Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-11 / 41. szám
pins» mmmt A levicei járás kisállatteuyésztói a legaktívabbak közé tartoznak Szlovákiában. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége Járási bizottságának elnöksége a közelmúltban hagyományos Márton-vásárral egyidőben megrendezésre kerülő állatkiállítással kapcsolatos kérdéseket vitatta meg. Az évente megrendezésre kerülő kiállítás jó színvonalon mozog és nagy érdeklődésre tart számot. Érthető tehát, ha a járás kisállattenyésztőin kívül más járásokból is részt vesznek a tenyésztők ezen a seregszemlén, mégpedig nemcsak mint szemlélők, hanem mint kiállítók is. A bemutató fő célja a kisállattenyősztők munkájának bemutatása, az eredmények népszerűsítése. Emellett persze Jó alkalom nyílik a szakmai beszélgetésekre és tapasztalatcserékre is. Sokan vásárlási céllal érkeznek, s csaknem minden alkalommal megtalálják az általuk óhajtott tenyészállatot, s így eredményesebbé tehetik munkájukat. A kiállítást a Járási bizottság megbízásából az SZKSZ levicei helyi szervezete rendezi. Elmondható, hogy éppen ennek a seregszemlének köszönhető a tenyésztői munka színvonalának állandó Javulása és a szervezett kisállattenyésztők létszámának növekedése. Az utóbbi öt év alatt csaknem megduplázódott az SZKSZ tagjainak száma ebben a járásban. Ma már több mint négy ős félezren fejtenek ki aktív szervezeti tevékenységet. Gondolnak az utánpótlás, a fiatal generáció nevelésére is, s ezzel sokat tesznek a CSKP KB 1973 Júliusában hozott határozatából reájuk háruló feladatoknak is. öszfczesen 13 iskolai kisállattenyésztő szakkör felett vállaltak védnökséget, s e szakkörök tevékenységét a Járási bizottság és a helyi szervezetek messzemenően támogatják. A legközelebbi kiállításokon már a diákok ís bemutatják szorgalmuk /eredményeit. A' kiállítás november 6-tól S-ig tart A’ rendező bizottság szeretettel hívja és várja a látogatókat és á kiállítat jűimmermana Mária Ealvainkban, de a kisebb városokban is, igen sokan tenyésztenek nyulat. Leg többször szakszerűtlenül el készített deszka ólakban tartják az állatokat. A tatabányai „Delta“ Ipari Szövetkezet (Magyarország) aránylag olcsó ketrecet készített vasvázból és dróthálóból. Л háromszintes nyálól minden ketrecében egy tenyészállat vagy nyolc hízóállat helyezhető el. Előnye, hogy az állatok ürüléke a szintek között elhelyezett pléhlemezekre hull és könnyen eltávolítható. Balia íelv. A prémes állatok tenyésztése a Szovjetunióban A tenyésztett prémes állatok zöme — pontosabban 70 százaléka — az állami állattartó telepeken található. Szovjetunióban tavaly összesen 160 ilyen állami farmot tartottak nyilván. A prémes állatok 23 százalékát szövetkezeti farmokon tartják, a fennmaradó 1 % ot pedig a kistenyésztőknél találjuk. A prémes állatok tenyésztésével foglalkozó állami farmok tevékenységét a központilag igazgatott körzeti igazgatóságok irányítják. A leningrádi körzetben például kilenc prémes állatok tenyésztésével foglalkozó farm van, s ezekben őszszesen 110 ezer tenyészállatot tartanak. A tervek szerint ezen farmokon az év végére 130 ezerre növelik a nercek számát. A prémes állatok tenyésztésével foglalkozó farmok 70 százaléka a Szovjetunió európai részén található, de már az ország egyéb területein is nagy gondot fordítanak a tenyésztés fellendítésére. A távlati tervek szerint az ország ázsiai részébea, Szibériában stb. évente 8—10 százalékos növekedést kell elérni a prémes állatok tenyésztésében. A produkált prém 30 száza lékát jelenleg külföldön értékesítik, ezért van szükség a termelés fokozására, bogy a belföldi piacot is kellőképpen elláthassák. A nercprém termelés 1936 úta lényegesen megnövekedett, hiszen akkor még csak ISO ezer db körüli volt az évi produkció. Megkülönböztetett figyelmet szentelnek a farmokon az állatok jó egészségi állapotának megőrzésére. Megelőző védő oltásban részesítik az állatukat, sőt hat kilométeres körzetben még a kutyákat is beoltják, nehogy terjesszék a fertőző betegségeket. A körültekintő és sokrétű gondoskodás meghozza a várt eredményt. Nőstényenként! átlagban 4,7 utódot nevelnek fel. A nercek napi takarmányadagja vágóhídi hulladékból (20—30%), halból (15—20%), gabonafélékből és ásványi kiegészítőkből áll. A zarjai farm egyike a prémes állatok tenyésztésével foglalkozó legnagyobb szovjet farmoknak. Itt összesen 17 ezer teuyésznercet (nőstényt) tartanak. Az értékes prémen kívül évente jelentős mennyiségű nyúlhúst is produkál ez a farm. A közeljövőben már cobolytenyésztéssel is szeretnének foglalkozni, s a nérctenyésztést is kibővítik — 25 ezerre növelik a tenyésznűstények számát. A puškinovoi farmot — Moszkva mellett — 1928-ban hozták létre. Itt csaknem 13 ezer nércet, 830 ezüstrókát, 1900 cobolyt stb. tenyésztenek. A melchovoi telep sokkal fiatalabb, alig nyolc éves, de as eredményei dicséretre méltúak. A fő ágazat itt is a nérc — összesen 10 ezer tenyésznőstényt tartanak, s ezekről 50 ember gondoskodik. További tíz munkás a takarmánykeverőben dolgozik. A nérctenyésztés melleti a farm évente mintegy hárem millió tejóst, 120 tonna baromfihúst és 20 tonna nyúlhúst produkál, sőt még tejet is termel. Mindezt 800 hektár mezőgazdasági földön, amiből 300 hektár erdő és rét. S még néhány érdekes adat. Szovjetunióban túlsúlyban a standard nércet tartják. Három évvel ezelőtt a nérceknél 4,37 db, a nutriáknál pedig 8,32 db utódot választottak el anyánként. Ugyanakkor az előző évben az anyánkénti elhullás a nérceknél 2,2, a nutriáknál pedig 4,2 százalék volt. wXXXXVVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'^.XVO^.XXVXXXXXXCXXXXXXXXXXXXXW.XXXXXXX'tfvXXXXXXXXXXXXXXXXXX'^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXa A jód hatása a hízóbaromfira A mezőgazdaság minden szakaszán a termelés intenzívebbé tételére törekszünk. így van ez a baromfitenyésztésben is. Hazai szakemberek kísérleteket végeztek a hízóbaromfiakkal, s a kísérleti állatok csoportjainál megfigyelték, milyen hatással van a hízócsirkékre a napi takarmányba kevert Jód különböző mennyisége. A kísérletet a plimut és a kornis fajtakeresztezésből származó utódokkal végezték. A csirkéket egynapos kortól 63 napos korig, Illetve az 1,80 kg élősúly eléréséig tartották megfigyelés alatt. Az elért eredmények alapján a tudományos dolgozók a következő tanulságot vonták le a kísérletekből: 1. az 1 kg takarmányhoz kevert 0,10 mg és 0,25 mg jód nincs hatással az állatokra; 2. az 1 kg takarmányhoz kevert 0,50 és 1,0 mg Jód a megfigyelés időszakában átlagosan 3,83 százalékkal, illetve 2,41 százalékkal növelte a csirkék átlagos súlygyarapodását; 3. ha 2,0 vagy 2,50 mg jódot kevertek a napi takarmánykilójába, akkor a fentemlített időtartam alatt átlagosan 6,55, illetve 10,88 százalékos csökkenést tapasztaltak a súlygyarapodásban; 4. a jód adagolása minden kísérleti csoportban csökkentette az állatok vérsavójában található fehérjék által lekötött jód mennnyiségét. Ez a csökkenés olykor elérte a 62,91 százalékot. Ezzel szemben mintegy 53,1 százalékkal nőtt az állatok szervezetében található jód összmennyísége. —bor— y<\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\.\\\\V'x4\\\\\\\\\\\^^^ mikor ellátogat tani a hroboiíovoi (alistáli) szövetkezet szőlészetébe, Farkas Mihály bácsi — segédvincellér — örömmel mutogatta a 16—26 dekás egészséges szőlőfürtöket. Elmondotta, hogy a nyugdíjasokkal egész évben lelkiis méretesen gonduzták a tőkéket, irtották a gyomot és az időjárás alakulásától függően juttatták az egyes betegségek ellen a megfelelő permetlevet a levelekre. Még szeptember 10 én is permeteztek rothadás ellen. A lémákról és szóba került a tápanyagellátás is. Az előre kidolgozott tervek szeint — figye lembe véve a talajvizsgálaté kát — megfelelő összetételben 350 kg ipari trágyát adnak — tiszta tápértékben — minden hektárra. Az istállótrágya nienynyisége' hektáronként 400 mázsa. Ezen kívül évente minden második sorba zöldtrágyát vetnek és szakszerűen bedolgoz zák a földbe. A jó növényápolás tükörképe, hugy úgyszólván pápaszenimel kell keresni a gyomot mind a sor , mind a tóközökben. Régi probléma a ta híjban mutatkozó nyomelem fajták közül a Fehér burgundi és a Peszeki leányka állt leg jobban ellent a pernnoszpórá nak. Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a Pozsonyi leányka, amelynek terméséből mintegy 10 százaléknyi elrothadt, minden erőfeszítésük el lenére. A nyugdíjba készülő gyakorlati szakember bizony nem élt még át ilyen nehéz évet és örül annak, hogy a mostoha időjárás ellenére is elég gazdag termést takarítanak be. Az_ „ízelítő“ után komoly szakmai vitát folytattunk Ka rol C m а r к a mérnök főszo- Iésszel, a növényvédelmi probhiány, amelynek következtében megsárgulnak a szolölevelek. Többféle módon próbálkoztak ezt ellensúlyozni, nagyon jól bevált a vasgálic és a Sequest rene Fe 138 as szer használata is. Az időben való permetezés következtében tehát a szőlőle velek vissza bámulták, és a tő kék termése egészségesen fej lődött. A növényvédelemre idén a szőlőtermesztő csoport a kiváló szakember segítségével jól fel készült. Még a tenyészidöben biztosították a megfelelő menynyiségű vegyszert, hogy ne keljen az utolsó percekben futkos-Farkas Miklós bácsi šegédvlncellér Is rég látott már Ilyen szén termést» . 4A szerző- felvételei4 Karol Uniarka mérnök főszölősz örül az egészséges fürtöknek. niuk. A mindennapos ellenőrzés alapján juttatták a tőkék leveleire a permetezőszert. A peronoszpóra ellen kétszer használtak Dithánét és egyszer Kuprikolt. Az esős idüben Kuprikol és Ditháne vegyületet használtak. A hatás szinte százszázalékos volt. A lisztharmat többször felütötte a fejét és ellene sikerrel küzdöttek a Sulka, Karathán és a „Polskol“ extra vegyi anyag permetlével. A rothadás őket is aggasztotta és váltakozva Fundazolt, Euparent, és Topsint permeteztek. Ennek köszönhető, hagy aránylag kevés kár keletkezett. A neves szakember szerint nem könnyű szőlőt termeszteni a Csallóközben sem. Ennek ellenére mindent megtesznek azért, hogy jó termést érjenek el. Sajnos, ültetőanyag-hián; -miatt jelenleg 13 fajta szőlőjük van. Ez megnehezíti mind a tápanyag helyes adagolását, mind a permetezést, mert az egyes fajták ellenállóképessége eléggé eltérő. Helyi viszonyaiknak megfelelően a legtöbb térnőst ex Olasz rizling, a Müller Thurgau és a Peszeki leányka adja. Előreláthatóan a már teljesen termőre forduló szőlő több, mint százmázsás hektárhozamot ad. A Müller Thurgau 115, az Olasz rizling 115—130 mázsás hektárhozammal jeleskedett. A jövőben tehát ezeket a fajtákat helyeznék előtérbe. A fővincellér az egyik kísérleti intézetből jött a közös gazdaságba. A vezetőség nagy reményeket fűzött hozzá és egy ben örül is, hogy jó kezekbe került a szakirányítás, mert már jelenleg 70 hektár szőlészetük van. Ebből egyenlőre 50 hektár termő és 30 hektár fordul teljesen nagytermővé. A távlati tervek szerint a jövőben 100—110 hektáron termesztenek szőlőt. Ez bizony nem kis feladat és ezért szükségessé válik a szőlészeti csoport minden tagjának szakmai képzése, hogy a jövőben még sikeresbben használhassák a leghatásosabb vegyszereket és alkalmazhassák a bevált, haladó termelési módszereket. Balia József
