Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-12-27 / 52. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 197 S. december 70, Számvetés (Folytatás az 1 oldalról.) Például a Dunajská Streda-i Járásban — 13 ezer 603 hektáron — 73,38 mázsás átlaghozamot értek el, tehát tébbet mint a gabonából. A gabonaprobléma komplex megoldása feltétlenül igényli, hogy alaposabban foglalkozzunk a terimés és tömegtakarmányok termesztésének, főleg a rétek és legelők hasznosításának fokozásával. De a probléma ezen a területen talán nem is a termelésben van. A felmérések ugyanis arra figyelmeztetnek, hogy a termeléstől a felhasználósig körülbelül harminc százalék veszteség keletkezik a betakarítás, a szállítás, a begyűjtés utáni kezelés, a raktározás és a takarmányozás folyamán. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a helyzetjavulást szolgáló intézkedéseket a dolgozók ismerjék. Sőt, ennél még többre, vagyis arra is szükség van, hogy a dolgozók, mint a körülmények tényleges ismerői, tegyenek meg mindent a veszteségek csökkentéséért. Az önellátottság biztosítása céljából gondolkoznunk kell és határozott intézkedéseket kell tennünk a cukorrépa, a cukor, a hüvelyesek, az olajos növények és egyebek termesztése intenzitásának növelése céljából. Az állati eredetű fehérjék, az élelmiszeripari hulladékok összegyűjtésében, takarmányozási célokra való feldolgozásában nagyméretű hanyagság tapasztalható. Ebben vétkesek mind az élelmiszeripari, mind pedig a mezőgazdasági dolgozók. Ezen a téren feltétlenül felelősségteljesebb magatartásra van szükség! Az önellátottsághoz persze az élelmiszeripar is hozzájárulhat a termelési irányzat észszerű meghatározása, az élelmiszerek helyes adagolása, csomagolása és tartóssági idejének meghosszabbítása által. A mezőgazdaság fejlődését természetesen gyorsítják majd azok a kémiai termékek és nagy teljesítményű gépek is, amelyek beiktatásával és elterjesztésével a jövőben számolunk. A jövőbeni építkezési beruházások arra irányulnak, hogy az önellátottságot segítsék. Ezért előtérbe kerül a talajerő fokozása, a gabona és a kukorica hozamának növelése, a takarmánytermesztés és raktározás korszerűsítése, az ipari célra termesztett növények, a gyümölcs és a zöldség begyűjtés utáni kezelésének tökéletesítése, a vetőmag és az ültető anyag termesztésének megoldása, s természetesen az is, hogy a fehérjeszükségletünket hazai forrásokból fedezzük. Az állattenyésztésben a hangsúly főleg a szarvasmarha-istállók felújításán, korszerűsítésén és új termelő kapacitások építésén van. Az élelmiszeriparban építkezési beruházásokkal a hús-, és a tejfeldolgozó ipar, a malátagyártás, az alkoholmentes italok termelése és a hűtőtárolók kapacitásának növelésében számolunk. A jövő évre, de az egész hatodik ötéves terv időszakára tervezett feladataink is nagyon igényesek. Teljesítésük a gazdasági szférában levő vezetők, különböző beosztású dolgozók hozzáállásától függ. Ne feledjük: a párthoz és a szocialista rendszerünkhöz való viszonyunkat nem az üres szavak tükrözik, hanem az, hogyan teljesítjük feladatainkat! Már a múltból is sok olyan példát lehetne felsorolni, amikor a dolgozók öntudatos munkával igazolták politikai elkötelezettségüket. Erről azoknak a szocialista kötelezettségeknek a százai is tanúskodnak, amelyeket a mezőgazdasági és az élelmiszeripari dolgozók a CSKP XV. kongresszusa előkészítésének idején, a CSKP KB elnökségének, a szövetségi kormány, a Szakszervezetek Központi Tanácsa, valamint a SZISZ KB felhívása nyomán vállaltak. Feladataink teljesítésének biztosítékai a munkakezdeményezésben kiemelkedő dolgozók, köztük a szocialista brigádok, a komplex ésszerűsítő brigádok, valamint az ifjúsági munkaközösségek tagjai. Erőfeszítéseinket úgy irányítsuk, hogy azokkal a hatodik ötéves tervidőszak első évének sikeres megkezdését szolgáljuk, s hogy a CSKP XV. kongresszusát új munkasikerekkel köszöntsük. 1 Szilárd egységben az igényes feladatok teljesítéséért! (Folytatás az 1. oldalról.) Gustáv Husák elvtárs, a zárszó bevezető részében megállapította, hogy a Nemzeti Front központi bizottságainak ülését a teljes nézetegység jellemezte, az eredmények értékelésével az elkövektező feladatokkal kapcsolatban. Őszintén tiszteljük azt a bizalmat, — amelyet a Nemzeti Frontban tömörült más politikai pártok és összes társadalmi szerveztek nyilvánítanak pártunk politikája, annak munkája és célkitűzései lránt. E széles körű reprezentatív szerv tanácskozásán megnyilvánult egység egyben kifejezője államunk általános helyzetének, amelyre a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség egysége jellemző hazánk valamennyi dolgozója objektív érdekeinek alapján, továbbá nemzeteink, a csehek, a szlovákok és ugyancsak az országunkban élő valamennyi nemzetiség egysége. Az egység megszilárdítása és elmélyítése szocialista társadalmunk fejlődésének, Csehszlovákia Kommunista Pártjának, a Nemzeti Front és valamennyi tagszervezte, valamint más politikai pártok munkájának fő politikai alapja. A további időszakra szóló terveket Jó belpolitikai és külpolitikai alapokra fektetjük. Ezeket az alapokat az iparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban és más szakaszokon elért figyelemreméltó eredmények alkotják, amelyek túllépik az ötéves terv eredeti célkitűzéseit. Megbízható államunk külső biztonsága, nemzett és állami szabadságunk és függetlenségünk szavatolása. Sohasem szabad megfeledkeznünk arról, hogy immár három évtizedes nyugalomban és békében élünk. Szó volt Itt már a Szovjetunióban tett látogatásunk Igen pozitív eredményeiről. Ez a látogatás és ugyancsak a kommunista és munkáspártok főtitkárainak és első titkárainak varsói találkozója bizonyítja, hogy Csehszlovákiának politikai, gazdasági, kulturális, katonai és más területeken is jó barátai és hűséges szövetségesei vannak, és hogy népünk a békés munkára, a társadalom fejlődésére összpontosíthatja erejét. Ä Nemzeti Front politikai rendszerünk természetes alkotó része, olyan platforma, amelyen más politikai pártok, tömegszervezetek tagjai és minden állampolgár kifejezheti véleményét a politika alakulásáról, részt vehet megvalósításában és ellenőrzésében. Ezen a bázison az emberek milliói közösen részt vesznek hazájuk, államuk fejlesztésében és ugyanakkor saját személyes problémáik megoldásában. Ez ugyanakkor a szocialista demokrácia konkrét tartalma. Állampolgáraink milliói éppen a Nemzeti Front valamennyi alakulata, a demokratikusan megválasztott szervek által vesznek részt a problémák megoldásában, eldöntésében és megvalósításában. A szocialista demokrácia fejlesztése, egész társadalmunk belső demokratizmusának elmélyítése Jelenünk és a jövő egyik nagy feladata. Gustáv Husák elvtárs az ülésen megvitatott soronkövetkező feladatokról megállapította: az 1976-os év és az egész ötéves tervidőszak programja nagyon igényes. Azt tűztük feladatul, hogy fejleszteni fogunk minden pozitívumot, amely társadalmunkban az utóbbi években felgyülemlett gazdasági téren, az életszínvonalban, a kultúrában, a tudományban és a nemzetközi kapcsolataink megszilárdításában egyaránt. A Nemzeti Front valamennyi tagszervezetének, igen felelősségteljes szerepe van a következő időszakban is. Ne engedjük meg sehol, hogy a problémákkal és az emberekkel formálisan bánjanak. Az emberekkel való politikai munka a legbonyolultabbak és a legfelelőségteljesebbek közé tartozik. Ezt tanulni, tökéletesíteni és minden hibától mentesíteni kell. Munkánk csak akkor lehet sikeres, ha elmélyítjük a dolgozók millióinak a kommunista párt és a Nemzeti Front politikájába vetett bizalmát, ha ezt a politikát a nép aktív támogatásával végezzük. Erre épültek az elmúlt évek sikerei és ezen az úton akarunk haladni továbbra is. Jóváhagyták az 1976-os költségvetést Jkz elmúlt héten együttes ülést ** tartott a Szövetségi Gyűlés két kamarája. A legfelsőbb népképviseleti testület tanácskozásán résztvett Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök és más vezető személyiségek. Az ülés tárgysorozatának legfontosabb pontja az 1976. évi állami népgazdaságfejlesztési tervről és a Jövö évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat megvitatása és jóváhagyása volt. A szövetségi kormánynak az 1976. évi állami népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslatát Václav Hála szövetségi miniszterelnökhelyettes, az Állami Tervbizottság elnöke indokolta meg. A jövő évi állömi költségvetésről szóló törvényjavaslatot Leopold Lér, a CSSZSZK pénzügyminisztere terjesztette a képviselők elé.. A Népi Kamara alkotmányjogi, terv- és költségvetési bizottságának nevében J. Belko, a Nemzetek Kamarája bizottságának nevében D. Krenek képviselő Javasolta a törvényjavaslatok jóváhagyását. A két kamara alkotmányjogi, valamint terv- és költségvetési bizottsága együttes ülésén vitatta meg az 1976. évi tervjavaslatot és az állami költségvetés törvénytervezetét. A bizottságok együttes ülésén részt vettek a két kamara többi bizottságának képviselői is. J. Belko képviselő Így foglalta össze a bizottságok véleményét: A jövő évi népgazdaságfejlesztési tervcélok az 5. ötéves terv kedvező gazdasági eredményeiből indulnak ki, s elsősorban azt célozzák, hogy az új és alapjában véve Igényesebb belső és külső feltételek közt megteremtsék az egész társadalom alkotóereje kibontakozásához, a lakosság életszínvonala további emelkedéséhez szükséges feltételeket. A vita után a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának és Népi Kamarájának képviselői egyhangúlag Jóváhagyták a két törvényjavaslatot. Ezzel az 1976. évi állami népgazdaságfejlesztésl terv és költségvetés törvényerőre emelkedett. A következő nap az ülés első napirendi pontjaként dr. Jaromír Obzina szövetségi külügyminiszter előterjesztette a kormány elkotmánytörvényjavaslatát a csehszlovák—lengyel határvonal kiigazításáról. A módosítást a Dunajec-völgyben építendő lengyel völgyzárógát építése teszi szükségessé. Nem egészen 25 hektár terület cseréjéről van szó — a kelet-szlovákiai kerületben. A csehszlovák—lengyel határvonal módosításáról szóló törvényt a Szövetségi Gyűlés egyhangúlag jóváhagyta. A képviselők ezután megvitatták az 1973. évi genfi nemzetközi munkaügyi konferencia 58. ülésén elfogadott megállapodások és ajánlások szövegét, amelyet a szövetségi kormány nevében Michal Stance! munka- és szociálisügyi miniszter indokolt meg. A kormány javaslataival a Szövetségi Gyűlés képviselői egyetértettek. A napirend szerint Karol Laco miniszterelnökhelyettes előterjesztette a kormány javaslatát az Egyesült Nemzetek Szervezete 28. közgyűlésén 1973, november 30-án elfogadott, a faji megkülönböztetés felszámolásáról és büntetéséről szőlő nemzetközi megállapodás jóváhagyására. A kormányjavaslatot megvitatta a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája alkotmányjogi és külügyi bizottsága. A bizottságok állásfoglalását O. Kancírová, illetve V. David képviselők Ismertették. Ezután a kormány javaslatát a Szövetségi Gyűlés egyhangúlag jóváhagyta. Ezt követően Karol Laco miniszterelnökhelyettes további három nemzetközi egyezményt terjesztett jóváhagyás végett a szövetségi parlament elé^ A három egyezmény: 1. a válások elismerésével és a házasságok felbontásával, 2. az eltartási kötelezettségről hozott döntés elismerésével és végrehajtásával, s 3. a polgári és a kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyítási eljárással kapcsolatos nemzetközi egyezmény. A kormány javaslatait a három nemzetközi egyezménnyel kapcsolatban megvitatta a két kamara alkotmányjogi, külügyi, valamint szociálpolitikai bizottsága. A bizottságok állásfoglalását F, Pilátová, illetve M. MatyáSová képviselők Ismertették. A Szövetségi Gyűlés a kormány javaslatait egyhangúlag Jóváhagyta. A tárgysorozat utolsó pontjaként Karol Laco miniszterelnökhelyettes előterjesztette a kormány javaslatát a közlekedési balesetek során alkalmazandó jogszabályokat rögzítő nemzetközt egyezmény Jóváhagyására. A Szövetségi Gyűlés a javaslatot J. Andrys és J. Hermanová előadót beszéde után egyhangúlag jóváhagyta. Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a CSSZSZK Szövetségi Gyűlése Elnökségének küldött 1975. december 18. levelében bejelentette, hogy a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvány 81. cikkelye szerint december 20-ávaI befejezettnek nyilvánítja a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlésének őszi ülésszakát. Ä békés kapcsolatok fejlesztéséért KÖZLEMÉNY A SZOCIALISTA A közelmúltban Moszkvában tanácskozást folytattak a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió külügyminiszterei. 1. A tanácskozás résztvevői eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről, köztük az európai helyzetről. 2. A külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, hogy minden bonyolultsága és ellentmondásossága ellenére a mai világhelyzet meghatározó vonásává vált az államok közötti egyenlőségen alapuló békés és baráti kapcsolatok fejlődése, a kölcsönösen előnyös együttműködés kiszélesítése, a feszültség csökkenése. Ez jelentős mértékben a szocialista országok lendületes és következetes békepolitikájának az eredménye, amely egyre szélesebb visszhangra és támogatásra talál a világ valamennyi haladé és békeszeretű erejénél. 3. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeit figyelembe véve, eszmecserét folytattak az európai földrész helyzetéről és aláhúzták a további előrehaladás szükségességét a 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada által együttesen elfogadott és kialakított módon. Ez megköveteli, hogy az össz-európai értekezleten részt vett valamenynyi állam teljes mértékben valóra váltsa egymás közötti kapcsolataiban a Helsinkiben legfelsőbb szinten aláírt záróokmányban rögzített elveket, megállapodásokat, és olyan hatékony intézkedéseket tegyenek, amelyek mind konkrétabb tartalommal töltik meg a biztonság megszilárdítását és az együttműködés fejlesztését az eu-ORSZAGOK KÜLÜGYMINISZTEREINEK répái földrészen és előmozdítják a feszültség enyhülésének folyamatát. A moszkvai találkozón képviselt szocialista államok továbbra is ebben a szellemben tevékenykednek, és elvárják, hogy hasonlóan cselekszik majd az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett többi állam is. 4. Az utóbbi idők eseményeinek fényében megvitatták a továbbra is veszélyes közel-keleti helyzetet. A tanácskozás résztvevői állást foglaltak a térség igazságos és tartós békéje érdekében teendő aktív intézkedések, a közel-keleti konfliktust átfogó és általános politikai rendezés mellett, a Biztonsági Tanácsnak és az ENSZ közgyűlésének erre vonatkozó határozatai alapján. Egy ilyen rendezésnek magában kell foglalnia az Izraeli csapatok kivonását az összes 1987-ben megszállt arab területekről, a Palesztina! arab nép törvényes jogainak biztosítását, beleértve a saját állam létrehozásának jogát is, továbbá a Közel-Kelet összes államai szuverenitásának és függetlenségének szavatolását. Aláhúzták a genfi közel-keleti békeértekezlet felújftásának fontosságát azzal, hogy azon kezdettől fogva és egyenlő jogokkal részt kell vennie valamennyi közvetlenül érdekelt félnek, ideértve a Palesztina! Felszabadítási Szervezetet is. Rámutattak, hogy az ENSZ-nek, a Biztonsági Tanácsnak és az ENSZ más szerveinek az eddiginél aktívabb szerepet kell betölteniük a konfliktus mielőbbi rendezésében. 5. Az ENSZ-közgyűlés 30. ülésszakának eredményeiről folytatott véleménycsere során a figyelmet a szocialista országoknak a fegyverkezési hajsza megszüntetését és a leszerelést célzó javaslataira összpontosították, MOSZKVAI TANÁCSKOZÁSÁRÓL különösen a nukleáris fegyverekkel ás más tömegpusztító eszközökkel kapcsolatos javaslatokra, amelyeket az ülésszakon a világ államainak többsége helyeselt és támogatott. A tanácskozáson képviselt szocialista államok hathatós leszerelési intézkedésekért szállnak sikra, A jövőben is minden tőIUk telhetőt megtesznek minden olyan tárgyalás sikeréért, amely kétoldalú vagy sokoldalú alapon, illetve ez egész világra kiterjedően folyik, és a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, a leszerelésre, ezen belül a nukleáris leszerelésre irányul. 8. Véleménycserét tolytattak a közép-európai fegyveres erők és a fegyverset csökkentéséről Béosben folyó tárgyalások helyzetéről, ás újólag megerősítették eltökéltségüket, hogy fáradhatatlanul további erőfeszítése két tesznek a tárgyalások tényleges haladásáért. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy ezeknek a tárgyalásoknak a fegyveres erők és fegyverzetek hatékony és lényeges csökkentéséhez kell vezetniük annak az elvnek a tiszteletben tartása alapján, hogy egyetlen állam biztonsága se szenvedjen kárt. 7. A nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása, a nemzetközi együttműködés kiszélesítése és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és kölcsönös előnyökön alapuló, valamennyi ország fejlődését és társadalmi haladását elősegítő fejlesztésének, a népeknek a neokolonialista és imperialista erők elleni küzdelme támogatásának céljából a miniszterek véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet néhány más vonatkozásáról is. Ennek során ismét megerősítették, hogy a szocialista országok szilárdan támogatják az Angolai Népi Köztársaságot. AZ SZLKP KB MEZŐGAZDASÁGI ALBIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉRŐL Gazdaságosabban bánjunk az abrakkal Bratislavában, 1975. december 18-án ülésezett az SZLKP KB mezőgazdasági- és élelmezésügyi albizottsága. Tárgyalásait Ján Janik elvtárs, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a központi bizottság titkára vezette. Az albizottság megvitatta a gabona-alappal való gazdálkodásról szóló jelentést és értékelte a gazdasági állatok haszonhozamának alakulását, tekintettel az egy termékegységre eső abraktakarmány-mennyiség megtakarítását célzó intézkedések megvalósítására. Az albi: zottság kihangsúlyozta, hogy a gazdasági állatállományban teljes mértékben be kell tartani az abraktakarmányfogyasztás megszabott normált, mivel ez egyik elválaszthatatlan része napjaink gabonaproblémája megoldásának és ugyanakkor az elkövetkező évek kitűzött feladatat sikeres teljesítésének, Az albizottság ezen az ülésén megállapította, hogy a CSKP KB és az SZLKP KB októberi ülésén kitűzött Irányvonal a mezőgazdasági gyakorlatban eddig még nem honosodott meg eléggé s ennek következtében még mindig nem gazdaságos e fontos nyersanyagok felhasználása. Az abraktakarmány megtakarítása érdekében az eddiginél nagyobb mértékben kell segítőkezet nyújtaniuk az élelmiszeripari üzemeknek is. Mindegyikük teremtse meg azokat a feltételeket, hogy a leggazdaságosabban lehessen felhasználni minden élelmiszeripari hulladékot a takarmányalap feltöltésére. Ezt követően az albizottság foglalkozott a szakemberszükséglet koncepciójával, valamint a szakember-képzés kérdéseivel a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének távlati szükségleteivel összhangban, megvitatta az 1976-os év tervfelbontásáról szóló tájékoztatót, továbbá a mezőgazdaság termelési és felvásárlási feladatainak teljesítéséről szóló tájékoztató jelentést és jóváhagyta az SZLKP KB mezőgazdasági- és élelmiszeripari albizottságának munkatervét az 1976-os év első félévére.
