Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-11-08 / 45. szám
**♦ »*« »J« »2* *2« «2* *2» *2» »2» «*♦ «J» ❖ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megnyitotta az emberi társadalom fejlődésének új korszakát ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ *? ♦ *j* «j* *j* «;« »J» »’« *’* «j* *j* *j* A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hagyatékához hűen A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvennyolcadik évfordulóját a fejlett szocialista társadalomhoz vezető alkotó munkánk fokozásával ünnepeljük. Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszpsa határozatainak maradéktalan teljesítésével, vagyis cáfolhatatlan tényekkel, szocia lista vívmányaink szüntelen gyarapításával tanúsítjuk hűségünket Október korszakalkotó, forradalmi hagyatékához. A marxizmns-leninizmus volt és marad a jövőben is az a szellemi erő, amely csatasorba állít bennünket, amely világosan meghatározza sorsunk formálásának, a szocialista társadalmi rend fejlesztésének irányát. A marxizmus-leninizmus, vagyis a tudományos kommunizmus alapelveinek határozott érvényesítésével értük el a munkásosztály és az egész dolgozó nép hatalmának megszilárdulását, a szocialista népgazdaság fejlődésének magas fokát, tehát a kizsákmányolástól mentes szocialista termelési viszonyok teljes győzelmét hazánkban. E történelmi jelentőségű társadalomformálás közben elévülhetetlen érdemeket szerzett Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely mint a szocialista társadalmat építő népünk ve zetö ereje a marxizmus-leninizmus alapelveivel és sajátos lehetőségeinkkel összhangban határozta meg szocialista társadalmunk fejlesztésének programját, eredményesen szervezte és vezette népünk gazdaság- és társadalomfejlesztő harcát, joggal állíthatjuk tehát, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom által megnyitott üt, amelyen kommunista pártunk határozottan vezetett bennünket, helyesnek bizonyult. Erről tanúskodik fejlett szocialista iparunk, korszerű mezőgazdaságunk, a szocialista demokrácia érvényesülésének áldásos következményei, valamint a jólét *és a létbiztonság tudatát tükröző össznépi munka- és alkotó kezdeményezés is. Az ellenséges burzsoá propaganda —, amely azzal ijesztgette népünket, hogy a szovjet modell átvétele nálunk mint fejlett ipari országban társadalmi és gazdasági katasztrófához vezet — ala posan melléfogott. Szocialista vívmányaink, ame lyek a dolgozó nép kulturált munka- és életkörülményeiben. vagyis az életszínvonalunk szüntelen emelkedésében öltenek konkrét formát, feljogosítanak bennünket annak a ténynek az egyértelmű hangsúlyozására, hogy új társadalmi rendet formáló munkánk éppen azért vezetett rendkívül jő eredményekhez, mert a marxizmus-leninizmus alapelveire épülő „szovjet modellhez“ igazodtunk és szocialista építő munkánkban felhasználtuk a testvéri szovjet nép gazdag tapasztalatait is. A kommunizmust építő szovjet társadalmat azonban nemcsak a népgazdaság formálásában tekinthetjük példaképünknek. A munkások és pa rasztok első állama követésre méltó példát mutat a proletár nemzetköziség szellemének marxistaleninista értelmezésében, az internacionalista kötelezettségek teljesítésében is. Közismert tény, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja a szovjet társadalom fejlesztésével párhuzamosan, tehát mindenkor internacionalista kötelességének tartotta a tőkés kizsákmányolás és a nemzeti elnyomás ellen küzdő forradalmi erők világméretű egységének szilárdítását és hatékonyan támogatta a más országokban élő osztályszövetségeseinek a hatalom birtoklásáért és megszilárdulásáért folyó harcát. A szovjet nép internacionalista helytállásának felmérhetetlen jelentőségét mi is számtalanszor tapasztalhattuk. A szovjet emberek tanítottak meg bennünket elsősorban is arra, hogyan kell „kitekerni“ a népnyúző burzsoázia nyakát. De tőlük tanultuk és az ö segítségükkel honosítottuk meg hazánkban a kizsákmányolástól mentes szocia lista termelési viszonyokat is. Népgazdaságunk gyorsütemű fejlődése is azzal magyarázható, hogy a nagy feladatok teljesítése közben nem voltunk magunkra hagyatva, vagyis mindig, még a legválságosabb időszakban is támaszkodhattunk a testvéri szovjet nép sokrétű segítségére. A Szovjetunió internacionalista célokat követő kezdeményezésének köszönhető az is. hogy létrejötek a szocialista nemzetek együttműködésének áj formái. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanánácsa, amely a szocialista közösség országai közötti munkamegosztás, valamint a szocialista nemzetközi integráció fejlesztését szolgálja, a társa dalom és gazdaságfejlesztés jelen és távlati sza kaszában az egyes nemzetgazdaságok, köztük a csehszlovák népgazdaság gyjrsütemű fejlődésének is egyik nagyon fontos előfeltételét képezi. A szocialista integráció, amely a termelőeszközök fokozatos internacionalizálásához, nemzetközisítéséhez vezet, lényegesen meggyorsítja a tudómé nyos-műszaki forradalom kibontakozását, vagyis a KGST minden tagországában a termelési folya matok világszínvonalú modernizálását, a termelés növekedését eredményezi. A szovjet tudomány és technika, valamint a Szovjetunió rendkívül gazdag anyagi forrásainak kedvező hatását már régóta érezzük. A szovjet tudomány és technika képezte és képezi ma is gazdaságfejlesztésünk egyik legjelentősebb előfeltételét. Rendívüli jelentőséggel bír mezőgazdasági termelésünk fejlesztésében is. Hiszen a szovjet mezőgépek szereplése nyomán könnyült a mezőgazdasági munkák egész sora. és a szovjet búza fajták forradalmasították gabonatermesztésünket is. Ezek tények, melyeket képtelenség lenne cá folnil A burzsoá antikommunista propaganda azonban ilyen képtelenségtől sbiu riad vissza. Azt kürtöli világgá, hogy a KGST államok együttműködé séböl csak a Szovjetuniónak van haszna. A hal dokió kapitalista rendszer védelmezői megteled keznek arról, vagy talán el sem tudják képzelni azt, hogy a szocialista közösség országainak együttműködésében nem az „aki bírja, marja“ elv uralkodik, mint a kapitalista nemzetközi gazdasági közösségben, ahol a nagyobb, a gazdaságilag erősebb ország vagy kapitalista csoport visszaél a helyzetével. Nem tudják és nem is akarják tudomásul venni, hogy a Szovjetuniót nem négyhatalmi törekvések ösztönzik a szocialista közösség néezágai együttműködésének fejlesztésére, hanem a szocialista forradalom fejlesztésében vállalt internacionalista felelősség, ami egyértelmű a szó cializmus nemzetközi gazdasági bázisának gyorsütemű növelésével és feltétetlezi azt is, hogy a ha talmas szovjet állam — éppen a hatékony és sokrétű együttműködés által — a kisebb szocialista nemzetek gazdasági fejlődését elősegítse, s ezál tál — a szocialista közösség többi országaival együttműködve — teljesítse azt a történelmi küldetését, amely az egységes szocialista világgazda ság alapjainak lerakásához vezet. A Szovjetunió internacionalista helytállásának fényes bizonyítéka az is, hogy felelősséget vállal a szocialista közösség vívmányainak védelméért mind a külső, mind a belső ellenséggel szemben. Mivel ez a felelősségvállalás sem takar nagyha talmi érdekeket, természetes, hogy a szovjet tár sadalom internacionalista magatartása teljesen összhangban van a szocialista közösség többi or szágának, valamint a nemzetközi munkás- és kom ninnista mozgalom érdekeivel. A Varsói Szerződést mint a szocialista közösség országainak védelmi szövetségét tehát az érdekazonosságból eredő kő vetelmények, a szocialista országok internacio naiista kötelezettségei hozták létre. Ezért támo gátjuk és erőnkhöz képest szilárdítjuk mi is ezt a védelmi szövetséget. Tudatában vagyunk annak, hogy a Varsói Szerződés hazánk függetlenségének, békés és boldog jelenünknek és jövőnknek a biztosítéka, a mindjobban terebélyesedő szocialista társadalmi rend és az egész világ békéjének védelmezője. A Varsói Szerződés lényegében osztálytartalmánál fogva védelmi jellegű. Egyrészt tehát azért, mert a szocialista országokban nem léteznek olyan osztályok és társadalmi rétegek, amelyek hasznot húznának a háborúból, s így érdekük lenne háborút kezdeni, másrészt pedig azért, mert törvényszerű, hogy minden újnak, így a fiatal szocialista társadalmi rendnek is a fejlődéshez nem pusztító háborúkra, hanem békére van szüksége. Nem véletlen tehát az sem, hogy a szocialista közösség országai kezdeményezték az európai biztonsági értekezlet megtartását és elévülhetetlen érdemeket szereztek az egész világ előtt az euró pai biztonság alapokmányának létrehozásában. Persze az sem véletlen, hogy a szocialista közös ség széles körű békeoffenzíváját a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa nyitotta meg. Kétségtelen, hogy a Szovjetunió megszü letése pillanatától következetes békepolitikát folytat — ezt már a NOSZF győzelme után elfogadott békedekrétum is bizonyította, de bizonyítja az is, hogy a lenini útmutatás alapján külpolitikájának alapelveként a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lehetősé gét tekinti. Mivel az ötvennyolc évvel ezelőtt született szov jet állam népeivel azonos célokért küzdünk, feltétlenül szükséges osztálysznvetségünk szüntelen szilárdítása, együttműködésünk és baráti kapcso lataink, vagyis internacionalista kötelékeink erősítése. PATHÖ KAROLY JOZEF CESNAK festőművész rajza. * h fi j И US-ALlI 1Л NYIKOLAJ ASZEJEV; ILövés az .Auróra'cirkálóról Aurórának a hajnalt nevezték; S azt a hafót ts —, létünk reggelén, mtkor roppant korhadó ereszték, s Október fénye szállt e földtekén. Olyan volt az, mtnt hafnal hasadása emlékeinkben mindig úgy marad, mint röppenő rakéta ragyogáea, mellyel köszönt az első virradat... És a lövés mely eldördült dübörgőn akkor —, hirdette át tdón-teren. hogy úf, igazi rend született a földön, és üf ember, és győztes küzdelem. A föld örömben gazdag, fényesebb leit, és felujjongtak mind az emberek — mikor a hajó ágyúja a csendet a Néva fölött zúgva törte meg. Most minden évben, mikor ősz sodorja naptárról és fáról a levelet, emlékezünk rád, fénylő „Auróra", a hajnalunk kezdődött meg veledI
