Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-20 / 51. szám

Ai ősz sokhelyütt gazdag gyümölcsterméssel ör­vendeztette meg a kis- és nagy­termelőket. Kertemben is szé­pen teremtek a gyümölcsfák. Almából lett a legtöbb. Mind a négy fa roskadásig volt так­ой szép mosolygós gyümöl­csökkel. Az elűző években lét­rán állva is játszva leszedtem a termést, az idén — ez volt a leggazdagabb almatermésem — azonban már nem mertem ilyesmire vállalkozni. Vettem hát egy gyümölcsszedőt. Ügy néz ki, mint egy királyi koro­na, szép zöldre van mázolva, nyélre erősíthető, s így mint­egy meghosszabbítva az emberi kezet, a legmagasabbra nyúló ágakról is leszedhető vele a ter­més. Hazaérve fogtam a szedőt és a már előkészített mogyoró­­botot, s nekiláttam a szerelés­nek. A botot beleillesztettem a nyél részére kiképzett fülbe, azután fogtam a kalapácsot Vettem egy almaszedőt... meg a szeget és... és bosz­­szankoüva vettem tudomásul, hogy most az egyszer megint átráztak. Hiába, nem vesz min­den nap gyümölcsszedőt az ember, nem is tudja mire kell odafigyelni vásárláskor. A kü­lönféle, nyélre erősíthető se­gédeszközök fülrésze általában át szokott lenni fúrva, hogy egy Biológiai védekezés cukoroldattal Szerte a világon kere­sik a növényvédelemmel foglalkozó szakemberek a környezetet nem káro­sító biológiai védekezés módszereit. Amerikai ku tatók a kukoricamoly el­leni biológiai védekezés. meghökkentően egyszerű eljárását dolgozták ki. A kukoricaparcellákat kísérleti körülmények között 5 százalékos cu> kor-, valamint 10 száza­lékos melasztartalmú ol­dattal permetezlek le. A cukorral permetezett növényeket nem károsí tották a kukoricamoly lárvái. A kutatók felte­vése szerint többféle oka lehet a cukorpermetezés védő hatásának. Elkép­zelhető, hogy a cukor­oldat közvetlenül elpusz­títja a petéket. Ezt a fel­tevést azonban vizsgála­tok nem erősítették meg. A másik ok az lehet, hogy a cukorral perme­tezett növényeket való­sággal ellepték a kukori­camoly természetes el­lenségei, a fürkészdara zsák, a katicabogár félék és fátyolkák. A fürkész­­darazsak petéiket a ku­koricamoly petéibe rak­ják, s a kifejlődő darázs­lárvák elpusztítják a kár­tevő petéit. A fátyolkák és a katicabogár félék szintén a petéket pusz­títják, így megcsappan a kikelő molyhernyók szá­ma. Ezenkívül a cukoroldal a növényre csalogatja a molyhernyókka) táplál­kozó fénybogarakat is. Ezek a ragadozó boga rak a megmaradt kevés petéből kikelő hernyókat pusztítják el. A sikeres kísérlet nyo­mán most a nagyüzemi körülmények közötti vé­dekezés kidolgozása fo­lyik. (Élet és Tudomány) A füstszínű fóliáról Örökzöld fák nevelése A fenyöfélék nevelésénél lé­nyeges, hogy a föld télen ne fagyjon meg, ezért alattuk a földet védeni kell megfelelő lombbal. Mivel télen is élnek, nedvességre van szükségük; ellenkező esetben elpusztulnak. A fenyőszaporítás legismer­tebb módija a magvetés. Hibája, hogy a fajta jellegét sok fenyő­nél nem lehet biztosítani. Pél­dául az ezüstfenyőnél sem, ezért az igazi ezüstfenyőt olt­ják. A többi örökzöld fafélesé­geket dugványozással és bújta­tással szaporítják. A dugványo­zás legelterjedtebb módja az augusztusi zöld dugványozás; így szaporítják a kúszófenyő két is. Az örökzöldek csoport­jába tartoznak a ciprusok. Ezekre az ültetésnél vigyázni kell: a kertben csak déli napos oldalra lehet ültetni. Az örökzöldek nagy család­jához tartoznak még a berbe­­ríszek is. Kiskertekben való te­lepítésnél szintén fontos, hogy télen a föld ne fagyjon meg. 'A nyári nap ellen pedig árnyé­kolni kell a fiatal csemetéket. Sima botokkal körültűzdelni, ami védi a széltől, és a növény körül nedvességet tart. Nyáron, ha száraz idő van, az örök­zöldeket jól meg kell öntözni. Ha délben öntözzük, a vízcsep­­pek a fenyőfán maradnak, ösz­­szegyűjtik a napfényt és elége­tik a fenyő tűleveleit. Szaporításkor tűlevelekből vagy bükklombból kevert föl­det kell használni. Ültetési módja: először csoportültetés, majd 5—в—10 év után a cse­metéket szét kell ültetni. Ma már a fenyőcsemetéket edé­nyekben nevelik. Ennek előnye, hogy a kis csemetéket minden évszakban ki lehet ültetni a kertbe. (Hl) GYAKORLATI 'tapasztalatok Az elmúlt években Igen ked­vezőek voltak a tapasztalatok я füstszínű fóliával. Hatására a talaj 2—4 C-fokkal melegebb, mint a takaratlan. Ez növeli a koralságot. , A fóliatakaró csökkenti a talaj párolgását, ritkábban kell Öntözni, ős az alacsony pára­­tartalomban a betegségek sem szaporodnak el olyan mérték­ben, mint ahol nem alkalmaz­tuk a talajtakaró fóliákat. A füstszínű fólia alatt a gyom­növények magva! ugyan kikel­nek, de fény hiányában meg­nyúlnak és elpusztulnak. (A színtelen fóliák alatt a gyom­növények nem pusztulnál; el!) Laza szerkezetű homoktalajok­ból az erős öntözés hatására az egyes tápanyagok kimosódnak. A főliatakarás szükségtelenné teszi a gyakori öntözést, így csökkenti a klmosódás veszé­lyét. A füstszínű fóliával kialakí­tott takarási technika a követ­kező. A fóliát fémfűrésszel, a hengeren a sortávolságnak megfelelően a kívánt méretre vágjuk. A hengeren a fóliát szeggel kilyuggatjuk. Erre a­­zért van szükség, hogy az ön­tözéskor a kijuttatott víz a ta­lajba szivároghasson. A lyug­­gatásnál vigyázni kell, hogy a szegek által okozott repedések ne legyenek nagyok. Ellenkező esetben a gyomnövények a re­pedéseken keresztül kibújnak. Négyzetméterenként 15—20 lyuk elegendő. Ezután a fóliát a talajra helyezzük. A kihúzás­nál vigyázni kell, hogy a takaró fólia, amely 3—4-szer véko­nyabb, mint a sátrak takará­sára használt 0,15 mm-es polie­tilén, nehogy elszakadjon. Lehúzás után a fólia végeit azonnal rögzítsük. Rögzítéskor különösen ügyelni kell arra, hogy a fólián hosszirányban kisebb szeggel rögzíthető le­gyen a nyél és ne essen le mind­untalan a munkaeszköz. Nem azért bosszankodom, mert én talán nem tudok lyukat fúrni, ha kell, csak azért mert ez nem az én dolgom lett volna. A felvásárló üzem és a fogyasz­tók egyaránt megkívánják tő­lünk kiskeriészkedőktől is, hogy kifogástalan minőségű zöldsé­get és gyümölcsöt adjunk a piacnak, tehát mi is elvárjuk, hogy a munkánk könnyebbé és eredményesebbé tételét szolgá­ló eszközöket kifogástalan mi­nőségben gyártsák és forgal­mazzák az illetékesek. Vagy úgy gondolják, egy furat ide vagy oda, majd csak kiokosko­dik valamit az ezermester kis­kertészkedő? I Budai j. Mikorfejtsíikabort? Á bort első ízben januárban vagy februárban kell lefejteni. A legmegfelelöb időt ízpróbá­val lehet megállapítani. A bor íze — főleg a savtartalmat te­kintve — legyen harmonikus. A tisztaság nem mindig döntő tényező. A savanyúbb borok gyorsabban tisztulnak, mégis tovább hagyjuk őket a seprűn, hogy tökéletesebb legyen a sa­vak bomlása. Sőt, néha még fel is keverjük, a seprűt. Legkoráb­ban a, kevésbé savanyú vagy gyenge borokat, esetleg beteg szőlőből nyert borokat fejtjük le. Fejtéskor feltétlenül külö­nítsük el a tiszta bort a zava­rostól és a seprűtől. Fejtéskor ízlés szerint egyesíthetjük, há­zasíthatjuk a borokat. Másod­szor 6—8 hét elteltével fejtjük le a bort. A bor tárolását igen kedve­zőtlenül befolyásolja a levegő oxigénje, ezért mindig öntsük fel a hordót. Időnként próbá­val ellenőrizzük a bor légha­tással szembeni ellenálló ké­pességét. Kedvezőtlenül hat a hőingadozás is, amire főleg a palackozott vagy kisebb edé­nyekben tárolt bor reagál. . Korunkban a fiatalabb, üde és eleven borok a legközked­veltebbek. A jó minőségű bor­nak használ, a gyenge, minő­ségen aluli bornak inkább árt a huzamosabb ideig való táro­lás. Prížl )., mérnök ráncok ne legyenek. A hossz­irányú ránc ugyanis annak a jele, hogy a fólia feszül, amely könnyen a szakadását jelent­heti. A helyesen lefektetett fóliát arról lehet megismerni, hogy a ráncok keresztben van­nak, A fólia két végét árokba (%—% ásónyom mély) földel­jük. A fóliaházakban gondot kell fordítani a szellőzők és ajtók mellett a talajtakaró fólia rög­zítésére. Itt az erősebb szél­mozgás következtében fokozott a fólia felemelkedésének, el­mozdulásának a veszélye. Ä rögzítést 1—1 lapát földdel le­het megoldani. Már a fólia sza­básánál, de a rögzítésében Is ügyelni kell, hogy a növények szára mellett ne maradjon ta karatlan felület. Zöldet is adjunk a galamboknak Bár a galamb inagevő, nem nélkülözheti táplálékában a zöld növényi részeket sem. A szabadba járó madár züldfel­­vételéről szinte nem is veszünk tudomást, de azonnal szemünk­be tűnik a zöld iránti éhség, ha zárva tartott galambjainkat időnként kieresztjük a kér tünkbe. Az ilyenkor elfogyasz­tásra kerülő zöldmennyiség nyomán, bizony a letaroltság képét mutatja a galambház kö­zelébe eső veteményes- vagy virágoskert. Állandó zárvatar­­tás mellett lehetőleg egész éven át, de főleg tavasztól őszig folyamatosan és napon­ként gondoskodnunk kell a szervezet által igényelt zöld ta­karmány mennyiségéről. Hogy mi legyen az adott zöldeleség? A galamb nem válogatós, de minden időben szívesen fogad­ja a kora tavasztól késő őszig könnyen beszerezhető salátát. Egyesek úgy vélik, hogy a zöl­det a galambok számára apró­ra kell vágni. Ez a követel­mény akkor állja meg a he­lyét, ha a röpdébe telt nagyobb terjedelmű zöld, pl. saláta, nem rögzíthető. Ilyenkor a galamb csőrének erős szorításával és a még erősebb rántási mozdulat­tal sem tudja eltépni,lenyelhető nagyságúvá darabolni a levele­ket. De éppen azért, mert a szabadba járó galamb is tépde­­séssel jut táplálékához, bizto­sítani kell számára a röpdébeu is a saját erővel történő felap rózás lehetőségét. Könnnyen megtehetjük ezt, ha a volierbe adott zöldféleséget akár össze kötéssel, akár ráhelyezett ne hezékkel rögzítjük. Ha a zöld eleve felaprított állapotban áll rendelkezésünkre (lekaszált, lenyírt fő), akkor lenyelhető nagyságúra történő további fel­aprításáról magunknak kell gundoskudni. Ne felejtsük el, hogy a galamb nem liba, amely szükség esetén akár 25—30 cm hosszú fő- vagy Incernaszálat is képes lenyelni. Télen a tenyésztés szüneté­ben lényegesen kisebb zöld­igényt akár apróra vágott ká­poszta , kel-, karalábé, vagy karfinlievéllel is kielégíthet­jük, de ne feledjük egy pilla­natra se, hugy az állandó zár­­vatartás egyik alapfeltétele a folyamatosan adagolt zöldta­karmány. (G) Дуйге Géza a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szö­vetsége vojanyi helyi szerveze­tének alapító tagjai közé. tar­tozik. Hat éve alakult a szer­vezet, ň azóta végzi a pénz­ügyek intézését. Kedvteléséről vallva elmon­dotta, hogy már a szülői ház­nál megszerette az állatokat. Azóta el sem tudná képzelni az életét, a háza táját néhány ap­ró állat nélkül. Valahogy üres­nek érezné nélkülük az életét, céltalannak a szabad idő eltöl­tött perceit, óráit. — A baromfiak, pontosabban a tyúkok mellett döntöttem — mondta beszélgetésünkkor Gyü­­re elvtárs. — Előbb a vajan­­dott, majd a kendermagos, vagy ha úgy tetszik sávos plimut fajtával próbálkoztam. Rosszul és nehezen tollasodtak az álla­tok, nem sok örömöm tellett bennük. A szöszeksz már ugyan­csak tetszett és be is vált vol­na, de a csupasz, Sáros-poros udvar nem kedvezett ennek a fajtának. Próbáltam füvesíteni, de nem sikerült. A villanytele­pen dolgozom, s nem mindig tudtam megöntözni a gyepet, amikor éppen szüksége volt a nedvességre a növényzetnek. Egy szál nem sok, annyi fű sem maradt meg az udvaron, így a szöszekszről is lemond­tam. Most. hemsíreket tartok. Elégedett vagyok velük. Egyéb­ként is ez a fajta „megy“ a legjobban a környéken. Tavaly már három elismert A-tenyé­­szetünk volt, s remélem az idén már az enyémet is elis­mert tenyészetté nyilvánítják. Körülkíváncsiskodtam az ud­varon Is. A szépen fejlett ba­romfiak mellett nyúlólat, a csöpögő alatt békésen tollász­kodó galambokat láttam. Sőt megtermett, kényes-büszke test­­tartású pulykákat Is. — Az udvar a fiaim birodal­ma is — magyarázta örömtől csillogó szemmel vendéglátóm. — Géza fiam a nyulak lránt érdeklődik. Francia ezüstöket vettem neki. Gondoskodik Is róluk, öröm nézni ahogy tesz­­vesz a ketrecek körül. István, a kisebbik gyerek meg a ga­lambokat csodálja. Neki is kedvére tettem. Hoztam néhány bukó keríngőt. Néha órákig gyönyörködik bennük, főleg ha felröppennek, hogy bemutassák tudásukat! Örömmel tölt el, hogy sikerült megszerettetnem a gyerekekkel az állatokat, a kisállattenyésztést! — dek— «XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVVXXVvXXXXXXXNXXXXXNXXXXVXXXXXXXXXXVXVVXXXXXXXV'ÄXXXXXXXXXVXXXV» A DDT hatása a tojáshéj minőségére Az Ivánka pri Dunaji-i Baromfitenyésztési és Nemesítést Kutató Intézet szakemberei megfi­gyelést végeztek azzal kapcsolatban, milyen hatással van a tyúk- és kacsatenyészetekben a tojás héjának minőségére az állatok szerveze­tébe jutó technikai DDT és annak néhány szár­mazéka. A takarmányba kevert lnszekticidek hatvan napig hatottak az állatokra, s a megfigyelések szerint a DDT a kacsák esetében sokkal kedve­zőtlenebbül hatott a tojáshéj képződésére. Már tizenöt napig tartó adagolás után 24 szá­zalékkal csökkent a tojáshéj szilárdsága és 15 százalékkal a kacsatojások súlya. További adagolással az észlelt rendellenességek még jobban elmélyültek. Kétféle DDT-adag (10—100 mg 1 kg takar­mányhoz) hosszabb ideig (12 hónapig) történő adagolása után a ROSS tojőhibrideknél az alábbi kedvezőtlen hatásokat észlelték: A tojások súlya nem tért el lényegesebben az ellenőrző csoport által termelt tojások sú­lyától. Äz 1 kg takarmányhoz kevert 100 mg In­­szekticid az első hónapokban a tojáshéj szi­lárdságának csökkenését eredményezte. Csök­kent a tojáshéj vastagsága és súlya is, amely egyébként az egész megfigyelési időszakban az ellenőrző csoport átlageredményeinek szín­vonala alatt mozgott. Az 1 kg takarmánybán 10, illetve 100 mg DDT-t fogyasztó állatcsoportok a termelési időszak kezdeti részében nagyobb termelési intenzitással jeleskedtek, mint a kontroli-cso­portok. Az ötödik hónapban mindkét megfi­gyelt csoportban depresszió Jelentkezett, amely lényegesen nagyobb volt abban a kísérleti csoportban, amelynek egyedei egy kilogramm keverékben 100 mg DDT-t fogyasztottak. Rövid, két hónapig tartó regenerálódás után e cso­portban ismét csökkent a tojástermelés, s ez a hasznosság-csökkenés egészen a megfigye­lési időszak végéig tartott. Az lnszekticidek adagolása nem volt jelen­tősebb hatással a keltetésl tojások megtermé­­kenyítettségére és keltethetőségére, valamint a kísérleti állatok élősúlyára. Ing. M. Ledeií, CSc„ (Záhradkár chovatel 10/75) ... hogy a pulykafió kákát csak az ötödik hó nap után érdemes hizlal­ni, mert a fiatalabb álla­tok húsa nem olyan fi­nom? Megfelelő legelte­téssel 6—8 hónapos ko­rig különösebb gond nél­kül biztosítható a vágó­érettség elérése. Az utó­hizlalás korlátolt kifu­tóban történik s mintegy két hétig tart. Lehetőleg kukoricadarát, zab-, és árpadarát, valamint bú­zakorpát és kevés sót tartalmazó keverékkel hizlaljuk a pulykát, hogy jó minőségű húst kap­junk. / ... hogy az anyanyúl teje 43 százalék száraz anyagot tartalmaz, s hogy ebben 22,7%, 13,8% fe hérje, 2,3 % cukor és 2,4 % hamcanyag talál­ható? ... hogy a tyúkok min­den egyéb folyadékkal szemben előnyben része­sítik az olyan kiöntött vagy kiömlött folyadé kot, amely éppen szivá rog be a földbe? A tudo­mányos dolgozók megfi­gyelték, hogy a legked­veltebb folyadékot is ott­hagyták az állatok, ha éppen földbe szivárgó folyadékra leltek, lett légyen az bármilyen un­dorító szagú vagy ízű. Ezért kell vigyázni, ne­hogy a tyúkok számára hozzáférhető helyen önt­sük ki kannánkból a megmaradt permetlevet vagy a már rossznak tartott vegyi készítmé­nyeket. ... hogy a nyúl gyom ra 50—200 cm3 űrtartal­mú és a felvett táplálék maradványai egy-két nap múlva távoznak az állat szervezetéből? ... hogy nem helyes együtt tartani a díszfácá­nokat a díszkacsákkal , A legkisebb díszkacsák­nak is szükségük van a kedvező fejlődéshez a szabad vízfelületre. A tá­rozó vize azonban a leg­gondosabb tisztogatás el­lenére is egyhamar szennyeződik, s ez káros a fácánok számára. A2 utódnevelés sem gondta­­talan, hiszen az együtt tartott állatok kölcsönö­sen üldözik egymás ki­csinyeit. ... hogy a három he­tesnél fiatalabb tűrjek takarmányának 25 % fe­hérjét, 1,3 % lizint, 0,74 % metionint és 1 % meszel kell tartalmaznia?

Next

/
Thumbnails
Contents