Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-12-06 / 49. szám
1975. december в. SZABAD FÖLDMŰVES 7 <►' A zöldség- és gyümölcstermesztésben szakosított bázis-gazdaságoké a jövő ♦ Hosszú távra szóló szerződésekkel szorosabb kapcsolatot a konzervgyár és a körzetéhez tartozó mezőgazdasági üzemek közt ♦ A társadalmi érdeken túl váljon feladattá a konzervzöldség termesztése ♦ A felújítás legyen főkövetelmény ♦ Társadalmunk az élelmiszeripar dolgozóitól az ötödik ötéves terv időszakában elvárja, hogy elegendő jó minőségű termékmennyiséget gyártsanak a fogyasztók igényeinek a kielégítésére. Most, amikor elérkeztünk a tervidőszak utolsó évének utolsó hónapjához, azt mondhatjuk. élelmiszeriparunk a rá méretezett feladatot tőle elvárt módon teljesítette. Persze akadnak olyan ágazatai is, ahol különféle objektív vagy szubjektív okok miatt lemaradtak a választék szerinti gyártással, és mondjuk meg úgy, ahogy van, a minőséggel is, hiszen nem a véletlen műve, hogy az idei októberi pártplénum arra sarkallja az élelmiszeripar dolgozóit, tárják fel mindazon tartalékokat, amelyek lehetővé teszik a még jobb eredmények elérését. A közelmúltban a SLOVLIK nemzeti vállalat OB-os üzemében a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) konzervgyárban Gáli Dezső mérnöktől, az üzem közgazdászától arra kértünk feleletet, hogyan teljesítik a társadalom által rájuk méretezett feladatokat. Eszmecserénk során kiderült, hogy az üzem a választék szerinti gyártást nem minden tekintetben teljesíti, mert vagy nem kapott elegendő nyersanyagot a mezőgazdaságtól, vagy nem állt rendelkezésére a kellő minőségű nyersanvag. Zöldbnrsékonzervből terv szerint háromszáz tonnát kellett volna készíteniük, azonban ötven tonnával csak azért maradtak le. mert némelyik mezőgazdasági üzemben a konzervborsó elvénült és feldolgozásra alkalmatlanná vált. Olyan esetek is előfordultak, hogy a beszállított borsó minősége kifogásolható volt. Ilyen nyersanyagból aztán szinte lehetetlen a kiváló minőségű konzerv, kiváló minőségű áru készítése. Ugyanez vonatkozik a konzervparadicsomra is, amelyből eredetileg kilencszáz tonnát kellett volna legyártani, azonban a beérkezett nyersanyag csak 583 tonna készítésére volt elegendő. Ide kívánkozik az az igény, hogy a feldolgozáshoz szükséges paradicsom-mennyiséget kimondottan a hazai termelésből szükséges beszerezni, kizárni a külföldi behozatalt. Ezt a zöldségfélék termesztésére szakosított bázis-gazdaságok kiépítése tenné lehetővé. Ezekkel a konzervgyárnak hosszútávra rzóló szerződéseket kellene kötnie, s a nagy területen termesztett igényelt minőségű nyersanyag juttatása fejében ezeket valamilyen formában támogatnia kellene. Az üzem vezetősége természetesen az idén Is arra törekedett, hogy a pénzügyi tervet teljesítse. Ennek érdekében a némely, választékban kiütköző hiányokat más termékekkel pótolta. Például olajos paprikából több mint százötven, zöldbabkonzervből közel ötven tonnával gyártottak többet, mint a terv előírta stb. A pénzügyi tervet ezzel az év kilenc hónapiában száznégy százalékra teljesítették. Feltételezhető, hogy ezt a színvonalat az utolsó negyedévben is tartják. A üzemben a munkatermelékenységet két mutatón keresztül figyelik. Közülük az első a dolgozóra jutó átszámított nyerstermelés értéke, a másik pedig az egységben megadott normatíva. Ennek megfelelően egy dolgozó átlagában az eltelt kilenc hónap alatt több mint százötven ezer korona termelékenységet ért el, vagyis nagyobbat mint amilyent terveztek. Ezzel szemben az egységben megadott normatíva szerinti feladatot egy dolgozó átlagában valamivel száz százalék alatt teljesítette. A munka termelékenységének a fokozásában — nagyon helyesen — a dolgozók alkotó kezdeményezésére építenek. Az üzemben figyelemre méltó az újító mozgalom. Az idén benyújtott huszonkét újító-javaslatból tizet elfogadtak és realizáltak, öt pedig nem felelt meg a követelményeknek. Az újításokból három most van ellenőrzés alatt, négy pedig tárgyalásra vár. Az egyik újítást például a paradicsom sűrítmény készítésénél realizálták. Lényege az, hogy korábban a lecsó gyártásához — esetleg a kész ételhez — szükséges paradicsom-sűrítményt ötkilós pléhdobozokból használták, s így a 4,5 korona értékű edényt el kellett dobni. Ojabban erre a célra a paradicsom-sűrítményt négy literes üvegekbe teszik, s ezek kiürítése után az üvegek több éven keresztül Is hasznosíthatók. Az újításból eredő évi megtakarítás meghaladja a kilencvenezer koronát. Egy másik újítással a kisméretű húskonzervek készítésénél a gépek átcsoportosításával elérték, hogy az adagolásnál kevesebb dolgozót kell foglalkoztatniuk. Ezzel tulajdonképpen megszabadították az asszonyokat és lányokat az éjjeli műszaktól. Az újítással évi átlagban negyvenhétezer koronás megtakarítást érnek el. A munkatermelékenység fokozásában s az újító mozgalom további fejlesztésében nagy jelentőséget tulajdonítanak a brigádmozgalomnak. Eddig az üzem két szocialista brigádja nyerte el a megtisztelő cím bronzfokozatát, ezenkívül négy csoport versenyez a büszke címért, s egy brigád pedig most van alakulóban. Az októberi pártplénum irányelveinek a kapcsán arra a következtetésre jutottak, hogy még mindig kínálkozik lehetőség a korábbi vállalások szilárdítására a tartalékok feltárására. Ide tartozik egyebek közt az energiahordozókkal való takarékosság is. Valóban úgy igaz, hogy az üzem berendezése nem teljes mértékben felel meg a korszerű gyártás követelményeinek. Ezért az illetékesek úgy döntöttek, hogy a ha-Egy a társadalmi igények teljesítésében todik ötéves tervidőszakban tekintélyes költséggel felújítják az üzemet. A teljes befejezésre azonban csak a hetedik ötéves tervidőszakban kerül sor. Előzetes elképzelések alapján — a felújítási program keretében — a kész áru raktárnak a jövő évben keli elkészülnie, majd építenek egy korszerű zöldség- és gyű mölcskonzerváló részleget programozott automatizált vezérléssel. Amint látjuk a SLOVLIK nemzeti vállalat 06-os üzemének dolgozói á lehetőségeken belül igyekeznek a célkitűzések teljesítésére, a fogyasztói piac társadalmi igény szerinti ellátására. Ez azonban az éremnek csak az egyik oldala. A sorra következő ötéves tervidőszakban várhatóan nagyobb feladatok hárulnak mind az üzem vezetőségére, mind a dolgozókra, s ezeket csak akkor teljesíthetik kifogástalanul, ha az üzem körzetéhez tartozó mezőgazdasági termelés kellő mennyiségű és minőségű nyersanyagszállítással ezt elősegíti, ami tulajdonképpen az érem másik oldala. Ha ugyanis a konzervgyár a szövetkezetektől és az állami gazdaságoktól nem kapna a fel dolgozáshoz elegendő nyersanyagot, akkor nem nagy értelme volna a felújításnak, hiszen a nyersanyagok nagy távolságra való „utaztatása“ meglehetősen költséges. A gyakorlatból jól tudjuk, hogy mire a nagy távolságról érkező zöldség feldolgozásra kerül, sok tönkre megy belőle, ami végeredményben egész társadalmunk kára. Kiváló minőségű konzervek gyártása pedig csak friss zöldségfélékből lehetséges. Ezért zöldség- és gyümölcskonzervgyár fenntartásának csak ott lehet létjogosultsága, ahol részére szakosított gazdaságokban termelik a nyersanyag nagy többségét. így követeli ezt a társadalom érdeke. Ez azonban egyben azt is jelenti, hogy a felújítás terjedelmét és költség-igényét esetenként a főkövetelménynek kell alárendelni! HOKSZA, ISTVÁN Újabb vállalások A Bárcai Gép- és Traktorállomás moldavai (szepsi) üzemrészlegét a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott gépjavításokon kívül, a Z— 50-es traktorok hátsó futóművének a javítására szakosították. Ezt a tevékenységet Szlovákia mezőgazdasági üzeme részére folytatják. A tervet főleg ezen feladatokra irányítják. Az üzemrészleg dolgozói sikeresén, i02,S százalékra teljesítették tervüket. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 9,4 százalékkal jobb eredményt értek el a munkatermelékenység fokozásával. Egy-egy dolgozónak átlagában 4,8 százalékos termelékenység emelkedést sikerült elérnie, vagyis az elmúlt évhez mérten 9,8 százalékkal jobbat, örvendetes, hogy a tervezett feladatok legnagyobb túlteljesítése éppen a mezőgazdasági tevékenységből származik. Itt 104,8 százalék az eredmény. A pótalkatrészhiány ellenére a gépjavítási tervet 105 százalékra teljesítették. Ezen sikereket a szocialista munkaverseny és a kötelezettségvállalások kibontakozása tette lehetővé. A dolgozók 196 egyéni és 9 csoportos vállalást tettek a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére. Ezek főbb pontjait az alábbiak mutatják: ♦ A tervezett 3500 ha meszezést további 500 hektárral bővítik, s így megteremtik az alapokat a növénytermesztésben jobb hektárhozamok elérésére. ♦ A mezőgazdasági üzemek igényeinek kielégítése céljából 500 hengerbetét javítását és kompletizálását vállalták a Zetor-Super 50-es traktorokhoz. ф Terven felül elkészítenek három LÓK—12 tetőszerkezetet (vaskonstrukciót) a járás mezőgazdasági üzemei részére. Vállalásukkal az üzem dolgozói szeretnének hozzájárulni a mezőgazdaság fejlesztését célzó igényes feladatok kedvező teljesítéséhez, a járás mezőgazdasági eredményeinek szüntelen javításához. Farkas Rózsa A mélyszántás minőségi elvégzésével olyan talajt kell készítenünk a tavasziak alá, hogy teljesíthessük a mezőgazdaságra méretezett feladatokat. —hal— Szakosították a takarmánytápok gyártását Kelet-Szlovákia mezőgazdasági üzemeit járva a múltban gyakran panaszkodtak a takarmánytápok szervezetlen és minőségileg is kifogásolt ellátására. A tápkészítő üzemek korszerűek. Egy járásban négy is üzemel. Ez rendben Is lenne. A közelmúltban elindultam a panaszok nyomán, s megállapítottam, hogy amennyiben az egyes körzetekben nem folyamatos a tápellátás, annak három oka is van. Egyik: nincs mindig elegendő, vagy megfelelő alapanyag. (Leginkább a fehérjedús komponensek.) Másik: elromlik valami az üzemben és megáll a gyártás. Harmadik — és ez is gyakori —, volna minden, az üzem is termelhet, de elvitték a tápokat más körzetekbe, esetleg más járásba. Legtöbb panaszt a baromfitápokra hallottam. A baromfi viszont — korszerű tenyésztési-nevelésihizlalási körülmények közt — a legigényesebb állat és az üzemek részére se mindegy, hogyan alakul a hasznosság. Elsősorban is: a baromfi, különösen a csibe, amikor indítótápra van szüksége, érzékenyen reagál minden takarmányozási zavarra, változásra. A fajta is olyan — úgy van kitenyésztve —, hogy nem mindegy, milyen tápot kap. Ha például, nem a fajtának megfelelő összetételű a táp — a baromfi megbetegszik, sőt el is pusztul. Ha viszont a táp nem tartalmazza az előírt összetevőket, a fejlődés, a hízás lelassul és így lehetetlen a feladat teljesítése. Nem is oly régen a mezőgazdasági üzemek vezetői azt javasolták, hogy a takarmánykészítő üzemeket szakosítsák egyes tápok gyártására. Egyes üzemekben csak baromfitápokat készítsenek a mezőgazdaság tenyésztési és hizlalás! ütemtervével összhangban, mások pedig csak sertéstápokat készítsenek stb. Fontos, persze a tápok minősége is, hogv azok az előírt receptek és technológiák szerint készüljenejt. Arra kell törekedni, hogy ne. változzon a tápok béltartalma, összetétele, mert ez felboríthatja az állattenyésztés hasznosságának egyensúlyát. Harmadik fontos követelmény: az üzemek munkájának olyan szervezése. hogv tápokból hiány sohase keletkezhessen. Legyen mindenkor tartalék olyan esetekre, amikor a gyártás szünetel. Nem szabad megengedni az olyan fényűzést, hogy az állatok akár egy napra is tápok nélkül maradjanak. Ezeket a problémákat a trebišovi járásban a tápgyártás szakosításával oldottták meg. Timkó Ferenc, a Streda nad Bodrogom-1 (bodrogszerdahelyi) takarmánykeverő vezetője, a Csehszlovák—Szovjet Barátság ezüstérmes Szocialista Brigádjának a vezetője elmondotta, hogy üzemük létrehozása óta mesterien megtanulták a tápok gyártását. Annyi tápot készítenek és tartalékolnak, hogy a tenyésztőhizlaló telepek akkor se maradnak nélküle, ha üzemzavar keletkezik. — Az eltelt közel hat év nem volt könnyű — Jegyezte meg Timko elvtárs —, mert bizonyítani kellett a haladó tudomány áldásos jelenségeit. Nem akarok dicsekedni, de úgy gondolom, hogy a CSKP XIV. kongresszusa irányelveiből ránk rótt feladatot sikeresen valósítottuk meg. Például 1969-ben 832 vagonnyl takarmánykeverék-mennyiséget készítettek; 1971-ben 3000; 1973-ban 3700 és az idén pedig már 4500 vagonnyit gyártanak. De vajon milyen a minőség? — Azzal kezdem, hogy üzemünk 44 fajta tápot készít. Az előirányzott 98 százalékos minőséggel szemben 99,99 százalékot értünk el és ezzel a kerületben a takarmánykeverő üzemek közötti munkaversenyben elsők lettünk. Az elsőséget már harmadik éve tartjuk. • A mezőgazdasági üzemek miért panaszkodnak a tápok minőségére? — Szerintem jogtalanul, mert a minőségről konkrét adatokkal bizonyíthatunk. Az általunk készített tápok szakszerű felhasználásával több mezőgazdasági üzemben szép eredményeket érnek el. Az első féléves eredményeket figyelembe véve a sertéshizlalásnál а V. Horeš-i (kisgéresl) szövetkezetben 0,58 kg-os súlygyarapodást értek el. Csupán öt gazdaság nem érte el a 0,50 kg-os napi átlagos súlygyarapodást, a többi gazdaság ezt túlszárnyalta. Egy kg hús termeléséhez átlagban 4,32 kg tápot használtak. Csupán IX üzem lépte túl az előirányzott állami normát, a többi üzem norma alatt termelt, (A szerk. megjegyzése: a sertéshús kilójának a termeléséhez a 4 kg táp is sok.) • Az üzemben hogyan bontakozik ki a szocialista munkaverseny? — El kell mondanom, hogy ezírányú kezdeményezéseink valóraváltásához nagy segítséget kapunk az összüzemi pártbizottságtól és alapszervezetünktől. Dolgozóink 90 százaléka párttag. A dolgozók mindegyike részese a munkaversenynek. A szocialista brigád bronz és ezüst fokozatát már el-Timlcó Ferenc, a Streda nad Bodrogom-i takarmánykeverő üzem. Csehszlovák—Szovjet Barátság ezüstérmes Szocialista Brigádjának vezetője. (A szerző felv.) nyertük, de mindent elkövetünk, hogy elnyerjük az aranyfokozatot is.- Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére vállaltuk, hogy 500 tonna tápot készítünk terven felül. Vállalásunkat 1200 tonnával máris túlszárnyaltuk. Vállaltuk továbbá, hogy társadalmi munkában 6000 korona értékű feladatot végzünk el a környezetszépítésben. Vállalásunkat az első félévben tízezer koronával túlszárnyaltuk. — A racionális takarékossági intézkedésekre már a múlt évben sor került. Rátértünk a papírzsákokkal való takarékosságra Is. E téren 1974-ben már 26 000 korona értéket takarítottunk meg. A villamos energiával való takarékosságban minden kilowatt órán 1 fillér megtakarítást értünk el. Például a takarmánytápok ömlesztett állapotban való szállítását az erre a célra megfelelő tárolók építése tette lehetővé. Ennek megoldására nyolc tárolót építettünk, ahol 18 vagon táp fér el. Termékeink 44 százalékát már a múlt évben is ömlesztett állapotban szállítottuk. Ennél a mennyiségnél négyszázezer zsákot takarítottunk meg, ami pénzben 1 millió 200 ezer korona megtakarítás. Ebben az évben a tápok 80 százalékát szállítjuk ömlesztve, ami a zsákoknál 2,5 millió korona megtakarítást jelent és arról nem is beszélek, hogy ezzel a szállítási móddal minimumra csökkentjük a veszteséget. Timkó elvtárs elmondta továbbá, hogy idén megkezdték a takarmánykeverékek granulálását, aminek igen nagy gazdasági jelentősége van. Bebizonyosodott, hogy granulált állapotban 10 százalékkal kevesebb tápra van szükség az adott súlygyarapodás eléréséhez. Ezzel a racionális módszerrel a szállításnál s az etetésnél egy szem táp sem vész kárba. Ebben az évben vállalták, hogy 600 vagonnyi granulált takarmányt készítenek. Illés Bertalan HELYRELIGAZlTAS Lapunk 47. számának 5. oldalán megjelent „A minőség már hagyomány“ című cikk negyedik bekezdésébe sajnálatos sajtóhiba csúszott. A mondat helyesen így hangzik: „öt különféle vállalatból hozták létre a mai kombinátot, s így a felszabadulás utáni években mintegy tízszeresére nőtt a téliszalámi gyártása“.
