Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-13 / 50. szám

Az egységes földművesszövetkezetek jelentős mértékben kiveszik részüket a gazdasági építés feladatainak teljesítéséből, szocialista mezőgazdaságunk építéséből, mely Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével valósul meg. A szocialista termelési viszonyok győzelme és az anyagi-műszaki alapok fejlődése kifejezően megváltoztatta a mezőgazdasági munka jellegét. ami a szövetkezeti földművesek életszínvonalának jelentős emeléséhez, s a munkásosztállyal való szövetség megszilárdulásához vezetett.

Mezőgazdaságunk fejlődésének jelenlegi szakaszára a termelés ipari szervezési módszereinek egyre szélesebb terű érvényesítése, a nagyüzemi technológiák, valamint a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek érvényesítése, továbbá a termelés további összpontosítása, szakosítása, a kooperációs és integrációs viszonyok fejlődése jellemző.

A mezőgazdasági termelés növekedő társadalmasítása a szövetkezeti szocialista tulajdon szilárdulásához, a szövetkezeten belüli szocialista tulajdonviszonyok elmélyítéséhez, és a szövetkezetközi, valamint a szövetkezetek és az állami szervezetek közötti magasabb formájú együttműködés fejlesztéséhez vezet.

Tekintettel a termelőerők és termelési viszonyok mezőgazdaságunkban elért színvonalára, szükséges, hogy az egységes földművesszövetkezetek a termelés és munkaszervezés korszerűbb formáit alkaimazák, s elmélyüljön a hatásos állami irányítás, amely biztosítja, hogy az egész szocialista mezőgazdasági-ipari komplexum keretein belül érvényesüljön a mezőgazdaság tervszerű fejlődése, s a szövetkezeti földművesek, valamint az állami szervezetek dolgozóinak szociális-ökonómiai helyzete közeledjen egymáshoz.

Szocialista mezőgazdaságunk fejlődésében tapasztalható irányzatok a szocialista földművesszövetkezetek új feltételeinek megfelelő jogi rendezést követelnek

Ezekből a tényekből kiindulva a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése a következő törvényt fogadta el:

BEVEZETŐ RENDELKEZÉS

X. §

A szocialista földművesszövetkezet szocialista gazdasági rendszerünk elválaszthatatlan része, amelyben nevezetesen ez önkéntesség, az állami irányítás és a szövetkezeti demokrácia, a tagok, a szövetkezet, valamint az egész társadalom érdekeinek egysége, a tervszerűség, a szövetkezeti tulajdon védelme, továbbá mindkét mezőgazdasági szocialista tulajdonjogi forma közeledésének elve érvényesül.

2. §

(■*) Az egységes földművesszövetkezeteket (a továbbiakban csak „szövetkezeteket“), az egyéb mezőgazdasági szervezeteket, esetleg további szervezeteket és kooperációs társulásokat, amelyek a mezőgazdasági együttműködés fejlődésekor keletkeznek (a továbbiakban csak „egyéb szervezetek“) az állam irányítja, a mezőgazdasági és a népélelmezési politikával összhangban úgy, hogy gazdasági tevékenységükkel a lehető legjobban kielégítsék a társadalom igényeit.

(г) Az állam biztosítja a szövetkezetek és egyéb szervezetek élete alapvető kérdéseinek rendezését, és gondoskodik arról, hogy a szövetkezeten belüli előírások megfeleljenek úgy a helyi feltételeknek, mint a jogrendnek.

3. §

j1) A szövetkezetek és egyéb szervezetek gazdálkodásának elemzése és a szocialista mezőgazdaság negyüzemi műszakiökonómiai koncepciói alapján az állam irányítja a szövetkezetek és egyéb szervezetek gazdasági fejlődését, mégpedig ökonómiáikig hatásos intézkedésekkel, nevezetesen a népgazdasági tervekkel és további ökonómiai eszközökkel, valamint jogi előírásokkal és politikai-gazdasági intézkedésekkel.

(2) A szövetkezetek és egyéb szervezetek gazdasági tervei az állami népgazdaság-fejlesztési tervből indulnak ki; a talaj, az anyagi és pénzeszközök, valamint a tagok munkája hatékonyságának kihasználásával gondoskodnak feladataik teljesítéséről.

4. §

Az állam a szövetkezeteknek és egyéb szervezeteknek sokrétű politikai, szervezési, gazdasági, szakmai és kádersegítséget nyújt szocialista fejlődésük szilárdításához, termelésük állandó lendületben tartásához és ahhoz, hogy érdekeik mindjobban összhangban legyenek a társadalom érdekeivel.

5. §

(4 Az állami irányítás elmélyülésével szoros egységben fejlődik a szövetkezeti demokrácia is, amely lehetővé teszi a tagok növekedő aktív és kezdeményező részvételét a földművesszövetkezetí mozgalom és a szövetkezeti dolgok irányításában és igazgatásában.

(2) Á szövetkezetek gazdasági és társadalmi tevékenységének megtárgyalására konferenciákat és országos egységes földművesszövetkezeti kongresszusokat hívnak össze.

(3) Az egységes földművesszövetkezetek országos kongreszszusát a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya hívja össze, a Nemzeti Front Központi Bizottságával és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetkezeti Földműveseinek Szövetségével együttműködésben.

ELSŐ RÉSZ

Az Egységes Földművesszövetkezetek jellege és feladatai Egységes Földművesszövetkezet

6. §

f1) A szövetkezet a dolgozó földművesek és a többi dolgozók önkéntes szövetkezése, közös szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés folytatására; népi szövetkezet és önkéntes társadalmi szervezet.

(г) A szövetkezet csakis olyan jogokat élvezhet és csupán olyan kötelezettségeket vállalhat, amelyek összhangban vannak tevékenységével. Az „Egységes földművesszövetkezetek minta alapszabályzatában“ (a továbbiakban csak „minta alapszabályzatában“) meghatározott esetekben a szövetkezeti tulajdonban levő vagyon szokásos gazdálkodáson kívüli átvezetésekor a jogügylet érvényességéhez szükséges a járási mezőgazdasági igazgatóság beleegyezése.

7. §

(1) A szövetkezet feladata nevezetesen:

a) a népgazdasági tervekkel összhangban a gazdálkodás szocialista elvei szerint fejleszteni a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelést;

b) érvényesíteni a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeit, s bevezetni a termelés szervezésében és irányításában, a mezőgazdasági munkában a haladó módszereket és formákat;

c) teljes mértékben kihasználni az egész földalapot, az egyéb termelési eszközöket és forrásokat, a növekedő társadalmi szükséglet fedezésére fokozni a termelés intenzitását és hatékonyságát, valamint növelni az árutermelést az állami alapok részére;

d) fejleszteni a tagok tudatos, aktív és kezdeményező viszonyulását a szövetkezet termelési és egyéb feladatainak teljesítéséhez, a szövetkezeti demokrácia elve alapján kialakítani a feltételeket a szövetkezeti ügyek irányításában és igazgatásában való részvételükhöz;

e) igyekezni kielégíteni a tagok szociális-ökonómiai, valamint társadalmi, szükségletét és igényeit a társadalom szükségleteivel és igényeivel összhangban.

(2) A szövetkezet feladatai teljesítésekor a jogrendhez igazodik és gondoskodik a szocialista törvényesség következetes betartásáról.

8. §

A szövetkezet keletkezése

f1) A szövetkezet megalakításához szükséges:

a) az alakuló közgyűlés határozata a szövetkezet megalakításáról;

b) a szövetkezet alapszabályzatának elfogadása;

ej a szövetkezet szerveinek megválasztása;

d) a járási mezőgazdasági igazgatóság véleménynyilvánítása után a járási nemzeti bizottság beleegyezése.

(2) A szövetkezet kifelé a cégjegyzékbe vétele napjától gyakorolhatja jogait és vállalhat kötelezettségeket.

9. §

A szövetkezet neve

A szövetkezet nevében kimondottan fel kell tüntetni, hogy egységes földművesszövetkezetről van szó, s ennek székhelyét.

10. §

Az egységes földművesszövetkezetek minta alapszabályzata

(*) A minta alapszabályzat a szövetkezet belső viszonyait rendezi; ennek alapján a szövetkezet kidolgozza saját alapszabályzatát.

(2) A minta alapszabályzatot, esetleges módosítását és kiegészítését, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya adja ki rendelet formájában, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetkezeti Földművesei Szövetségének Központi Bizottságával történő megtárgyalás után. Egyúttal előírja a módosítások és kiegészítések kidolgozásának és jóváhagyásának folyamatát a szövetkezetben.

(2) A közös mezőgazdasági vállalat megszüntetése esetén a tagszervezetek kötelesek megtéríteni a megállapított hiányt, de mindegyikük legfeljebb a tagsági részének kétszeresét meg nem haladó összegben.

96. §

j1) A tápanyagpőtlással és növényvédelemmel kapcsolatos feladatok végzésére a szövetkezetek közösen, esetleg más szocialista szervezetekkel együttműködve, létrehozhatnak olyan közös mezőgazdasági vállalatokat, amelyek a növénytermesztésben speciális szolgáltatásokat nyújtanak (agrokémiai vállalatok).

(2) A szövetkezetek közösen, esetleg más szocialista szervezetekkel együttműködve létrehozhatnak tervezési előkészítést, tervezést, építést, vízgazdálkodási és talajjavítási berendezések üzemeltetését és karbantartását, víztározók és halastavak létesítését, valamint kisebb folyók szabályozását végző közös mezőgazdasági vállalatokat (talajjavító vállalatok).

.97. §

(t) A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Szövetségi Pénzügyminisztériummal és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Egyeztető Bizottságával egyetértésben meghatározza:

a) az együttműködésről szóló szerződés alaki kellékeit, a szerződés kidolgozásának és jóváhagyásának munkamenetét, azokat a közelebbi feltételeket, amelyek esetén ez a szerződés módosítható vagy felbontható, valamint a kooperációs társulás szerveit, kialakításuk módját, tevékenységüket és kölcsönös kapcsolataikat;

b) a közös mezőgazdasági vállalatok feladatait, a közös mezőgazdasági vállalat létrehozásáról szóló szerződés alaki kellékeit, a szerződés kidolgozásának és jóváhagyásának munkamenetét, a közös mezőgazdasági vállalatok egyesítésének menetét, a közös mezőgazdasági vállalatok létrehozásáról szóló szerződéstől való visszalépés feltételeit, valamint azokat a feltételeket, amelyek közepette ez a szerződés felbontható vagy a tagszervezet kizárható a vállalatból, a közös mezőgazdasági vállalat finanszírozásának és pénzügyi gazdálkodásának módját, továbbá a közös mezőgazdasági vállalat szerveit, létrehozásuk módját, tevékenységüket és kölcsönös kapcsolataikat;

c) azoknak a közös mezőgazdasági vállalatok gazdálkodásának módját, amelyek gazdálkodása — tekintettel a létrehozásuk céljára — nem nyereségképzésen és elosztáson alapszik.

(2) A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Szövetségi Pénzügyminisztériummal és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Egyeztető Bizottságával egyetértésben meghatározhatják az együttműködés további módjait és azok szervezési formáit a mezőgazdaságban.

TIZEDIK RÉSZ

A szövetkezet egyesülése és megszűnése

98. §

(•) A mezőgazdasági termelés további hatékony fejlődése érdekében a szövetkezetek a járási nemzeti bizottság által — a járási mezőgazdasági igazgatóság javaslatára — kiadott előzetes beleegyezés értelmében nagyobb gazdasági egységekben egyesülhetnek; ha az egyesülő szövetkezetek székhelye több járásban van, akkor az előzetes beleegyezést — a kerületi mezőgazdasági igazgatóság javaslatára — a kerületi nemzeti bizottság adja ki.

(2) A szövetkezet az összes tagok abszolút szótöbbségének részvételével közgyűlésen fogadja el az egyesülésről szóló határozatot és választja meg képviselőit a szövetkezetek egyesítését előkészítő bizottságba.

(3) A szövetkezetek egyesítésekor vagy két és több szövetkezet hoz létre egy új szövetkezetei, vagy egy, esetleg több szövetkezet olvad be, a már megalakult szövetkezetbe.

99. §

f1) Az egyesült szövetkezet megalakításához szükséges, hogy az egyesülő szövetkezetek közös közgyűlése

a) határozatot hozzon, milyen formában alakul meg az egyesült szövetkezet (98. §, 3. bekezdés), és tekintettel a választott formára hozzon határozatot az alapszabályzat elfogadásáról, esetleges módosításáról vagy kiegészítéséről;

b) megválassza az egyesült szövetkezet vezető szerveit.

(2) Az egyesült szövetkezet létesítéséhez úgyszintén szükséges a járási nemzeti bizottságnak, a járási mezőgazdasági igazgatóság véleménye alapján adott beleegyezése.

(3) Az új szövetkezetbe egyesült szövetkezetek likvidálás nélkül megszűnnek, az új szövetkezet cégjegyzékbe történő

bejegyzésének napjával. Azok a szövetkezetek, amelyek egy, már megalakult szövetkezetbe olvadnak be, a cégjegyzőkből való törlésük napjával szintén likvidálás nélkül szűnnek meg.

(4) A 3. bekezdésben feltüntetett napon a megszűnt szövetkezetek jogai és kötelességei, valamint összes vagyona az új szövetkezetre, illetve arra a szövetkezetre száll át, amelybe más szövetkezetek beolvadtak (tovább „egyesült szövetkezet“).

(s) A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával egyetértésben közelebbről meghatározza a szövetkezetek egyesítésének módját és az egyesült szövetkezetek szervezeti formáit.'

100. §

(!) A közgyűlés a szövetkezet összes tagjának abszolút szótöbbségével elhatározhatja, hogy a szövetkezet megszűnik

a] állami mezőgazdasági szervezetbe való átmenettel;

b) a földalap tartós Időre való elvesztése miatt;

ej felosztással.

(2) A közgyűlésnek, a szövetkezet állami gazdasági szervezetbe való átmenetével kapcsolatos megszűnéséről hozott határozata hatályba lépéséhez szükséges a köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának jóváhagyása. A közgyűlés azon határozatának hatályba lépéséhez, amely kimondja, hogy a szövetkezet a földalap tartós időre való elvesztése miatt, vagy felosztással szűnik meg, szükséges a járási nemzeti bizottságnak — a járási mezőgazdasági igazgatóság véleménye alapján kiadott — beleegyezése.

101. §

Amennyiben állami mezőgazdasági szervezetbe megy át a szövetkezet, úgy a cégjegyzékből való törlés napjával likvidálás nélkül megszűnik. Ezzel a nappal jogai, kötelességei és vagyona is az állami mezőgazdasági szervezetre szállnak át, feltéve, hogy a jogszabály nem ír mást elő.

102. §

Amennyiben a földalap tartós időre való elvesztése miatt kell megszűnnie a szövetkezetnek, végrehajtják a likvidálását. Ez esetben a likvidálás befejezésével egyidőben törlik a cégjegyzékből s ezzel hivatalosan megszűnik a szövetkezet.

103. §

f1) A szövetkezet egy vagy két szövetkezetre is felosztható, ha a mezőgazdasági termelés szakosítása, vagy egyéb össztársadalmi érdek azt megkívánja.

(2) A felosztott szövetkezet közgyűlése határozza meg, hogy hány új szövetkezetre osztják fel a szövetkezetét, s ezen szövetkezetek között hogyan osztják fel a szövetkezet jogait, kötelezettségeit és vagyonát, tekintettel az egyes tagok jogos érdekeire azt is, hogy az egyes tagok melyik szövetkezetbe mennek át.

(3) Az új szövetkezetek alakítására a 8. §, 7. bekezdésének megfelelő rendelkezése érvényes.

(4) A felosztott szövetkezet akkor szűnik meg, jogai, kötelezettségei és vagyona azon a napon és olyan mértékben szállnak át az új szövetkezetekre, amilyen mértékben azt a felosztott szövetkezet közgyűlése a 2. bekezdés értelmébe meghatározta, s amikor az új szövetkezeteket beírják a cégjegyzékbe. Ezzel a nappal a felosztott szövetkezet tagjai az új szövetkezetek tagjaivá válnak.

104. §

A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Szövetségi Pénzügyminisztériumai, a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával egyetértésben részletesen

kidolgozza a szövetkezet__állami mezőgazdasági szervezetbe

való átmenetekor és a szövetkezeteknek a földalap tartós időre való elvesztése miatti likvidálásakor alkalmazandó munkamenete, valamint a szövetkezet felosztásának részletes munkamenetének irányelveit.

TIZENEGYEDIK RÉSZ

Felügyelet a szövetkezetek és az egyéb szervezetek tevékenysége felett

105. §

Az állam a termelés állandó növekedése, a szövetkezeti demokrácia elmélyítése, a szocialista törvényesség megszilárdítása és a hiányosságok időbeni orvoslása érdekében szervei segítségével felügyel a szövetkezetek és az egyéb szervezetek tevékenységére. Teszi ezt főként az állami igazgatás és a me-