágya permetezésével megszüntethető. Az újabb tapasztalatok hatására egyre Jobban terjed és nagyobb jelentőséget kap a lombtrágyázás. Kezdetben úgy nézett ki, hogy csupán alkalmi kisegítője lesz a növények műtrágyázásának. Kiderült, ez a legmegfelelőbb módszer arra, hogy a szőlőt és a gyümölcsfákat bizonyos kritikus időpontok tápanyaghiányán átsegítsük. Gondolok itt főleg tartós szárazság esetére, amikor a talaj vízkészlete erősen csökken és a gyökérzet által felvett tápanyagok szállítása a lombozat részére lelassul. Ilyenkor szinte injekcióként hat a jól választott, lombtrágya formájában juttatott tápanyag a növényzet fejlődésére. De nagyon jó eljárás ez a hiánybetegségek, a már említett cink és bór hiányának gyors megszüntetésére. Az eddigi kísérletek és tapasztaltok azt mutatják, hogy a szőlő és a gyümölcsfák fejlődését a lombtrágyában levő, könnyen felvehető tápelemek Igen kedvezően segítik elő. A lombtrágya a nyomelemek segítségével a termőrügyképződést a gyümölcsök megtermékenyülését és kifejlődését egyaránt elősegíti. Ezenkívül még a gyümölcsök színeződésére és tárolhatóságára is kedvező hatással van. Most már csak az a kérdés, milyen lombtrágyát használjunk és hol szerezhetjük be?l Néhány évvei ezelőtt a Magyarországon gyártott Vlixal lombtrágya volt a legismertebb. Ennek összetétele 9 % nitrogén, 9% foszfor és 9% kálium, valamint a hét legfontosabb nyomelem. Használható szőlő, gyümölcs, zöldség, virágok és díszcserjék permetezésére. Elősegíti a levélzet és minden virág dúsabb színeződését, a növényzetet ellenállóbbá teszi a gombabetegségekkel szemben. Jelenleg nem hozzuk be ezt az anyagot, mert a hazai gyártmányú Vegaflór csaknem azonos összetételű. A hiba mindössze annyi, hogy a neratovicei Spolana, a Vegaflór előállítója, csak 25 literes műanyag kannákban forgalmazza. Kívánatos lenne, hogy a Vuxalhoz hasonlóan egy vagy két literes csomagolásban is forgalomba kerüljön, így a kistermelők is könyebben beszerezhetnék, jelenleg a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kertészk.edők Szövetségének helyi szervezetein keresztül lehet beszerezni, a tagoknak a kívánt mennyiségben szétmérni. Nagykereskedelmi ára hat korona körül van literenként. Mindkét anyag zöldes színű folyadék, bekeverhető a szőlő és a gyümölcsfák permetezésére használt anyagokhoz 0,2 % -os arányban (100 liter vízhez 2 dl). A fentiek mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a már régen forgalomban levő Mikrola-A jelzésű lombtrágyát. Bár ebben nincs jelen a három legfontosabb tápanyag (NPK), de tizenhat féle nyomelemet tartalmaz és ezáltal nagyon sok hiánybetegség orvosolható úgy a szőlő- és gyümölcsféléknél, mint minden más kertészeti növénynél. Gyártja a plzeni Chemické Závody és V4 literes üvegekben forgalmazza. Ara 4,50 korona. Beszerezhető a vegyszereket árusító üzletekben. Használható 0,1 %-os oldatban (1 dl 100 liter vízhez) és a Használt permetanyagokkal keverhető. Nitrogén-hiány esetén jó hatás érhető el 0,5 %-os karbamid-oldat (0,5 kg 100 liter vízhez) kipermetezésével is. Szövetkezetünkben pár éve alkalmazzuk az őszibarack-ültetvényben, jó eredménnyel. Jelenleg Vegaflór és Mikrola-A kombinációval végzünk kísérleteket szőlőben, őszibarackosban, almásban és a szőlőoltvány iskolában. Az eredmények biztatóak mind a négy növényzetnél. Kicsibe, házikertekben is ajánlatos a fenti anyagok alkalmazása, mert nemcsak a szőlő és gyümölcs, de mindenféle zöldség és virág, amit a kertben termelünk sokkal szebb, egészségesebb, mutatósabb lesz,*lia rendszeresen permetezzük a lombtrágyák valamelyikével. Varga József Talajművelés tömörítés nélkül A szántóföldi zöldségtermesztés egyik gondja a traktoros talajmüvelés, ill. vetőágykészítés kedvezőtlen talajtömörítő hatása. Egy zöldségtermesztő-telep új talajelőkészítő technológiával küszöböli ki ezt a káros jelenséget. AltalajlazítÓt járatnak 51 cm mélységben, 0,91 m késtávolsággal. Ezek közül a szélső kések a traktor nyomában járnak. Majd merevkéses kultivátor lazítja a talajt és Cambrldge-henger töri meg a rögöket. Ezután következik a szántás, amelynek során 1,83 m széles ágyásokat képeznek ki. Így a további műveleteknél a traktorkerekek kizárólag a bevetetlen ágyásközökben járnak. A z articsóka (Cynara scoly *' mus) — vagy olasz paréj, — a Földközi-tenger keleti partvidékén honos, magastermetű, szárnyasán osztott levelű, fészkes virágzatú növény. Minden évben új tőlevélrózsát fejleszt. Évelő növény, a virágfészke erősen nagy, néha a 15 cm-t is eléri. Levelei 1,5 méter hosszúak, erősen szabdaltak, halványzöldek, fonákjukon molyhosak. A hosszú szárán egyetlen virágzat és több oldalhajtás fejlődik. Fészekpikkelyének töve vastag, húsos, csúcsa tövises. Termése négyoldalúan lapított, bóbitája toll alakú. Virágzatának húsos alapi részét, a fészekpikkely leveleit még ki nem nyílt állapotban, bimbóként fogyasztják. A mérsékelt éghajlatot kedveli. A Földközi-tenger vidékén kívül a Rajna mellékén és Ausztriában is termesztik. Magyarországon Egec környékén hagyományai vannak. Az articsóka régóta ínyenc eledel. Galenosz többek között azt ajánlja, hogy korianderrel, borral és faolajjal készítsék. Szicíliába Levantéból jutott, 1466-ban Firenzébe, majd 1474- ben Velencébe, s a XV. század elején Franciaországban és Angliában is ismerték. A mélyrétegű, tápdús talajon, különösen párás levegőjű vidéken díszlik jól, ott fejleszti ki virágzatát, amiért termesztik. Magvetéssel vagy sarjakról szaporítják. Magját február végén, márciusban langyoságyba vetik. Az előnevelt palántákat május elején ültetik ki, 1X1 Az articsóka méter fészektávolságra. Szükség szerint kapálásban és bű öntözésben részesítik. Nyár vége felé a legtöbb növény virágszárat fejleszt. Egy virágszáron csak 3—4 virágot ajánlatos hagyni, így azok erőteljesebben tudnak fejlődni. A ki nem nyílt bimbókat 15—20 cm-es szárral vágjuk le, és így értékesítjük. Termesztésben az articsókát 3—4 évig hagyják egy helyen. Kissé fagyérzékeny. Magnyerés céljából a virágzatot a második évben, ősszel vágjuk le, midőn a legfelső fészekpikkelyek sárgulnak. Ekkor a pikkelyek szétnyílnak, s a fészek a fenyőtobozhoz hasonlít. Az articsókát egyes kártevők igen kedvelik. Gyökerét a cserebogárpajor rághatja. Fiatal hajtását, virágbimbóit a bogáncslevéltetű szlvogatja. Ez utóbbi kártevő különösen a növény fejlődését, a bimbó képződését hátráltatja. A cserebogárpajorok ellen a talajt porozzuk, amelyet azután bekapálunk. A levéltetvek ellen májustól, megjelenésük után 14 naponként permetezzünk, ügyelve az utolsó permetezés és a fogyasztás közötti várakozási időre. E zöldség a nyugati — elsősorban a francia és az olasz — konyhák Ínyenc eledele. Salátának, főzeléknek elkészítve egyaránt jóízű és egészséges étel. Többféle elkészítési módja közül egyet ismertetünk. A megtisztított virágbimbó csúcsát éles késsel, fészekpikkelyeinek végét pedig ollóval vágjuk le, és sós vízben főzzük puhára. A bimbókat ezután egyenként előmelegített kisebb porcelántányérokra helyezzük — személyenként egy bimbót számolva —, majd ráhelyezünk 1—1 szelet citromot, s majonéz zal leöntve, előételként tálaljuk. (-) Eg y f iatô 1 szervezet J lasznosítható lyoittHövények probl emai A gyermekláncfű [Teraxacum officinalis Web.), más néven pongyola pitypang, függőleges gyöktörzsű, szí-A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének Dvory nad Žitavou-i (udvardi) helyi szervezete 1974 augusztusában alakult meg, 17 taggal. Azóta a tagok létszámát sikerült 22-re növelni. A helyi szervezet már a kezdet kezdetén nagy nehézségekkel küszködött. A hnb és a helyi pártszervezet ugyanis nem ismerte el a megalakult szervezetet! Természetesen így a fiatal szervezet támogatása is csak minimális lehetett. Ez eredményezte azt is, hogy amikor tagsági gyűlést szerettek volna tartani, nem volt erre a célra megfelelő helyiség. Nagy huzavona után végre sikerült megtartani a tagsági gyűlést — a szövetkezet vezetőinek segítségével — a szövetkezeti klubban. A szervezet tagjai szerettek volna egy épületet is biztosítani raktárhelyiségként és más célra, (pl. kiállítások megrendezésére). Ez az épület a község tulajdonában van, de eddig még nem jött létre semmiféle megállapodás ezen a téren. Még kora tavasszal leadta a szervezet vezetősége az illetékes szervezetek képviselőinek a szervezet tagságának pontos névsorát, egyéb adatokkal együtt. Egyébként az SZKSZ KB és az SZKSZ JB is elismerte a szervezetet még a múlt évben, amiről többek között az abraktakarmány kiutalása, az SZKSZ KB által kiadott jelvények és zászlócskák is tanúskodhatnak. A szervezet elismerése körüli bonyodalmak abból is eredhettek, hogy a községben a kisállattenyésztés fogalma azelőtt teljesen ismeretlen volt. Problémák vannak a helyi szervezet bélyegzőjével is. A bélyegzőt még a múlt év őszén megrendelték az SZKSZ KB-tól, de eddig sajnos, még nem érkezett meg. Egyébként a tagok becsületesen fizetik a tagsági díjat, a helyi szervezet pénztárosa pontosan vezeti a nyilvántartást és kéthetenként összejöveteleket szerveznek a tagok számára. Nagy port vert fel a helyi szervezet tagságának körében a rétek és legelők szétosztása, amit a hnb dolgozói irányítottak. Nehéz megmagyarázni azt, hogy a tagok közül alig néhányan kaptak a kimért legelőkből, így csak nehezen tudják majd a szénát bekészíteni a téli időszakra, főleg a nyulak takarmányozására. A szervezet tagjai remélik, a jövőben hasonló eset nem fordul elő és az illetékesek a ■ rétek, legelők szétosztásánál figyelembe veszik a kisállattenyésztők igényeit is! Sok panaszt hallottam arról is, hogy olyanok kapták meg a legjobb minőségű réteket, legelőket, akik nem tagjai semmiféle társadalmi szervezetnek ... A fiatal szervezet tagjai sokféle kisállatot tenyésztenek. A nyulászok elsősorban újzélandi piros és fehér fajtát, továbbá belga óriást, nagy csincsillát, kaliforniait, francia ezüstöt és dán fehéret tenyésztenek. Összesen kb. 300 db nyulat tartanak nyilván. A galambászok csak postagalambokat tartanak. A kaparóbaromfiak közül — nének foglalkozni a nutriatenyésztéssel. A tagok kiveszik részüket a faluszépítési akciókból is. Tagonként 24 óra társadalmi munka ledolgozását vállalták az idén. Ezenkívül nagy segítséget nyújtanak a szövetkezetnek is, főleg az őszi és az aratási munkálatokban történő résztvétellel. A szervezet vezetősége célul tűzte további tagok felvételét is. amit jelenleg az a bizonyos elismerés' még gátol. Szeretnék Rusznák Lajos, a helyi szervezet pénztárosa. Túlnyomórészt francia ezüstnyulakat tenyészt. A felvételen egyik kedvencével látható. (A szerző felv.) ezeket túlsúlyban Dolné Krškany-ból vásárolják —, elsősorban a nyuhemsír, a sárga plimut és más fajtákat tenyésztik. Ezenkívül foglalkoznak még a tagok — kisebb számban — fajkutyák (főleg német juhászkutyák), egzotikus madarak (papagájok, aranyfácánok, ezüstfácánok), pézsmakacsák és pávák tenyésztésével is. Egy tagnál található egy pár őz is, s ugyancsak egy tag foglalkozik a nutriák tenyésztésével. Jelenleg ÍR anyát tart, de a közeljövőben többen szereta fiatalságot is bekapcsolni ebbe a tevékenységbe. Ha sikerülne megszerezniük a falu tulajdonában levő épületet, a jövőben kiállításokat is rendeznének. Kapcsolatot szeretnének teremteni a nitrai BRANKO felvásárló vállalattal is, a nyúlhús értékesítése céljából. Reméljük, a problémák rövidesen megoldódnak az SZKSZ Dvory nad Žitavou-i helyi szervezetében, s a tagok — mind nagyobb számban — folytatják a további sikerek eléréséhez vezető utat. (bara) ! vós gyomnövény. Füves és I parlagos helyeken, réteken, I kaszálókon, legelőkön, töl§ téseken, udvarokban és ker* tekben egyaránt megtalál- I ható. Előfordul a szántókon I is, de leginkább az évelő * pillangósokban tesz tetemes f károkat. Az egzotikus ma- J darakat tenyésztők körében I már régóta ismeretes és I használatos. Általában má-I justól júniusig, ritkábban j ezután is virágzik. Lapos, J 3—6 mm hosszú,- 1,5 mm :: széles és 0,5 mm vastag magvai barnásak vagy feke* ték. A gyökéren kívül, amely egyébként keresett gyógy-J1 szeripari nyersanyag, lénye-II gében az egész növény fel- I használható a madarak táp- I lálékának változatosabbá I tételére. Madaraink leginkább a növény leveleit és virágját csipkedik. Apróra vágott leveleit takarmányhoz keverve is adhatjuk kedvenceinknek. Hazai és I egzotikus madaraink többsége a magvakat is elfoj gyasztja. A fehér pelyhek ; eltávolítása után a fürjeknek, egzotikus madaraknak (galambfélék) is adható. A félérett magvakat tartalma- 1 zó torzsa hűvös helyiségben 1 napokig, hűtőszekrényben I még tovább is eltartható. , A gyermekláncfű valóban sokrétűen hasznosítható nö! vény, és mint kiegészítő ta- I karmánynak, egyetlen madárházból vagy kalitkából sem szabadna hiányoznia a I tenyészidőben. Még akkor I sem, ha idővel erősekké, fanyar-keserűvé válnak a I növény levelei. Hogyan csökkenthető a tört, repedt tojások száma A tennesei egyetemen külön vizsgálták ezt a kérdést. Megállapították, hogy az ebből eredő gazdasági károk a következőkkel csökkenthetőks — tenyésztői feladat olyan fajták előállítása, amelyek hosszú időn keresztül szilárd héjú tojást raknak, — a tojóházi felszereléseket gyártó üzemek olyan ketreceket, szállítókat és tojásosztályozókat készítsenek, amelyek nem repesztik, törik a tojást, — a tyúktartók ne alkalmazzanak olyan világítási programokat, amelyek hatására a tojáshéj veszít szilárdságából, — a takarmányban legalább 3 % kalcium legyen, s a tojók korának növekedésével. ezt növeljük tovább. Ne legyen a foszfortartalom 0,6 %-nál nagyobb. A takarmány ásványianyagtartalma 0,25—0,37 % körüli legyen és nem árt, ha a magnézium-tartalmat a duplájára emeljük. (GeflügelwirtschaftJ
