Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-11-01 / 44. szám
SZABAD FÖLDMŰVES Í97S. november 1. Ésszerűbb, következetesebb takarmánygazdálkodást! Október közepén, közvetlenül a CSKF KB plenáris ülése után, az állattenyésztést irányító szlovákiai szakemberek aktívaértekezleten vettek részt Prievidzán. Megtárgyalták az állati eredetű termékek termelésében kitűzött állami tervfeladatok teljesítését, gazdasági állataink áttelelásl lehetőségeit, az abraktakarmányfogyasztás csökkentését előirányzó intézkedések alkalmazását, a B. ötéves tervidőszak első esztendeje beindításának előkészítését és az állattenyésztésben dolgozók munkakezdeményezési mozgalmának további fejlődését a CSKP XV. kongresszusa előtti időszakban. A fő beszámolót JÄN JANOVIC mérnök, Szlovákia mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere tartotta. Megállapította, hogy az állattenyésztési termelés szakaszán sikeresen teljesítjük a CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött feladataikat. Hazánkban fokozatosan olyan termelési feltételeket teremtettünk, amelyek segítségével megszűnhetett a tojás, a vágóbaromfi és a vaj behozatala, sőt csökkentettük a hús behozatalát is! Állattenyésztési termelésünk növelése terén a tervezettnél jobb eredményeket értünk el. A továbbiakban Janovic elvtárs rámutatott arra, hogy az idén kisebb gabonatermést értünk el, mint egy évvel korábban, de ez nem vezethet pangáshoz az állati eredetű termékek termelésében és felvásárlásában! Állami szerveink mindent elkövetnek takarmányalapunk növelése érdekében, de a jelenlegi időszakban, mint egyedüli megoldás — a CSKP KB októberi plénuma határozatai értelmében is —, az állattenyésztési termékek egységeire eső abrakfogyasztás csökkentése jöhet számításba. A minisztérium komplex intézkedéseket adott ki az abraktakarmányok ésszerű felhasználása érdekében az 1975— 1976-os évekre azzal a feltétellel, hogy ezeket a kerületek, járások és a mezőgazdasági üzemek átdolgozzák saját feltételeikre. A szeptemberben megtartott ellenőrzések azt igazolták, hogy az intézkedések ugyan eljutottak a mezőgazdasági üzemekbe, de ott megfeledkeztek a kidolgozásukról! A jobb takarmányalap kialakítása és az abraktakarékosság érdekében — rendkívüli figyelmet kell szentelni a takarmányok betakarításának és tartósításának. A leveles répafej fehérjetartalmú takarmány, ezért az összes mennyiséget takarmányozási célra kell felhasználni! Ugyancsak nagyobb figyelmet kell fordítani a cukorgyári répaszelet felhasználására és szárítására. Ebben nagy segítséget nyújtanak a Pohronský Ruskov-i, trnavai és a Rim. Sobota-i cukorgyárak szeletprései. Kár, hogy ezt a példát nem követik többi cukorgyárainkban! A silókukorica hektárhozama (400—500 mázsa) kb 50 %-aI nagyobb volt mint a múlt évben, ami azt jelenti, hogy havonként 100—120 q szárazanyagot takarítottunk be. A továbbiakban a miniszter rámutatott arra, hogy abraktakarékossági mozgalmunkban fontos feladatot töltenek be Szlovákia nagy kapacitású szárítóberendezései is, mert a szárított többéves takarmányok, valamint a cukorrépa, a takarmányrépa, a silókukorica, a leveles répafej és hüvelyesek táplálóértéke majdnem megegyezik a szemesekével. A komplex intézkedések tartalmazták a szárított takarmányok mennyiségének 15 százalékkal való növelését is, ami 30 ezer tonnának felel meg. Sajnos, az ellenőrzések megmutatták, nem minden szárítóberendezésünk üzemelt három műszakban, sőt sok helyen 1—2 hétig is álltak, mert állítólag répafejet és silókukoricát nem akartak szárítani! Szárítási feladatainkat jelenleg csak 85,2 %-ra teljesítjük, ami 137 ezer tonnát tesz, ezért ennek a közeljövőben komolyabb figyelmet kell szentelni. A terményfelvásárló és ellátó üzemeknek az idén Szlovákiában 100 ezer tonna szárított takarmányt kell felvásárolniuk az abrakkeverékek előállításához, ebből 80 ezer tonna szénalisztet, 15 ezer tonna kukoricalisztet és 5 ezer tonna szárított répafejet, cukorgyári répaszeletet. Eddig összesen csak 47 ezer BOO tonna lett felvásárolva, ami szintén hátrányos! Termelésfejlesztési lehetőségek mutatkoznak az élelmiszeripari melléktermékek felhasználása terén is. Ezért minden JMI feladatul kapta, hogy ezek a melléktermékek előkészítés és sterilizálás után minden esetben a sertések takarmányozására legyenek felhasználva. Pozitívan kell értékelnünk azokat a mezőgazdasági üzemeket, melyek a trnavai és a trenőíni vágóhidakról származó melléktermékekből különféle krémeket készítenek a sertések etetésére! A szarvasmarhák, elsősorban a hízómarhák takarmányozásában nagy szerep jut a préselt és szemcsézett (granulált) takarmányoknak is, melyek felhasználásával csökkenthetjük a tejre és a marhahúsra eső abrakfogyasztást. Azonban végképp nem lehetünk megelégedve a szemcséző gépsorok munkájával — emelte ki Janovic mérnök — mert Szlovákiában a jelenlegi 76 gépsor közül csak 24 működik! A terményfelvásárló és ellátó iize meknek az idén 109 ezer tonnányit kell felvásárolnink az ilyen takarmányokból. Sajnos, szeptember 15-ig csak 34 ezer tonnát vásároltak fel! Abraktakarmány-hiányunk megoldásában a legnagyobb tartalékaink — mint ahogy azt a CSKP KB októberi plénuma határozatai is hangsúlyozták — a meglevő takar mányok ésszerű felhasználása terén vannak. Ennek megfelelően az állati eredetű termékek termelését irányító szlovákiai szakemberek határozatot fogadtak el, hogy a téli takarmányozási időszak alatt egy harmadával csökkentik az előírt abrakfogyasztást a szarvasmar ha-tenyésztésben, a többi gazdasági álatoknál pedig nem lépik túl az előírt fogyasztást! Hiszen a kukorica- és répatermelő körzetekben a jó minőségű kukoricaszilázszsal és a többi tömegtakarmánnyal együtt fedezhetjük a tehenek tápanyagellátását abrak nélkül a 6—8 literes napi tejelékenységre! A hízómarhák esetében a karba middal kiegészített kukoricaszilázzsal 0,70—0,80 kg-ns átlagos napi súlygyarapodást is elérhetünk és a visszamaradt abraktakarmányt más állataink takarmányozására használhatjuk fel! A jövő évre 2 millió 325 ezer tonna abrakkeverék előállításával számolunk, ami kb. 125 ezer tonnával több mint az idén. Az ilyen nagy mennyiség előállítása érdekében és gyengébb gabonatermésünk miatt minden szemet abraknak kell tekintenünk! A gabonafélék felvásárlása a takarmányalapba október 5-ig csak 60,9 %-ra van teljesítve, ezért a felvásárlást itt is meg kell gyorsítani! A jövő évre nagyobb készlettel számolunk az állati eredetű összetevőkből, melyeket elsősorban a baromfiak és a sertések számára készülő abrakkeverékek minőségének javítására szeretnénk felhasználni. A szarvasmarhák és a juhok számára készülő keverékekben elsősorban a karbamidot kell felhasználni és ügyelni kell a keverékek minél nagyobb arányú szemcsézésére is. „Ha megvalósítanánk az elfogadott határozatokat — mondotta janovic mérnök elvtárs — tehát, ha a hízómarháknál 2,1-ről 1,5-re. az üszönevelésnél pedig 1-ről 0,7 kg-ra csökkentenénk az abrakfogyasztást, megtakaríthatnánk 86 ezer tonna abrakkeveréket!“ A tehenek esetében 0,25 kg-os abrakfogyasztással számolunk egy liter tej kitermelésére, ami lényegében az előírt menynyiséget jelenti. Megemlítette azt is janovic elvtárs, hogy a levicei (0,47 kg abkrakfogyasztás egy liter tejre), a zvoleni (0,41), a rožňavai (0,38) és a košicei (0,38 kg) járásban komoly hozzáállásra lesz szükség a közeljövőben! Ugyancsak kedvezőtlen a helyzet a hlzóbaromfiak esetében is. Az első félévben egy kg súlygyarapodás előállítására szlovákiai méretben 3,10 abrakot használtunk fel az előírt 2,75 kg-al szemben! Még ezt ^ fogyasztást is túllépték a rožňavai (3,53 kg), a michalovcei (3,49), a Banská Bystrica-i (3,46), a Spišská Nová Ves-i (3,39) és a komárnoi (3,32 kg) járásban! A hízósertések tekintetében a leggyengébb eredményeket a rožňavai (4,53 kg), a martini (4,38), a Topoľčany-i (4,20) és a košicei (4,20 kg) járásban érték el, ahol még további termelésfejlesztési lehetőségek vannak! A továbbiakban Janovic elvtárs egyes tenyészeteinkben elért kedvező eredményekről és hiányosságokról számolt be. Az 1971—74 es években sikerült növelnünk a 100-tehenenkéntl üszőátcsoportosítást a tehenek sorába (20-ról 27,4 darabra). Fontos tényezőként tartjuk számon a 16—18 hónapos kort elérő üszők fedeztetését, mert ezen a téren is vannak tartalékaink. Hiszen a Dolný Rubini és a Banská Bystrica-i járásban a vemhes üszők 38 hónapos, a martiniban 37, a Stará Ľubovňa i, žilinai és a rožňavai járásban pedig 38 hónapos korukban ellettek! Ennek népgazdasági jelentősége is van, mert ha egy hónappal előbbre hoznánk az üszők fedeztetését és ellését, szlovákiai méretben megtakaríthatnánk 43 millió korona felesleges költséget az üszők takarmányozási napjain! Ugyancsak kiaknázatlan lehetőségeink vannak az egyes mezőgazdasági üzemek közötti eltérő eredmények tekintetében. Hiszen ha a tejtermelés szakaszán a gyenge eredményeket elérő üzemeket az átlagos eredményeket elérő üzemek szintjére, ezeket pedig az átlagon felüli eredményeket elérő üzemek szintiére emelnénk, 8,5 %-al növelhetnénk a tehenek átlagos tejelékenységét, ami egy év leforgása alatt 160 millió liter tejet jelentene! A sertéstenyésztésben ugyan csökkent az elhullás, de nem lehetünk megelégedve a sertéshizlaldákban előforduló elhullással (12%). Ha két százalékkal csökkentenénk az elhullást, akkor 47 ezer darabbal kevesebb sertést kellene hizlalnunk, ami 35 kg-os átlagsúly mellett 25 millió korona értéket képvisel! A hízósertéseknél átlagosan 0.50 kg-os napi súlygyarapodást érünk el. Ha 2 dkg al növelnénk a súlygyarapodást, akkor egy év leforgása alatt 8 ezer tonnával több sertéshúst tudnánk felvásárolni! Ugyancsak tartalékaink vannak az elmaradó és az átlagon felüli eredményeket elérő üzemek között is, melyek kiegyenlítésével további 20 ezer tonna sertéshússal tudnánk többet felvásárolni! Szlovákiában a vágóbaromfiak 77 %-át a brollercsirkék alkotják. Ezen a téren is találkozhatunk még termelésfejlesztési lehetőségekkel. A baromfiipar termelés! és gazdasági egységeihez tartozó üzemekben az abrakfogyasztást egy kg súlygyarapodás előállítására 210 gramman lecsökkentették 2,6 kg-ra. Ennél kevesebbet a elféri, nitrai és a Dvory nad Žitavou-i üzemekben, 3 kg-on felüli fogyasztást pedig a trnavai és a trebisovi üzemekben. valamint a Iovinohaňai ÁG-ban értek el. A juhtenyésztésből Janovic elvtárs a bárányhizlalást emelte ki. Eddig Szlovákiában 63 ezer db bárányt hizlaltunk ki, de nem lehetünk megelégedve a 28 kg-os átlagsúllyal! Kívánatos volna a 35 kg os átlagsúly. Ugyancsak komoly igyelmet kell szentelni az anyajuhok mesterséges megtermékenyítésére és a tervezett juhállomány betartására. Az elmondottakból arra következtethetünk, ha sikeresen akarjuk elkezdeni a 6. ötéves tervidőszak első esztendejét az állati eredetű termékek termelését illetően, biztosítva gazdasági állataink jó áttelelési lehetőségeit és figyelembe véve a pártunk által kidolgozott és elfogadott célkitűzéseket az abraktakarékosság szakaszán, bizony komoly feladat előtt állnak az állati eredetű termékek termelését irányító és a termelésben konkrétan résztvevő dolgozók, szakemberek. Bízunk azonban abban, hogy az igényes feladatok teljesítése elsőrendű célkitűzés lesz valamennyi mezőgazdasági üzemünkben. Ezt kívánja elősegíteni a dolgozók munkakezdeményezési és munkaversengési mozgalma is a CSKP XV. kongresszusa előtti időszakban. BARA LÁSZLÓ A rožňavai (rozsnyói) járásban ** levő plešiveci (pelsőcl) szövetkezetben a gabonatermesztésben elért eredmények és a fejlesztési célkitűzések felől érdeklődtem. Az első évekből szórványosak az adatok, csak hozzávetőlegesen tudják az akkori hektárhozamot. A bevetett terület nagysága, az össztermés és az átlaghozam 1957-461 van pontosan nyilvántartva. Ekkor került a szövetkezethez agronómusnak Elek Berta István. Ettől az időtől az adatok azonban elegendőek a fejlődés illusztrálásához, annak bizonyításához, hogyan került járási elsők közé — búzatermesztését tekintve — ez a szövetkezet, s hogyan Igyekszik az országos átlaghoz igazodva megtartani helyét, méltó lenni az elismerő oklevelekhez. 1949-től 1957-ig mindössze három mázsával nőtt a hektárhozam. 1965- ben már hektáronként 26,5 mázsa búzájuk termett az addigi 14 mázsa helyett. Ezért az eredményért Elek Berta István agronómus miniszteri kitüntetést kapott. 1969-ig ez maradt a legjobb eredményük. Az addigi búzafajtákkal, műtrágya nélkül, ennél többre a pelsőcl föld nem volt képes. kéntl önköltségalakulásról beszélt. Néhány éve ilyesmit is számítanak a szövetkezetben. Például az ötödik ötéves tervidőszakban 1 mázsa búzát átlagosan 80 koronáért termeltek. Azt mondták, csupán kezdetnek tartják az ötéves tervidőszak 39 mázsás búza-átlagát, nem célnak. A cél 50—60 mázsái Már az elkövetkező ötéves tervben. Elértek már 61 mázsát is (Mironovszkája fajtából), ám nem elégednek meg ennyivel. Az agronómus javaslatára és közvetlen Irányításával részletes tervet készítettek a búzatermesztés fejlesztésére. Gondolnak a talaj termőképességének fokozására is. Általánosságban termékeny a földjük, de 70 százaléka annyira lejtős, hogy minden kiadós eső után az erózió nagy károkat okoz a vetésben. Hozzáláttak hát két millió korona költséggel a talajrendezéshez. Az eredmények? Érdemes néhány szót mondani róla. Például 1970-ben a szövetkezetnek 77 darab 5 hektáros parcellája, 61 darab 10 hektáros, 39 darab 20 hektáros és mindössze 6 darab 50 hektáros parcellája volt. Ma viszont már 2 darab 100 hektáros és 17 darab 50 hektáros parcellájuk vanl A talaj tápértékének garantált fel-A jövőbeni sikerek alapjait építik Ma viszont elmondhatjuk, hogy Plešivec a rožííavai járásban utat mutat a búzatermesztés holnapjához — mai eredményeivel! A 40,60 mázsa átlagos hektárhozam gömöri viszonylatban igen szép eredménynek mondható. Milyen varázsszert használtak? Mitől „bokrosodon“ annyira a búzájuk, hogy egy hektáron immár annyit képesek termelni, amennyit valaha három hektár sem adott? Hiábavalóság lenne akármilyen varászszerek után kutatni, nem volt ilyesmi. Másmilyenek ellenben voltak és megtették a hatást. A különféle vegyszerek például, de nem csak ezek, hanem a nagyobb hozamra képes új fajták, az új termesztési eljárások stb. is. Ha részletesen fel akarnánk sorolni, mi minden jelzi az itteni búzatermesztés másmilyenségét, a mondanivaló kötetnyi helyet igényelne. S ez az, ami izgató: megtudni mit jelent a másmilyen? Az elismerten nagy hozamú, új szovjet búzafajtákat 1970-től kezdve Plešivepen is kipróbálták. Először kisebb, majd' egyre nagyobb területeken. Mikor látták, valami igen komoly dologról van szó, kezdtek anynyi vetőmagot tartalékolni belőle — az átlagosnál mindig nagyobb termésekből —, ami már alap lehetett az általános nekilendüléshez. Közben ellenőrizték, melyek az egyes búzafajták legjobb előveteményei, milyen a trágyaigényük, milyen az alkalmazott műtrágyák legkedvezőbb dózisa és egyúttal legoptimálisabb alkalmazási ideje. A szövetkezetben szerzett tapasztalatok bizonyítják: azonos feltételek közepette, vagyis ugyanolyan munkálattal, ugyanolyan talajon, azonos mennyiségben adagolt műtrágyák, herbicidek alkalmazásával a Mironovszkája és a Jubilejná hektáronként 6,5 mázsával többet képes adni, mint az Auróra és a Kaukaz. „A Mironovszkája és a Jubilejná a következő ötéves tervünk búzafajtája“ — mondják a közös vezetői. Farkas István, a szövetkezet elnöke a mázsánjavításáról külön Is lehetne oldalakon értekezni. A szocialista gazdálkodás méreteiben kicsinynek (1446 hektár a szántó) nevezhető határuk trágyázás! (és általában vegyszerezés!) térképét az avatatlan szem ugyancsak bonyolultnak nézheti. Itt egy öthektáros parcella a többinél kálisóból jóval többet igényel; a másik parcellára, akár rögtön mellette, nitrogénfélékből az átlagosnál kevesebb is elegendő; oda annyi foszforos, amoda komplex műtrágyából ennyi és ennyi kell... Mindegyik berajzoláson más és más szám. Tény, hogy az utóbbi 3—4 esztendő átlagában a műtrágyafélék felhasználása itt mintegy megháromszorozódott. A gazdaság átlagában hektáronként felhasznált műtrágyák értéke 1974-ben már 700 korona volt. Nem csekély termelési kiadás, de 1971-hez mérten a búza hektárhozama ma 14,10 mázsával nagyobb! Az elmúlt években a szántóföld 57 százalékán termeltek kalászost. A jövőbeni terveik? A szövetkezet vezetői elmondották, hogy a legfelsőbb pártszervek felhívására szeretnék elérni, hogy már a hatodik ötéves terv első évében gabonafélékből önellátók legyenek. Ehhez minden feltételük adott, hiszen a talajerő fokozására újabb öt millió koronát fordítanak.. 1976-ban a szántóföld 62 százalékán terem majd gabona. Nagy gondot fordítanak a fajták megválasztására. Az őszön már vetettek Iljicsovka, Száva és Zlatá Dolina fajtát is. Nagy gondot fordítottak az elövetemények megválasztására. Tudják, hogy az őszi búzafajták a pillangósok, a kukorica és a burgonya után hoznak a legtöbb termést, ezért a búza 80 százalékát az említett elövetemények után vetették. Végezetül elmondhatjuk, hogy a plešiveci szövetkezet dolgozói komolyan vették legfelsőbb párt- és kormányszerveipk felhívását és minden erejükkel azon fáradoznak, hogy a lehető legnagyobb mértékben elősegítsék a célkitűzések valóra váltását. Illés Bertalan A TAKARÉKOSSÄG A FILLÉREK MEGBECSÜLÉSÉVEL KEZDŐDIK! Eredmények és problémák a tojástermelésben A búit szövetkezet szép eredményeket ér el a tojástermelésben. A tojás eladást tervét sikeresen teljesítik: eddig csaknem 6,5 millió darabot értékesítettek. Csekes Matild négytagú szocialista brigádja nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az ■54 ezer Shaver Starcross 288 tojó eredményesen, gazdaságosan termeljen. Minden jeltétel adott ahhoz, hogy elérték a 270 darabot tojónkénti évi átlagos tojástermelést. Marosa József állattenyésztőtől tudom, hogy az erőtakarmányok ésszerű kihasználása terén is megtették a magukét. Tizenhat dekagramm abrakból termelnek egy tojástl Szép eredmény ez, hiszen a járási irányszám 19 dkg az elért valóságos mutató pedig 22 dkg. Ha másutt is úgy termelnének, mint Búóon, akkor nem lenne baj a célkitűzések valóra váltásával, hiszen e gazdaságban előreláthatólag 50 vagon erőtakarmányt takarítanak meg az év folyamán a főbb hasznosság és az ésszerűbb gazdálkodás következtében. A közös vezetői másról is beszámoltak. Mondjuk ki kereken, panaszkodtak. Mire? A harmadik negyedévben 453 ezer tojás ment kárba a gazdaságban! Mindez csupán azért, mert az újonnan beállított jércék kisebb tojásokat tojtak a kelleténél. A 46 grammnál könnyebb tojás senkinek sem kellett. Pedig az egyébként elért 87 filléres átlagos értékesítési árnál jóval olcsóbban — akár 20—30 fillérért — is eladta volna a szövetkezet. De nem vitték. Azután jöttek a melegek és... Lehet, van elég tojás az országban, de annyi talán mégsincs hogy csaknem félmillió darabot egyszerűen eldobjunk. S másutt is cserélik időnként a tojóállományt! Gondolom, a sütőiparnak nem okozott volna nagyobb gondot, hogy kisebbek a felhasznált tojások; nem beszélve arról, hogy olcsóbbak is lettek volna. Azonkívül szárítani is lehet a tojást, felhasználható — gondolom — takarmánykeverékek készítésénél stb, Azt a fél millió tojást is kitermelték valamiből, tehát jobban meg kellett volna gondolni, mi legyen a sorsa! Vagy a kis hal, az nem hal?, —dek—
