Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-25 / 43. szám

1975. október 25. SZABAD FÖLDMŰVES Kulcsfontosságú feladat: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbfejlesztése (Folytatás az í. oldalról.) szs* anyagi, lntenzlfíkáclós tényező kihasználásához, a tudományos-tech­nikai haladáshoz és természeti felté­telek leküzdéséhez. A MEZŐGAZDASÁG ÉS AZ ÉLELMISZERIPAR ALAPVETŐ POLITIKAI GAZDASÁGI IRÁNYVONALA A B. ÖTÉVES TERVIDŐSZAKBAN Feladatunk, hogy Szlovákiában job­ban kihasználjuk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelőképességét az országos szükségletek fedezésére, elsősorban azokból a termékekből; amelyek számára kedvezőek a felté­telek az SZSZK-ban. Ezekből az alapvető célkitűzések­ből indulnak ki a 6. ötéves terv Irány­vonala kidolgozásának feladatai. Az irányvonalak feltételezése szerint a bruttó mezőgazdasági termelés Szlo­vákiában 18,4 százalékkal, az élelmi szeripari termelés 25,9 százalékkal növekszik. A mezőgazdaság legfőbb feladata a növénytermesztés fejlesztése. A 6. öt­éves tervidőszak folyamán ez lesz a legfontosabb, hogy mintegy egynegye­dével növeljük a gabonafélék terme­lését. Szlovákia a gabonanemüek ter­melésének fokozásához a hektárhoza­mok növelésével járul hozzá, első­sorban a kelet-szlovákiai és a közép­szlovákiai kerületben, valamint a ku­korica vetésterületének kibővítésével az erre alkalmas területeken, főleg a nyugat-szlovákiai kerületben. A me­zőgazdaság irányító szerveinek, a ku­tató dolgozóknak, az agronómusok­­nak és a gépesítőknek az a feladata, hogy megteremtsék a szervezési és az anyagi-technikai feltételeket ahhoz, hogy kukoricából 53 mázsás legyen a minimális hektárhozam, s ezáltal 1980-lg több mint egvharmadával nö­veljük a kukoricatermelést. A kukori­catermesztésnek minőségileg ugyan­olyan technikai és technológiai szín­vonalra kell kerülni, mint amilyet már a gabonánál elértünk, elsősorban a termés betakarításában és feldol­gozásában. Ehhez meg kell teremteni az anyagi, a gazdasági és a szerve­zési feltételeket, s ki kell használni a külföldi tapasztalatokat is. Ax önellátás elérésére kifejtett tö­rekvésünk másik, döntő tényezője a gabonaalappal való jó gazdálkodás. Az állattenyésztésben nálunk a fej­lett országokhoz viszonyítva arányta­lanul nagy a szemes takarmányok fo­gyasztása, nem egy esetben szinte a pazarlással határos. Erről tanúskod­nak a szemesek fogyasztásában az egyes üzemek és a járások között mutatkozó nagy eltérések. Minden üzemben az efsz-elnftkök, az állami gazdaságok igazgatóinak személyes felelősségével következete­sen meg kell valósítani a szemes ta­karmányok fogyasztása csökkentésé­nek programját, beleszámítva azt is, hogy a szemes takarmányokat a szarvasmarha-tenyésztésben szálas ta­karmányokkal kell helyettesíteni. A központi takarmányalap elosztását, a takarmánykeverékek gyártását és el­osztását következetesen kell irányi - -tani, szoros összefüggésben a terve­zett állattenyésztéssel. Ezért a kerü­leti és a járási mezőgazdasági igazga­tóságok, valamint a mezőgazdasági felvásárló üzemek igazgatói felelősek. Az önellátási program elválasztha tatlan része a takarmányfehérjék tér mesztésének fokozása, és racionáli­sabb kihasználása, mivel a kapitalista országokból való behozatal növekedé­se sok devizaeszközt igényel, és bi­zonytalanságot okoz az állattenyész­tés tervszerű fejlődésében. Elsősorban a takarmányhüvelyesek termesztését kell növelni ügy, hogy 1980-ban körül­belül az 1975-re tervezett mennyiség kétszeresét vásárolhassuk fel. A hü­velyesek termesztésének lényeges nö­velésére elsősorban a közép-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerületben szá­mítunk. Szlovákiában a mezőgazdasági te­rület több mint egyharmadát legelők és rétek képezik. A különböző felhí­vások és programok ellenére a hek­tárhozamok továbbra is alacsonyak. ' Ezért konkrét politikai szervező mun­kával-el kell érpünk, hogy a mező­­gazdasági üzemek, de gyakran az üze­mek feletti szervek vezetői is tudato­sítsák a szálas takarmányok termesz­tésének jelentőségét, és megteremt­sék ehhez a szükséges anyagi felté­teleket. A 6. ötéves tervidőszakban, legalább egynegyedével kell növelni a rétek és a legelők hektárhozamát. Szlovákiában minden arra alkalmas területen növelni kell a silókukorica termesztését. A 6. ötéves tervidőszak­ban egy hektárról átlag 100 mázsa szárazanyagot tartalmazó silókukori­cát kell betakarítani, vagyis a felével többet, mint az elmúlt években. Azzal a feladattal összefüggésben, hogy növelnünk kell a cukor kivite­lét, a mezőgazdasági és a cukoripart dolgozóknak fokozott igyekezetei kell kifejteniük a cukorrépa hektárhoza­mának szilárdítására, valamint a cu­korrépa cukortartalmának növelésére. Ax ésszerű táplálkozás szükségle­teinek szempontjából egyre jelentő­sebb a gyümölcs- és a zöldségtermesz­tés, amihez Szlovákiában különösen Jó feltételeink vannak. Termelésünk ezeken a területeken még mindig ala­csony színvonalú. Ez megnyilvánul a lakosság gyümölcs- és zöldségellátá­­sának egyenlőtlenségében, valamint az üzletekben kínált áru silány minő­ségével. A növénytermesztés további lnten­­zifikálásának jelentős útja a nagy hozamú vetőmagvak kihasználása. A nemesítéssel foglalkozó szervezetek­nek állandóan javítaniuk kell tevé­kenységüket, ‘ s el kell mélyíteniük együttműködésüket a, KGST-tagorszá­­gokkal, elsősorban a Szovjetunióval. A 8. ötéves terv előkészítése folya­mán súlyos problémák merülnek fel az öntözőberendezések feltételezett építési ütemének biztosításában. Az öntözőberendezések nagyságát első­sorban a kohászati anyagok, valamint a szivattyú- és az öntözőberendezések szállításának lehetőségei szabják meg. Minden esetben azonban helyes lesz, ha meggyorsítjuk a nedves földterü­letek lecsapolását, ami anyagilag ke­vésbé igényes, és aránylag rövid idő alatt eredménnyel jár. E program keretében meg kell gyorsítani a talajjavítást munkákat a kelet-szlovákiai síkságon. A 6. ötéves tervidőszakban több figyelmet szente­lünk a talajjavítási mupkáknak az Ipoly, a Sajó mentén, valamint a Zá­horie területén. Az öntözőberendezé­sek építése a délnyugat-szlovákiai Járásokra összpontosul. A lakosság táplálkozásának minő­ségi javítása, vagyis az állati eredetű fehérjefogyasztás növelése a további időszakban is fokozott igényeket tá­maszt az állattenyésztési termelés nö­velésével. struktúrájának megváltoz­tatásával és minőségének Javításával szemben. Az állattenyésztésben továbbra Is döntő helyzete van a szarvasmarha tenyésztésnek. Szlovákiában a szar­­varmarha-állomány viszonylag nagy növelését kell elérnünk különösen a tehénállomány növelését a szocialista szektorban, mivel ezek az állományok gyorsan csökkennek az egyéni tenyé­szetekben. A szocialista vállalatokban a tehénállományokat több mint 15 százalékkal kell növelni. Hogy a szemes termények terén el­érjük az önellátást, a zootechnikat dolgozóknak el kell érniük, hogy gyorsabban csökkenjen a koncentrált takarmányok fogyasztása, hogy orszá­gos átlagban ne haladja meg a 25 dkg-ot egy liter tejre számítva és a szarvasmarha-hizlalásban a 2.1 kg ot, 1 kg súlygyarapodásra számítva. A sertéstenyésztésben meg kell akadályozni az állományok ösztönös fejlődését, és el kell érni a napi súly­­gyarapodás lényeges növelését a hiz­laldákban, a malacneveldékben, és csökkenteni kell az állatok elhullá­sát. Reális feladatnak tartjuk, hogy a hatodik ötéves tervben egy anya­sertéstől 19 malacot neveljünk fel és elérjük a napi 58 dkg-os súlygyarapo­dást. Az ésszerű táplálkozás követelmé­nyeivel összhangban gyorsan növek­szik a tojás- és a baromfihús-terme­lés, főként a liba- és a pulykatenyész­tés, s ugyanakkor a termelési egy­ségre eső szemes takarmány fogyasz­tásának csökkentésére fokozott erő­feszítést teszünk. Teljes mértékben ki kell használni az édesvízi halfajták lermelése növekedésének lehetőségeit is. Az állattenyésztési termelésben ki­tűzött céljaink sikeres teljesítése a munkakörnyezet állandó Javítását igényli.-Ä nagytenyésztésben rendkí­vül fontossá válik a következetes ál­latorvosi gondoskodás. A mezőgazdasági árutermelés és az élelmiszerfogyasztás gyors növekedése következtében igen sürgetővé válik az élelmiszeripar további fejlesztése. Te­vékenységének eredményei alapján értékeli a fogyasztó az egész mező­­gazdasági és élelmezési ágazat mun­káját. A jövőben az élelmiszer-termelés és az árutermelés növelése mellett el kell érni a termékek minőségének ja­vulását, és a választék bővítését. A táplálkozás további ésszerűsítése meg­kívánja az állati eredetű élelmiszerek, főként a tej és tejtermékek, a ba­romfi, a tojás, a hús, valamint a gyü­mölcs és a zöldségfélék termesztésé­nek és szállításának fejlesztését is. A lakosság élelmezési színvonalá­nak emelése в választék felújítása mellett ez élelmiszerek mlnűségétűl függ. Az élelmiszeripar felelős dolgo­zóitól megkívánjuk, hogy szigorúan megtartsák és a kívánatos Irányban tovább, szilárdítsák az élelmiszeripari termékek minőségének kritériumait, növeljék a vállalaton belüli minőségi ellenőrzés színvonalát, és biztosítsák az élelmiszerek fokozottabb tápérté­két és tartősságát. A választék felújításának meggyor­sítása érdekében jobban kell együtt­működni CSSZK élelmiszeripari ága­zataival, és nagyobb mértékben kell élni a lícencek megvásárlásának és a devizamegtérítésű Hitelek lehetőségei­vel. A fogyasztói kereslet kielégítése megkívánja, hogy az állami és a szö­vetkezeti kereskedelem felelős dolgo­zói intenzívebben fejlesszék a keres­kedelmi hálózatot, javítsák a raktá­rozási feltételeket, beleértve az üzle­tek hűtő- és fagyasztőberendesések­­kel_való ellátását az élelmiszerek mi­nőségének megőrzése érdekében. Ezen a téren az eddigieknél aktívabb sze­repet kell játszanlok a nemzeti bi­zottságoknak is. A mezőgazdaság műszaki és szer­vezeti fejlődésének jelenlegi szaka­szában jelentős helyet foglalnak el a mezőgazdaságnak nyújtott szolgálta tások. A mezőgazdasági szolgáltatások távlatilag a tevékenység egyre újabb és sokrétűbb szakaszaira terjednek majd ki. Célszerűnek mutatkozik, hogy a kemízálás, a takarmányok szá­rítása és préselése, a burgonya, a szöldség és a gyümölcs betakarítás utáni kezelése és raktározása terén, valamint a mezőgazdasági építkezés szakaszán Is a szolgáltatásokat közös vállalatok, vagy kooperációs társulá­sok nyújtsák. A többi szolgáltatást célszerűbben kell biztosítani szakosított állami szervezetek, gép- és traktorállomások, mezőgazdasági gépjavító üzemek út­ján, a Slovosivo vetőmagtermesztő szervezet, a törzsáílattenyésztő válla­latok, az állami állatorvosi igazgatás, az ellenőrző és felügyelő szervezetek, a mezőgazdasági irányítás raclonáll­­záciős vállalata és más szoigáltatási szervezetek útján. A szolgáltatások rendszerében fon­tos helye van a mezőgazdasági ellátó és felvásárló szervezeteknek, amelyek viszonylag nagyarányú tevékenységet folytatnak. Szükséges azonban, hogy nagyobb gondot fordítsanak a szol­gáltatások minőségére is, különösen a gabona kezelésére és a takarmány­­keverékek termelésére. A MEZÖGAZDASÄGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KOMPLEXUM ANYAGI MŰSZAKI AI.APJÄNAK FEJLESZTÉSE 1980-lg a mezőgazdasági terület hektárjára számítva 262 kg tiszta ha­tóanyagot tartalmazó ipari trágyát tervezzünk. Ez a jelenlegi színvonal­hoz vizsonvítva csaknem negyedrész­nyi növekedést jelent. A növényter­mesztés 1980-ra tervezett színvonala a tápanyagok felhasználásának jelen­legi paraméterei mellett több trágyát igényel. A .mezőgazdasági vegyszerek szaka­szán növelni kell az új, hatékony sze­rek fejlesztését, maradéktalanabbul ki kell használni a szocialista gazda­sági integráció lehetőségeit a terme­lés fejlesztésére és a mezőgazdaság jobb ellátására. A növényi termelés kemizálásának további fejlesztése és hatékonyságá­nak növelése folyamán jelentős sze­rep hárul az agrokémiai vállalatokra. Beruházási szempontból igényes fel­adat és hosszabb időszakot igényel a raktárak felépítése és az agrokémiai központok műszaki felszerelése. A műszaki fejlődés jelenlegi szaka szét a mezőgazdaságban a komplex gépesítés fejlődése jellemzi. A mező­­gazdaságban a gépesítés kérdéseit a mezőgazdasági gépek országos rend­szerének meghatározásával oldjuk meg a hatodik ötéves tervre vonatko­zóan. Szlovákia mezőgazdasági szük­ségletei szempontjából különös súlyt helyezünk a kukorica-, a hüvelyesek-, a zöldség- és a szőlőtermesztés gépe­sítéséhez szükséges eszközök fejlesz­tésére és beszerzésére, valamint a me­zőgazdasági technikának a hegyi és hegyaljai körzetekhez való módosítá­sára. A mezőgazdasági gépalkatrészek hiányának égető és gyakran politikai szempontból is érzékeny problémája megköveteli, amint ezt a CSKP KB plénuma is hangsúlyozta —, hogy komplex megoldást érjen el az Álta­lános Gépipari Minisztérium és a kül­kereskedelem a pótalkatrészek gyár­tása, behozatala, elosztása és raktá­rozása terén. Maguk a mezőgazdasági vállalatok felelősségteljesebben gon­doskodjanak a szakszerű karbantar­tásról és a technológiai- fegyelem megtartásáról. A mezőgazdasági vállalatok nagy­arányú gépállományának ésszerű fel­­használásában jelentős feladat hárul a gtá-lc és a mezőgazdasági üzemek gépjavítóinak dolgozóira. A gépek ja­vításában, gyártásában a tevékenység bővítéséről, javításáról, a pótalkatré­szek felújításáról, valamint Naz állami műszaki politika érvényesítéséről van szó. A beruházások terén a mezőgazda­ságban és az élelmiszeriparban min­denekelőtt jobban és céltudatosabban kell felhasználni a tervezett beruhá­zási eszközöke.t. A beruházási szférában dolgozó kommunistáknak síkra kell szállniok a beruházási folyamat tervezési és irányítási színvonalának emeléséért és azért is, hogy a.beruházók, a ter­vezők és az építőszervezetek erőfeszí­tése következetesen az egyes akciók idejében a jól történő előkészítésre, a szállítások biztosítására, az építke­zés olcsóbbá tételére és meggyorsítá­sára irányuljon. A tervezés szakaszán meg kell ol­dani a tervezési kapacitások fokoza­tos összpontosítását és szakosítását. A tervező szervezeteket és a tervező­ket hatékonyabban érdekeltté kell tenni a kapacitásegységre eső költ­ségvetési kiadások csökkentésében. A MEZÖGAZDASÄGI TERMELÉS HATÉKONYSÁGÁNAK FOKOZÁSÁÉRT Amint a CSKP KB októberi plénuma ismételten hangsúlyozta, jelentősek a tartalékaink mindenekelőtt a lemara­dó és átlagon alul gazdálkodó szövet­kezetekben, az egyes járásokban. Ezen tartalékok feltárása és célszerű hasznosítása igényesebb politikai höz­­záállást követel. A mezőgazdaságban és az élelmi­szeriparban komoly feladat hárul a tudományra és kutatásra, ezen intéz­mények tudományos-kutatást ismere­teinek gyakorlati alkalmazására. Ezen a téren a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szorosabb együttműködést kell szorgalmazni, hogy lehetőségeinket jobban haszno­síthassuk. Az állami terv adta lehetőségekkel összhangban kell elkészíteni és pon­tosan rögzíteni a termelés összponto­sítása és a szakosítás fejlesztésének járási tanulmányait, s átértékelésre szorul az egyesített üzemek, vállala­tok, valamint a kooperációs társulá­sok és körzetek létesítésének prog­ramja. A hazai és külföldi tapasztalatok alapján a nagy teljesítményű gépek és gépsorok legcélszerűbb kihaszná­lását négy-hétezer hektáros mezőgaz­dasági termelőegységekben lehet megszervezni. A nagy, egyesült szövetkezetek, együttműködési társulások és állami gazdaságok közös együttműködésüket 15—30 ezer hektárig terjedő kooperá­ciós körzetek keretén belül fejtsék ki. Közös agrokémiai vállalatokról, nagy teljesítményű szárítóüzemekről és ta­­karmánypogácsázó gépsorokról, kor­szerű gépjavító központok építésé­ről, a korszerű számítási és tájékoz­tatástechnika alkalmazásáról, az ál­lattenyésztés legfejlettebb módszerei­nek alkalmazásáról van szó. Vagyis, azokban az ágazatokban, amelyek nem kötődnek közvetlenül a földhöz, bátrabban akarjuk felhasz­nálni, alkalmazni a közös mezőgazda­­sági vállalatok jól bevált formáit. Lé­nyegesen bővítjük a zöldségfélék, a gyümölcs, a burgonya nagy területe­ken való termesztését, feldolgozását a feldolgozóipar, a gyümölcs- és zöld­ségkereskedelem együttműködése a­­lapján. Az állattenyésztésben folytatjuk a tojás, a baromfi- és sertéshús terme­lésével foglalkozó közös mezőgazda­­sági vállalatok fejlesztését. Kiépítés­sel és korszerűsítéssel növeljük a te­lepek kapacitását, az új építkezést a magasfokű, legkedvezőbb összponto­­sítású üzemekre bízzuk. Az adott lehetőségekhez mérten a szarvasmarha-tenyésztés számára terv­szerűen kell törekedni olyan építke­zésekre, amelyek keretében az ipari termelési módszerek a legjobban al­kalmazhatók üzemközi alapon. Mindenütt, ahol ehhez kedvezőek a feltételek, társulásokat kell létrehoz­ni a mezőgazdasági termékek haté­konyabb feldolgozása, a mellékter­mékek, valamint a feldolgozóipari hulladékok ésszerűbb felhasználása céljából, a szállítói-átvevői kapcsola­tok leegyszerűsítése végett.; A CSKP Központi Bizottsága elbírál­ta a szövetkezetek és állami gazdasá­gok távlati fejlesztésének kérdéseit, beleértve a szocialista tulajdon két formája közeledésének irányvonalát. Főként a szövetkezetek szocialista' vállalati jellegének erősítéséről, az irányítás új elemeiről, a szövetkeze­tek munkajogi helyzetéről, földhasz­nálati kapcsolatairól lesz szó. Az állami gazdaságok továbbfej­lesztése differenciált eljárást Igényel, Figyelmünket a lemaradó vállalatok politikai és gazdasági megszilárdítá­sára kell összpontosítanunk. Főleg földalapjuk kiegészítésére és ál­landósításáról, beruházási továbbfej­lesztésükről, személyzeti alapjuk meg­erősítéséről és gazdasági problémáik megoldásáról van szó. Szükséges, hogy az állami terv, fő­ként az irányítás kerületi,, járási lánc­szemeiben hatékonyabb.eszközzé vál­jék a vállalatok és járások gazdálko­dási színvonalában levő indokolatlan különbségek leküzdése. A terven ke­resztül kell megerősíteni a központ befolyását, főként a beruházási épít­kezés előkészítésére és általános irá­nyítására, valamint a tudományos­­műszaki ismeretek gyakorlati érvé­nyesítésére is. Erélyesebben kell hozzálátni a me­zőgazdasági üzemszervezés és irányí­tás tökéletesítéséhez, főként a nagy efsz-ekben és állami gazdaságokban. AZ IRANYÍTÖ SZERVEZŐ MUNKA TÖKÉLETESÍTÉSE А/ új feladatok igényesebb köve­telményeket támasztanak az irányítás hatékonyságának növelésével szem­ben, az irányítás középső láncszemei­ben is. A járási mezőgazdasági igaz­gatóságok munkamódszerei hatékony­ságának elemzése, amellyel az SZLKP KB Elnökségé és az SZSZK kormánya ez év májusában foglalkozott, meg­mutatta, hogy javítani kell az emlí­tett igazgatóságok szakkáder-ellátá­­sát, s a káderek állandósítására kell törekedni. A járási mezőgazdasági igazgatóságok teljes mértékben fele­lősek *az állami terv teljesítéséért, a tudományos*műszakí előrehaladásért, a lemaradó vállalatok, üzemek prob­lémáinak megoldásáért, a . termelés gazdasgossá tételéért, az ellenőrzés hatékonyságáért, az üzemszervezés- és irányítás tökéletesítéséért, a hoz­­raszcsót-eívek következetes érvényesí­téséért. Szorosabban kell együttmű­ködniük a járási nemzeti bizottságok­kal, más állami és társadalmi szer­vekkel és szervezetekkel, ami a közös feladatok megoldását illeti. Az irányítás minden fokán — vala­mennyi vállalatban, üzemben — elő­térbe kell helyezni az össztársadalmi érdekeket, harcolni kell a lokálpatrio­tizmus (személyi és helyi érdekek} ellen, a tartalékok ki nem aknázásaj a fogyatékosságok fölötti szemethú­­nyás, az egyes ügyek spekulatív el­ferdítése, az eredmények szándékos lebecsülése vagy túlbecsülése ellen. Tárgyilagosan kell megítélni a dolgo­zók munkában szerzett érdemelt* s munkafogyatékosságait. Különösen igényesek a feladatok á dolgozók nevelése és továbbképzése terén — a mezőgazdaságban, az élel­miszeriparban és szolgáltatások sza­kaszán. Ez vonatkozik a szakmunká­sokra, technikusokra, a főiskolai vég­zettségű szakemberekre, s az oktatás más formáira ,is. Feltétlenül szükség van a dolgozók szakképzettségének javítására. ★ Azok az eredmények, amelyeket a mezőgazdaságban és az élelmiszer­­iparban az 5. ötéves tervben elértünk, elválaszthatatlanul összefüggnek a párt munkájának javulásával, vezető­szerepének elmélyülésével és tekinté­lyének megszilárdulásával. Továbbra is fontos feladat lesz á párt vezetőszerepének tökéletesítése a mezőgazdasági üzemekben és az élelmiszeriparban. Ennek megvalósí­tása érdekében a pártszerveknek és szervezteknek még nagyobb súlyt kell helyezniük a káderek helyes elhelye­zésére, a vezetők szakmai és politi­kai felkészítésére. Politikai és munka­értékelésük főbb kritériuma mindig az irányítás színvonala, a munkakol­lektívák irányítása és a konkrét gaz­dasági eredmények legyenek. E szem­pontok alapján a pártépítés minden fokán a következő öt évre ki kell dolgozni a káderprogramot, be kell vezetni a vezető, szakmai, politikai felkészítésének szilárd rendszerét, tökéletesíteni kell a kádertartalékok felkészítését. Az SZÉP ^KB Elnökségének szllártí meggyőződéle, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszer és a népgazdaság más kooperáló ágazatainak dolgozói a CSKP vezetésével, kezdeményezésük­kel és elkötelezett munkájukkal min­dent megtesznek annak érdekében is, hogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum sikeresen teljesítse igé­nyes feladatait a 6. ötéves terv idő­szakában.

Next

/
Thumbnails
Contents