Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-11-01 / 44. szám
1879. november í. SZABAD FÖLDMŰVES ттяШт-9 Gazdaságosabban termeljünk! J Ä N JANOVI C, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének felszólalása az SZLKP KB 1975. októberi ülésének vitájában Tudatosítjuk, hogy a mezőgazdasági sikereket a kapitalizmus nemzetközi válságának idején értük el, amikor a nyugat-európai mezőgazdaság megoldhatatlan problémák elé került, inflációs és értékesítési nehézségekkel küzd a Közös Piac keretében, az egyes állammonopolfsta csoportosulások között könyörtelen konkurren ciaharc folyik és egyes farmerek helyzete kilátástalanná vált. Polgártársaink ebből a szemszögből értékelik a mezőgazdaság szocialista átépítését, pártunk parasztpolitikájának értékes eredményeit. A mezőgazdaság fejlődésében a termelés gyorsabb ütemben növekedik, mint a Közös Piac országokban, sőt egyes szakaszokon a legmagasabb műszaki és gazdasági színvonalat, a hagyományosan fejlett mezőgazdaságú országok termelési intenzitását is elértük. A gabonane miiek termelésében elértük az olyan országok termeié sét, mint a Német Szövetségi Köztársaság és Franciaország. A nyugat-szlovákiai kerület a tenger menti országokkal azonos eredményeket ér el, mint Dánia és Hollandia, amely országok elegendő csapadékot kapnak és lényegében jobb a termőtalajok. A második legfontosabb termékből, a húsból a fogyasztást saját termelésünkből biztosítjuk, és világviszonylatban nagyon tisztes helyen állunk. Azok az országok, amelyek előttünk állnak, mint pl. Argentína. Amerika és uj-Zéland, az összehasonlítás szempontjából nem tipikusak, és a nagy húsfogyasztásó európai országok közül több takarmány-behozatalra szorul. Vannak azonban olyan ágazatok, elsősorban a növénytermesztésben. amint azt janik elvtárs is megemlítette, vagy az állatok jövedelmezőségében és a racionális takarmányfogyasztásban, ahol még lemaradunk a fejlett országok mögött. Ezekre a területekre kell összpontosítani anyagi és szellemi erőnket, hogy itt is kihasználhassuk a szocialista nagyüzemi termelés előnyeit. Ami a szlovákiai mezőgazdaság fejlődését illeti, már hagyományos kritériom a cseh országrészek fejlettebb mezőgazdaságában elért színvonal, s ezért helyesen tűzték ki a kiegyenlítés feladatát. Meg kell mondanunk, hogy ez a feladat egyre igényesebb, mivel az utóbbi évtizedben a Cseh Szocialista Köztársaságban is jelentősen növekedett a fejlődés dinamikája. A kiegyenlítődés sikeresen folytatódik. Híg a 3. ötéves tervidőszakban Szlovákia részaránya az országos mezőgazdasági termelésben 30 százalék volt, a 4. ötéves tervidőszakban 31,5 százalék, és ebben az ötéves tervidőszakban már majdnem- 33 százalék. Az S. ötéves tervidőszakban Szlovákiában a mezőgazdasági termelés értéke 20 milliárd koronával növekedett, amihez az ötvenes és a hatvanas években több mint két ötéves tervidőszak volt szükséges. Míg a 3. ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági beruházások összege 14 milliárd korona volt, az 5. ötéves tervidőszakban már 22 milliárd korona. A 3. ötéves tervidőszakban 1 milliárd 700 millió korona értékű talajjavítási munkálatokat végeztek, ebben az ötéves tervidőszakban már 3 milliárd 300 millió korona értékben. A vegyipar a 3. ötéves terv folyamán egy hektárra átlag 80 kg tiszta tápanyagot adott, ebben az ötéves tervidőszakban már 194 kg-ot. Gyorsan fejlődik a takarmánykeverékek gyártása. Míg a 3. ötéves tervidőszakban 2 millió 500 ezer tonnát termeltek, az utóbi öt év alatt már 9 millió 500 tonnát. A párt mezőgazdasági programja a következő ötéves időszakban is ezekre a tényezőkre, az emberekre és szükségszerűen a termelés anyagi-műszaki alapjának további fejlesztésére támaszkodik. A CSKP KB októberi plénuma azt a feladatot tűzte ki. hogy a gabonaneműekből fokozatosan érjük el az önellátást. Az idei gyengébb búza és árpatermés után kialakult helyzet és a gabonabehozatal helyzete azonban már ma olyan, hogy az önellátás kérdésével lényegében már most, vagyis ebben a gazdasági évben foglalkozni kell. Az országosan gyengébb termés komoly kiesést okoz a szemes takarmányok mérlegében. A párt Központi Bizottságának Elnöksége és a szövetségi kormány határozatainak értelmében külön intézkedéseket teszünk a gazdasági állatállomány takarmányozásának biztosítására. Ezeknek a célja, hogy jelentős megtakarítást érjünk el az egy termelési egységre eső szemes takarmány-fogyasztásban, mozgósítsuk a forrásokat, és megszüntessük a fogyatékosságokat az állattenyésztésben. A szemes takarmányok fogyasztásának csökkentését elsősorban terimés takarmányokkal való helyettesítésükkel érjük el. Több módja van a terimés takarmányok termelése növelésének. Például a rétek és a legelők jobb trágyázásával, a mezőgazdasági szárítóberendezések fejlesztésével, a takarmányraktárak építésével, a rétek és a legelők termékenységének növelésével. A rendelkezésünkre bocsátott eszközök keretében megvalósítjuk ezeket a feladatokat. Gyakran azonban távlati feladatokról van sző, anyagi és pénzügyi szempontból nagyon igényesekről, vagy pedig különböző problémák járulnak megoldásukhoz. Ha például, több trágyát akarunk felhasználni a legelőkre és a rétekre, kevesebb jut belőle más növények szmára, így többek között a gabonaneműekre. ami természetesen negatívan nyilvánulna meg a termésen. Ezért a trágyázást és az említett további termelési tényezők fejlesztését távlatilag úgy kell megoldani, hogy ne igényeljenek nagy befektetéseket, s egyben ügyelni kell arra is. hogy a rétek és a legelők jobb hasznosítása ne vezessen a gabona termésének csőkké nőséhez. A terimés takarmányok betakarításakor és konzerválásakor sok olyan probléma merül fel, mint például a még mindig aránylag nagy betakarítási veszteségek. Nem megfelelő a raktározott és konzervált takar mányok minősége sem. Ezek a tartalékok helyenként nagyobbak, mint azt sokan gondolnák, s ezért elsősorban ezeket kell felhasználni. Ezért új módon kell megközelíteni a terimés takarmányok termelését, amint erről Baryl titkár elvtárs Prágában a Központi Bizottság ülésén is beszélt. Ez nem könnyű feladat. Üzemeink megszokták, hogy a szemes takarmányok és a terimés takarmányok előkészítése és kezelése sokkal nagyobb igényeket támaszt a gépi berendezésekkel, az élőmunkával, az iránytű és a szervező munka rugalmasságával szemben. Ezt tudatosítjuk, ezért ebben az irányban fejlesztjük a szakemberek kezdeményezését, a kutatás és a többi dolgozók kezdeményezését. jelentős tartalékaink vannak a szemes takarmányok fogyasztásának csökkentésében mindenfajta állat esetében. A minisztériumokban, a kerületekben és a járásokban már ma részletes negyedévi adataink vannak arról, hogy az egyes szövetkezetekben és gazdaságokban menynyi szemes takarmányt használnak fel 1 liter tej, 1 kg hús, a tojás stb. termelésére. Az üzemekben nagy élté rések mutatkoznak a takarmányfogyasztásban. Az álla mi és a pártirányítás minden szintjén ugyanolyan figyelemmel kell kísérni a szemes takarmányok fogyasztását, mint például a betakarítási munkákat, a felvásárlási feladatok teljesítését. Rugalmas és hatékony intézkedéseket kell tennünk a fogyatékosságok kiküszöbölésére. Ehhez ki kell alakítani a megfelelő politikai légkört. A mi tárcánknak is nagy problémái vannak az építkezési beruházások terén. A mennyiséget illetően tel jesítjük, sőt túlteljesítjük az ötéves terv feladatait, de késik az egyes fontos kapacitások üzembehelyezése. El sösorban élelmiszeripari objektumokról és gabonasilók ról van szó. A 6. ötéves tervidőszakra előirányzott beruházási eszközök összege arra ösztönöz bennünket, hogy keres sük legtakarékosabb kihasználásuk módját. Már a beruházások előkészítésének időszakában az olyan megoldásokra összpontosítjuk figyelmünket, amelyek lényegesen hozzájárulnak az objektumuk építésének meggyorsításához és a költségek csökkentéséhez. A fakonstrukciók esetében kezdeményezést várunk az Iparügyi Minisztériumtól és a žilinai Drevouniótól is. Ezenkívül a könnyű szerkezetű elemeket használjuk majd fel. Becsléseink szerint az iparilag előállított téglaanyagok kihasználása következtérben az egy állatra eső beruházási költségek 10—15 százalékkal csökkennek, s az acélkonstrukciók felhasználása következtében szintén 15 százalékkal. Több intézkedést teszünk e célkitűzések megvalósítására és arra törekszünk, hogy megegyezzünk az Építőipari Minisztériummal és az Általános Gépipari Minisztériummal. Ez feltételezi a mezőgazdasági építkezési beruházások tipizálásának gyorsabb érvényesítését. Pártunk a lakosság élelmezésében mindig nemcsak a kiskereskedelmi árakban, hanem az elosztás anyagi feltételeiben is szociális szempontokat érvényesít. Menynyiségileg a piac jól ellátott, az élelmiszerek aránylag olcsók és lényegében a lakosság valamennyi rétege számára egyformán hozzáférhetők. Véleményünk szerint nem szabad szem elöl téveszteni a szociális szempontokat az élelmezési politika minőségének új tartalmánál, amikor egyre nagyobb figyelmet szentelünk a fogyasztás minőségi struktúrájának. Üj üzemek építése, új korszerű gépek és progresszív technológiák kialakítják a feltételeket e feladatok megoldásához. Természetes ez önmagában nem elegendő. Az élelmiszerválasbték inovációs programjai és az egész ágazatok fejlődése számít a már létező alapok és berendezések racionálisabb kihasználására. Az élelmiszeripar a termelési programok megvalósításakor több problémával találkozik. Többek között kevés a megfelelő csomagolóanyag, például a tej és a tejtermékek, a fagyasztott élelmiszerek, félkész ételek és mások csomagolásához, kevés a hazai gyártmányú és a KGST keretében gyártott gép és berendezés. A választék gyorsabb kibővítése és inovációja érdekében a csomagolóanyagok gyártóinak, elsősorban a technikai és a papíripari üzemeknek termelési feladataik meghatározásakor figyelembe kell venniök az élelmiszeripar szükségleteit. Komoly fogyatékosságok mutatkoznak a zöldség- és a gyümölcse Hálásban — elsősorban azokon a területeken, ahol nem termelnek gyümölcsöt és zöldséget — még a nyári hónapokban is. Ezért felül kell bírálni a zöldséges a gyümölcsfelvásárlás rendszerét, az elosztást, és a fogyasztási központokat közvetlenül kell ellátni. Ezzel a problémával kapcsolatban a jóváhagyott távlati koncepció alapján a zöldségfélék feldolgozásának kérdéseit többek között az üzemek egyesülésének útján oldjuk meg. Az utóbbi időben szinte divattá vált, hogy a földünkről beszéljünk, arról, hogy területe mennyivel csökkent, és szemünk fényeként kell védenünk. A földdel kapcsolatos problémák nem újak. de bizonyára azért beszélünk róluk, oly lelkesen, mert a föld már nincs magántulajdonban, hanem szocialista társadalmunk gazdaságának alapját képezi. Üj szocialista viszony alakult ki a föld iránt, s az új törvényes rendeletek megvalósításán kívül valamennyiünk tudatába el kellene jutnia ennek a viszonynak, konkrét tettekben kellene megnyilvánulnia, a mezőgazdaságban és más szakaszokon is, úgy, hogy a talaj termékenységének növelése országos ügy legyen. További beruházásokra kerül sor. Több százezer hektárnyi kevésbé termékeny területünk van, amelyet talajjavítási munkálatokkal termékenyebbé tehetünk. Még szigorúbban védelmezzük majd a földet azokkal szemben, akik nem mezőgazdasági célokra akarják felhasználni, amint az illetékes törvény módosítása is megszabja. Legfőbb érdekünk, hogy a megművelhető földet a lehető legjobban kihasználjuk. A termelés gazdasági hatékonysága problémájának be kell hatolnia az emberek tudatába és állásfoglalásába. Szem előtt kell tartanunk, hogy a szocializálás kezdetétől elsőrendű feladat volt a termelés: figyelmen kívül hagyva a költségeket, gyakran mindenáron akartunk termelni. Ezért a termelési-technikai dolgozóknak tudatosítaniuk kell a termelési-technikai problémák megoldása gazdasági megközelítésének fontosságát. Üj módon értékeljük az egyes üzemek, járások és kerületek elért termelési eredményeit, tudományos elemzéseket végzünk, elemezzük az összehasonlítható feltételek között elért eltérő eredmények okait, az üzemen belüli irányítás és szervezés eredményeit. A szervezés és a kalkuláció terén is fokozatosan olyan változásokat hajtunk végre, hogy nagyobb mértékben érvényesíthessük az üzemen belüli önálló elszámolás rendszerét. Befejezésül, elvtársak, biztosítani akarom önöket, hogy a minisztériumunkban dolgozó kommunisták mindent megtesznek azért, hogy a lehető legrövidebb időn belül következetesen lebontsák a CSKP KB és az SZLKP KB októberi ülése által kitűzött feladatokat. A leleszi szövetkezetben 330 hektárról takarítják be a kukoricát. Az idén 80 mázsás átlagos hektárhozamot várnak. (A szerző felvétele) Vetik a búzát... Milyen ünnepélyesen cseng fülünkben a mondat! Hallatára felsejlik képzeletünkben évezredes homályos távlatából az első magvető ember. Mintha látnánk lassú, kimért lépteit, ütemesen lendülő karját, amint szórja a termőföldbe a magot. Amint szétnyíló ujjaival mintha minden surranva elröppenő búzaszemet megsimogatna. Ez az ünnepélyes aktus évszázadok, évezredek óta évről évre szüntelenül Ismétlődik, megteremtve a legfőbb jót: az ember mindennapi kenyerét... Bár napjainkban a kézzel vetőt felváltotta az ember munkáját segítő, könnyítő gép, azért mégis ott érezzük őket a földeken dübörgő traktorok mögött. A trebišovl (terebesi) járásban az idén nagyon korán, már szeptember 10-én elindultak a vetőgépek, hogy reggeltől estig róják a határt, vetve a búzát, míg földbe kerül a mag mind a huszonhétezer hektáron. Elsőként belesen (Lelesz], Oborinban (Abara), M. Horešen (Kisgéres) és Streda nad Bodrogomon (Bodrogszerdahely), de a következő napokban már a járás valamennyi gazdaságában nekigyürkőztek e halaszthatatlan fontos munkának. A járásban gazdaságonként létrehozták az őszi vetést kampány irányító bizottságait. Elmondhatjuk, hogy a járásban az idén példamutatóan szervezték meg az őszi vetést. A lelesi szövetkezet határát járva elbeszélgettünk az őszi vetési munkálatokat irányító bizottság tagjaival. Amint az üzemi pártszervezet elnöke, Kázsmér Gyula hangsúlyozta, az idén minden szükséges intézkedést megtettek, hogy az itt optimálisnak számító szeptember 10. október 25 közötti időszakban befelyezzék az ősziek vetését. — Milyen konkrét intézkedéseket tettek az őszi munkák sikeres befelyezése érdekében? — kérdezem Kolesxár Gábortól a szövetkezet főagronőmusátől. — Az aratás befejezése után részletesen kidolgoztuk a helyi sajátosságainknak legjobban megfelelő munkatervünket. Ebben pontosan meghatároztuk az egyes munkálatok elvégzésének határidejét és minőségét, valamint azt, hogy ki felel a végrehajtásukért. Gépjavítóink gondosan kijavították az összes vetőgépeket. A munkálatok megkezdése előtt traktorosainkkal részletesen ismertettük, hogy mik a feladataik, megadva a mennyiségi és minőségi mutatószámokat, ugyanakkor meghatároztuk azt az optimális periódust, amely alatt az összes munkákat kötelezően el kell végezni. — Hogyan valósítják meg a kormány által meghirdetett búza termesztési programot? — érdeklődöm Koleszár elvtárstól. — Azzal kezdem, hogy a lelesi szövetkezet az utóbbi években a járásban a leggyengébb eredményeket ért el a búzatermesztés terén. A járási pártbizottság javaslatára az idén új alapokra helyeztük a búza termesztését. Biztosítottuk a búza beilleszkedését a vetésforgóba, a kiváló vetőmagot és az alapos trágyázást. Az idén a szántóföldünk 60 százalékán termelünk búzát. A vetésterület 40 százalékán Mironovszkája, 36 százalékán Jubilejná és 24 százalékán Száva fajtát vetünk. A jóminőségű vetőmagvakat a PNZZ-től és részben a komárnoí járásból biztosítottuk. — Hogyan haladnak az ószi munkákkal? — teszem fel a kérdést Kázsmér Gyula elvtársnak, az üzemi pártszervezet elnökének. — Két hét előnnyel Indultunk a merőgazdasági termékek őszi betakarításában. Az idei esztendőben nemcsak az időjárás kedvező, de a terméskilátásaink is jók. Befejeztük a takarmánybegyűjtést, és a silózást. A szálas takarmányok mellett 15 400 mázsa jóminőségü lucernaszenázst és 50 000 mázsa kukoricasilót biztosítottunk a téli időszakra. A 70 hektár cukorrépát idejében kiszedtük és a feldolgozásra elszállítottuk. Jelenleg a 330 hektár szemes kukorica betakarítása folyik. A kukorica begyűjtését négy kombájn végzi. Elmondhatom, hogy az idén szervezettebben és gyorsabban megy a munka, mint az elmúlt években történt. Hiszen 830 hektár búzát idejében elvetettük. A tervek szerint még 125 hektár búzát kell vetnünk, ha az időjárás továbbra is kedvez, akkor 10 nap alatt végzünk az összes őszi vetési és betakarítási munkálatokkal. — Az őszi betakarításban nagy szükség van a társadalmi összefogásra, a mezőgazdasági és ipari üzemek együttműködésére. Mindez hogyan nyilvánul meg a szövetkezetükben? — érdeklődöm az üzemi pártszervezet elnökétől. — Egyes kivételes esetekben az összefogás és az együttműködés elég jónak mondható. Nagylétszámú erőgépekkel rendelkezünk, 49 traktorunk van, amelyek elég gyakran meghibásodnak, naponta öt traktorunk áll le, amelyeken kisebb nagyobb javításokat kell elvégezni. Sajnos, ezekhez az alkatrészek beszerzése nem • mindenkor sikerül. Kritikusan kell szól- ' nőm a pezinoki traktorállomás munkájáról, mert a ZT—300 traktorainkon a generáljavítást hanyagul végezték el. Jelenleg két traktort küldtünk vissza, mert néhányórás üzemeltetés után újból meghibásodott. Nagyon jói a kapcsolatunk a . Kapušany Agrochémiai központtal. A talaj meszezését és a műtrágyák szétszórását időben és jómínőségben végzi. Ugyancsak nagy segítséget kapunk a V. Kapušany traktorállomástól, amelynek' dolgozói a vegyszeres gyomirtást az igényeinknek megfelelően végzi el. A lelesi szövetkezet határát járvá a zöldelő búzatáblák arról tanúskodnak, hogy a szövetkezet dolgozói az őszi munkálatokat valóban gondosan, szervezetten, agrotechnikai határidőben végezték el. Illés Bertalan 4 Időben földbe került a mag