Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-11-29 / 48. szám

I Gőzgomolyák szállnak a sládkovíčovol (Diószegi) Major Ist­ván cukorgyár szellőző nyílásain a légbe és erőteljesen füstöl a kémény. Az úsztató csatornák vizén ímbolyognak a répafe­jek, a gépek körül ütemesen lüktet az élet. Magnus Oto mér­nöktől, a gyár Igazgatójától az Idei répakampány felől érdeklő­dünk és megtudjuk, hogy a felvásárlást már szeptember 10-én megkezdték. Gyáruk az 5551 hekáron felvásárlásra szerződött több mint 198 ezer tonnányi cukorrépa-mennyiséget, az októ­beri felmérések szerint 14—15 zázalékkal túllépi, mivel a ter­vezettnél jobbak a hektárhozamok. 1975. november 29. ■ Náluk 190 ezer tonnányi cukorrépa feldolgozását Irányozták elő, össz­hangban a gyár kapacitásával, 8700 tonna mennyiséget pedig már más üzembe irányítottak át, de hogy ml lesz a fennmaradó többletmennyiség sorsa, afelől vezérigazgatóságuk dönt. Eredetileg úgy volt, hogy szeptember 21-én kezdik a kampányt, de a tava­lyi őszi esőzésekkel szerzett rossz ta­pasztalatok alapján azt 16-ára Időzí­tették. Azonban ezen a napon még nem volt készletben a kívánt 985 va­gon mennyiségű, vagyis 5 napra ele­gendő cukorrépa-tartalék, így a való­ságban csak szeptember 17-én kezd­ték meg a cukorgyártást. Terv szerint 24 óra alatt 1930 tonna mennyiségű cukorrépát kell a kapa­citásból adódóan felszeletelni, ami azt jelenti, hogy amennyiben a na­gyobb hektárhozamokból eredő és már említett többlet-mennyiséget nem irányítják át más cukorgyárba, úgy a cukorgyár! kampány jövő év január 15-ig tartana. A répaszeletelés napi tervét ma már nehézségek nélkül tel­jesítik, mert a műszaki renoválás keretében új répaszeletelőt és répa­­felvonót állítottak működésbe, továb­bá rekonstruálták a répalé-készítő edényeket és berendezéseket (diffú­zőröket). Gondot okoztak számukra az új berendezések kisebb-nagyobb hibái, amelyek „befuttatására“ két napot engedélyezett a vezérigazgató­ság. Az első napokban, illetőleg he­tekben előforduló hiányosságok eltá­volítása után már naponta 100 száza­lék feletti mennyiségű répát szeletel­nek és dolgoznak fel. A digeszció, vagyis a cukorrépa átlagos cukortartalma kampány kez­detén kicsi volt, például az első 14 nap átlagában 12,28 százalék. Ez ké­sőbb 14—15 százalékra, sőt e fölé emelkedett. Ha decemberben a répa „befagy“, az nem hiba, a baj ott kez­dődik, ha ez a prizmában kiolvad,, mert akkor egy részéből kása kelet­kezik. Szeptember 10—25 közötti Időszak­ban 3 koronás mázsánként! felárral külön szerződés alapján vásárolták a cukorrépát, mégpedig a terv szerin­ti mennyiségben. A gyár nem szereti, ha a korán betakarított cukorrépa magas prizmákban sokáig áll, mivel a kombájn-betakarítás következtében a répafejen nagyarányú a még telje­sen zöld levélszár maradék, amely hamarosan rothadásnak indul. Ezért kezdetben ideális lenne a 10—12 na­pos tartalék. Később ez a levélmara­dék elszárad és a rothadás veszélye megszűnik. Az elmúlt évben szeptem­ber 24-én kezdték a répakampányt, viszont akkor a nagyarányú esőzés jelentett akadályt, főleg a betakarí­tás és a szállítás szakaszán. A cukor­gyár részére előnyösebb a kampány korai megkezdése még akkor is, ha a melaszban és a répaszeletben ma­radó cukorral együtt aránylag ki­csi a cukortartalom, mert szeptem­berben a tiszta cukorkivonat még 9— 9,5 százalék. Ezzel szemben januárban a cukorrépa digeszciója 10—11 szá­zalékra csökken, viszont a tiszta cu­korkivonat ekkor már csak mindösz­­sze 7—8 százalék körüli lehet. A me­zőgazdaság szempontjából különösen a búzatermesztő körzetben is előnyö­sebbnek mutatkozik a korai cukor­répabetakarítás, mert így az őszi ta­lajelőkészítő munkákat a búza alá Idejében elvégezhetik. Idén náluk Is kipróbálásra kerül az NDK-gyártmányú RÜPRO cukorrépa­­vizsgáló berendezés. Ez lényegében a mintavételi, valamint a laboratóriumi részből áll. A mintavétel egy négyszög­letes átmérőjű cső segítségével tör­ténik a répaszállltó kocsin. A minta­vételi szonda föntről függőlegesen belenyomódik i réparakományba, SZABAD FÖLDMŰVES melynek alja a kocsi padozatával va­ló érintkezéskor lezáródik. Ez a ver­tikálisan vett 25—30 kg brutto súlyú répaminta egy edénybe kerül, s ezt a pontos súly megállapítása után az automatikus gépezet segítségével megmossák. Ha tudni kívánják mi­lyen súlyú volt a répára tapadt sár, úgy a megszikkadás után a répatételt Ismét megmérhetik. Ezt követően két asszony olyan módon fejeli le a ré­pát, ahogyan ezt a cukorgyár szeret­né átvételkor látni, vagyis a legalsó levélszár alatt A répagyökér azután egy gépbe kerül, ahol kásává aprítják. A kásaszerűségből egy adagot a labo­ratóriumba juttatnak, ahol ebbe gép segítségével lúgos kémhatású ólom­ecetet kevernek. Ez a massza a pola­­rométerbe kerül, amely kimutatja a cukortartalmat. A felszerelés részre­hajlás nélkül megállapítja a termelőt és a gyárat érdeklő adatokat. A vizs­gálat ilyen módszerét kívánja néhány év múlva bevezetni a cukoripar azzal az elgondolással, hogy a jövőben a cukorrépa átvételi árát a cukortarta­lom százalékarányával állítanák össz­hangba. A kutatói és a gyakorlati előkészítő munka ennek bevezetésére persze még jó néhány évig eltart. Fajtaösszetétel tekintetében a Dob­­rovicei-A áll jelenleg csaknem 95 szá­zalékkal az első helyen. Ennek cu­kortartalma közepes. A cukorgyár szempontjából legjobb a Dobrovicei-C fajta, melynek cukortartalma 18,5— 19 százalék. A mezőgazdaság szem­pontjából hibája, hogy a répagyökér aránylag kicsire nő, így csekély a hektárhozam. A Dobrovicei-N (nor­mál) digeszciója 16,5—17 százalék. Az egycsírájú Slovmona cukortartalma 16—17 százalék, de csak öntözéses körülmények között csírázik kifogás­talanul. A mezőgazdaság előnyben ré­szesíti a nagy hektárhozamot nyújtó Cukorrépafajtákat tekintet nélkül azok cukortartalmára. A cukorrépa eredeti súlyának kb. 65 százaléka répaszelet, de kampány elején ennél jóval kevesebb. Szep­temberben rendszerint vontatottan in­dul a cukorgyár! répaszelet elszállí­tása, mivel a mezőgazdasági üzemek nagyrésze kukoricakóróval silózza a répaszeletet, amihez ez az időpont túlságosan korai. Újabban azonban erősen terjed a répaszelet önálló siló­zása takarmányszalmával, ami nin­csen időhöz kötve. A különféle siló­takarmányok összekeverését azután etetés előtt végzik el. A fagyok beálltával a prizmába ra­kott cukorrépát „szalmakalappal“ vagy műanyag lepellel védik. Ahol a fóliával érintkezik a répafej, ott ugyan 2—3 cm mélységben megfagy a répa, de beljebb nem, mert a párás légtér aránylag meleg és megakadá­lyozza a fagyást. Állami hozzájárulással Sladkoviőo­­von és Mostován (Hidaskürtön) ez évben betonterületet létesítettek, a­­melyet a felvásárló vállalat nagy mennyiségű gabona szárítására hasz­nált fel. Később hagymát, majd répa­magot szárítottak ezeken a betonte­rületeken és októberben megkezdték rajtuk a cukorrépa prizmázását. Na­gyobb esőzés esetén Innen kemény bekötő úton szállíthatnák a répát és nem kell a gyárat esetleg leállítani. Mivel a múlt évi répakampány 1975 február végén fejeződött be, így a gépjavításra a szokásos nyolc hónap helyett csak hat hónap állt rendelke­zésükre. A szerelési és a gépjavítási munkák végzésére papíron embert kaptak ugyan, de a valóságban nem. Ugyanis a felmondási idő hat hónap, s mire ez egy-fegy munkára vállalko­zónál letelt, már javában folyt a je­lenlegi őszi kampány. Így azután min­den munkát a gyár alkalmazottainak kellett elvégezniük, amiért hangsú­lyozott köszönet jár, hiszen a nyolc­órás munkaidőn túl is tevékenyked­tek, sőt brigádmunkát, szocialista kötelezettséget is vállaltak a dolgo­zók. A gyárnak 120 saját alkalma­zottja van, s további 30 alkalmazott felvételére kaptak a szereléshez en­gedélyt. Ez nem sikerült, a munkát mégis elvégezték. A 108 éves gyárban sok az öreg berendezés, és igen nagy gondot okoz az alkatrészhiány. Pél­dául, ha a Hradec Kráfové-i Győzel­mes Február Gépgyárban megrendel­nek valamilyen alkatrészt, akkor azt számukra két évnél hamarább nem készítik el. Ezért igen hálásak a ki­sebb szlovákiai üzemeknek, például a galantai Vasmegmunkáló Gépek Gyá­rának, ahol a szükséges alkatrészeket soron kívül igen rövid időn belül el­készítették számukra. Jelenleg a mo­só, a répavágó és a cukorfinomító be­rendezés már teljesen új és az alkat­részek beszerzése jelentősen köny­­nyebb lesz. Jelenleg még megoldásra vár egyes berendezések kicserélése az ún. bepárolóig, és elmondhatják, hogy a gyárat teljesen felújították. Ez, persze még egy-két évet igénybe vesz. Természetes, hogy az öreg gyárban Jelentősen több gonddal kell megküz­­deniök a vezetőknek és a kétkezi dol­gozóknak egyaránt, amiért megér­demlik társadalmunk megértő elisme­rését. • K. Sz. Sikereink próbaköve Pártunk Szlovákiai Központi Bizott­sága agitációs-propaganda osztálya, a közelmúltban Nitrán szemináriumot tartott előadói-propaganda testületé részére. Tájékoztatta a jelenlevőket azon teendőkről, amelyek a CSKP XV. kongresszusa előtti és utáni időszak­ban elősegítik mezőgazdaságunk szo­cialista termelési viszonyainak az el­mélyítését. A szemináriumon több előadó vilá­gított rá mezőgazdasági termelésünk és élelmiszeriparunk eddigi sikerei­nek lényegére és néhány sikertelen­ség okára, majd ecsetelve a hatodik ötéves tervidőszak főfeladatait hang­súlyozta a mezőgazdasági tudomány és a termelési gyakorlat szorosabb együttműködésének elengedhetetlen szükségszerűségét, valamint a kong­resszus előtti időszakban a széles kö­rű tömegmozgósító elkötelezett poli­tikai aktivitás fontosságát. Ján Janik elvtárs az SZLKP KB el­nökségének tagja, a KB titkára beszá­molójában emlékeztette a jelenlevő­ket pártunk októberi plénuma határo­zatainak társadalmunkat érzékenyen érintő lényegéről. Arról, hogyan kell azokat értelmezni, illetve megvalósí­tani a mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari termelésben. Rámutatott arra, hogy az alkotó kezdeményezéssel és a tartalékok feltárásával milyen nagy értékeket aktivizálhatunk társadal­munk javára. Ez azért is fontos, mert most körvonalazzuk a hatodik ötéves tervidőszak feladatait, tehát a mező­­gazdasági és élelmiszeripari terme­lésben kibontakozóban levő verseny­mozgalom nagyban elősegítheti új fel­adataink szervezési, technológiai ki' munkálását. A versenymozgalom kibontakozta­tása egyre időszerűbbé, nagyon igé­nyes össztársadalmi feladattá válik, s ebben nagy és felelősségteljes fel­adat hárul pártunk előadói-propagan­da testületére is. Ehhez nagyon jó tapasztalatokkal rendelkezünk az ötödik ötéves, terv­időszakból, hiszen az eredmények ar­ról tanúskodnak, hogy az említett években csehszlovákiai viszonylatban terven felül mintegy 5 millió tonna gabonatermést értünk el. Ebből Szlo­vákia mintegy 1,8 millió tonnával ré­szesedik, mely mennyiség pénzértéke — importárban — 3 milliárd 400 mil­lió korona és hasonló kimagasló sike­reink vannak az állattenyésztésben is. A CSKP XIV. kongresszusának azon célkitűzése, hogy el kell érnünk a fogyasztói piac élelmiszerekkel való bőségesebb ellátását, várakozáson fe­lüli sikereket hozott. Az élelmiszer­­iparban helyesen értelmezve ezen fel­adatot, komoly eredményeket értek el. örvendetes tény, hogy önellátók lettünk tejből és tejtermékekből, to­jásból és alapjában véve húsokból is, mindamellett, hogy idén egy lakos átlagában 80 kg az évi húsfogyasztás. Ez viszont már azt sürgeti, hogy a mennyiségi tényezők mellett ügyel­jünk a jobb minőségre is. Mezőgazdasági termelésünk egész­séges fejlődése kizárja a külföldi élel­miszerbehozatalt. Ez azt jelenti, hogy egyre jobban függetlenítjük magun­kat főleg a tőkéspiacok áringadozá­saitól. Jelenlegi ötéves tervünket úgy is jellemezhetnénk, mint mezőgazda­­sági irányítási rendszerünk próbakö­vét, mely jelentős sikereket hozott társadalmunknak. Arra kell töreked­nünk, hogy a „jól kitaposott“ úton még előbbre jussunk és kimagaslóbb eredményeket érjünk el, mert a fejlő­dés nem áll meg. Ezért tűzünk ki a következő időszakokban még igénye­sebb célokat, merészebb terveket, ezért szabunk a fejlődésnek gyorsabb ütemet. Az önellátás elérése tekintetében továbbra is a legalapvetőbb feladatok közé tartozik a gabonaprogram meg­valósítása, ami nemcsak a termelés fokozására, hanem a gabona ésszerű, takarékos felhasználására is vonat­kozik. Tudomásul kell végre venni, hogy a gabonával akkor kell takaré­koskodni, amikor van, nem pedig amikor kevés áll belőle rendelke­zésre! A gazdaságokban napjainkban tett felajánlások azt bizonyítják, hogy már nagyon időszerű a gabona taka­rékos tárolása és felhasználása, mert sok vész kárba. Ezt a célt kell követ­ni a termelés minden szakaszán mind a mezőgazdaságban, mind az élelmi­szeriparban, mert csak így érhetjük el gabonából és más termékekből tel­jes önellátottságot és csökkenthetjük a legminimálisabbra a külföldi beho­zatalt. Az élelmiszeriparnak a későb­biek során pedig egyes termékekből export-képességre kell törekednie. —hal— ________________7 A gépállomás példásan teljesíti feladatait A trebiSovi (terebesi) Járásban még mindig akadnak mezőgazdasági üzemek, melyek gyen­ge eredményekkel gazdálkodnak. Ennek kikü­szöbölésére mind a járási pártbizottság, mind a járási mezőgazdasági igazgatóság részéről több intézkedést tettek. Gondolok Itt a mezőgazdasági üzemeknek nyúftafldő szolgáltatások bővítésére. A minap a Kráľ. Chlmec-i (királyhelmecl) gépállomásra látogattunk, hogy tevékenységébe betekintést nyerjünk. A gépállomáson huszonnyolc évvel ezelőtt kezdték a munkát. Eleinte csak állami gazda­ságok vették igénybe a 22 munka- és vontató­­géppel rendelkező, 32 dolgozó szolgáltatását. Későbben azonban a szövetkezetek támasza lett. Így emlékezik vissza a kezdetre Karakó Pál üzemvezető, aki az Indulásnál ott volt. Kezdet­leges felszereléssel, lelkes emberekkel indul­tak. Közülük harmincán még ma Is ott dolgoz­nak. Később már annyira bővült, fejlődött a tevékenység, hogy az alkalmazottak száma mintegy ötszázra bővült. Amikor a szövetkeze­tek megerősödtek, átvették a gépek egy részét, sokan a gépekkel együtt a szövetkezetbe men­tek. Ma, a munka nagy része szolgáltatás-jellegű. Jelenleg 104 alkalmazottjuk és 29 Ipari tanu­lójuk van. — Végre a felsőbb szervek rájöttek arra, hogy a gépállomások mellék- vagy főtevékeny­ségét nem lehet sablonszerűén megszabni, mert egy járáson belül is lényegesen eltérőek a ter­melési, éghajlati és más feltételek — magya­rázta Nagy Zoltán az üzem technológusa. — Ugyanis tizenöt esztendő adatai állnak rendel­kezésükre. Csak utólag látjuk, hogy az elkép­zelések sok esetben nem váltották be a hozzá­juk fűzött reményeket. Helytelen volt kijelen­teni azt, hogy minden egyes szövetkezet meg­érett az önállóságra. Most látjuk igazán, hogy ez nem így van. Hiszen a gépek és eszközök üzemeltetése és karbantartása még a jó szö­vetkezetekben is nagy összegeket emészt föl. Ezért a gépállomás vezetői elhatározták, hogy a gyenge szövetkezeteket segítik. Segíte­nek az aratási és betakarítási, valamint a talaj­­elökészítési munkálatoknál. — A mezőgazdasági üzemeknek nyújtott szolgáltatások bővítéséhez jó irányvonalat kap­tunk a CSKP XIV. kongreszsusa határozataiból — jegyezte meg Karakó Pál üzemvezető. — Az utóbbi években harminc százalékkal bővítettük a szolgáltatást. Ma már mi végezzük a mező­­gazdasági üzemekben a vegyszeres gyomirtást, a :alaj- s az istállók és épületek fertőtleníté­sét. Nehézgépeinkkel talajjavítási munkálato­kat Is végzünk, — például altalajlazítást és talajegyengetést stb. Ez azonban kis része a bővülő szolgáltatá­soknak. Ez a gép- és traktorállomás végzi ke­­let-szlovákia számára az SZK—4-es kombájnok generáljavítását. Évente mintegy 40 kombájnt javítanak ki s 105 motor generálozását végzik. Az átadótól mindig Jegyzőkönyvileg veszik át a gépeket, s ha megfelelő műszaki állapotban találják, úgy a generáljavítás költségéből elen­gednek. Ugyanakkor a generáljavítás után né­hány hónappal felülvizsgálják a gépek állapo­tát. Alakítottak egy tájoló-műhellyel ellátott szerelőcsoportot, az Istállók gépesítésére, a fejő, hűtő, valamint más berendezések azon­nali kijavítására. Egyébként ez a csoport végzi az istállók korszerűsítési teendőit is. Szükségesnek tartom még elmondani, hogy a gépállomás a szolgáltatásokkal párhuzamban gyártással is foglakozik. Az országban itt ké­szítik az ötrészes könnyű talajhengereket, évente mintegy ezret. Az Idén már megkezdték a nehéz talajhengerek gyártását is'. Az elmúlt évek során nem fordult elő, hogy a gépállomás dolgozói lemaradtak volna a ter­melési terv teljesítésével. Az idén a háromne­­gyedéves tervüket 107 százalékra teljesítették. A CSKP XV. kongresszusa tiszteletére vállal­ták, hogy idei tervüket december 15-ére telje­sítik és az év végéig 400 ezer korona értéket termelnek ki terven felül. A CSKP KB novemberi plénumának határo­zatai alapján anyagmegtakarítási versenyt in­dítottak. A háromnegyed évet már lezárták, ér­tékelték és pénzre átszámítva 50 ezer korona tiszta jövedelmet értek el. öt szocialista bri­gádjuk van. A Csocsvák Gábor vezette motor­javító brigád már megkapta a büszke címet. Három brigád munkáját most értékelték. Az el­telt években többször bekapcsolódtak a járási, kerületi és országos versenyekbe. Az irodák falán sorakozó dicsérő oklevelek kiváló ered­mények ékes bizonyítékai. Legbüszkébbek a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vándorzsázlajára, a „Kiváló munkáért“ minisz­teri kitüntetésre és az „Aranykasza“ ezüstfoko­zatára. Negyedszázad alatt nagyon sok szakembert képeztek. Bodrogköz és Ung vidékének csak­nem minden gépjavítója, traktorosa és kombáj­­nosa náluk szerzett szakismeretet. Évente átla­gosan 30 ipari tanuló kap Itt oklevelet. Elmondhatom, hogy ez az üzem évente 24 millió korona értékű forgalmat bonyolít le s ennek ötven százaléka a szolgáltatásból szár­mazik. A számok mögött dolgos, becsületes, lelki­­ismeretes emberek állnak. A legkiválóbbak ne­vét számon tartják: Sémák Tibor, Kendi Ferenc, Cslcsvák Gábor, Berta Sándor, Illés Balázs, Hami Dezső javító szakmunkások; Llszkal Ber­talan, Abaházl László az állattenyésztési gépe­sítő csoportból; Király László, Illés István trak­torosok és még sokan mások. Az alkalmazottak ötven százaléka kommu­nista. A pártszervezet elnöke Szepesi István, a gépállomás alakulásától Itt dolgozik és 1964-től végzi a politikai teendőket. Most arra törek­szik, hogy az üzemben minden szakaszon ér­vényesüljön a párt vezető szerepe. Az idén négy fiatalt vettek fel a párt soraiba. Az elért eredményeket, szép sikereket a fe­lelősségteljes, Jól szervezett irányítás, a párt­­szervezet hatékony aktivizáló munkája, a dol­gozók becsületes hozzáállása hozta létre. Illés Bertalan i

Next

/
Thumbnails
Contents