Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-25 / 43. szám
л tetanusz igen veszélyes ” betegség, az embernek nemcsak az egészségét, hanem az életét is veszélyezteti. Tér mészetesen, az állatok számára is veszélyes. A kutyáknál elég gyakori a tetanusz, más szóval a merevgörcs vagy szarvas görcs. A betegséget a (öldben — főleg az ist a Hét rügy ázó Itban — élfi és az állat szervezetébe kerülő tetanusz bacilus okozza, A kutyák általában a gazdasági épületek vagy trágyadombok környékén, az istállétrágyázott földeken, réteken és legelőkön fertőződnek. A bacilus a vá gott, tépett vagy szúrt sebeken keresztül jnt az állat szerve zetébe, de nem ritkaság a köly kezéskori fertőzés sem. A pálcikaszerő Clostridium tntani mikrébák«a szervezetben azonnal szaporodni kezdenek és termelik a tetanuszos fertő zés tüneteit kiváltó tetanoto g AIIOTICtglfofeY» lau ácsa ďô xint. Anaerob bacilusrol van szó, tehát első sorban olyan he lyekeu kerül sor a szaporodására, ahol heg keletkezik a nyílt seben, s ahova ennek következtében nem juthat kellő mennyiségű oxigén. Éppen ezért van nagy jelentősége a sebek azonnali tisztogatásának (pl. hidrogénperoxiddal stb.). A te tanotoxin méreg, mely elsősorban az izmok működését szabályozó idegekre gyakorol káros hatást. Hatására az izmok görcsbe rándulnak, megfeszül nek és a szó szoros értelmében megmerevednek. Ha az emész töszervek izninzatát éri a tá-Röviden a kutyák merevgörcséről madás, akkor az állat —\ akár csak az ember — nem képes táplálékot felvenni. Ha viszont a mellkasizmokat és a halán tékizmokat bénítja meg a kór, akkor a beteg élőlény megfullad. A klinikai tünetek többnyire csak pár napos lappangás után észlelhetők. A lappangási idő lehet egy két nap, de egy hét is. Sőt a kutyáknál előfordul, hogy a betegség csupán a fej izmokat bénítja meg — ezt ne vezzük lokális, vagy helyi hatású tetanusznak. A homlnkizmuk görcsös összehúzódása követ kéziében természetellenesen bátraházúdnak a fülek és néha az állat szeme is kidülled. Ha a bénító hatás kiterjed a rágó izmokra is, a kutya nem tudja kinyitni a száját, sőt erővel sem lehet szétfeszíteni az álkapcsát. Természetesen,' táplálékot sem tud felvenni, hacsak úgy nem mint a ló. hogy belenyomja a pofáját a híg eledelbe és fel szürcsöli azt. Ez is veszélyes, mert a garat bénulása esetén a tüdőbe kerülhet a felszürcsölt folyadék, s ez tovább súlyosbítaná a beteg állat helyzetét. A kutya, mint minden más tetanuszban szenvedő élőlény, igen érzékeny a zavaró körül ményekre (mozgás, szállítás közbeni rázkódás, mindenféle hangok, zörejek stb.), amelyek ///' fokozzák az idegfeszültséget és az izmok merevedését. Az egész szervezet fertőződésekor megmerevednek a vég tagok is. A kutya jellegzetes terpeszállást vesz fel (egysze rűen mondva úgy áll, mint a fűrészbak) s amikor a mellkas légzést segítő izmai is megmerevednek, hirtelen eláll a léleg zet és bekövetkezik a fulladás. A veszettségtől és más beteg ségektől eltérően itt az ntolső percig megmarad a tudat. A betegség különféle lefolyó só lehet, de ha nem kezeljük időben az állatot, aligha kerüli el a pusztulást. Ezért rendsze résén vizsgáljuk meg ebünket, nincs e rajta valamilyen tépett, vágott, szúrt seb vagy horzso lás, és akkor is kezeljük a se bet, ha eléri és maga nyalogat ja sebét a kutyánk. A tetanusz ban szenvedő ember és állat egyaránt gyógyítható, de leg jobb — főleg nagyobb sebesü lés, komplikált kölykezés vagy operáció után — védőoltásban részesíteni a beteget, nehogy késő legyen a közbelépés. S még egy kérdés, amire vá laszt kell adui: átvihető e köz vétlenül emberről emberre, ál latról emberre vagy fordítva a nevezett betegség? Már tudjuk, hogy a mikrobáknak nyitott sebbe és nxigénmentes vagy legalább is oxigénben szegény környezetbe kell kerülniük, hogy fertőzést idézhessenek elő. Ehhez tudni kell, hogy a beteg ember vagy állat a hagyomá nyos módon (bélsár, vizelet, nyál) nem választja ki szervézetébol ezeket a mikrobákat, tehát elméletileg nem kerülhet sor a közvetlen fertőzésre. Persze azért az elővigyázatosság sohasem árt, főleg ha nyitott sebünk van! (A ,,Pes pfítel Clovňka“ nyomán) i i A tatabányai „Delta“ Ipari szövetkezet a gödöllői Kisóllattenyéztési, valamint a Gépkísérleti Kutatóintézettel együttműködve, olyan Jó minőségű baromftitatókat, önetetőket, tojóketreceket gyárt, amelyek iránt több szocialista országban igen nagy az érdeklődés. Hazánkba többezer csibeitatót hozunk be. Térj ék i István, a szövetkezet kereskedelmi osztályának vezetője, a Ceské Budéjovice-i „Éltető Föld“ kiállításon került fényképezőgépünk lencséje elé. Bal kezében naposcsibe-itatőt tart, amely 75— 90 állatnak biztosítja rendszeresen a vizet. Középen látható a súlyszelepes baromftitató, amely percenként 1,2 liter vizet biztosít, nagyobb csibék számára. A balodalon lévő pisztolyszelepes önitatő 8—22 hetes korig 50—70, 22 hetes kortól pedig 45—50 baromfinak biztosít elegendő vizet. A két utóbbi itató szelep berendezése kitűnően működik. Előnye, hogy felfüggesztve nem dönthetik fel az állatok, A vízvezetéken folyó víz nyomóerejét csökkenteni kell, mert a möanyagcsövek nem bírják el a nyomást. Balia felv. Ceské Budéjovicében láttuk i eyeies-L ü d üi „Mimika“ jeligére Pezinokba üzenjük: A Szlovákiai Kisállattenyészlők Sző vétségé — mint az elnevezésből is kitűnik — az apróállatok tenyésztő sével foglalkozók érdekvédelmi szövetsége. Kivétel nélkül mindenki tag ja lehet e szövetségnek, aki teljesíti az alapszabályzatban feltüntetett követelményeket, vagyis fajtatiszta baromfit, nyulakat, nercet, nutriát, juhokat, egzotikus madarakat vagy egyéb apróállatokat tart. A sertés nem tartozik az apróállatok közé, tehát ha sertéshizlalással akar foglalkozni, semmi esetre sem kérheti felvételét a szövetség alapszervezetébe. Faluhelyen még ma is sokan tartanak egy két hízósertést — persze nem tízet, ahogy Ön tervezi —, de a saját költségükön és nem állami támogatással. Ha be kíván kapcsolódni a kisállattenyésztők szervezeti tevékenységébe, tartson nyulakat, baromfit vagy mondjuk juhokat, kecskéket. Ä tojás és a gyapjú jól értékesíthető, a tenyészállatok iránt is van kereslet, a vágőnyulakat pedig a nitrai Branko Vásárolja lek, . -bor-CKert eszel ©Kisállattenyésztés ) Topoľníkyban ismét gazdagon teremtek a gyümölcsfák. Foto: —dek—< *Э°ко1 Gyula bácsi, a zatini " szövetkezet alapító tagjainak egyike, a nyáron töltötte be 85. életévét. Ennek ellenére még ma is tevékenyen kiveszt részét a'munkából. Évek óta irányítja a kertészet tevékenységét, azonkívül az üzemi pártszervezet elnöki tisztségét is becsülettel ellátja. A közösben ügy mondják, az 6 nevéhez fűződik a szövetkezet zöldségtermesztésének forradalmasítása. Évente felfektet egy minden tudó jegyzetfüzetet, amibe min den fontosabb adatot feljegyez, így azután évről-évre könnyebb a munkája, hiszen a többéves tapasztalat és összehasonlítás sokat segít a problémák meg oldásában. Most is a jegyzetfüzetében lapozgat, úgy sorolja a válaszokat. — Régóta kertészkedünk, de az eredmények valahogy nem és nem akartak javulni. Két évvel ezelőtt ellátogattunk a nyugat-szlovákiai kerület néhány szövetkezetébe, s megnéztük a kertészeteket. Azután nekiláttunk és megvalósítottuk a fólia alatti palántanevelést. Az Idén már tíz hektár szabadföldi kertészet számára termeltünk fólia alatt palántát. Slkerült-e? Még a kiskertészkedőknek, sőt néhány szomszédos szövetkezetnek is adtunk el palántát! A trebišovi járásban még ma is sokan hangoztatják, nem érdemes zöldségtermesztéssel foglalkozni, mert későn érik be a termés, akkor meg már olcsó a zöldség, tehát nem kifizetődő a termelés. Az üzemek vezetői — sőt sok esetben a tagjai is — többnyire felesleges rossznak, „ötödik keréknek“ tartják a kertészetet, így nem csoda, ha kudarcba fullad a kezdeményezés. — A zöldségtermesztésre egyszerűen nem lehet ráfizetni, ha az ember szívvel, lélekkel teszi, amit kell. Van úgy, hogy a koraiak, amelyektől általában sokat várunk, nem sikerülnek. Előfordul, hogy a korai saláta, a retek, á zöldhagyma megkésik és nem kell a piacon. Ilyenkor nem a kéztördelést, a sóhajtozást kell választani, hanem azonnal elültetni a másodnövényt. Az még segíthet, a sopánkodás nem! Vagy sok káposztánk termett és nem kell a kutyának se? Savanyítsuk le, vagy etessük fel a gazdasági állatokkal. Zatínban tehát minden eddigi kudarcot a helytelen palántanevelés rovására írtak. A tények bizonyítják, hogy igazuk volt, mert azóta fellendült a zöldségtermesztésük, amióta megvalósították a fólia alatti palántanevelést. Az első éven három hétlel korábban „szüreteltek“, mint a hagyományos palántanevelés idején. Tavaly már 551 ezer korona bevételt értek el hektáronként. — Az idén már augusztus végén csaknem 90 százalékra teljesítettük a zöldségkertészet bevételi tervét. Korai uborkából például 100 ezer korona volt a hektáronkénti bevétel. Karalábéból szintén. Egy hektárra 150 ezer palántát ültettünk ki, s ebből ezer fej karalábét egy koronás átlagáron értékesítettünk. Jól jövedelmezett a korai paradicsom Is —• kilójáért hat koronát kaptunk. A 2,4 hektáron termelt paprika a jelek szerint mintegy 750 mázsa hozamot ad. S még hátra vannak a másodnövények — például a téli káposzta és a cékla. A szövetkezetben további lépéseket tesznek a zöldségtermesztés korszerűsítése, eredményesebbé tétele érdekében. Megoldották az öntözés kérdését, gépesítették a palántázást. Most a vegyszeres növényvédelem problémáit szeretnék megoldani. E téren még nem rendelkeznek tapasztalatokkal, — ezért a szakirodalom mellett figyelemmel kísérik a szaksajtót is, hogy mások tapasztalataiból okulva láthassanak hozzá a tervek megvalósításához. Foltosnak tartják a termelés összpontosítását és szakosítását, mert már rájöttek, eredményesen és könnyen — tehát minimális kézi munkaráfordítás nélkül — csak nagyban lehet zöldséget termelni. Vagyis gépekkel, ehhez azonban a két-három hektáros parcellák nem elegendőek, mert nem biztosítják a korszerű és drága gépek gazdaságos kihasználását. Zatinban legalább tíz hektáron szeretnének termeszteni egyegy zöldségfélét. Az öntözést árasztásos módszerrel tervezik megoldani. Meggyőződésük, hogy korszerű módszerekkel és a helyi adottságokat maximálisan kihasználva, az elkövetkező ötéves tervidőszakban megduplázhatják a mostani hektáronkénti átlagtermelést, illetve jövedelmet. Illés Bertalan
