Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-27 / 52. szám

1Í75. december 27. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A kukoricatermesztésben is lehet eredményesen Kezdeményezők kontra válaszadók Á CSKP KB plénumáin általában sok szó esett az ország gabonaszük­­ségletének saját forrásokból történő fedezéséről, valamint az önellátott­ság eléréséhez vezető módszerekről és a mezőgazdasági üzemekkel szem­ben támasztott termelési-takarékos­sági követelményekről. Nem csoda tehát, ha a mezőgazdasági üzemek­ben ugyancsak utánanéztek a terme­lésfejlesztési lehetőségeknek. Ezt tet­te lényegében a svodíni Barátság Efsz is, amikor lehetőségeinek mérle­gelése után felhívással fordult a töb­bi üzemekhez, tegyenek meg mindent a BD mázsás kukorica-átlaghozam el­éréséért. A közelmúltban ellátogattam a szövetkezetbe, hogy felmérjem, betar­tották-e adott szavukat a felhívók. Ugyanakkor felkerestem a felhívásra elsők között választ adó jatovi szö­vetkezetét is. Egyik gazdaságból sem kellett csalódottan távoznom. 1 KO HATÓANYAGBÓL 20 KG KUKORICA A svodíni Barátság Efsz határában az idén 900 hektáron termett és 68,12 mázsa átlaghozamot adott a szemes kukorica. Különösen a Bruty-i gazda­sági részlegen remekelt ez a növény, ahol 269 hektáron 71,48 mázsa átlag­hozamot nyújtott. A monokultúrás termesztést három évvel ezelőtt ho­nosították meg a szövetkezetben. Saj­nos,. ezen az 590 hektáron nyolc má­zsával kevesebb volt az átlaghozam, mint azon a 118 hektáron, ahol most rakták le a monokultúrás termesztés alapjait és több mint 74 mázsa szemet nyertek egy hektárról. Ennek persze megvan az oka is, de erről majd alább. A közösben évek óta arra töreked­nek, hogy még ősszel elkészítsék a talajt a kukorica alá. A teljes műtrá­gya-adagot is ősszel szántják be, hogy tavasszal kevesebbet kelljen gyúrni a földet. Az Idén 335 kg NPK hatóanyagot (125 kg nitrogént, 90 kg foszfort és 120 kg káliumot) adtak egy hektárra. Egy kilogramm ható­anyagból 19,43 kg magtermést nyer­tek, s ez már ésszerű tápanyag-hasz­nosításról tanúskodik. A kukorica kilencven százalékát agrotechnikai határidőben juttatták talajba. Ez a termőterülethez mért jé teljesítmény annak tudható be, hogy mindhárom részlegen három vetőgé­pet üzemeltetnek, ráadásul a vetést végzők is nagy hozzáértéssel dolgoz­nak, hiszen jól bevált szokás, hogy e munkát minden évben ugyanasok a dolgozók végzik. A hektáronkénti egyedszámmal már baj volt. Nem a vetés miatt, hanem a kapások figyelmetlensége következ­tében. Nem volt elég vegyszerük, hát néhány parcellán bizony kézzel kel­lett felvenni a harcot a gyomokkal. Az emberek meg úgy kapáltak, ahogy régen megszokták, nos maradt la ku­korica meg nem is. Ezeken a terüle­teken azután a hozam is megmutatta, máskor érdemes lesz idejében utána járni a szükséges vegyszereknek. Vetés után egyébként boronáinak, s ha a terület nem túl gyomos, akkor csak egy alkalommal sarabolnak. Ta­pasztalataik szerint ugyanis egyszeri sarabolás következtében mintegy 5— 10 százalékkal csökken a hektáron­kénti tőszám. S nekik bizony koránt­sem mindegy, mennyi szemet nyer­nek egy egységnyi területről. Túlsúlyban magyar és jugoszláv kukoricákat termelnek. Az idén a te­rület 30 százalékán korai, negyed részén középkorai, 45 százalékán pe­dig kései fajtákat vetettek. Észrevé­telük az, hogy a késeiek sok tápanya­got és csapadékot igényelnek, ezért ezek részarányát a jövőben csökken­teni tervezik. Nyolcvannyolc mázsás átlaghozammal az MVSC—429 es ma­gyar kukorica remekelt. A magyar hibridek egyébként átlagosan 7 má­zsával múlták felül a 84 mázsa hek­tárhozamot nyújtó jugoszláv kukori­cákat. A szövetkezet egyelőre siker­rel kamatoztatja a magyarországi nádudvari termelőszövetkezettel fenn­tartott baráti kapcsolatát és az ott szerzett kukorica-termesztési tapasz­talatokat. Magszaporltással 50 hektá­ron foglalkoznak. A termés javát gépek gyűjtötték be, de a vége felé — főleg a vetőmag­­kukorica betakarításában — az em­berek is besegítettek. A termés egy részét odahaza, más részét a felvá­sárló üzemben szárftották. Persze így sem győzték szárítani a gépektől be­hozott termést, s mintegy 200 vagon­­nyi szemes kukoricát fóliával kibélelt silógödrökben tároltak a későbbi szá­rításig. A kukorica eladásának álla­mi tervét (100 vagon) maradéktala­nul teljesítették. A vetőmagalapra tervezett 15 vagonnyi kukoricát szin­tén biztosították, összesen 125 vagon szemes kukoricát termeltek terven felül! A szövetkezet vezetői nagy reményt fűznek a kukoricához. Gazdag ter­mést ad és ugyancsak kedvező hatás­sal van a gabonafélékkel való lehető legésszerűbb gazdálkodásra. Ezért a jövőben 1100—1200 hektárra tervezik növelni a szemes kukorica termőte­rületét. A fajtaösszetételen is változ­tatni szeretnének. Tervük szerint a korai fajták 45, a középkoraiak 35, a késeiek pedig mindössze 20 száza­lék erejéig részesednének a termő­­területből. A VÁLASZADÓK IS KITETTEK MAGUKÉRT A jatovi szövetkezetben 310 hektá­ron termesztettek szemes kukoricát és hektáronkénti átlagban 71,29 má­zsa termést gyűjtöttek be. Ezzel be­csülettel teljesítették a svodíni szö­vetkezet felhívására adott válaszukat. Hogyan érték el ezt az eredményt? Nos először Is ügyeltek a jó talaj­­előkészítésre. A műtrágyák egyhar­­madát szántáskor Juttatták a földbe, a többit tavasszal a vetés előtt. Egy hektárra összesen 410 kg NPK ható­anyagot (N—150, P—105, K—150 kg) adtak, s egy kilogramm hatóanyagból 17.38 kg magtermést értek el. A leg­jobb előveteménynek a gabonafélék minősültek, mert az utánuk vetett kukorica 71,07 mázsa átlaghozammal hálálta meg a fáradozást. A kukorica vetését — tíz hektár kivételével — agrotechnikai határ­időben, átalakított SPC—8 vetőgépek­kel végezték el. Utána hengereztek. hétszer sahaboltak. Az idén kedvező volt a tőszám is. A múlt évben csu­pán 40 ezer volt az átlagos hektáron­kénti tőszóm, az idén viszont már 48—55 ezer. A termőterület egy ré­szén (252 ha) 2 kg Zeazint és 1,5—2 kg Gesagardot juttattak ki egy hek­tárra gyomirtás céljából; 58 hektáron monokultúrás termesztést végeztek, s e területen 3 kg Zeazint alkalmaz­tak. Az idén a 38 hektáron termesztett Anjou—259-es francia korai kukorica adta a legkisebb (45,6 q) hozamot. A legjobb termést viszont a BCSC— 418-as (95,17 q) és a ZPSC—58-as (94.80 q) középkései jugoszláv kuko­ricák adták. A késeiek közül a BCSC- 8625 os vált be a legjobban, mert 84.39 mázsát termett hektáronként. A betakarítást szeptember 24. és október 27. között végezték el, még­pedig teljes egészében gépekkel. A kukorica eladási tervét (3500 mázsa) maradéktalanul teljesítették. A tapasztaltak arra utalnak, a kö­zös vezetői és tagjai helyesen értel­mezik a gabonafélékkel való önellá­tottság növelésére serkentő központi felhívást és valóraváltásáért meg is tesznek minden tőlük telhetőt. Ezirá­­nyú célkitűzéseiket az idén megva­lósították: a gabonafélékből 605 hek­táron 50,2 mázsás, szemes kukoricá­ból pedig az említett 310 hektáron 71,29 mázsás átlaghozamot értek el. A hatodik ötéves tervidőszakban nö­velni tervezik a kukorica termőterü­letét. Jövőre már 350 hektárral szá­molnak. Elsősorban a ZPSC—58, a BCSC—6625 (ezekből 100—100 hek­tárt terveznek vetni), valamint a ZPDC—370 es kukoricát szeretnék termeszteni, mert tapasztalataik sze­rint ezek felelnek meg legjobban a helyi adottságoknak. BARA LÁSZLŰ |^Nolßbßi Asi? HELYES VÄLASZ А 48. SZÄMBAN KÖZÖLT KÉRDÉSRE A CSKP KB októberi ple­náris ülése fontossági sor­rend szerint a gabonaprog­ram megvalósítását említet­te az elsó helyen. Ez az energiaforrás népélelmezést, feldolgozó ipari, állattáplá­lási szempontból egyaránt szükséges, ezért kell belőle olyan mennyiséget termel­nünk, hogy ne szoruljunk külföldi behozatalra. Ä ga­bonaprogramot a hektárho­zamok emelésével, a fajta összetétel és a választék Ja­vításával, valamint a beta­karítási veszteség minimum­ra való csökkentésével való­síthatjuk meg. Ezenkívül na­gyon kívánatos az is, hogy az állattenyésztésben gazda­ságosan hasznosítsuk az ab­rakot és a szarvasmarhák táplálékét túlsúlyban jó mi­nőségű terlmés takarmá­nyokból állítsuk össze. Törekednünk kell továbbá a fehérjékben gazdag takar­mány összetevők hazai for­rásokból való beszerzésére Is (lucernaliszt, szója, ta­karmányborsó, lóbab stb.), hogy ezen a téren is önellá­tók lehessünk. Szükséges, hogy olajnövé­nyekből és kertészeti termé­nyekből, valamint gyümölcs­ből is olyan mennyiséget termesszünk, hogy teljes mértékben fedezhessük a fogyasztói piac valamint a feldolgozó ipar teljes szük­ségletét. A helyes választ beküldők közül ezúttal Szlávik Rudolf rúbani (Nové Zámky-i járás) olvasónkra mosolygott.- rá a szerencse, sorsolással ő nyerte a 100 korona jutal­mat. Dúőon emberemlékezet óta ** hagyománya van a jó szőlőnek, a jó bornak. A szö­vetkezetben is úgyszólván a megalakulástól foglalkoznak a szőlő termesztésével. Az első ültetvények karós telepítésűek voltak, de a szövetkezet vezetői rájöttek arra, hogy a nagyüze­mi szőlőtermesztés normái mást követelnek. Így tértek át a kor­szerű, széles sorközű, dróthuza­los szőlő termesztésére. Ma már a szövetkezetben 52 hektá­ron foglalkoznak szőlőtermesz­téssel, de további telepítéseket is terveznek, s ha a szándék valóra válik, akkor hamarosan mintegy 80 hektáros szőlőterü­letet mondhatnak magukénak. A telepítésnél figyelembe vet­ték a helyi éghajlathoz és a ta­lajhoz alkalmazkodó fajtákat, s a legmegfelelőbbeket része­sítették előnyben. A telepít­­vény nagyobb részét a Müller, az Olasz rizling és a Veltelíni teszi. A legmegfelelőbb fajták kiválasztása az eredményeken is meglátszik, hiszen az 52 hek­tárról több mint 62 vagon sző­lőt adtak el a Borászati üzem­nek, ami 120 mázsás hektárho­zamot jelent. Aki ismeri a szőlőt az tudja, hogy a termésért sokat keli dolgozni. A szőlővel egész év­ben van munka — metszés, ka­pálás, kötözés, permetezés stb. A széles sorközű telepítés lehe­tővé teszi a talajművelés és a permetezés géppel való végzé­sét, amit a búcsiak teljes mér­tékben ki is használnak, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a kapa vagy a háti permetező egyre jobban fele­A kombájn munkavégzés közben. désbe merül. Elég komoly gon­dot okoz azonban a szüretelés, hiszen az érés idején mimimá­­lis idő alatt kell a szüretet el­végezni. Bernáth András veze­tésével naponta mintegy száz ügyeskezű lány és asszony szedte az érett fürtöket. Napi teljesítményük 4—5 vagon kö­rüli volt, de a csoportvezető szavai szerint még száz fő Is kevés ahhoz, hogy a rothadás­nak indult szőlőt megmentsék. Ezért a munkába a szövetkezet többi tagja és a nyugdíjasok is bekapcsolódtak, hogy a már megtermettből egy szem se vesszen kárba. Az utóbbi években egyes or­szágokban, pl. Bulgáriában és Franciaországban különösen nagy gondot fordítanak a sző­lőbetakarítás gépesítésére és annak tökéletesítésére. A gépi betakarítás kényelmes, gyors, gazdaságos és rendkívül kifi­zetődő a feldolgozásra kerülő szőlő szüretelésénél. Ez a cél vezette a búcsi szövetkezet ve­zetőit is, mikor megvásárolták a bolgár KG—1 típusú szőlő­szüretelő kombájnt. Nagy ér­deklődés előzte meg a gép be­mutatását, hiszen pár évvel ez­előtt a kombájnnal való szüre­telés még a legfejlettebb agrár­országokban is csak gyermek­cipőben járt. A kombájnt a Karlovo-i (Bulgária) gépgyár szakemberei szerelték össze és mutatták be az efsz szőlészeté­ben. Sajnos a szüret már a vé­ge felé járt, így ebben az év­ben csak a bemutatkozásra ke­rült a sor, ami igen jól sike­rült. A bemutatón részt vett Furmazsin mérnök bolgár sző­lészeti szakember is, akitől a kombájnról érdeklődtem. — A betakarítógép hidas fel­építésű önjáró munkagép. A munkavégzés során a szőlőül­tetvény sorát terelőlemezek se­gítségével fogja közre. A szőlő a verőujjak közé kerül s ezek a szőlőbogyókat a termésfel­fogó lemezekre verik. Innét a szőlő a bordás szállítópályákra esik. A szállítópályák a lerá­zott anyagot a szennyeződések­kel együtt a szállítószalagok felett elhelyezkedő tisztító ven­tillátorokhoz viszik. A ventillá­toroktól a megtisztított szőlő a gyűjtőszalagra kerül, aztán a kibordőszalag továbbítja a kom­bájn mellett haladó speciális pótkocsira. • Melyek azok a feltételek, amelyeknél a gépet maximáli­san ki lehet használni? — Ahhoz, hogy a gépet a leggazdaságosabban ki lehes­sen használni legjobb, ha a szőlőültetvény legnagyobb ma­gassága 180 cm, a legkisebb magassága a földtől 60 cm, a legnagyobb sortávolság 2 m. Ilyen feltételek mellett a gép termelékenysége 40—80-szorosa a kézi szüretelésnek. # Várható-e a gép további fejlesztése, esetleg újabb típu­sok gyártása? — Igen. Például Magyaror­szágon kísérletképpen már a KG—2 jelű szüretelő kombájnt is üzemeltetik. Előnye, hogy a belső hídmagassága 2—2,5 mé­ter közöttire állítható és maxi­málisan 20 százalékos oldal­irányú lejtésű ültetvényekben is alkalmazható. A kombájn összkerékmeghajtású, hidromo­­torok működtetik, a sebesség­változtatás fokozat nélküli. A A kombájn verőujjai. termésleválasztó, felfogó és szállító egységek a KG—1 kom­bájnéval azonosak. A KG—1 géppel végzett szü­retelésnél a veszteségarány kb. 5 százalék, 4 fokos tereplejtés* nél. A szükséges kiszolgáló sze­mélyzet: egy kombájnkezelő és két traktorvezető. Elmondhat­juk azt, hogy optimális felté­telek melett a gép üzemelteté­se mintegy 35 dolgozó munká­ját helyettesíti, ami a mezőgaz­dasági munkaerők csökkenése szempontjából igen fontos té­nyező. Van remény arra, hogy a közeljövőben szőlészetünk rendelkezésért áll egy olyan gép, amelynek segítségével gé­pesíteni tudjuk az egyik leg­igényesebb szőlészeti munkát, a szüretelést. CirlJ

Next

/
Thumbnails
Contents