Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-12-27 / 52. szám
1Í75. december 27. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A kukoricatermesztésben is lehet eredményesen Kezdeményezők kontra válaszadók Á CSKP KB plénumáin általában sok szó esett az ország gabonaszükségletének saját forrásokból történő fedezéséről, valamint az önellátottság eléréséhez vezető módszerekről és a mezőgazdasági üzemekkel szemben támasztott termelési-takarékossági követelményekről. Nem csoda tehát, ha a mezőgazdasági üzemekben ugyancsak utánanéztek a termelésfejlesztési lehetőségeknek. Ezt tette lényegében a svodíni Barátság Efsz is, amikor lehetőségeinek mérlegelése után felhívással fordult a többi üzemekhez, tegyenek meg mindent a BD mázsás kukorica-átlaghozam eléréséért. A közelmúltban ellátogattam a szövetkezetbe, hogy felmérjem, betartották-e adott szavukat a felhívók. Ugyanakkor felkerestem a felhívásra elsők között választ adó jatovi szövetkezetét is. Egyik gazdaságból sem kellett csalódottan távoznom. 1 KO HATÓANYAGBÓL 20 KG KUKORICA A svodíni Barátság Efsz határában az idén 900 hektáron termett és 68,12 mázsa átlaghozamot adott a szemes kukorica. Különösen a Bruty-i gazdasági részlegen remekelt ez a növény, ahol 269 hektáron 71,48 mázsa átlaghozamot nyújtott. A monokultúrás termesztést három évvel ezelőtt honosították meg a szövetkezetben. Sajnos,. ezen az 590 hektáron nyolc mázsával kevesebb volt az átlaghozam, mint azon a 118 hektáron, ahol most rakták le a monokultúrás termesztés alapjait és több mint 74 mázsa szemet nyertek egy hektárról. Ennek persze megvan az oka is, de erről majd alább. A közösben évek óta arra törekednek, hogy még ősszel elkészítsék a talajt a kukorica alá. A teljes műtrágya-adagot is ősszel szántják be, hogy tavasszal kevesebbet kelljen gyúrni a földet. Az Idén 335 kg NPK hatóanyagot (125 kg nitrogént, 90 kg foszfort és 120 kg káliumot) adtak egy hektárra. Egy kilogramm hatóanyagból 19,43 kg magtermést nyertek, s ez már ésszerű tápanyag-hasznosításról tanúskodik. A kukorica kilencven százalékát agrotechnikai határidőben juttatták talajba. Ez a termőterülethez mért jé teljesítmény annak tudható be, hogy mindhárom részlegen három vetőgépet üzemeltetnek, ráadásul a vetést végzők is nagy hozzáértéssel dolgoznak, hiszen jól bevált szokás, hogy e munkát minden évben ugyanasok a dolgozók végzik. A hektáronkénti egyedszámmal már baj volt. Nem a vetés miatt, hanem a kapások figyelmetlensége következtében. Nem volt elég vegyszerük, hát néhány parcellán bizony kézzel kellett felvenni a harcot a gyomokkal. Az emberek meg úgy kapáltak, ahogy régen megszokták, nos maradt la kukorica meg nem is. Ezeken a területeken azután a hozam is megmutatta, máskor érdemes lesz idejében utána járni a szükséges vegyszereknek. Vetés után egyébként boronáinak, s ha a terület nem túl gyomos, akkor csak egy alkalommal sarabolnak. Tapasztalataik szerint ugyanis egyszeri sarabolás következtében mintegy 5— 10 százalékkal csökken a hektáronkénti tőszám. S nekik bizony korántsem mindegy, mennyi szemet nyernek egy egységnyi területről. Túlsúlyban magyar és jugoszláv kukoricákat termelnek. Az idén a terület 30 százalékán korai, negyed részén középkorai, 45 százalékán pedig kései fajtákat vetettek. Észrevételük az, hogy a késeiek sok tápanyagot és csapadékot igényelnek, ezért ezek részarányát a jövőben csökkenteni tervezik. Nyolcvannyolc mázsás átlaghozammal az MVSC—429 es magyar kukorica remekelt. A magyar hibridek egyébként átlagosan 7 mázsával múlták felül a 84 mázsa hektárhozamot nyújtó jugoszláv kukoricákat. A szövetkezet egyelőre sikerrel kamatoztatja a magyarországi nádudvari termelőszövetkezettel fenntartott baráti kapcsolatát és az ott szerzett kukorica-termesztési tapasztalatokat. Magszaporltással 50 hektáron foglalkoznak. A termés javát gépek gyűjtötték be, de a vége felé — főleg a vetőmagkukorica betakarításában — az emberek is besegítettek. A termés egy részét odahaza, más részét a felvásárló üzemben szárftották. Persze így sem győzték szárítani a gépektől behozott termést, s mintegy 200 vagonnyi szemes kukoricát fóliával kibélelt silógödrökben tároltak a későbbi szárításig. A kukorica eladásának állami tervét (100 vagon) maradéktalanul teljesítették. A vetőmagalapra tervezett 15 vagonnyi kukoricát szintén biztosították, összesen 125 vagon szemes kukoricát termeltek terven felül! A szövetkezet vezetői nagy reményt fűznek a kukoricához. Gazdag termést ad és ugyancsak kedvező hatással van a gabonafélékkel való lehető legésszerűbb gazdálkodásra. Ezért a jövőben 1100—1200 hektárra tervezik növelni a szemes kukorica termőterületét. A fajtaösszetételen is változtatni szeretnének. Tervük szerint a korai fajták 45, a középkoraiak 35, a késeiek pedig mindössze 20 százalék erejéig részesednének a termőterületből. A VÁLASZADÓK IS KITETTEK MAGUKÉRT A jatovi szövetkezetben 310 hektáron termesztettek szemes kukoricát és hektáronkénti átlagban 71,29 mázsa termést gyűjtöttek be. Ezzel becsülettel teljesítették a svodíni szövetkezet felhívására adott válaszukat. Hogyan érték el ezt az eredményt? Nos először Is ügyeltek a jó talajelőkészítésre. A műtrágyák egyharmadát szántáskor Juttatták a földbe, a többit tavasszal a vetés előtt. Egy hektárra összesen 410 kg NPK hatóanyagot (N—150, P—105, K—150 kg) adtak, s egy kilogramm hatóanyagból 17.38 kg magtermést értek el. A legjobb előveteménynek a gabonafélék minősültek, mert az utánuk vetett kukorica 71,07 mázsa átlaghozammal hálálta meg a fáradozást. A kukorica vetését — tíz hektár kivételével — agrotechnikai határidőben, átalakított SPC—8 vetőgépekkel végezték el. Utána hengereztek. hétszer sahaboltak. Az idén kedvező volt a tőszám is. A múlt évben csupán 40 ezer volt az átlagos hektáronkénti tőszóm, az idén viszont már 48—55 ezer. A termőterület egy részén (252 ha) 2 kg Zeazint és 1,5—2 kg Gesagardot juttattak ki egy hektárra gyomirtás céljából; 58 hektáron monokultúrás termesztést végeztek, s e területen 3 kg Zeazint alkalmaztak. Az idén a 38 hektáron termesztett Anjou—259-es francia korai kukorica adta a legkisebb (45,6 q) hozamot. A legjobb termést viszont a BCSC— 418-as (95,17 q) és a ZPSC—58-as (94.80 q) középkései jugoszláv kukoricák adták. A késeiek közül a BCSC- 8625 os vált be a legjobban, mert 84.39 mázsát termett hektáronként. A betakarítást szeptember 24. és október 27. között végezték el, mégpedig teljes egészében gépekkel. A kukorica eladási tervét (3500 mázsa) maradéktalanul teljesítették. A tapasztaltak arra utalnak, a közös vezetői és tagjai helyesen értelmezik a gabonafélékkel való önellátottság növelésére serkentő központi felhívást és valóraváltásáért meg is tesznek minden tőlük telhetőt. Ezirányú célkitűzéseiket az idén megvalósították: a gabonafélékből 605 hektáron 50,2 mázsás, szemes kukoricából pedig az említett 310 hektáron 71,29 mázsás átlaghozamot értek el. A hatodik ötéves tervidőszakban növelni tervezik a kukorica termőterületét. Jövőre már 350 hektárral számolnak. Elsősorban a ZPSC—58, a BCSC—6625 (ezekből 100—100 hektárt terveznek vetni), valamint a ZPDC—370 es kukoricát szeretnék termeszteni, mert tapasztalataik szerint ezek felelnek meg legjobban a helyi adottságoknak. BARA LÁSZLŰ |^Nolßbßi Asi? HELYES VÄLASZ А 48. SZÄMBAN KÖZÖLT KÉRDÉSRE A CSKP KB októberi plenáris ülése fontossági sorrend szerint a gabonaprogram megvalósítását említette az elsó helyen. Ez az energiaforrás népélelmezést, feldolgozó ipari, állattáplálási szempontból egyaránt szükséges, ezért kell belőle olyan mennyiséget termelnünk, hogy ne szoruljunk külföldi behozatalra. Ä gabonaprogramot a hektárhozamok emelésével, a fajta összetétel és a választék Javításával, valamint a betakarítási veszteség minimumra való csökkentésével valósíthatjuk meg. Ezenkívül nagyon kívánatos az is, hogy az állattenyésztésben gazdaságosan hasznosítsuk az abrakot és a szarvasmarhák táplálékét túlsúlyban jó minőségű terlmés takarmányokból állítsuk össze. Törekednünk kell továbbá a fehérjékben gazdag takarmány összetevők hazai forrásokból való beszerzésére Is (lucernaliszt, szója, takarmányborsó, lóbab stb.), hogy ezen a téren is önellátók lehessünk. Szükséges, hogy olajnövényekből és kertészeti terményekből, valamint gyümölcsből is olyan mennyiséget termesszünk, hogy teljes mértékben fedezhessük a fogyasztói piac valamint a feldolgozó ipar teljes szükségletét. A helyes választ beküldők közül ezúttal Szlávik Rudolf rúbani (Nové Zámky-i járás) olvasónkra mosolygott.- rá a szerencse, sorsolással ő nyerte a 100 korona jutalmat. Dúőon emberemlékezet óta ** hagyománya van a jó szőlőnek, a jó bornak. A szövetkezetben is úgyszólván a megalakulástól foglalkoznak a szőlő termesztésével. Az első ültetvények karós telepítésűek voltak, de a szövetkezet vezetői rájöttek arra, hogy a nagyüzemi szőlőtermesztés normái mást követelnek. Így tértek át a korszerű, széles sorközű, dróthuzalos szőlő termesztésére. Ma már a szövetkezetben 52 hektáron foglalkoznak szőlőtermesztéssel, de további telepítéseket is terveznek, s ha a szándék valóra válik, akkor hamarosan mintegy 80 hektáros szőlőterületet mondhatnak magukénak. A telepítésnél figyelembe vették a helyi éghajlathoz és a talajhoz alkalmazkodó fajtákat, s a legmegfelelőbbeket részesítették előnyben. A telepítvény nagyobb részét a Müller, az Olasz rizling és a Veltelíni teszi. A legmegfelelőbb fajták kiválasztása az eredményeken is meglátszik, hiszen az 52 hektárról több mint 62 vagon szőlőt adtak el a Borászati üzemnek, ami 120 mázsás hektárhozamot jelent. Aki ismeri a szőlőt az tudja, hogy a termésért sokat keli dolgozni. A szőlővel egész évben van munka — metszés, kapálás, kötözés, permetezés stb. A széles sorközű telepítés lehetővé teszi a talajművelés és a permetezés géppel való végzését, amit a búcsiak teljes mértékben ki is használnak, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a kapa vagy a háti permetező egyre jobban feleA kombájn munkavégzés közben. désbe merül. Elég komoly gondot okoz azonban a szüretelés, hiszen az érés idején mimimális idő alatt kell a szüretet elvégezni. Bernáth András vezetésével naponta mintegy száz ügyeskezű lány és asszony szedte az érett fürtöket. Napi teljesítményük 4—5 vagon körüli volt, de a csoportvezető szavai szerint még száz fő Is kevés ahhoz, hogy a rothadásnak indult szőlőt megmentsék. Ezért a munkába a szövetkezet többi tagja és a nyugdíjasok is bekapcsolódtak, hogy a már megtermettből egy szem se vesszen kárba. Az utóbbi években egyes országokban, pl. Bulgáriában és Franciaországban különösen nagy gondot fordítanak a szőlőbetakarítás gépesítésére és annak tökéletesítésére. A gépi betakarítás kényelmes, gyors, gazdaságos és rendkívül kifizetődő a feldolgozásra kerülő szőlő szüretelésénél. Ez a cél vezette a búcsi szövetkezet vezetőit is, mikor megvásárolták a bolgár KG—1 típusú szőlőszüretelő kombájnt. Nagy érdeklődés előzte meg a gép bemutatását, hiszen pár évvel ezelőtt a kombájnnal való szüretelés még a legfejlettebb agrárországokban is csak gyermekcipőben járt. A kombájnt a Karlovo-i (Bulgária) gépgyár szakemberei szerelték össze és mutatták be az efsz szőlészetében. Sajnos a szüret már a vége felé járt, így ebben az évben csak a bemutatkozásra került a sor, ami igen jól sikerült. A bemutatón részt vett Furmazsin mérnök bolgár szőlészeti szakember is, akitől a kombájnról érdeklődtem. — A betakarítógép hidas felépítésű önjáró munkagép. A munkavégzés során a szőlőültetvény sorát terelőlemezek segítségével fogja közre. A szőlő a verőujjak közé kerül s ezek a szőlőbogyókat a termésfelfogó lemezekre verik. Innét a szőlő a bordás szállítópályákra esik. A szállítópályák a lerázott anyagot a szennyeződésekkel együtt a szállítószalagok felett elhelyezkedő tisztító ventillátorokhoz viszik. A ventillátoroktól a megtisztított szőlő a gyűjtőszalagra kerül, aztán a kibordőszalag továbbítja a kombájn mellett haladó speciális pótkocsira. • Melyek azok a feltételek, amelyeknél a gépet maximálisan ki lehet használni? — Ahhoz, hogy a gépet a leggazdaságosabban ki lehessen használni legjobb, ha a szőlőültetvény legnagyobb magassága 180 cm, a legkisebb magassága a földtől 60 cm, a legnagyobb sortávolság 2 m. Ilyen feltételek mellett a gép termelékenysége 40—80-szorosa a kézi szüretelésnek. # Várható-e a gép további fejlesztése, esetleg újabb típusok gyártása? — Igen. Például Magyarországon kísérletképpen már a KG—2 jelű szüretelő kombájnt is üzemeltetik. Előnye, hogy a belső hídmagassága 2—2,5 méter közöttire állítható és maximálisan 20 százalékos oldalirányú lejtésű ültetvényekben is alkalmazható. A kombájn összkerékmeghajtású, hidromotorok működtetik, a sebességváltoztatás fokozat nélküli. A A kombájn verőujjai. termésleválasztó, felfogó és szállító egységek a KG—1 kombájnéval azonosak. A KG—1 géppel végzett szüretelésnél a veszteségarány kb. 5 százalék, 4 fokos tereplejtés* nél. A szükséges kiszolgáló személyzet: egy kombájnkezelő és két traktorvezető. Elmondhatjuk azt, hogy optimális feltételek melett a gép üzemeltetése mintegy 35 dolgozó munkáját helyettesíti, ami a mezőgazdasági munkaerők csökkenése szempontjából igen fontos tényező. Van remény arra, hogy a közeljövőben szőlészetünk rendelkezésért áll egy olyan gép, amelynek segítségével gépesíteni tudjuk az egyik legigényesebb szőlészeti munkát, a szüretelést. CirlJ
