Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-19 / 29. szám

197S. július 19.

SZABAD FÖLDMŰVES

7

A borsó cséplése a konzervgyár udvarán.

4 vagon körüli napi teljesítményt érnének el. Ezzel lehetővé válna a borsó többségének zsenge állapotban való feldolgozása, jelenleg a borsó cséplése is a konzerváló üzemrész udvarán történik. A jövőben ezt is másként kellene megoldani. Kombájnokkal — feltételezhetően — a termelők rendelkeznének, s feldolgozásra már a kicsépelt szemeket szállítanák.

Csak részben megoldott a félkész gyümölcsök feldolgozása Is. Ezért egy bolgár gyártmányú gépsor felszerelésével számolnak. Amint már említettük, részben elavult a kompótgyártó gépsor, vagy több hazai és külföldi gépek kombinációjából áll. Ez rányomja bélyegét a teljesítményre, hiszen a kelleténél nagyobb a meghibásodás. Az üzemben újítók is vannak. Nagy Vince és Csanaky Frigyes, a karbantartó részleg dolgozói, olyan szivattyút készítettek, amely hibamentesen működik. Nehézségekkel íüszködnek az uborka tartósításánál is, mert még megoldatlan az osztályosása.

A következő években elvárható, íogy egyrészt új gépsorok fölszerelésével, márészt a régi elavult gépek felújításával, sikerül eltávolítani az jmlített hiányosságokat. A termékek isomagolását végző új gépsor hesztálatával munkaerőmegtakarítást ériek el, s egyúttal mellőzhető a csonagoló kartonok szállítása is, mert ä csomagolás fóliába történik. A gép címkéket is ragaszt az üvegekre, doíozokra. Az ilyen csomagolásnak atonban némi hátránya is van, mert a tasúti kocsikban történő szállításnál iok üveg megrongálódik.

A konzerváló üzemrész tehát szános problémával küzd, de a dolgo:ők és a vezetők bizonyosak abban, togy a társadalom által elvárt 217 nillió korona értékű nyerstermelést maradék nélkül teljesítik.

Bara László, mérnök

Nem

lehetne

kissé

olcsóbban?

Á Nové Zámky-1 (érsekújvári) konzervgyár beindulásának ideje, ha lassan is, de elérkezett. Ez a körülmény latolgatásra készteti a körzet szövetkezeteit: nagy területen melyik növényre szakosítsanak, hogy a termelés a társadalmi követelményeknek «is megfeleljen, de a szövetkezetek is megtalálják a számításukat.

Zemné (Szímő) községben a „Haladás“ Efsz vezetősége Mészáros Lajos főkertész javaslatára eddig a vöröshagymát sorolta be az első helyre. Ennek termesztését fokozatosan 35 hektárra növelték. Az aranykezű asszonyok derekasan helyt is álltak a munkában.

„Nem lehetne valamivel olcsóbban végezni a termelést?“ — merül fel gyakran a kérdés.

Ugyanis a hagymánál munkafolyamat a következő: a termést traktorra szerelt kiszántőval „szedik fel“, mely nyomban rendre rakja. Itt egyelőre megáll a további gépesítés, mert a hagymát bizony kézzel kell zsákolni a raktárba való elszállításhoz. Itt egy Verima-féle gépsor lép munkába, amely tisztítja, nagyság szerint osztályozza és zsákolja a termést. Tehát a gépesítési folyamat még hézagos, valószínűleg addig, amíg a KGST államok keretében előre nem halad a gyümölcs- és zöldség termelésének a gépesítése.

A probléma már nemcsak az efsz, hanem a feldolgozó üzem részére is „égető“, hiszen munkaerőhiánnyal küzdenek és a nyersanyagok nagybani termelése hatékony technológiai vonalak nélkül szinte elképzelhetetlen.

Gábris József

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

Ф

I

♦

♦

Nagyobb figyelmet

a mésziszap (elhasználására!

A Pohronské Ruskov-i (oroszkai) cukorgyárban évente mintegy 17 ezer tonna cukorgyári mésziszap halmozódik fel — tájékoztatott Csillaghy László, a cukorgyár igazgatója. Véleménye szerint: annak ellenére, hogy a másznék óriási jelentősége van a savanyú talajok semlegesítésénél — a mésziszap iránt, amely elsősorban meszet és szerves, valamint más értékes anyagokat tartalmaz, az egyes mezőgazdasági üzemek részéről nincs kellő érdeklődés. Arra hivatkoznak, hogy a levicei járásban szükségtelen a mésziszap, mert ott a talaj nem savanyú. Jól tudjuk, hogy ez egészen nincs így, mert például a folyók közelében levő földterületek, amelyeket úgyszólván évente elönt az árvíz — ilyen terület az Ipoly mente — kilúgozza, kimossa a talajból a fontos tápanyagokat, s olykor a rossz termés éppen a mászhiány következménye, amit nagyon sok kultúrnövényünk igényel. Más vidékről azért nincs érdeklődés a mésziszap iránt, mert az egyes gazdaságok arra hivatkoznak, hogy nagyok a szállítás költségei és ezért a könnyebb módszerhez folyamodnak: állami támogatással mészport kapnak, s annak az elszállítása, kezelése egyszerűbb.

A cukorgyár az idén 10 ezer tonna mésziszap elhordására kötött szerződést a tőzegkészítő üzemekkel és 7 ezer tonnára a meliorációs központokkal. A szerződés szerint a szállítás költségeit az egyes üzemek vállalják, kivéve a vasúti szállítást — ezt a költséget a

cukorgyár kénytelen vállalni — holott mindig problémák vannak a vagonok beszerzésével. A cukorgyárnak nincs elegendő szállítóeszköze (tehergépkocsija), amivel a szállítást végezhetné. Ami rendelkezésre áll, arra szüksége van más fontos nyersanyagok és egyebek szállításánál. Ilyen például a 30 ezer tonna föld, amit a múlt évben beszállítottak a cukorrépával, és a feldolgozásánál maradt vissza, a zöldségfélék szállítása a konzerváló részlegre stb. így a szerződött mennyiségből a tőzegüzemnek ezidáig még semmit, a meliorációs központok a 7 ezerből mindössze 2500 tonnát szállítottak el. Az év végéig talán sikerül a 7 ezer tonnát elszállítaniuk a megadott „címekre“.

Csillaghy elvtárs véleméánye szerint a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának és a JTI-nek nagyobb gondot kellene fordítania a mésziszap felhasználásának propaglására. Hiszen minden szövetkezet rendelkezik tehergépkocsival, valamint egyéb szállítóeszközzel, tehát amely üzemben szükséges a talaj meszezése, — amire a méziszap kitűnő, — maga szállítsa is azt all Véleménye szerint így elkerülhető lenne a sok munka, amelyet a vasúti szállítás igényel. A mészre tulajdonképpen nagy szükség volna az építőiparban is. Az építkezések ugyanis sokszor nyersanyaghiánnyal küzdenek, mésziszapból pedig a cukorgyárak környékén már mesterséges „hegyek“ létesülnek! —nt—

I

♦

!

i

•

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

i

♦

i

♦

i

♦

8

♦

I

♦

I

♦

I

♦

8

♦

I

*

I

♦

I

♦

I

♦

I

*

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

i

♦

I

♦

I

i

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

í

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

*

I

♦

I

I

♦

I

♦

I

♦

I

*

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

!

i

i

♦

i

♦

t

♦

♦

i

♦

1

♦

»

2

Komplett

berendezések

szállítói

Mezőgazdaságunkban az állattenyésztés gépesítése szerves részét képezi a távlati feladatoknak. Mind az új — szakosított — farmok, mind pedig a régi istállók korszerű technológiára való átépítése nagy következetességet kíván a kivitelezőktől. Az istállók és a farmok belső műszaki berendezésének ritmikus szállításában alapjában három vállalatra hárulnak a feladatok Szlovákiában. Ebben a tekintetben jelentős feladata van a gépállomásoknak, a prelouCi Ágra, valamint az Agrotechnika vállalatoknak.

A gépállomások úgyszólván az összes műszaki berendezések legtöbbjének a beszerzését és beszerelését végzik. Ide sorolhatók a gépsorok, a vízvezetékek, a villanyhálózat, a jótállási időben és azon túl előforduló gépjavítások, a karbantartások stb. A sok tapasztalattal rendelkező szakemberek képesek a hatáskörükbe tartozó összes feladatok kitűnő minőségben való elvégzésére.

A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által jóváhagyott alapelvek szerint a gépállomások és a gépjavító üzemek rátértek az állattenyésztésben használatos műszaki berendezések igénynek megfelelő szállítására. Mindennemű beruházó jelleggel bíró berendezés beszerzését és szállítását, valamint felszerelését vállalják, akár az új istállókról, akár a régiek felújításáról van szó. Vállalják többek közt a takarmányszárítók granuláló-pogácsázó berendezéseinek szerelését is.

A fontos szolgáltatásokat Szlovákiában négy gépállomás látja el, mégpedig a krupinai, a michalovcei, a žiari, valamint a Nové Zámky-i. Ezek azok, amelyek a vezérigazgatóság keretében hivatottak a beruházó kívánságára az állattenyésztés minden nemű műszaki berendezésének, továbbá az acélkonstrukciók szerződéses beszerzésére vagy elkészítésére az építés időtervének megfelelően stb.

Ez azért előnyös, mert az építés garantált sikere érdekében a beruházó, a műszaki eszközök szállítása és beszerzése tekintetében csak egy partnerrel tart fenn kapcsolatot, s ennek következtében könnyen ellenőrizheti annak tevékenységét. További előny, hogy a gépállomások komplett technológiák szállítói, attól függetlenül, hogy azokat esetleg több üzemben gyártják.

A terimés takarmányok szemcsézö-pogácsázó berendezéseit például nagy szériában Fardubicében a Malomipari Gépgyár n. v. gyártja, kooperációban más partnerekkel, ami nagyon előnytelen a szállítás szempontjából. Ezért a gépállomások a közelmúltban hozzáfogtak ilyen berendezések készítéséhez, amelyek főleg a szalma, a gyenge minőségű széna, különböző vitaminok és zsiradékok, továbbá ásványi anyagok és a melasz együttes felhasználásával értékes takarmánnyá préselhetők.

A berendezés elkészítéséhez szükséges dokumentációkat Rovinkán a Mezőgazdasági Technika Kutatóintézetében már 1974-ben kidolgozták. A kivitelezés lehetőségeivel még ugyanabban az évben a žiari gépállomás tervező csoportja foglalkozott, s azóta a berendezés központi tervezője.

Az említett két intézmény szakembereinek szoros együttműködésével a múlt évben elkészült a speciális takarmányszemcséző-pogácsázó berendezés. Az első változatnál a terményfelvásárló és ellátó vállalatok által szállított komponenseket hasznosíthatják a szemcsézésnél vagy pogácsázásnál, a másik változatnál pedig a mezőgazdasági üzemekben fellelhető takarmányokat és kiegészítőket dolgozhatják fel.

A szóbanforgó takarmányszemcséző-pogácsázó berendezések komplett szállítója Szlovákiában a michalovcei, a žiari és a Nové Zámky-i gépállomás. Ebben az évben előreláthatólag 39 berendezés beépítését kezdik meg, amelyekből a legutolsó 1976 első felében készül el.

Ondrej Zelmann, mérnök

Sulyák elvtárs a cséplőkombájnt ellenőrzi. (A szerző felvételei.)

Egy üzem problémái a nyersanyagok feldolgozásában

A Major István nevét viselő sládkovičovoi (diószegi) cukorgyárhoz tartozó konzerváló üzemrészben az idei termelés nem úgy indult, mint más években. A múlt évi kedvezőtlen ósz következtében a répakampány február közepéig tartott (máskor csak december végéig) és ez gátolta a konzerváló üzemrész munkáját. így is sikerült azonban a félévi tervet teljesíteni. A tervfeladatokról és a feldolgozott nyersanyagokról Ián Hafty mérnök, a cukorgyár igazgatóhelyettese tájékoztatott.

A konzerváló üzemrész főleg gyümölcskompótot készít. Az idén mintegy 105 vagonnyit kellene gyártania. Az előrejelzés azt mutatja, hogy minden feltétel megvan a feladat sikeres teljesítéséhez. Látogatásunk idején az epertfompőt készítése volt folyamatban, azóta azonban gyártását befejezték. A tervezett 11 vagonnyi kompótmennyiséggel szemben 12 vagonnyit készítettek. Ezt a nyersanyag vártnál jobb szállítása tette lehetővé. A legtöbb epret a raőal szövetkezet és a sládkovičovoi Magnemesítő Állami Gazdaság szállította.

Napjainkban a cseresznye- és a meggykompótok készítésével vannak elfoglalva, amelyekből 14, illetve 5 vagonnyit gyártanak. Ezenkívül szilvából 30, őszi barackból 13, almából pedig 10 vagonnyi kompót készül. Ezekből túlteljesítéssel Is számolnak. Ezzel szemben a nyári sárgabarackból nincs elegendő, így a tervezett 22 vagonnyi készítménynek csak bizonyos hányada kerülhet gyártásra.

A legtöbb gyümölcsöt a Sládkovičovej Máknemesítő Állami Gazdaság, a Trnovec nad Váhom-i és a galantai állami gazdaságok, a malinovoi ás a Zemianske Sady-i iskolagazdaságok, valamint a bernolákovoi MMKI szállítja.

A konzervgyár növénytermesztő szolgálata a termelőket ellátja a szükséges vetőmagvakkal, ültetvényekkel. Nagy segítséget nyújtanak a gyümölcsfák, a bokrok és az eper szakszerű ültetésében is. Úgyszólván egész évben állandó kapcsolat van a növénytermesztő szolgálat és a termelők között. A problémákat Is közösen oldják meg.

A kompótokon kívül a borsó konzerválását is végezték. Ebből az idén 65 vagonnyi készül, főleg 0,5 kilogrammos csomagolásban. Mivel elegendő nyersanyag állt rendelkezésre, remélik, hogy túlteljesítik a tervet. A borsót a környékbeli szövetkezetek és állami gazdaságok szállították szerződésre. Közülük a legtöbbet a helyi magnemesítő állami gazdaság szállította, ahol az idén 90 hektáron termesztettek borsót.

Az állami gazdaság sládkovičovoi részlegének agronómusa, Németh elvtárs elmondotta, hogy .az idén borsóból 30 mázsás átlagtermést terveztek hektáronként. A tervet legalább 3 mázsával szeretnék túlszárnyalni. A borsót egy RS—09-es traktorra szerelt magyarországi gyártmányú vágóberendezéssel takarították be. A gép a borsót rendre rakta. Ezt követően a termést egy szalagszerű rakodó pótkocsikra juttatta, azzal szállították be a konzervgyárba, ahol két kombájnnal kicsépelték. Az agronómus említést tett arról is, hogy a jövőben a gazdaságban 120 hektárra bővítik a borsó vetésterületét.

A borsó konzerválását követően a vajbab kerül sorra, amelyből 20 vagonnyi konzerv készül. Paprikából Idén mintegy 110 vagonnyi tartósításával számol a terv. Uborkából 83, paradicsompüréből pedig 63 vagon készül. A félkész- és a készételekből összesen tízféle kerül a gyárból piacra.

A konzerváló üzemrész dolgozóinak száma évi átlagban 150. Nyaranta a létszámot 350-re bővítik, főleg a fiatalok sorából. Leginkább a Nitrai Élelmiszeripari Középiskola diáklányai járnak segíteni. A brigádosok száma legutóbb 35 volt, de rövidesen 150-re gyarapodik.

Az állandó dolgozók munkakezdeményezése évről-évre jobb. Ez egyrészt a szocialista versenyben, másrészt a különféle kötelezettségvállalásokban jut kifejezésre. Az üzemben öt szocialista brigád dolgozik. Ezek közül kettő kapta meg az elismerést jelképező bronzfokozatot. Idén a konzerváló üzemrész dolgozói 14 kollektív- és számos egyéni vállalást tettek hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére, összesen 1 millió 900 ezer korona értékben.

A termelők között a nyersanyagok zavarmentes szállítása céljából szintén versenyt indítottak. A konzerváló üzemrész vezetői ezt a versenyt évente értékelik — s a győzteseket tárgyi jutalmakban részesítik. Az ezzel kapcsolatos összejöveteleket előadásokkal is egybekötik, ahol szakavatott emberek az új módszerekről tartanak beszámolókat.

Sulyák elvtárstól, az üzem gyártásvezetőjétől á gépi berendezésekről érdeklődtem. Elmondotta, hogy a borsófeldolgozó gépsor, kitételével a

többi berendezés már elavult, de a kompótgyártó gépsor részben megfelelő. A 6. ötéves tervidőszakban átszervezés várható, s ennek eredményeképpen az üzemben szakosítják a termelést.

Néhány évvel ezelőtt a borsófeldolgozó gépsort magyar szakemberek szerelték fel, s NDK gyártmányú zárógéppel egészítették ki. Ennek a napi teljesítménye eléri a 3 vagont. Ez a gépsor sok emberi erőt igényel, ezért a jövőben új gépeket szeretnének felszerelni, amelyekkel legalább