Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-19 / 29. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1973. július 19. 4 Biztonságos munkavégzés a termelés egyik fő előfeltétele Az újítók szerepe a CSKP gazdaságpolitikájának teljesítésében Az újító és feltaláló mozgalom igen fontos és jelentős szerepet tölt be a CSKP gazdaságpolitikájának teljesítésében. Hiszen ez olyan mozgósító eszköz, amely biztosítja a tudományos-műszaki előrehaladás fejlesztését, elterjesztését és a tudomány, valamint a technika legújabb ismereteinek átültetését egységes földmüvesszövetkezeteinkben. A szövetkezeti tagok sorából kikerülő újítók szlovákiai aktívájának kezdeményezésére, — amely a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának szervezésében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal együttműködve valósult meg, — a SZFSZ Központi Bizottságának Elnöksége jóváhagyta e mozgalom össz-szlovákial versenyét. A verseny célja az volt, hogy felkarolja a legsikeresebb találmányokat és újítási javaslatokat, amelyeket a szövetkezetek terjesztenek be és ezzel párhuzamosan nagyobb aktivitásra serkentse a Szövetség járási bizottságait e mozgalom szervezése terén. , A legértékesebb újító javaslatért kitűzött versenyben jutalomban részesíthették a húsz legjobb újítót és feltalálót, összesen 45 ezer korona értékű díjakkal. Különösen azok az újítások és találmányok jöhettek számításba, amelyeknél az elérhető megtakarítás legalább 10 ezer koronát tesz ki, és amelyeket benyújtásuk után a szövetkezetekben megvalósítanak. A szövetség legaktívabb járási bizottsága versenyében feltételt képzett az, hogy a legnagyobb pontszámot érjék el az előre meghatározott hat kritériumot illetően. E versenyben az öt legjobb járási bizottságot jutalmazhatták meg tízezer korona értékű jutalmakkal. Az össz-szlováklai versenyben 35 újítási javaslattal jelentkeztek, amelyek .közül 27 teljesítette az előírt feltételeket. A fennmaradó 8 javaslatot nem fogadhatták el, mert a problémát érdemlegesen nem oldották meg, és az általuk elérhető megtakarítás sem ütötte meg a mértéket. A legjobb újítási javaslatok között említhetnénk például a „Pettersime“ líbakeltető módosítását, amit Varga István mérnök, a Mostovái (hidaskürti) Vörös Csillag Efsz dolgozója nyújtott be. A javaslat megvalósításakor feltételezett évi megtakarítás csaknem 150 ezer koronát tesz ki. További újítási javaslatot nyújtottak be Fülöp Vince és Valkár Gyula, a Selicei (sókszelőcei) Efsz dolgozói, akik az öntözőcsövek szállítására szolgáló speciális pótkocsi módosítását célzó javaslatukkal évi 58 384 koronás megtakarítást mutattak ki Szintén jelentős költségmegtakarítás érhető el a T—174 jelzésű rakodógép módosításával, amelynek javaslatát Rukovanský Štefan, a Selicei Efsz dolgozója nyújtotta be. Ezek a nagyszerű eredmények azt igazolják, hogy napjainkban a mezőgazdasági dolgozók és különösen a szövetkezeti tagok között az újítómozgalom már nem ismeretlen fogalom. Hiszen értékes javaslatokat nyújtottak be a Trnovec nad Váhom-i, a pavlicei, a Dvory nad Žltavou-i (udvardi), a vlachovei és sok más szövetkezetből. A legaktívabb járási bizottságok sorrendjét a hat pontból álló versenyfeltételek alapján határozták meg. A versenyfeltételek között szerepelt a jelentkező újítók legnagyobb száma a járásból, továbbá a benyújtott javaslatok népszerűsítése, az újítómozgalmat támogató szocialista verseny megszervezése, a járási szakbizottság aktív munkája stb. E versenyben az élhelyekért a Nové Zámky-i, a galantai, a lučeneci, a trnavai, a rožňavai, a Liptovský Mikuláš-i, a Banská Bystrica-i, a čadcai, a prievidzai, a Veľký Krtíš-i, a humennéí, a trebišovi és a Dolný Kubín-i járás versenyzett. Sajnos, még akad olyan járás is, ahol ez a mozgalom nem talált kellő termőtalajra és a SZFSZ járási bizottsága részéről nagyobb figyelmet kell szentelni az újítómozgalom kibontakoztatására, mint pl. a senicai, a žilinai, a michalovcei és a Rimavské Sobota-i járásban. Mindkét verseny értékelését most végzik és a végeredményt az újítók össz-szlováklai értekezletén hirdetik majd ki, amelyet az SZSZK Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága a harmadik negyedév végén rendez meg, s ahol a legjobbak átveszik az őket megillető jutalmakat. ]UDr. Michal Durdiak Kétségtelen, hogy a Parasztszövetség sokoldalú tevékenységében igen fontos feladat: védeni a dolgozók egészségét, testi épségét. Ezt a munkát a košicei járásban a szövetség munkavédelmi albizottsága végzi. Sok függ a céltudatos, következetes és alapos elemző-ellenőrző munkájától. Az albizottságot segítik ebben a törekvésében a jmi aktivistái, s a szövetkezetek munkavédelmi felügyelői. baleseteknek mintegy hatvan százalékát a helytelen munkaszervezés, a munka- és anyagmozgató gépek, a rakodás, a tárgyak, személyek esése okozza. S ezt még tetézi, hogy sok esetben a balesetvédelmi intézkedések többsége formális. Tervek ugyan készülnek, ám mit sem érnek, ha az egyes munkafolyamatokat nem'* szakszerűen, az előírásokat mellőzve végzik. a munkakörülmények javítására mintegy tíz millió koronát fordítottak. S ehhez még hozzáfűzhetjük: a nemes cél érdekében a szocialista brigádmozgalomban bekapcsolódott efsz-tagok másfélmillió korona értékű társadalmi munkát végeztek. Svecová mérnöknő, jb-titkár örömmel újságolta: az utóbbi időben sokat Számos értekezleten veszek részt. Minden alkalommal elszomorítanák, ha üzemi munkabalesetekről hallok, amelyek figyelmetlenségből, elővigyázatlanságból, vogy az óvintézkedések, rendszabályok be nem tartásából származnak. Nem nyugtat meg például az a jelentés, amelyet a minap a Parasztszövetség košicei járási bizottságának elnöksége tárgyal. Egy mondat így hangzott: „Az utóbbi időben csökkent a balesetek száma“. A szövfetség jb-nak titkára, Anna Svecová mérnöknő számot adott arról, hogy tavalyelőtt összesen 410 üzemi baleset történt a járás szövetkezeteiben, melynek következtében 12 ezer munkanap kiesett a termelésből. És ami a múlt évet illeti? Az említett járásban tavaly valóban két halálos kimenetelű balesettel kevesebbet jegyeztek fel a szövetkezetekben, s az egyéb munkabalesetek száma is 48-cal csökkent, viszont a kiesett munkanapok száma maradt az előző évi szinten. Nos, vajon mely szövetkezetekben történt a legtöbb üzemi munkabalesét? Lássuk! A Nová Bodva-iban (újbodvaiban) 21, a makoviceiben 19, a buzicaiban (buzitaiban) 18 és a buduloviban (hódolóiban) 17 történt. Ez, mondénképpen lesújtó! S nemcsak gondolkozásra, hanem sürgős intézkedésre sarkalló tény, ami fölött semmiképpen sem hunyhatunk szemet. Az illetékeseknek ezekből az esetekből le kell vonniuk a tanulságot! Az idei év első felének statisztikája már kissé megnyugtatóbb: a balesetek száma a felére csökkent, rersze, a munkanapkiesés aránya még indokolatlanul eltérő, nincs derűre egyáltalán oka. Mit mutatnak a balesetek okait kutató, elemző tapasztalatok? A balesetek egynegyedét a gépek, 15 százalékát gépi berendezések, erő- és munkagépek helytelen kezelése, javítása okozza. Az SZFSZ járási bizottsága felvilágosító munkát végez a balesetek számának csökkentése érdekében. Van azonban egy évről évre visszatérő jelenség.: a legtöbb baleset az egyesített, nagyobb szövetkezetekben fordul elő. A leggyakoribb balesetelőidőző okokban és körülményekben nincs lényeges változás. Vagyis: a Nem hallgatthatjuk el, hogy a košicei járás szövetkezeteiben is valamelyest érezteti hatását a műszaki, szervezési és egyéb intézkedések hozatala a biztonságosabb munkavégzés érdekében. Valószínű, ez is közrejátszott a múlt évi balesetek számának csökkenésében. Hiszen átdolgozták a munkavédelmi szabályzatot, s az éves-, illetve távlati munkavédelmi intézkedések tervét. Ezek összhang1 ban vannak a szövetkezetek egyéb terveivel, s ä dolgozók véleményének figyelembevételével, módosították azokat. Ezen módosított munkavédelmi intézkedések tervében már előtérbe került a dolgozók szakmai képzése, továbbképzése. S mint a jelek mutatják, az egyes szövetkezetek anyagi lehetőségeikhez képest gondoskodnak a szociális ellátás javításáról, a kulturáltabb munkakörnyezet kialakításáról, az emberi erőt kifacsaró munkák gépesítéséről, stb. Tavaly például a járás szövetkezeteiben javult az egyes szövetkezeti vezetők munkásvédelmi szemlélete. Nem vonom kétségbe állítását, viszont a tapasztalataim szerint egyes vezetők csak akkor foglalkoznak komolyabban munkavédelmi kérdésekkel, ha bekövetkezik a halálos,'vagy súlyos baleset. S ha ilyesmi előfordul, akkor sem a valódi okot keresik, hanem igyekeznek azt palástolni, próbálják a gazdaságot a csávából kimenteni. Ha ezt a tényt figyelemre méltatjuk, A bratislavai Munkabiztonsági Kutatóintézet 20 éves fennállása alatt nem kevesebb, mint 300 különféle propagációs anyagot adott ki a munbiztonsággal kapcsolatban. A képen: egy plakát látható, amelynek alján a következő olvasható: Te is felelős vagy a munkabiztonságért! — helyesebben — a biztonságos munkavégzésért! Foto: T. Pöiía, Bratislava akkor viszont az előbb említett szemlélet Javulásához még sok a tennivaló, főleg a nevelés, a felvllágosítómeggyőző munka még éppenséggel hiányos. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek vezetőitől a CSKP, a társadalom, a dolgozó nép elvárja, hogy a társadlamat érintő közügyekben legyenek gerincesek, igazmondók, következetesek. A megalkuvás nem tartozik a szocialista embertípus Jellemvonásához, még kevésbé a hibák palástolása, az álszent szemhunyás. A Košice! Járási Mezőgazdasági Igazgatóság az SZFSZ Járási bizottságával karöltve ez év áprilisában tartott a járás szövetkezeteiben sokoldalú ellenőrzést. Hasonlókra ez évben még többször is sor kerül, s az illetékesek kíméletlenül fellépnek mindazok ellen — élve a törvényes rendelkezések szigorával —, akik nem tartják be, a munkavédelmi előírásokat, vagy rendszeresen elmulasztják az óvintézkedések betartásának ellenőrzését. Ez csak egyetlen módja az emberéletek megmentésének. A továbbiakban olyan közerkölcs kialakítása kívánatos szövetkezeteinkben, amely nyíltan elítéli a munkavédelmi rendszabályok megszegőit, s nem tűr semmilyen megalkuvást. Ez nem riogatás, sem megfélemlítés, a termelőmunkát végző dolgozók egészségének, épségének szervezett védelme érdekében történik, s ugyanakkor nemcsak közérdek, hanem társadalmi érdek is. Tesszük mindent azért, hogy a kö nnyelmüség, a felelőtlenség, s elővigyázatlanság ne szaporíthassa az árvák, özvegyek számát, s a népgazdasági károkat is ezáltal megelőzhessük. Versenyeznek Huszonhárom saját kombájnt vetettek be az idei gabonatermés betakarításába a košicei járás Budulovi (bodollői) Efszében. A gabonaszállítást hatvan traktorvontatású pótkocsival bonyolítják le. A hetvenhat traktorból jut a szalmaletakarításhoz és a tarlóhántáshoz is: a húsz szalmagyűjtőkocsi a múlt évekhez hasonlítva, lényegesen hozzájárul a szalmaletakarítás ütemének gyorsításához. S ha már a munkaütem gyorsítása esett szóba, azt is meg kell mondanunk, hogy az illető szövetkezet tagjai elfogadták a gabonabetakarítás járási versenyfelhívását s üzemen belüli versenyt szerveztek a kombájnósok a szalmaletakarítók és a tarlóhántást végzők között. A verseny eredményeit naponta értékelik, s versenytáblákon, valamint egyéb szemléltető módon népszerűsítik. A verseny győztesei pénzjutalomban részesülnek. Firtko Istvánné, Janik Lenin: Aki nem ismeri a múltat, nem értheti meg a jelent, s a jövő céljátl Ugye, világos és mélyértelmű ez a Leninidézet? Zlaté Klasy (Aranykalász) község helyi pártszervezetének kommunistái nem is töprengtek azon, hogy mitévők legyenek, amikor az SZLKP Dun. Streda-1 (dunaszerdahelyi) járási Bizottsága, vagyis annak ideológiai osztálya versenyfelhívást ki a szemléltető agitáció széleskörű kibontakoztatásával kapcsolatban: azon nyomban elfogadták a felhívást, miután a versenyfeltételeket megtárgyalták. A továbbiakban részletes munkatervet készítettek, s hozzáláttak a tervfeladatok teljesítéséhez. Ilymódon a községben összehangolt, s fölöttéb eredményes a szemléltető agitáció, éppen a község tömegszervezeteinek, s üzemeinek (efsz, Agroprogres) bekapcsolásával. A község főutcájának három forgalmas pontján jól szerkesztett ismeretterjesztő táblák a tömegtájékoztatás hatékony eszközei. A szemlélődő gyorsan áttekintést nyerhet a kulturális élet egyes mozzanatairól, a legjobb munkaközösségek kiemelkedő termelési eredményeiről, s ugyancsak a kiváló dolgozók arcképeit is láthatja. S ami külön említést érdeme], az a munkásmozgalmi emlékszoba. Erről Dávid Ferenc, községi párt elnök így vélekedett: — Pártszervezetünk elsősorban nevelési szándékkal létesítette az emlékszobát. Az összegyűjtött anyag elődeink harcos múltját, községünk és az efsz forradalmi fejlődését szemlélteti. A kedves olvasó e sorokat következően megérti, valójában élő hagyó-Élő hagyomány ápolása mány felkarolásáról és ápolásáról van szó. Ugyanis, az 1924-ben létesített pártszervezet alapító tagjai — Zslgó Mihály és neje, Csaszny Sándor és Szimet Mihály — voltak. Népgyűlések, sztrájkok szervezése fűződik a nevükhöz. Igaz, egynémelyik megmozdulást a csendőrség brutálisan szétoszlatta, ám az 1925-ös újvári sztrájk a földmunkások bérének felemelésével végződött. Az említett pártszervezet kommunistái közé gyakran ellátogatott Major István és Steiner Gábor. Az illegális találkozókra Zsigóéknál került sor a „vén diófa alatt". A Munkás nevű újságnak és egyéb proletársajtó terméknek nagy volt itt a keletje: vasárnaponként félszáz példány is hű olvasókra lelt. A párt eszméje így terjedt, s ivódott a földmunkástömegekbe. A huszas évek végén már kilencven volt a pártszervezet taglétszáma —■ nem véletlenül nevezték a községet „Vörös sarok“-nak. A felszabadulás utáni években a falu kommunistáinak fő figyelme a szövetkezeti gazdálkodás megalapozására, majd megszilárdítására irányult. ZsigóMária személyesen vett részt a CSKP történelmi jelentőségű IX. kongresszusán. Hazatérése után férjével és Bagyura Ferenccel közösen szorgalmazzák a szövetkezet megalakítását. Ebbéli igyekezetükben segítségükre volt a csenkei Méry Vinoe bácsi, a Magyar Tanácsköztársaság vöröskatonája, akinek képe szintén megtalálható az emlékszobában. A szövetkezet a kommunisták és a szocialista rendszer híveinek segítségével csakhamar túljutott a kezdeti nehézségeken. Ezt érzékeltetik egyébként az összegyűjtött, hiteles dokumentációs anyagok. No meg azt is, hogy a járás élenjáró szövetkezeteinek sorába miként küzdötte fel magát a Béke Efsz, amelynek tagjai Vass Ferenc elnökkel az élen következetesen váltják valóra a pártkongresszus, a KB és a )B plénumhatározataihől reájuk háruló feledatokat. Svlnger István г ж.<^ ж Illés Bertalan