Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-11 / 41. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1975. október 11. Mezőgazdasági dolgozóink országszerte a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött igényes gazdasági és politikai feladatok következetes megvalósításán szorgoskodnak. Ez az Igyekezet jut kifejezésre abban a széles körű mozgalomban is, amellyel a földművesszövetkezetek, az állalmi gazdaságok és más mezőgazdasági üzemek dolgozói, munkacsoportjai válaszolnak a párt központi bizottsága, a szövetségi kormány, a Szakszervezetek Köz ponti Tanácsa és a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága felhívására. Dolgozóink a feladatok és a szilárdított szocialista kötelezettségvállalások maradéktalan teljesítésével akarják köszönteni a CSKP jövő év áprilisára összehívott XV. kongresszusát. |y|ezőgazdaságl termelésünk továbbl fellendítésében — melyet a CSKP XIV. kongresszusa is körülvonalazott —, nagy szerepet Játszik az a tény, hogy a gyenge eredményeket elérő mezőgazdasági üzemeket az átlagos eredményeket elérő üzemek szintjére, ezeket pedig az élvonalba tartozó üzemek szintjére kell emelni, így van ez a gabonatermesztés szakaszán is, ahol sok esetben még nap‘ iáinkban is találkozhatunk azonos feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemekkel, melyek eltérő eredményeket érnek el. A Nővé Zámky-1 (érsekújvárí) Járás 28 mezőgazdasági üzeme közül az • őszi búza átlagos hektárhozamánál (46,54 q) kisebb termést 15, a tavaszi árpa esetében (46,27.q) pedig 13 mezőgazdasági üzem ért él, ami még további'rejtett tartalékokra utal ezen a szakaszon. Sajnos, elég nagy az olyan üzemek száma is, melyek azonos feltételek mellett gazdálkodnak, mégis eltérő eredményeket érnek el. Az őszi búza esetében nagy különbségek tapasztalhatók a jatovi (50,10 q) és a Nové Zámky-i (40,50), a hűli (55,30) és a máüai (46,76), a semerovoi (50,50) és a rúbaňi (41,84 q) szövetkezetben stb. A tavaszi árpa esetében 10 mázsán felüli különbség mutatkozott a jatqvi (50,60 q) és a palárikovot (37,70), a mužlai (50,50) és a kameníni (40,17), valamint a kamenica! (52,20) és a tubái (41,16 q) szövetkezetekben. A gabonatermesztés összehasonlítása céljából ellátogattunk a biňai (bényi) Aranykalász és a salkai (szálkái) Új Élet szövetkezetbe, ahol szintén eltérő eredményeket értek el. Míg az előbbi szövetkezetben őszi búzából 18 parcellán 45,30 mázsás, tavaszi árpából pedig 40,17 mázsás hektáron, kénti termést értek el, addig a salkaiban 24 parcellán 40 mázsát, illetve 42,10 mázsát. Ez azt jelenti, mindkét szövetkezetben elmaradtak ugyan a járási átlagtól, de a biňai szövetkezetben a saját feltételeiknek i megfelelő hozamokat (44, illetve 40 mázsát) elérték, a szálkáiban az azonos hektárhozamokat csak' az árpa esetében érték el. biztosításával segítik, elő, hogy a téli hónapokban se csökkenjen a gazdasági állatok hasznossága. Számosállatonként 100 mázsa szilázst készítenek be. Válaszukban még szerepel, hogy a betakarítási veszteség minimálisra csökkentésével segítik elő a szemes kukorica B0 mázsás átlaghozamának elérését, s ezzel az 1485 hektáros termőterületről 7425 mázsával több termést érnek el. A KOMARNOI Állami Gazdaság dolgozóinak körében is megértésre talált a felhívás, s még nagyobb lendületet adott a munkakezdeményezésnek. A lehetőségeket mérlegelve 530 ezer korona értékben szilárdították meg eddigi felajánlásaikat a gazdaság dolgozói, s így összüzemi szocialista kötelezettségvállalásuk ma már 1 millió 852 ezer korona értéket képvisel. A takarmányozási technika tökéletesítésével és a baromfiürülék szarvasmarha-tenyésztésben történő hasznosításával 200 hektárt szabadítanak fel a takarmánytermesztésből. Abraktakarékossági törekvésük másban is kifejezésre jut. Például abban, hogy a szőlő préselésekor nyert mellékterméket (törköly) szárítani fogják novemberi balározalainafe teljesítéséért ŐSZI BÜZA A bifiai szövetkezet 750 hektáron termesztett őszi búzát, 60 hektáron pedig tavaszi búzát. A szövetkezetben nem tudták az őszi búzát az'előre tervezett területekre elvetni, melyek megfeleltek volna a helyes vetésforgónak. Egy 300 hektáros parcellát akartak kialakítani, melyen már elvégezték a talajelőkészítést, sőt már 18 ha-t be is vetettek. Ezután az árvíz elöntötte a területet. A salkai szövetkezetben az idén 540 hektáron termesztettek őszi búzát. Sajnos e téren a szövetkezetben a korábbi években is aggasztó volt a helyzet. Ugyanis már 6—8 éve nem végeztek mélyszántást és ha a gabonaféléket gabonák után vetették, azt csak egy szántásba végezték, tarlóhántás nélkül.^Természetesen a veteményeket sem cserélték a vetésforgó alapján, aminek következtében kisebbek voltak a hektárhozamok. Nem sokat törődtek a talaj biológiai és fizikai állapotával, a vetemények sok esetben nem kapták meg a megkívánt műtrágya mennyiségét és a talajok elgazosodtak. A több mint 10 évvel később megalakult szövetkezét nincs ellátva eléggé gépi berendezésekkel, amit az Is bizonyít, hogy egy traktoregységre 120 ha szántóterület jut. Ä biňai szövetkezetben nem tudták a fajtákat sem elvetni olyan összetételben, ahogy tervezték. Végül is 260 hektáron Kaukázust, 96 ha-on Jubilejnát, 250 ha-on Mironovszkát, 20 he-on Szávát, továbbá 54 ha-on Aurórát és 70 hektáron egyébb fajtákat termesztettek. Ezzel ellentétben a salkaiban csak két fajtát vetettek, mégpedig a Kaukázust (306 ha) és a Mironovszkát (234 ha).1 Az előbbi szövetkezetben a Száva (55,6), az utóbbiban pedig a Kaukázus (42 q] adta a legnagyobb termést. A Kaukázus a biňai szövetkezetben 7, a Mironovszká pedig 4 mázsával adott jobb termést hektáronként, mint a salkai szövetkezetben. Ami az elöveteményeket illeti, jobban állnak a biňai szövetkezetben, ahol a lucerna, szemeskukorica és a napraforgó után érték el a legnagyobb hozamokat (&50 ha). Kisebb termést értek el, amikor a búzát gabonafélék után termesztették (338 ha), mert ebben az esetben a gombaás a gyökérbetegségek nagyobb mértékben fordultak elő. A salkai szöés ezt feletetve 18 vagon egyéb takarmányt takarítanak meg. Húsz hektár silókukorica termését is leszárítják, s így 30 vagon teljes értékű takarmányt nyernek, amivel csökkentik az abrak-szükségletet. A BOHATÄI szövetkezet dolgozói is válaszoltak a felhívásra. A szövetkezet dolgozóinak szilárdított szocialista kötelezettségvállalása ma már 450 ezer koronát képvisel. Az állattenyésztésben dolgozók 10 ezer liter tej és 300 mázsa sertéshús terv feletti kitermelésére tettek ígéretet. Ezen túlmenően vállalták, hogy ésszerűbb takarmánygazdálkodással 10 vagon abrakot takarítanak meg а XV. pártkongresszust köszöntő mozgalomban. A VOJNICEI szövetkezet dolgozóinak felajánlása is jelentős. Vállalták ugyanis, hogy a szemesekkel való önellátottság biztosítása érdekében a tervezettnél 42 vagonnal több lucernalisztet készítenek, s ezzel pótolják a jégkár okozta 40 vagonos gabonahiányt. Fokozott figyelemmel járnak el a szemes kukorica betakarításánál is. A szemveszteség minimumra csökkentésével 9 mázsával növelik a hektáronkénti átlaghozamot, s ezzel öszszesen 45 vagonnal több szemes kukoricát gyűjtenek be. Ezeken kívül már további szocialista kötelezettségvállalások is napvilágot láttak. A HORNA ZLATNA-I sertésnagyhizlalda Közös Szövetkezeti Vállalatban 300 malacot választanak el terven felül; a CHOTlNI Agrokémiai Vállalat a tervezettnél több szolgáltatást nyújt a körzetébe tartotző mezőgazdasági üzemeknek — elsősorban az őszi tápanyagpótlást tervezik nagyobb területen elvégezni — és ezáltal 300 ezer koronával nagyobb évi összteljesítményt érnek el. Hasznos felajánlást tettek a Talajjavító és Mezőgazdasági Építő Vállalat komárnoi üzemének dolgozói is. Vállalták, hogy egy nagykapacitású terményszárítót a tervezettnél jóval korábban — október 10-ig — adnak 'át rendeltetésének, hogy már az idei knkoricatermés begyűjtésénél segítséget nyújthasson a mezőgazdasági üzemeknek. vetkezetben 497 hektáron termesztették a búzát gabonafélék után, ami a búza-vetésterületének 90 %-át képezi, s így alakult a hektárhozam (38 q) is. A vetésterület 10 %-án lucerna és silókukorica után termesztették az őszi búzát és 49 q magtermést értek el hektáronként. A szövetkezet főagronómusa, Neszmélyi mérnök elmondotta, hogy néhány évvel ezelőtt 8—12 kg Zeazint használtak fel hektáronként a szemeskukorica gyomtalanítására, ami akadályozza (1976-ig) a vetésforgó cserélését és az őszi búza gabonaflék utáni termesztését vonja maga után. A szántás és a vetés közötti idő tekintetében (a legmegfelelőbb 21— 28 nap, vagy ennél hosszabb idő) a bifíai szövetkezetben 458 hektáron, a salkaiban pedig 370 hektáron vetették el a búzát pihent földbe. Még aggasztóbb a helyzet, ami a tulajdonképpeni vetést illeti. A legmegfelelőbb agrotechnikai időpontban, ami a Járás területén szeptember 20-t61 október 10-ig tart, a biňai szövetkezetben 265, a salkaiban pedig csak 50 hektáron végezték el a vetést. A vetés mélységét mindkét esetben rítottak be nagyobb termést hektáronként. Az elmondottakból megállapíthatjuk, hogy az őszi búza termesztésében a Jó termés elérése érdekében többet tettek a bifíai szövetkezetben, aholez még is mutatkozott a hektáronkénti 5,30 mázsás többlettermésben. Azzal azonban nem lehetünk megelégedve, hogy ebben a szövetkezetben az idei évre csak 39,3 mázsás termést terveztek, ami ellentétben volt a szövetkezet lehetőségeinek megfelelő 44 mázsával. A biňai szövetkezetben az idén 890 hektáron végzik el az őszi búza vetését. Ismét a Kaukázus, a Száva, a Mironovszká és a Jubilejná fajtákkal számolnak. Kedvezőbb a helyzetük az elöveteményeket illetően, mert kb. 740 hektárról időben lekerült a termés és elég idő maradt a talajelőkészítésre. Remélik, a vetést is eltudják ezeken -a területeken időben végezni. Szeptember 24-ig már 140 hektáron elvégezték a Kaukázus és a Jubilejná fajták vetését. A salkai szövetkezetben változatlan marad az őszi búza vetésterülete. Ennek 35'%-át Száva, 65 %-át pedig Hasonló feltételek között eltérő eredmények! Vannak még tartalékaink a gabonatermesztés fejlesztésében betartották (5—6 cm). A vetőmagvak hektáronkénti mennyisége tekintetében is találkozhatunk negatív jelenségekkel. PI. a biňai szövetkezetben a Száva fajtából csak 250 kg-ot (nem volt állítólag elégi), a salkaiban viszont 400 kg-ot vetettek általában, a kései vetés eredményeként. Az előbbi szövetkezetben rendes vetögéppel (48 SEX—125) csak 349, az utóbbiban csak 300 hektáron tudták elvégezni a vetést. A biňai szövetkezetben ezenkívül PIAST típusú mfltrágyaszöróval 331, csoroszlyák nélküli vetőgéppel pedig 70 hektáron végezték el a vetést. Míg a vetőgéppel elvetett búzából 47,8 q-t értek el hektáronként, addig a többi esetben csak 42,8—44 q-t. A salkai szövetkezetben 240 hektáron vetették el a búzát műtrágyaszóróval és itt csak 2 mázsás különbséget tapasztalták a vetőgéppel végzett vetés javára. A talajba juttatott műtrágya menynyiségét illetően nem mutatkoznak nagy eltérések, csak az egy kg tiszta hatóanyagból előállított magtermés terén. Míg a biňai szövetkezetben 346 kg NPK tiszta hatóanyagot juttattak a talajba hektáronként (N : P : К = = 1:1, 02 : 1,171 és egy kg tiszta hatóanyagból 13,09 kg búzát állítottak elő, addig ' a salkaiban 340 kg-ot (N : P : К = 1 : 1, 1 : 1,3) és csak 11,76 kg húzát állítottak elő. Az őszi búza nagyüzemi termesztésének agrotechnikája számol a vetés előtti, de legalább a vetés utáni hengerezéssel is. Ebben a tekintetben a biňai szövetkezetben a hengerezett őszi búzából 5—10, a salkaiban pedig 3 mázsával értek el jobb eredményt. Á salkai szövetkezetben pl. csak 220 hektáron végezték el a hengerezést. Eltérő volt a két szövetkezetben az őszi búza egészségi állapota is. A biňai szövetkezetben a Mironovszká fajta egész területén elvégezték a CCC-vel történő permetezést, mégis kb. 90 %-ban megdőlt a növényzet, amit főleg a viharok és a nagy esőzések idéztek elő. összesítve az őszt búza vetésterületének 45 %-a volt megdőlve. A lisztharmat (35%) és a gyökérbetegségek (20%) a Kaukázust támadták meg legnagyobb mértékben. A salkaiban csak 20 %-ot tett ki a megdőlés és a betegségek is kisebb mértékben fordultak elő. A terméshozam nagyságát a biňai szövetkezetben a betegségek 20, a jégkár 3 és a magvak besülése pedig 10 %-ban csökkentette. A magvak besülése végett ismertetném az előbbi szövetkezet területén lehullott csapadékmennyiséget, ami áprilisban csak 18,6, májusban pedig 25,3 mm volt. A biňai szövetkezetben 55 hektáron öntözték az őszi búzát (35 mm), ami meg is látszott az eredményen, mert erről a területről 5,5 mázsával taka-Kaukázus fajtákkal vetik be. Itt kedvezőtlenebb a helyzet az előveteményeket illetően, mert még mindig nem tudják a vetésforgókat cserélni, a már említett okok miatt. Szeptember 25-én kezdték az őszi búza vetését! Reméljük, a Jövő évi termés megalapozása az idén már jobb ütemű lesz mint egy évvel korábban és az agrotechnikai határidők betartásával a jövő év folyamán mindkét szövetkezetben jobb és hasonló eredménynvel kezdik el a 6. ötéves tervet, s ezáltal hozzájárulnák hazánk gabonafélékkel való önellátásához! tavaszi Árpa A tavaszi árpa termesztése terén már nem’lehet tapasztalni nagy különbségeket. A biňai szövetkezetben 220 hektáron termesztették az Ametyst és az Elgína fajtákat és 38 mázsás hektáronkénti termést terveztek. Az árpát csakis szemeskukorica után vetették. Március 1-től 10-ig fa vetés legmegfelelőbb ideje) azonban csak 160 hektáron végezték el a vetést. A talajba 278 kg tiszta hatóanyagot juttattak (N : P : K = 1 :1, 2 : 1,5). Egy kg hatóanyagból 14,44 kg magtermést állítottak elő. A vetésterület 5 %-át a lisztharmat, 5 %-át pedig az üszögbetegség támadta meg. Az árpa 35 %-ban volt megdőlve és a magvak besülése elérte a 20 %-ot. A Jövő évben 350 hektáron termesztenek tavaszi árpát. A salkai szövetkezetben. 320 hektáron termesztettek ugyanolyan fajtákat és 38 mázsás terméssel számoltak. amit 4,1 mázsával túlszárnyaltak és jobb eredményt értek el, mint az előbbi szövetkezetben (2 q). Ez az eredmény jónak mondható, mert az árpa 62 %-át búza. után vetették! Az árpa határidőben történő elvetését úgyszintén nem tudták teljes mértékben elvégezni. A talajba 300 kg tiszta hatóanyagot juttattak ÍN : P : К = = 1 :1,5 : 2,5) és 14,03 kg magtermést állítottak elő egy kg hatóanyagból. A lisztharmat a vetésterület 7.5 %-át támadta meg és a megdőlés 10 %-ot tett. A jövő évben 380 hektárra emelik a tavaszi árpa vetésterületét, számolva a nagy hozamokat elérő He— 593-as fajtával is. Az elmondottakból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a gabonafélék ffőleg az őszi búza) termesztésének agrotechnikája á salkai szövetkezetben eltérő a btňa! szövetkezetével szemben. Reméljük azonban, a salkai szövetkezetben [habár csak a 60-as években alakult) a jövőben mindent megtesznek azért, hogy hasonló feltételek között egyforma, vagv legalábbis hasonló eredményeket érjenek el! Ez még további rejtett tartalékok feltárását vonja maga után. Bara László, mérnök Fokozódó munkakezdeményezéssel válaszolnak a felhívásra így van ez a KOMÄRNOI járásban is. A mezőgazdasági dolgozók szorgalmasan teljesítik az ötéves termelésfejlesztési feladatokat és a múlt év novemberében hozott párthatározatok értelmében egyre azon fáradoznak, hogy mind gazdaságosabbá, eredményesebbé és takarékosabbá tegyék '■ munkájukat, növeljék az össztermelést és a munkatermelékenységet. A legnagyobb figyelmet a gabonatermesztési feladatok teljesítésének szentelték és szentelik napjainkban is, . amikor a jövő évi terméshozam gaz- < dagsága felől döntenek. Az objektív nehézségek ellenére — a kedvezőtlen időjárás főleg a gabonákban tett kárt az idén — 9,7 százalékkal szeretnék túllépni a szemesek termelésének kitűzött mutatóját. Ezek szerint 83 ezer tonnával termelnek több szemest a járásban, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Az állattenyésztés vonalán ugyanilyen százalékarányban tervezik túlteljesíteni a húseladás tervét. A többlettermék itt 9 ezer 137 tonnát képvisel. Ezen és egyébirányú célkitűzéseik esettén 365 millió koronával teljesitik túl a mezőgazdasági nyerstermelés tervezett mutatóját és az ötéves tervfeladatokkal szemben 12,5 százalékkal több mezőgazdasági terméket adnak népgazdaságunknak az év végéig, ami 489 millió korona túlteljesítést jelent. A, CSKP KB, a szövetségi kormány, a SZKT és a SZISZ KB felhívását min den üzemben, szocialista brigádban és munkacsoportban megtárgyalták, s a lehetőségek felmérése után máris megérkeztek a vezető szervekhez az első válaszok. A felhívásra adott vS- * laszukban a dolgozók hangsúlyozzák, hogy az idei tervfeladatok hiányta lan teljesítésén túlmenően az elkövetkező ötéves tervidőszak első éve feladatainak teljesítéséhez nélkülözhetetlen kedvező feltételek megteremtését is megkezdték. A őszi talajelőkészítést és a silókukorica betakarítását időben elvégezték, most a mag földbejuttatásán, az ősz gyümölcseinek begyűjtésén szorgoskodnak. A takarékosabb termelés érdekében szárított tömegtakarmányokkal szeretnék helyettesíteni az abrak jelentős hányadát. Ezért négy hónappal a tervezett határidő előtt üzembe helyeztek két takarmányszárítőt, melyek részben a lucerna és a silókukorica, de főleg a szemes kukorica szárításánál nyújtanak majd hasznos segítséget. A NESVADY-I szövetkezet dolgozót az elsők között válaszoltak a felhívásra. A körültekintő munka eredményeként gazdagon teremtek a tömegtakarmányok, így még 90 hektár silókukoricát meghagyhatnak szemre, így mintegy 4509 mázsa szemest nyernek és pótolni tudják a gabonaféléknél taDasztalt kiesést. Vállalták, hogy idő előtt átadják rendeltetésének az új szárítót, s annak maximális kihasználásával még ezer mázsa lucernalisztet is készítenek az utolsó kaszálásból, s leszárítanak 29 ezer tonna kukoricát. így szeretnék csökkenteni a veszteséget és megőrizni a fáradságos munkával kitermelt takarmányok minőségét. Az egyesült SOKOLCEI Csehszlovák —Magyar Barátság. Efsz dolgozói a felhívásra adott válaszukban 69 ezer liter tej terv feletti értékesítésére tettek ígéretet és vállalták, hogy a takarmányalap javítása érdekében 400 vagon répaszeletet is felhasználnak a készlet kialakitásakor. A KOLÄROVOI szövetkezet építő csoportjának tagjai ígéretükhöz híven már át is adták azt a 200 vagonos takarmánytárolót, amely nagyban megkönnyíti a szemes kukorica raktározását és feleslegessé teszi az aránylag nagy veszteséggel járó ideiglenes tárolást. A közös dolgozói továbbá vállalták, hogy kellő mennyiségű és jó minőségű takarmányalap A felsoroltak arra vallanak, hogy a komárnoi járás mezőgazdasági dolgozóinak körében valóban méltó visszhangra talált a fentebb említett felhívás. amely а XIV. pártkongresszus által kitűzött feladatok teljesítésére és túlteljesítésére, a munkakezdeményezás és a szocialista munkaverseny még szélesebbkörű kibontakoztaására ösztönzi dolgozóinkat. .••••■ • KÄDEK GABOR
