Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-12-20 / 51. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1975. december 20. A Pleiany-1 szövetkezet sohasem tartozott a írebiíovi járás élenjáró mezőgazdasági üzemei közé. Pedig itt is adattak voltak a lehetőségek, s még ma is azok. Csakhogy a helybeliek valahogy sohasem tudták — talán nem is nagyon akarták? — kellően kihasználni. Az utóbbi ötéves tervidőszak kezdetén igen alacsony szfnvonalon mozgott a közös állattenyésztése. Különösen a tejtermeléssel voltak nagy problémák, hiszen még 1972-ben is csak 2100 liter tejet fejtek tehenenként átlagban. Az utóbbi három év javulást hozott, jelentősét, de korántsem olyan mértéküt, amilyent hozhatott volna. Évente mintegy kétszáz literrel javult az egyedenkénti tejhasznosság, sőt az idén talán 2800 literes átlaggal zárják az évet és egyben a tervidőszakot is. Tehát már nem lesznek sereghajtók, de nem érik el a járási átlagot sem. Viszont jön az új év, az új ötéves tervidőszak, melynek már az első éve is ugyancsak igényes feladatok elé állftja a gazdaságot. A minap Szombathy Károly közgazdásztól aziránt érdeklődtem, milyen feladatokról is van szó, és hogyan készült fel a szövetkezet népe azok sikeres teljesítésére. — A feladatok ugyancsak megnövekedtek — mondta a többi között Szombathy elvtárs. — jövőre összesen 2120 mázsa húst és mintegy félmillió liter tejet kell értékesítenünk, hogy csak a főbb mutatókat említsem. így „mondva“ nem sok ez, csakhogy kis szövetkezet vagyunk ám. Mindössze nyolcszáz hektár szántónk van, s jól meg kell gondolnunk, miből mennyit és hogyan termelünk. Egyébként is jól össze kell fogni az erőket, mert az idei kisebb feladatok teljesítésében sem remekeltünk. Szó ami szó, ez bizony így igaz. Már a kilencedik hónap végén sejlett, hogy haj lesz a tervteljesítéssel. A tejeladást ugyan túlteljesítették valamicskével, viszont 196 mázsa hússal meg adósai maradtak népgazdaságunknak. Főleg a marhahús-eladás „sántított". Ennek okát a közgazdász így magyarázta: — A járás sablonszerűén irányozta elő a feladatokat, nem vette figyelem be a lehetőségeinket. Tudják, hogy rossz a tehénállományunk, mégis egyre növelik a marhahizlalási feladatainkat. Persze a tejtermelés fejlesztését is megkövetelik. Ilyen feltételek mellett egyelőre képtelenek va gyünk megoldani az utódnevelést, a selejtezést és az állománynövelést, a tejhasznosság tervszerű fokozásáról már nem is beszélve. Szép számmal akadnak gyengén tejelő vagy éppenséggel meddő teheneink, a fiatal borjakat viszont kénytelenek vagyunk hízóba állítani, hogy legalább részben eleget tegyünk hústermelési feladatainknak. A sertéshizlalás kivételével bizony elég gyengék az állatállomány hasznossági mutatói. A napi átlagtejelékenység 7,3 liter, a hízómarbák átlagos napi és egyedenkénti súlygyarapodása 89 dkg volt a kilencedik hónap végén. Tehát nemcsak az irányszámok helytelen szétírása idézi elő a tervteljesítésben mutatkozó hiányt. Kell itt lenni valami más problémának is. — Van, persze, hogy van! Csak arról nem könnyű beszélni. Az emberek általában nem szeretik a bírálatot. Az itteniek meg egyáltalán nem. Vajon mi az, amiről nem szívesen beszélnek Plešanyban? Megtudtam. Az emberi kapcsolatokkal, az egymás iránti bizalommal és a kölcsönös megértéssel és megbecsüléssel van baj. Egyesek irígylik a vezetőket — ugyan miért, hiszen jövedelmüknél aránytalanul több a gondjuk —, mások neheztelnek rájuk. A vezetők állandó bizonytalanságban élnek, nem merik megkövetelni a fegyelmet és a minőségi munkát, mert hátha valakinek nem tetszik az ilyesmi, aztán Megérdemlik a dicséretet Mezőgazdasági üzemeink dolgozói az év elején százezreket éró kötelezettségvállalásokkal válaszoltak a CSKP KB múlt évi novemberi és az SZLKP KB ez év januári plénumán elhangzottakra. Mindenütt célul tűzték a többtermelés lehetőségeinek feltárását, a termelés gazdaságosabbá és az energiahordozókkal való sáfárkodás ésszerűbbé tételét. Azóta már jócskán megfogyatkoztak az év napjai, lassan elérkezik a mérlegkészítések ideje. Nézzük meg hét, mit és hogyan sikerült valóra váltani az elképzelésekből, az év elejei Ígéretekből. Az Orechová Potőn-i szövetkezet dolgozói például mindent megtettek annak érdekében, hogy maradéktalanul valóra válthassák célkitűzéseiket. A gazdaság vezetői és tagjai év közben nemcsak beszéltek a tennivalókról, hanem neki is gyűrkőztek a feladatoknak, s most nem keli szégyenkezniük. Elsőként talán a gépesítésben dolgozók érdemeit említeném. Megérdemlik, hiszen Tóth Zoltán főgépesítő vezetésével több mint 3X0 ezer korona értékű hajtó és kenőanyagot takarítottak meg kilenc hónap alatt a szövet kczetnek, s ugyancsak szép eredményt értek el a pótalkatrészekkel való takarékosságban is. A villamos árammal történő ésszerűbb gazdálkodás szeptember végéig 141 ezer korona megtakarítást eredményezett. Pót he Ferenc mérnök, a szövetkezet gazdásza úgy vélekedik, mindez nem a véletlen, hanem körültekintő, célszerű tevékenység következménye. A megtakarítást elsősorban a következetesebb munkaszervezés és ellenőrzés, valamint a dolgozóknak a feladatokhoz való jó hozzáállása eredményezte. A Táncos Dénes és Pőthe József vezette 23 tagú gépesítési szocialista brigád oroszlánrészt vállalt a kitűzött feladatok teljesítéséből. Varga Imre. az ellenőrző bizottság elnöke dícsérően nyilatkozik az állattenyésztésben dolgozók többségének munkájáról, igyekezetéről is. Nem csoda, hiszen a marhahús és a tej háromnegyedéves eladási tervét teljesítették, csupán a sertéshizlalásban akadt néhány gyors megoldásra váró probléma. A tejnél egy, a marhahúsnál pedig 18 dekagramm erőtakar mányi takarítottak meg termékegységenkénti átlagban. így az állattenyésztésben dolgozók 430 mázsa koncentrált takarmány értékével járultak hozzá a kilenchavi takarékosság végeredményéhez. A jövőben főleg a sertéstenyésztésben dolgozók tehetnének sokat az erőtakarmányak ésszerűbb felhasználásáért, hiszen négy kilogrammnál is több abrakból nem nagy művészet kitermelni egy kiló sertéshúst. Próbálják meg kevesebból! Biztosan sikerül, hiszen más gazdaságokban — ésszerű módszerekkel — nem egy esetben három kilogramm alá csökkentették az 1 kg sertéshús kitermeléséhez felhasznált abrak mennyiségét. Sidó Miklós állattenyésztő úgy nyilatkozott, a tervezettnél nagyobb fogyasztás nem kizárólag a gondozók hibájából ered. Közrejátszott a keverő üzemtől kapott tápok gyengébb minősége és az álatoknál év közben tapasztalt hasmenéses megbetegedés is. Persze mindez nem azt jelenti, hogy a jobb termelésre törekvés kimerül az ok-keresésben és a hibák feltárásában. Először is megteremtik a korszerűbb takarmányozási módszerekre való áttérés feltételeit, azután a jövő évben hozzálátnak az istáiiék korszerűsítéséhez. Ezzel nemcsak jobb feltételeket teremtenek a munkavégzőknek, hanem lehetővé teszik a termelés növelését és gazdaságosabbá tételét is. Krascsenics Géza la 1« út, fal ta út. Mert Így megy ám ec Plelanvban! Ügy cserélik a estivel kezet vezetőit, mint rendes ember a kalapját — egy, de legfeljebb kétévenként. Egyszer okkal, máskor anélkül. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy ősapán a vezeték és a dolgozók közötti viszony mérgesedett el enynyire. Nem. Az embereknek egymásbős és a közöshöz fűződé viszonyával is baj van. Nagy feladat hérul a szövetkezet pártszervezetére, a község és a tömegszervezetek vezetőire, hogy végre egészséges légkört teremt senek a községben és magában a sző vetkezetben Is. legfőbb ideje, hogy végre felszámolják az uralkodé áldatlan hleyzetet, mert az emberi kapcso latok normalizálása, a vezetők és a dolgozók közötti kölcsönös megértés és bizalom kialakítása nélkül aligha lehet hathatós előbbrelépést remélni. A fejlődést pedig nagyon is siettetni kall, mert a közös szekere ugyancsak akadozik a rögökkel tarkított úton. Akik meg előbbre vihetnék, a fiata lók szép lassan elpártolnak a faluból Alig néhányan dolgoznak a szövetke zetben. Ügy mondják, nem hívei az állandó civakodásnak, no meg lénye gesen kedvezőbb és korszerűbb felié telekről Is hallottak már. mint ami íyen élet- és munkafeltételeket a község, illetve a földművesszövetke zet biztosítani tud. Mindezt meg kel lene végre hallani és érteni a szövet kezet vezetőinek is. Az igazság kedvéért hadd tegyem hozzá, beszélgetésünk alapján úgy érzem, a közös vezetői tudják és érzik a kar sürgetését, ismerik az orvoslásra váró problémákat, csakhogy ... a terveket, elképzeléseket csakis közös erővel lehet valósággá váltói tatni. Az összefogás, a kölcsönös megértés és megbecsülés megnyilatkozásai azonban egyelőre még váratnak magukra. Vajon meddig? KÁDEK GABOR A Vefký Krtíi-i (nagykürtösi) já** rás állattenyésztői megtárgyalták a CSKP KB és az SZLKP KB plénumának határozatait, valamint Szlovákia Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának azon intézkedéseit, melyek elsősorban a mezőgazdasági termékegységre jutó abrakfogyasztás csökkentését és gazdasági állataink jé áttelelési lehetőségeinek kialakítását szorgalmazzak. Egy bizottság egészen a jövő év júniusáig fogja látogatni az üzemeket, hogy megállapítsa, hogyan teljesítik a kidolgozott övintézkedéseket az ahraktakarékosság szakaszán. A takarékossággal kapcsolatos kérdésekről Mikulás Boksay mérnök, a jmi főállattenyésztöje tájékoztatott bennünket. Az abraktakarékossági irányelveket a tej-, hús- és tojástermelés, valamint a kocák és a válaszott malacok viszonylatában dolgozták ki. Szeptern liiiiiiiiiHiiiiBiiiitiiišiieiBi A figyelmesség eredménye: 100 EZER KORONA A népgazdaság egyik energia-fogyasztója a mezőgazdaság és ezen belül is a korszerűsítésnek megfelelően egyre növekvő traktorpark kívánja a legtöbb energiát. Éppen ezért nagyon lényeges minden olyan lehetőségnek a kihasználása, amely kedvezővé teheti a traktorok üzemayag-fogyasztását. Konkrét példáért a trebíšovi (terebesl) járásban levő Kráf. Chlmec-i (Kírályhelmeci 1 Állami Gazdaságba látogattunk el, mivel ott szép eredményeket értek el az üzemanyag-takarékosság szakaszán. Belány iőzseítől, a gazdaság főgépesltőjétől megtudtuk, hogy az első félévben 67 ezer korona értékű hajtóanyagot takarítottak meg. — A szomszédos gazdaságok sokkal jobb szerkezetű talajjal rendelkeznek, mégis jóval túllépik az üzemanyag-fogyasztási normát. Hogyan lehetséges ez? — Azzal kezdem, hogy idén előreláthatólag százezer korona értékű üzemanyag-megtakarítást érünk el. Kérdésével kapcso latban elmondhatom, hogy általában a nagyobb teljesítményű motorral rendelkező traktorok kedvezőbben hasznosítják a hajtóanyagot. Szintén kedvezőbb fogyasztásúak a sokoldalii hajtóművel ellátott traktorok. Azonban a traktorvezető az, akinek a munkája elsősorban eldönti a fogyasztás nagyságát. Mindenekelőtt az alkalmazott vezetéstechnikájával, mert az eltérő vezetéstechnika 100 százalékos hajtóanyag-fogyasztási különbséget okozhat. — Milyen tényezők befolyásolhatják még a túlfogyasztást? — Erre is rá akartam mutatni. Teljesítménycsökkentő — és ugyanakkor fogyasztás-növelő — lehet pl. az elszennyeződött, meghibásodott légszűrő, a hibás kipufogóberendezés, a helytelen szelepbeállítás, a rossz adagolószivattyú-működés stb. Az általános 80-—90 C fok közötti üzemi hőmérsékleten mindig kedvezőbb a traktor működése, mint más hőfokon. A feleslegesen fennhagyott pótsúlyok, kapaszkodókerekek, a felületvjszonyoknak nem megfelelő bordázású és nyomású gumiköpenyek ugyancsak értelmetlenül növelik a fogyasztást. Ha nem dolgozik a traktor, le kell álítani a motorját, hogy ne fogyaszszon feleslegesen üzemanyagot. Nem szabad elfeledkezni a fékek helyes beállításáról sem. Minden sebesésgi .fokozatnak van egy olyan optimális fordulatszáma, amikor a teljesítményhez képest legkedvezőbb a hajtóanyag-hasznosítása, azért jő tenne, ha a gépkezelők enn'ek figyelembe vételével váltanának a különböző sebességi fokozatokba. Az említetteken kívül nagy gondot fordítunk a másutt gyakran figyelmen kívül hagyott tényezőkre is, mint pl. a traktorhoz illő, jól karbantartott, helyesen beállított, szükség szerint élezett művelőszerszámú munkagépek használatára, szállításnál a súlyban és elosztásban kedvező rakodásra, ami gazdaságunkban mind-mind takarékosságot eredménvez. —lbillllll! a tehenek kapnak, amelyek több mint öt liter tejet termelnek naponta. A terimés és szálastakarmányokat ízesíteni szeretnék. Rendelkezésükre állnak a szárított takarmányok, a cukorgyár! répaszelet, a különféle takarmánylisztek. a karbamid, az ásványi anyagok, a melasz stb. Szárított ta karmányokból egy liter tejre 100— 150 dkg-ot számítanak. A tehenek takarmányozásában szeretnék felhasználni a karbamidot tartalmazó abrakkeveréket is. A többi szervasmarha esetében eltérd az abrakolás. A borjak hathónapos koráig napi és egyedenkénti 1 kg abraktakarmánnyal számolnak. Az üszőknél hathónapos kortól egészen a vemhesség harmadik hónapjáig la kivizsgálásig) az abraktakarmánynkat jó minőségű terimés- és szálastakarmányokkal helyettesítik, majd ezután napi 2 kilogrammos adagolásbér végéig 0.32 kg abraktakarmányt fogyasztottak a járás mezőgazdasági üzemeiben egy liter tej előállításához. A harmadik negyedévben javulás következett be ezen a téren, mert 8 dkg-al volt kisebb a fogyasztás! Az utolsó negyedévre és a következő év első félévére 0,25 kilogrammos fogyasztással számolnak, aminek segítségével három százalékos abraktakarékosságot (1614 q) szeretnének elérni! Vajon hogyan valósítják meg? Először is bevezetik a teheneknél a hasznosság szerinti abrakolást és figyelemmel kísérik azt is, hogy a tehén a laktáciú idején eltérően hasznosítja az abraktakarmányt. Az abraktakarmány ésszerűbb kihasználásának érdekében a laktácié első 120 napjában az évi abrakmennyiség 50, a laktácié hátralevő időszakában pedig 40 százalékát adagolják. A megmaradó részt (10 Vi) a tehenek szárazon állása idején alkalmazzák. Az abrak ésszerűbb hasznosítása érdekében a tehenek nyilvántartási tábláján feltüntetik a hasznosságot és az állattenyésztők által megszabott abrakmennyiséget. Abrakot csakis azok sál számolnak. Ezt az illés előtti időszakban tovább növelik. A hízómarhák esetében egy kg súlygyarapodás elérése céljából 2.51 kg abraktakarmányt használtak fel, ami kicsit soknak mondható. A harmadik negyedévben a fogyasztás már csak 1,89 kg-ot tett ki. így itt is remény van a további javulásra, lövő év júniusáig 1.40 kg abraktakarmánynyai számolnak egy kg súlygyarapodás előállítására. Ezzel 8359 mázsa abrakot tudnának megtakarítani! A hízómarhák takarmányozásában a félszintetikus hizlalási formát alkalmazzák. Ezenkívül több mezőgazdasági üzemben felhasználják a préselt takarmányokat is. napi és egyedenkénti 7 kg-os adagolásban, jelenleg a Veľká Calomija-i szövetkezet lesenicai gazdaságában kísérlet folyik több takarraányféieség keverésével, s ezt a keveréket nem granulált, hanem csak darált állapotban etetik 6D hizómarhával. Az első eredmények biztatóak, hiszen 1,30 kg-os átlag}* napi súlygyarapodást értek el! Ezt a takarmányozási módszert több üzemben is bevezetik. Az anyasertések esetében az első három negyedévben a tervezett abrakfogyasztást érték el. A harmadik negyedévben a fogyasztás csökkent, s ha így folytatódik a jövőben is, akkor az elkövetkezőkben 1,5 % os (444 q) abrakmegtakarítást érnek el. A hízósertéseknél szintén kedvezőbb a helyzet mint az előző negyedévekben. Eddig egy kilogramm súlygyarapodás előállításához 4.30 kg abraktakarmányra volt szükség. A jövő időszakra 4,00 kg-os fogyasztással számolnak, aminek segítségével a következő év júniusáig közel 13 ezer mázsa abrakot takarítanak meg. A hízósertések takarmányozásában a jövőben felhasználják az élelmiszeripari és a baromfifeldolgozó üzemek hulladékait, valamint a tejüzem! savót. Bevezetik az anyasertések számának szabályozását és csak annyit tenyésztenek, amennyi elegendő szaporulatot ad a húsfelvásárlás állami tervének teljesítéséhez. Ugyanis ezen a téren még rengeteg kiaknázatlan termelésfejlesztési lehetőségük van. Hiszen pl. a závadai, sečiankyi, vrbovkai és a plachtincei szövetkezetben egy anyasertésre 14.5 mázsa leadott sertéshús jut. a nenincei és a sklabinái szövetkezetben viszont csak 9,5 mázsa! A tojók abrakfogyasztásában szintén kedvező eredményekkel találkozhatunk. Szeptember végéig egy tojás előállítására csak 0,187 kg abraktakarmányra, magában a harmadik negyedévben pedig még ennél is kevesebbre volt szükség. A tervezett abrakfogyasztás egy tojásra 0,230 kg, így a megtakarítás jövő júniusig több mint 156 vagonnyi lesz. A hizécsirkéknél egy kilogramm hús kitermelésére 2,70 kg abraktakarmányt használtak fel a járás mezőgazdasági üzemeiben, s ez megegyezik a tervezett mennyiséggel. A többi gazdasági állatok, a juhok és a lovak takarmányozására ugyan konkrét intézkedéseket nem dolgoztak ki, de itt remény van mintegy 14 vagon erótakarmány megtakarítására. Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy a Veťký Krtíš-i járás állattenyésztői helyesen értelmezik a párt és a MÉM által az abrak takarékosabb felhasználása érdekében foganatosított rendelkezéseket. Helyes törekvésük főleg azon célkitűzésben mutatkozik meg, mely szerint ok"bertől a következő év júniusáig több mint 383 vagon abraktakarmányt takarítanak meg. BARA LÁSZLÓ Az előbbrelépés záloga - az egyetértés
