Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-20 / 51. szám

Ai ősz sokhelyütt gazdag gyümölcsterméssel örvendeztette meg a kis- és nagytermelőket. Kertemben is szépen teremtek a gyümölcsfák. Almából lett a legtöbb. Mind a négy fa roskadásig volt такой szép mosolygós gyümölcsökkel. Az elűző években létrán állva is játszva leszedtem a termést, az idén — ez volt a leggazdagabb almatermésem — azonban már nem mertem ilyesmire vállalkozni. Vettem hát egy gyümölcsszedőt. Ügy néz ki, mint egy királyi korona, szép zöldre van mázolva, nyélre erősíthető, s így mintegy meghosszabbítva az emberi kezet, a legmagasabbra nyúló ágakról is leszedhető vele a termés.

Hazaérve fogtam a szedőt és

a már előkészített mogyoróbotot, s nekiláttam a szerelésnek. A botot beleillesztettem a nyél részére kiképzett fülbe,

azután fogtam a kalapácsot

Vettem egy almaszedőt...

meg a szeget és... és boszszankoüva vettem tudomásul, hogy most az egyszer megint átráztak. Hiába, nem vesz minden nap gyümölcsszedőt az ember, nem is tudja mire kell odafigyelni vásárláskor. A különféle, nyélre erősíthető segédeszközök fülrésze általában át szokott lenni fúrva, hogy egy

Biológiai védekezés cukoroldattal

Szerte a világon keresik a növényvédelemmel foglalkozó szakemberek a környezetet nem károsító biológiai védekezés módszereit. Amerikai ku tatók a kukoricamoly elleni biológiai védekezés. meghökkentően egyszerű eljárását dolgozták ki. A kukoricaparcellákat kísérleti körülmények között 5 százalékos cu> kor-, valamint 10 százalékos melasztartalmú oldattal permetezlek le. A cukorral permetezett növényeket nem károsí tották a kukoricamoly lárvái. A kutatók feltevése szerint többféle oka lehet a cukorpermetezés védő hatásának. Elképzelhető, hogy a cukoroldat közvetlenül elpusztítja a petéket. Ezt a feltevést azonban vizsgálatok nem erősítették meg.

A másik ok az lehet, hogy a cukorral permetezett növényeket valósággal ellepték a kukoricamoly természetes ellenségei, a fürkészdara zsák, a katicabogár félék és fátyolkák. A fürkészdarazsak petéiket a kukoricamoly petéibe rakják, s a kifejlődő darázslárvák elpusztítják a kártevő petéit. A fátyolkák és a katicabogár félék szintén a petéket pusztítják, így megcsappan a kikelő molyhernyók száma.

Ezenkívül a cukoroldal a növényre csalogatja a molyhernyókka) táplálkozó fénybogarakat is. Ezek a ragadozó boga rak a megmaradt kevés petéből kikelő hernyókat pusztítják el.

A sikeres kísérlet nyomán most a nagyüzemi körülmények közötti védekezés kidolgozása folyik.

(Élet és Tudomány)

A füstszínű fóliáról

Örökzöld

fák

nevelése

A fenyöfélék nevelésénél lényeges, hogy a föld télen ne fagyjon meg, ezért alattuk a földet védeni kell megfelelő lombbal. Mivel télen is élnek, nedvességre van szükségük; ellenkező esetben elpusztulnak.

A fenyőszaporítás legismertebb módija a magvetés. Hibája, hogy a fajta jellegét sok fenyőnél nem lehet biztosítani. Például az ezüstfenyőnél sem, ezért az igazi ezüstfenyőt oltják. A többi örökzöld faféleségeket dugványozással és bújtatással szaporítják. A dugványozás legelterjedtebb módja az augusztusi zöld dugványozás; így szaporítják a kúszófenyő két is. Az örökzöldek csoportjába tartoznak a ciprusok. Ezekre az ültetésnél vigyázni kell: a kertben csak déli napos oldalra lehet ültetni.

Az örökzöldek nagy családjához tartoznak még a berberíszek is. Kiskertekben való telepítésnél szintén fontos, hogy télen a föld ne fagyjon meg. 'A nyári nap ellen pedig árnyékolni kell a fiatal csemetéket. Sima botokkal körültűzdelni, ami védi a széltől, és a növény körül nedvességet tart. Nyáron, ha száraz idő van, az örökzöldeket jól meg kell öntözni. Ha délben öntözzük, a vízcseppek a fenyőfán maradnak, öszszegyűjtik a napfényt és elégetik a fenyő tűleveleit.

Szaporításkor tűlevelekből vagy bükklombból kevert földet kell használni. Ültetési módja: először csoportültetés, majd 5—в—10 év után a csemetéket szét kell ültetni. Ma már a fenyőcsemetéket edényekben nevelik. Ennek előnye, hogy a kis csemetéket minden évszakban ki lehet ültetni a kertbe. (Hl)

GYAKORLATI

'tapasztalatok

Az elmúlt években Igen kedvezőek voltak a tapasztalatok я füstszínű fóliával. Hatására a talaj 2—4 C-fokkal melegebb, mint a takaratlan. Ez növeli a koralságot. ,

A fóliatakaró csökkenti a talaj párolgását, ritkábban kell Öntözni, ős az alacsony páratartalomban a betegségek sem szaporodnak el olyan mértékben, mint ahol nem alkalmaztuk a talajtakaró fóliákat. A füstszínű fólia alatt a gyomnövények magva! ugyan kikelnek, de fény hiányában megnyúlnak és elpusztulnak. (A

színtelen fóliák alatt a gyomnövények nem pusztulnál; el!) Laza szerkezetű homoktalajokból az erős öntözés hatására az egyes tápanyagok kimosódnak. A főliatakarás szükségtelenné teszi a gyakori öntözést, így csökkenti a klmosódás veszélyét.

A füstszínű fóliával kialakított takarási technika a következő. A fóliát fémfűrésszel, a hengeren a sortávolságnak megfelelően a kívánt méretre vágjuk. A hengeren a fóliát szeggel kilyuggatjuk. Erre azért van szükség, hogy az öntözéskor a kijuttatott víz a talajba szivároghasson. A lyuggatásnál vigyázni kell, hogy a szegek által okozott repedések ne legyenek nagyok. Ellenkező esetben a gyomnövények a repedéseken keresztül kibújnak. Négyzetméterenként 15—20 lyuk elegendő. Ezután a fóliát a talajra helyezzük. A kihúzásnál vigyázni kell, hogy a takaró fólia, amely 3—4-szer vékonyabb, mint a sátrak takarására használt 0,15 mm-es polietilén, nehogy elszakadjon.

Lehúzás után a fólia végeit azonnal rögzítsük. Rögzítéskor különösen ügyelni kell arra, hogy a fólián hosszirányban

kisebb szeggel rögzíthető legyen a nyél és ne essen le minduntalan a munkaeszköz. Nem azért bosszankodom, mert én talán nem tudok lyukat fúrni, ha kell, csak azért mert ez nem az én dolgom lett volna. A felvásárló üzem és a fogyasztók egyaránt megkívánják tőlünk kiskeriészkedőktől is, hogy kifogástalan minőségű zöldséget és gyümölcsöt adjunk a piacnak, tehát mi is elvárjuk, hogy a munkánk könnyebbé és eredményesebbé tételét szolgáló eszközöket kifogástalan minőségben gyártsák és forgalmazzák az illetékesek. Vagy úgy gondolják, egy furat ide vagy oda, majd csak kiokoskodik valamit az ezermester kiskertészkedő? I

Budai j.

Mikorfejtsíikabort?

Á bort első ízben januárban vagy februárban kell lefejteni. A legmegfelelöb időt ízpróbával lehet megállapítani. A bor íze — főleg a savtartalmat tekintve — legyen harmonikus. A tisztaság nem mindig döntő tényező. A savanyúbb borok gyorsabban tisztulnak, mégis tovább hagyjuk őket a seprűn, hogy tökéletesebb legyen a savak bomlása. Sőt, néha még fel is keverjük, a seprűt. Legkorábban a, kevésbé savanyú vagy gyenge borokat, esetleg beteg szőlőből nyert borokat fejtjük le. Fejtéskor feltétlenül különítsük el a tiszta bort a zavarostól és a seprűtől. Fejtéskor ízlés szerint egyesíthetjük, házasíthatjuk a borokat. Másodszor 6—8 hét elteltével fejtjük le a bort.

A bor tárolását igen kedvezőtlenül befolyásolja a levegő oxigénje, ezért mindig öntsük fel a hordót. Időnként próbával ellenőrizzük a bor léghatással szembeni ellenálló képességét. Kedvezőtlenül hat a hőingadozás is, amire főleg a palackozott vagy kisebb edényekben tárolt bor reagál.

. Korunkban a fiatalabb, üde és eleven borok a legközkedveltebbek. A jó minőségű bornak használ, a gyenge, minőségen aluli bornak inkább árt a huzamosabb ideig való tárolás. Prížl )., mérnök

ráncok ne legyenek. A hosszirányú ránc ugyanis annak a jele, hogy a fólia feszül, amely könnyen a szakadását jelentheti. A helyesen lefektetett fóliát arról lehet megismerni, hogy a ráncok keresztben vannak, A fólia két végét árokba (%—% ásónyom mély) földeljük.

A fóliaházakban gondot kell fordítani a szellőzők és ajtók mellett a talajtakaró fólia rögzítésére. Itt az erősebb szélmozgás következtében fokozott a fólia felemelkedésének, elmozdulásának a veszélye. Ä rögzítést 1—1 lapát földdel lehet megoldani. Már a fólia szabásánál, de a rögzítésében Is ügyelni kell, hogy a növények szára mellett ne maradjon ta karatlan felület.

Zöldet is adjunk a galamboknak

Bár a galamb inagevő, nem nélkülözheti táplálékában a zöld növényi részeket sem. A szabadba járó madár züldfelvételéről szinte nem is veszünk tudomást, de azonnal szemünkbe tűnik a zöld iránti éhség, ha zárva tartott galambjainkat időnként kieresztjük a kér tünkbe. Az ilyenkor elfogyasztásra kerülő zöldmennyiség nyomán, bizony a letaroltság képét mutatja a galambház közelébe eső veteményes- vagy virágoskert. Állandó zárvatartás mellett lehetőleg egész éven át, de főleg tavasztól őszig folyamatosan és naponként gondoskodnunk kell a szervezet által igényelt zöld takarmány mennyiségéről. Hogy mi legyen az adott zöldeleség? A galamb nem válogatós, de minden időben szívesen fogadja a kora tavasztól késő őszig könnyen beszerezhető salátát. Egyesek úgy vélik, hogy a zöldet a galambok számára apróra kell vágni. Ez a követelmény akkor állja meg a helyét, ha a röpdébe telt nagyobb terjedelmű zöld, pl. saláta, nem rögzíthető. Ilyenkor a galamb csőrének erős szorításával és a még erősebb rántási mozdulattal sem tudja eltépni,lenyelhető nagyságúvá darabolni a leveleket. De éppen azért, mert a szabadba járó galamb is tépdeséssel jut táplálékához, biztosítani kell számára a röpdébeu is a saját erővel történő felap rózás lehetőségét. Könnnyen megtehetjük ezt, ha a volierbe adott zöldféleséget akár össze kötéssel, akár ráhelyezett ne hezékkel rögzítjük. Ha a zöld eleve felaprított állapotban áll rendelkezésünkre (lekaszált, lenyírt fő), akkor lenyelhető nagyságúra történő további felaprításáról magunknak kell gundoskudni. Ne felejtsük el, hogy a galamb nem liba, amely szükség esetén akár 25—30 cm hosszú fő- vagy Incernaszálat is képes lenyelni.

Télen a tenyésztés szünetében lényegesen kisebb zöldigényt akár apróra vágott káposzta , kel-, karalábé, vagy karfinlievéllel is kielégíthetjük, de ne feledjük egy pillanatra se, hugy az állandó zárvatartás egyik alapfeltétele a folyamatosan adagolt zöldtakarmány. (G)

Дуйге Géza a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége vojanyi helyi szervezetének alapító tagjai közé. tartozik. Hat éve alakult a szervezet, ň azóta végzi a pénzügyek intézését.

Kedvteléséről vallva elmondotta, hogy már a szülői háznál megszerette az állatokat. Azóta el sem tudná képzelni az életét, a háza táját néhány apró állat nélkül. Valahogy üresnek érezné nélkülük az életét, céltalannak a szabad idő eltöltött perceit, óráit.

— A baromfiak, pontosabban a tyúkok mellett döntöttem — mondta beszélgetésünkkor Gyüre elvtárs. — Előbb a vajandott, majd a kendermagos, vagy ha úgy tetszik sávos plimut fajtával próbálkoztam. Rosszul és nehezen tollasodtak az állatok, nem sok örömöm tellett bennük. A szöszeksz már ugyancsak tetszett és be is vált volna, de a csupasz, Sáros-poros udvar nem kedvezett ennek a fajtának. Próbáltam füvesíteni, de nem sikerült. A villanytelepen dolgozom, s nem mindig tudtam megöntözni a gyepet, amikor éppen szüksége volt a nedvességre a növényzetnek. Egy szál nem sok, annyi fű

sem maradt meg az udvaron, így a szöszekszről is lemondtam. Most. hemsíreket tartok. Elégedett vagyok velük. Egyébként is ez a fajta „megy“ a legjobban a környéken. Tavaly már három elismert A-tenyészetünk volt, s remélem az idén már az enyémet is elismert tenyészetté nyilvánítják.

Körülkíváncsiskodtam az udvaron Is. A szépen fejlett baromfiak mellett nyúlólat, a csöpögő alatt békésen tollászkodó galambokat láttam. Sőt megtermett, kényes-büszke testtartású pulykákat Is.

— Az udvar a fiaim birodalma is — magyarázta örömtől csillogó szemmel vendéglátóm. — Géza fiam a nyulak lránt érdeklődik. Francia ezüstöket vettem neki. Gondoskodik Is róluk, öröm nézni ahogy teszvesz a ketrecek körül. István, a kisebbik gyerek meg a galambokat csodálja. Neki is kedvére tettem. Hoztam néhány bukó keríngőt. Néha órákig gyönyörködik bennük, főleg ha felröppennek, hogy bemutassák tudásukat! Örömmel tölt el, hogy sikerült megszerettetnem a gyerekekkel az állatokat, a kisállattenyésztést!

— dek—

«XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVVXXVvXXXXXXXNXXXXXNXXXXVXXXXXXXXXXVXVVXXXXXXXV'ÄXXXXXXXXXVXXXV»

A DDT hatása a tojáshéj minőségére

Az Ivánka pri Dunaji-i Baromfitenyésztési és Nemesítést Kutató Intézet szakemberei megfigyelést végeztek azzal kapcsolatban, milyen hatással van a tyúk- és kacsatenyészetekben a tojás héjának minőségére az állatok szervezetébe jutó technikai DDT és annak néhány származéka.

A takarmányba kevert lnszekticidek hatvan napig hatottak az állatokra, s a megfigyelések szerint a DDT a kacsák esetében sokkal kedvezőtlenebbül hatott a tojáshéj képződésére. Már tizenöt napig tartó adagolás után 24 százalékkal csökkent a tojáshéj szilárdsága és 15 százalékkal a kacsatojások súlya. További adagolással az észlelt rendellenességek még jobban elmélyültek.

Kétféle DDT-adag (10—100 mg 1 kg takarmányhoz) hosszabb ideig (12 hónapig) történő adagolása után a ROSS tojőhibrideknél az alábbi kedvezőtlen hatásokat észlelték:

A tojások súlya nem tért el lényegesebben az ellenőrző csoport által termelt tojások súlyától.

Äz 1 kg takarmányhoz kevert 100 mg Inszekticid az első hónapokban a tojáshéj szilárdságának csökkenését eredményezte. Csökkent a tojáshéj vastagsága és súlya is, amely egyébként az egész megfigyelési időszakban az ellenőrző csoport átlageredményeinek színvonala alatt mozgott.

Az 1 kg takarmánybán 10, illetve 100 mg DDT-t fogyasztó állatcsoportok a termelési időszak kezdeti részében nagyobb termelési intenzitással jeleskedtek, mint a kontroli-csoportok. Az ötödik hónapban mindkét megfigyelt csoportban depresszió Jelentkezett, amely lényegesen nagyobb volt abban a kísérleti csoportban, amelynek egyedei egy kilogramm keverékben 100 mg DDT-t fogyasztottak. Rövid, két hónapig tartó regenerálódás után e csoportban ismét csökkent a tojástermelés, s ez a hasznosság-csökkenés egészen a megfigyelési időszak végéig tartott.

Az lnszekticidek adagolása nem volt jelentősebb hatással a keltetésl tojások megtermékenyítettségére és keltethetőségére, valamint a kísérleti állatok élősúlyára.

Ing. M. Ledeií, CSc„

(Záhradkár chovatel 10/75)

... hogy a pulykafió kákát csak az ötödik hó nap után érdemes hizlalni, mert a fiatalabb állatok húsa nem olyan finom? Megfelelő legeltetéssel 6—8 hónapos korig különösebb gond nélkül biztosítható a vágóérettség elérése. Az utóhizlalás korlátolt kifutóban történik s mintegy két hétig tart. Lehetőleg kukoricadarát, zab-, és árpadarát, valamint búzakorpát és kevés sót tartalmazó keverékkel hizlaljuk a pulykát, hogy jó minőségű húst kapjunk. /

... hogy az anyanyúl teje 43 százalék száraz anyagot tartalmaz, s hogy ebben 22,7%, 13,8% fe hérje, 2,3 % cukor és 2,4 % hamcanyag található?

... hogy a tyúkok minden egyéb folyadékkal szemben előnyben részesítik az olyan kiöntött vagy kiömlött folyadé kot, amely éppen szivá rog be a földbe? A tudományos dolgozók megfigyelték, hogy a legkedveltebb folyadékot is otthagyták az állatok, ha éppen földbe szivárgó folyadékra leltek, lett légyen az bármilyen undorító szagú vagy ízű. Ezért kell vigyázni, nehogy a tyúkok számára hozzáférhető helyen öntsük ki kannánkból a megmaradt permetlevet vagy a már rossznak tartott vegyi készítményeket.

... hogy a nyúl gyom ra 50—200 cm3 űrtartalmú és a felvett táplálék maradványai egy-két nap múlva távoznak az állat szervezetéből?

... hogy nem helyes együtt tartani a díszfácánokat a díszkacsákkal

, A legkisebb díszkacsáknak is szükségük van a kedvező fejlődéshez a szabad vízfelületre. A tározó vize azonban a leggondosabb tisztogatás ellenére is egyhamar szennyeződik, s ez káros a fácánok számára. A2 utódnevelés sem gondtatalan, hiszen az együtt tartott állatok kölcsönösen üldözik egymás kicsinyeit.

... hogy a három hetesnél fiatalabb tűrjek takarmányának 25 % fehérjét, 1,3 % lizint, 0,74 % metionint és 1 % meszel kell tartalmaznia?