Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-12-13 / 50. szám
1975. DECEMBER 13. XXVI. évfolyam, 50. szám. Ära: 1.— Kfte Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Az SZLKP KB jóváhagyta • •• // / • a p évi tervfeladatokat Az elmúlt héten Bratislavában ülést tartott Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A tanácskozás a CSKP KB az 1976. évi alapvető népgazdaságfejlesztési célokról és feladatokról hozott határozatával, illetve azzal kapcsolatban a Szlovákiára háruló tennivalókkal foglalkozott. Az SZLKP KB Elnökségének Jelentését Szlovákia népgazdaságfejlesztése 1976. évi fő feladatairól Peter С о 1 o t к a, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke terjesztette elő. A tanácskozáson részt vett lozef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára és felszólalt a vitában. Rajta kívül még kilenc elvtárs fejtette ki véleményét a jelentéssel kapcsolatban. Az S£LKP Központi Bizottsága egyhangúlag jóváhagyta az SZSZK népgazdasága 1976. évi alapvető fejlesztési feladatairól szóló határozatot. Az ülés záróbeszédében felszólalt fozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára. Ismertette Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a köztársaság elnöke által vezetett csehszlovák párt- és kormányküldöttség Szovjetunióban tett látogatásának lefolyását. AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA A SZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG népgazdasaga fejlesztésének is7b. évi . ALAPVETŐ FELADATAIRÓL Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1975. december 3-i ülésén megtárgyalta az idei állami terv teljesítését, megítélte, milyen módon járnlt ez hozzá az 5. ötéves terv célkitűzéseinek teljesítéséhez, valamint az SZSZK 1976. évi népgazdaságfejlesztési tervének kiindulási alapjait, feltételeit és céljait. A Központi Bizottság nagyra értékeli azt a tényt, hogy Szlovákiában a CSKP KB 1974 novemberi és az SZLKP KB ez idei januári plénumán hozott határozatok végrehajtása aktív biztosításának jóvoltából a tervfeladatokat teljesítjük és egyes fontos szakaszokon túl is szárnyaljuk. A termelésnövekedést lóként a munkatermelékenység gyorsabb növekedésével és egyes fontos kapacitások üzembe helyezésével sikerült elérni. A beruházások összterjedelmének növeke déss melleit azonban nem sikerült elérni a tervelőirányzatot a beruházások szerkezete, a fontos beruházások befejezése és a beruházási batáridők lerövidítése tekintetében. Egyes vállalatokban lemaradás mutatkozik a népgazdasági szükségletek biztosításában, különösen a kivitel számára, s ugyancsak a termelés gazdaságosságának növelésében. Ojabb gazdasági erőforrások kialakítása és a gazda ság hatékonyságának további növekedése e fogyatékosságok mellett is lehetővé teszi, hogy teljes mértékben megvalósuljon a lakosság személyi jövedelmének és társadalmi fogyasztásának tervezett növekedése. Ezeket a kedvező eredményeket az ötödik ötéves terv időszakában bonyolult és igényesebb belpolitikai feltételek között a CSKP céltuda tos gazdaságpolitikájával érjük el valamennyi dolgozó érdekében. Ez a gazdaságpolitika ösztönzőleg hat a dolgozók alkotó erőfeszítéseire és széles körű kezde ményezésére a felajánlási mozgalomban és a szocia lista versenyben az ötödik ötéves tervidőszak utolsó esztendeje feladatainak teljesítésekor. ★ Az SZLKP Központi Bizottsága a CSKP KB 1975. november 20-i határozatából és a CSKP Központi Bizottságának а XV. pártkongresszus összehívásával kapcsolatban közzétett lévaié bői kiindulva, a dolgozóknak a fejlett szocialista társadalom építése jelenlegi időszakában szerzett tapasztalataira, az egységes csehszlovák gazdaság fejlesztésének lehetőségeire és szükségleteire támaszkodva megítélte Szlovákia népgaz dasága fejlesztésének 1976. évi fő feladatait. A népgazdaságfejlesztés 1976. évi fő feladata: elérni az anyagi termelés további dinamikus fejlődését és hatékonyságának növekedését úgy, hogy ezen az alapon kialakuljanak a lakosság életszínvonala további folyamatos emelkedésének szükséges feltételei. A terv számít a társadalmi termék 6,6 százalékos növekedésére. Az ipari termelésnek 7.4 százalékkal kell növekednie. A növekedés súlypontja a gépiparban lesz és ugyancsak gyors ütemben fog fejlődni a vegyipari termelés, a fogyasztási cikkek és az építőanyagok termelése. Az iparág átlagánál jelentősebb ütemben kell növekednie a termelésnek — a kiemelt fejlesztési programok alapján — azonban a termelési ágazatokban, amelyek termelése kell, hogy pótolja a behozatalt. Meg kell javítani a belső piac, a kivitel és a beruházások céljaira szánt termékek szerkezetét. Az építőipari termelésnek 11,1 százalékkal kell növekednie, s a növekedést min denekelőtt — 222 milliárd korona beruházási keret terjedelemben — a megkezdett beruházások befejezésére, az olaj- és a gázvezetékeken, az energiaszolgál lató berendezéséken és más döntő fontosságú termelési kapacitásokon folyó munkák fejlesztésére kell összpontosítani, különösen a vegy , a gép-, a fafeldolgozó-ipar és a lakásépítés területén, min denekelőtt a lakótelepek közművosítése terén. (Folytatás a -2. oldalon. Д1 öntudatos, széleslátó ” körű, szakmailag és politikailag egyaránt művelt dolgozó előbbre lát a többinél, hamarabb magáévá teszi az újat, a haladót. Általában gyorsabb észjárású. Bátrabban nyilvánítja véleményét. Fellép a hányavetiség, az önelégültség, a kispolgári szemléletmód ellen. S másokat is tudásgyara pításra. tanulásra serkent. Ilyen emberre mondják a csiszoltabb szövetkezeti vezetők: „Nincs vele bajunk, érti a dolgát.. Azaz, szóértő, érdemes kikérni a véleményét, mert ötletei megvalósíthatók, kincsetérők. Vajon kiken, s miféle szerveken, szervezeteken múlik az efféle, felvilágosult dolgozók sokasodása? Jórészt a közös gazdaságok vezetői, kommu nistái azok, akik nagy mér tékben elősegíthetik az embe rek szellemi felemelkedését, a szakmai-politikai műveltség megszerzését, alkotókészségük kiteljesítését. De az ifjúsági, valamint a női szervezetnek, a CSEMADOK-nak is többet kell tennie — községi vagy üzemi méretben — a dolgozók általános közművelődése érdekében. Tisztelet a kivételnek! — túl kevés a tanulásra, önművelődésre serkentő, biztató szó a szövetkezeti vezetők részéről. Elenyésző az efsz-ösztöndf jasok száma. Egyoldalú a kulturális igény kielégítése: ez nem tudható le évi, egyszeri színházlátogatással, vagy Gombaszöggel ... s egyetlen társasutazással __ Igaz, kiművelt emberfők sokasága nem „terem“ egyik napról a másikra! De tenni kell érte nap mint nap, a szó szoros értelmében. Mégpedig a jelen és a közeljövő növekvő igényeit figyelem be véve. Mert az, ami tfz. tizenöt évvel ezelőtt jónak bizo nyalt, az akkori elvárásoknak megfelelt, manapság már elavult. A társadalom szempontjából. Hiszen, a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás szerkezeti változásai egészen más helyzeteket teremtenek. Ezekhez a megváltozott, új viszonyokhoz kell a dolgozók közművelődésének is igazodnia. Ez nem csupán cél! Korkövetelmény. Miért kell a szövetkezeti munkaiskola nyújtotta tanulási lehetőségeket jobban kihasználni az eddigieknél? Mert lényegében alapot ad tanuláshoz, ismeretszerzéshez szoktat, a szerint. Ezt a formát célravezetőbbnek tartják, mert így az ismeretanyag egységesebb, s tartósabban megmarad a dolgozók emlékezetében. Mi készteti hát őket az intenzívebb tanulásra? Konkrétan a szőlészeti példa. Három üzem részlegen termesztenek szőlőt: Bajtán, Hetembán és Kövesden. Megközelítőleg egyenlő éghaj lati és talajviszonyok közepet te. Annál kirívóbb a termés hozamkülönbség: 163 q — 90,4 q — és 63 mázsa/ha. Úgy-e, 100 mázsás hektárbozam-kii lönbség túion-túl sok. A nem éppen örvendetes helyzettel A SOKOLDALÚAN MŰVELT SZÖVETKEZETI PARASZTSÁGÉRT! A tanulás korkövetelmény szakmai-politikai műveltség fontosságát, gyakorlati jelentőségét tudatosítja. Többek között azt, hogy lényegében a szakmai műveltség a hatékonyabb termelés alapvető eszköze. Számtalan példát sorolhatnánk fei a szakmai műveltség előnyeit bizonyítva. Most azonban a szakmai felkészületlenség hátrányával hozakodunk elő, melyre Kamenicán (Garamkövesden) is már rádöbbentek. S tesznek róla! A szövetkezeti felnőttoktatásba 40 traktorost, gépkezelőt, karbantartót, 60 növénytermesztőt és 70 állatgondozót vonnak be. A bentlakásos tanulási formát helyezik előtérbe, szakmák, munkakörök már foglalkozott az efsz és a pártszervezet vezetősége. Élére állították a kérdést. S nem ok nélkül! Hiszen a félmilliós bevételkülömbözet érzékenyen érinti a tagságot. — Hozzá nem értés, vagy hanyagság játszott-e közre? — érdeklődtem a legilletékesebbektől. — Mind a kettő — válaszolták. Remélhető, hogy az évzáró közgyűlésen bíráló igényességgel kéri majd számon a tagság: KI felelős a „feneketlen kútba“ dobott félmillió koronáért. Lám, mennyire fontos az alapos szakmai-politikai művelt ség? (kovács) A HOLNAP BIZTATÓBB Egy járás mezőgazdaságát megismerni nem is olyan egyszerű. ítéletet mondani pedig komoly felelősséget jelent. Van ugyanis egynéhány 'olyan járásunk, amelynek sokszor meg kellett birkózniuk különféle váratlan buktatókkal. Hogy ez mennyire befolyásolta a mezőgazdasági termelést, nehéz lenne számokkal bizonyítani. Egy viszont tény: többféle elképzelés nem valósulhatott meg, az említett okok miatt. Persze az objektív akadályok évről-évre befolyásolták a gazdálkodás menetét és a kidolgozott tervek részben papíron maradtak. Érthetően ezekben a járásokban sok volt a „szegény“ szövetkezet, ahonnan elvándoroltak a fiatalok és az iparban kerestek munkalehetőséget. E- mellett a szakemberek (mérnökök, technikusok) sem nagyon iparkodtak munkát vállalni, mivel kevesebb volt a jövedelmük, mint az eredményesen gazdálkodó mezőgazdasági üzemekben. Az eléggé mostoha körülmények között gazdálkodó járások egyike a lučeneci (losonci) is. Az említett munkaerő- és szakemberhiánynak sok helyütt a gyenge minőségű hideg talaj és főleg a kacskaringős Ipoly volt az eredményesebb gazdálkodás akadályozója. Ladislav Jánošfk mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság szimpatikus, közkedvelt vezetője azon kevesek közé tartozik, akik elsők között vállalták a kollektív gazdaságok já rási szintű igazgatását. Attől eltekintve, hogy kiváló Ismerője a mezőgazdasági üzemeknek, mindig gondosan felkészül, ha a járás helyzetét elemzi. A lučeneci járásban is, mint másutt az országban, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB októberi plénumának szellemében elemezték az ötödik ötéves tervidőszak eredményeit és tanácskoztak a hogyan továbbról. Általában az elmúlt ötéves terv folyamán a kitűzött főbb mutatókat teljesítették. Amíg 1970-ben 29 385 tonna gabonát termeltek, az idén már több mint negyvenezret. Arról nem is beszélve, hogy 1975-ben 238 százalékkal több gabonát adtak el a közellátásnak, mint az említett esztendőben. A hús- és tejtermelés közel 40 százalékkal emelkedett, a tojásé pedig megkétszereződött. Az ötödik ötéves tervidőszak utolsó évében bizonyos visszaesés mutatkozott a gabona- és tejtermelésben. Sajnos, -a már említett Ipoly folyócska többszöri kiöntése tetemes károkat okozott. Nem kevesebb mint 9000 hektár területről van szó. amely jelenleg elsősorban a szarvasmarha ellátásánál jelentős, de az egyéb kultúrákban Is kárt okozott. Az Ipoly szabályozásának befejezése jelentősen befolyásolhatná a szálastakarmány-ellátás és raá* fontos növények termesztésé» (Folytatás a 2. oldalon.) Lapunk tartalmából FÖLDMÖVESSZOVETKEZETI TORVÉNY • Cél: a lehetőségek maximális kihasználása A munkájukért megbecsülik Életeket követel Ésszerűsítő brigádok a szövetkezetekben Még mindig csökkenthetjük az abrak-takarmány fogyasztást Újjászületett szántóföldek Felkészültek az igényes feladatok teljesítésére Tejtermelési tapasztalatok egy szövetkezetben Ajándékozzon könyvet Ladislav Jánošík mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője. (A szerző felvétele.)
