Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-11 / 41. szám
1975. OKTOBER 11. XXVI. évfolyam, 41. szám. 9 Ära: L— Kčs Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Amit tudatosítani kell Közismert tény, hogy hazánkban szocialista tervgazdálkodást folytatunk. Arról is meggyőződtünk már számtalanszor, hogy a népgazdaságunk fejlődésének és az életszínvonalunk emelkedésének nélkülözhetetlen, tehát alapvető előfeltétele a termelési tervek teljesítése. Lényegében tehát a termelés minden mozzanata a társadalmi lét előfeltételeinek létrehozását szolgálja. Azt azonban még sajnos, nem mindenki akarja tudatosítani, hogy a társadalom növekvő igényeinek kielégítése a vezetőtől és a legprimitívebb munkát végző beosztottól is felelősségteljes helytállást követel. Jónéhányan vannak még minden munkaközösségben olyan emberek, akik munkájukat felelőtlenül, „rúgd fel s hagyd ott“ módon végzik, de ugyanakkor elvárják a munkaközösségtől és az egész társadalomtól is, hogy a javak elosztásakor igényüket kielégítse. jelenleg az ötödik ötéves tervünk utolsó évének végefelé járunk. S bár mezőgazdaságunk általánosságban már teljesítette az ötéves tervidőszakra előirányzott feladatait, mégsem lehet közönbös senki számára sem, hogyan teljesítjük a folyó évre meghatározott termelési és áruértékesítési terveket. Nyilvánvaló, hogy ahogy a népgazdaság fejlődése és a társadalom életszínvonalának emelkedése a népgazdasági terv teljesítésének a függvénye, ugyanúgy a mezőgazdasági üzemek fejlesztésének és a szövetkezeti tagok életszínvonala alakulásának kereteit, illetve anyagi bázisának méreteit is az évi termelési és pénzügyi terv teljesítésének foka határozza meg. • „Ahol nincs, onnan az Isten sem vehet!“ „Ameddig a takaró ér, addig takaródzhatunk!“ — állapítja meg e két valóban találó közmondás. Ahhoz tehát, hogy többet vehessünk a javakból, s hogy az igényeinknek megfelelő nagyobb „takaróval takoródzhassunk“ minden lehetőséget ki kell használni az anyagi javak mennyiségének gyarapítása céljából. A termelési és pénzügy*, tervek teljesítése nem a bevételek és kiadások statisztikai vezetésén, hanem a termelésben résztvevő dolgozókon mülik. Igaz persze, hogy a mezőgazdasági termelésbe, a termelési és pénzügyi tervek teljesítésének alakulásába bele szól, s az idén sok borsot tört az orrunk alá a természet is. A termelési és 'áruértékesítési tervek globális teljesítésének azonban a mezőgazdasági üzemek többségében megvannak az előfeltételei. Az előzetes felmérések szerint a kukorica és a cukorrépa az idén „kitesz magáért“, s az évelő és a további terméstakarmányok is jobb termést ígérnek, mint amilyeneket a szárazabb években adtak. A termelési és bevételi tervek teljesítésének színvonala, s így a gazdálkodás jövedelmezőségének alakulása is, nagyban függ attól, hogy a kitermelt javakat hogyan tudjuk begyűjteni, megvédeni a károsító hatásoktól, majd értékesíteni az állattenyésztési termelés egyes ágazataiban. A termelési és a bevételi tervek teljesítésének alakulása a szövetkezeti tagok hozzáállásától függ, mégpedig függetlenül attól, hogy a termelés melyik szakaszán dolgoznak. Minden elhagyott és elszórt kukoricacső és répagyökér, a hanyagság és közönbösség miatt elértéktelenedett takarmány vagy a gazdasági állatok mostoha gondozása miatti hozamkiesés veszélyezteti az évi termelési terv teljesítését. Ezért most, a betakarítás idején kell jó gazda módjára, alaposan megfogni a dolog „végét“. Fokozni kell a kollektív ráhatást a lazsálókra. Őrködni kell — sok helyen jobban, mint a múltban — a közösség javai felett. Nem szabad lehetővé tenni azt sem, hogy a közös vagyon helyett a „szarkák“ gyarapodjanak. A mezőgazdasági üzemek évi termelési és áruértékesítési tervének teljesítése az egész társadalom által támasztott igény a mezőgazdasági dolgozókkal szemben. De ezt kívánja, ezt igényli a szövetkezeti tagok csoport- és egyéni érdeke is. Hiszen a terv teljesítésének színvonalától függ a jövedelem alakulása és a szövetkezeti tagok haszonrészesedése is. Attól függ az is, hogy milyen gazdasági előfeltételekkel lépünk a közelgő új esztendőbe, hatodik ötéves tervünk első évébe. A gazdaság- és termelésfejlesztés fokozása korparancs! Ez teljesen összhangban van a termelő ember egyéni, sajátos érdekeivel. Hiszen a gazdaságfejlesztés egyértelmű a munkafolyamatok korszerűsítésével, a dolgozók munka- és életfeltételeinek javításával. A gazdaság- és termelésfejlesztés azonban anyagi beruházásokat igényel. S bizony ahol a termelési és áruértékesítési terv teljesítésében kiesések mutatkoznak, ott a beruházások forrása, vagyis a szocialista felhalmozás szegényes lesz. S az ember életét szépítő korszerűsítési folyamat is a kívántnál lassúbb ütemű lesz. A termelési és az áruértékesítési tervek teljesítésében, a bevételek és a kiadások harmónikus egységének kialakításában, s így-a tervezett tiszta jövedelem elérésében is komoly szerepe van a takarékosságnak. Keresni kell tehát azokat a rejtett tartalékokat, amelyek céltudatos kihasználása a termelési költségek csökkenéséhez vezet. A felmérések arról tanúskodnak, hogy szinte a mezőgazdasági üzemek mindegyikében léteznek még ki nem használt tartalékok, termelés-fejlesztési lehetőségek. Alaposan körül kell tehát nézni! A tartalékok feltárása nem lehet csupán a vezető dolgozók feladata. Persze, azoké is! De a legjobban azok tudják felismerni a takarékossági, az önköltségcsökkentési lehetőségeket, akik szinte folyamatosan egy bizonyos munkaterületen dolgoznak. Váljon tehát közös törekvéssé a termelés gazdaságosságának az emelése, mert az a szövetkezeti közösségek minden tagjának sajátos érdeke. Egy pillanatra sem szabad tehát megfeledkezni arról, hogy a termelési és bevételi tervek teljesítése mindenkitől felelősségteljes, hazafias helytállást követel, s hogy a társadalom gazdagodása és az egyének boldogulása a termelés ütemének, gazdaságosságának, vagyis jövedelmezőségének a függvénye. PATHÖ KAROLY A cukorrépa célszerű fejelése sok mindentől függ. A csalóiuljal szövetkezet szakemberei azt vizsgálják, hogy mind a feldolgozóipar, mind a takarmány szempontjából jól dolgozik-e a gép. {Riport a 3. oldalon.) Foto: -—tt— SZAKMELLÉKLET: KERTESZET BS KISÁLLATA kertészkedők, a gyümölcs és szőlőtermesztők, valamint a kisállattenyésztők tanácsadója MÉHÉSZET VADASZAT HALASZAT HOZZUK LÉTRE A JÖVÖ ÉVI Jö GABONATERMÉS KELLŐ ELŐFELTÉTELEIT Mini láncszem a láncszemhez Az eredmény megalapozója gyakran egy már rég feledésbe merült helyes sakkhúzás, idejében hozott intézkedés, illetve a sikertelenség okozója egy helytelen lépés, végzetes késés lehet. Ez a megállapítás teljes egészében helytálló a mezőgazdasági termelés szakaszán is. A bő gabonatermést már jóval korábban a vetés előtt kell megalapozni. Nem véletlen tehát, hogy szocialista mezőgazdaságunk irányító szervei, a legfelsőbb pártfórumok hangsúlyozottan emelik ki — különösen a gabonatermesztés szakaszán — az előkészítő munkák idejékoráni és jó minőségű elvégzésének fontossságát. Egyáltalán ' nem üres szólam, s nem lehet közhelyként kezelni azt a már jelszó-szerű érvet, hogy a jövő évi kenyér mennyiségét a vetést megelőző talajelőkészítés jelentős mértékben befolyásolja. Az idei gabonatermést lényegesen befolyásolta az időjárás múlt évi szeszélye, ami a cukorrépa és a kukorica betakarításakor tavaly igen sok mezőgazdasági üzemben a súlyosnál súlyosabb problémák egész sorát idézte elő. Az ebből adódó időhátrány nemcsak a répakampány elhúzódását és a szárítók mértéken felüli megterhelését eredményezte, hanem komoly veszteségeket okozott mezőgazdasági üzemeinknek azáltal is, hogy az őszi gabonafélék magágyának megvetését — a jövő évi termést megalapozó fontos tényezők egyikének létrehozását — is elodázta. A kitűzött cél, hogy gabonafélékből önellátók legyünk, mezőgazdasági társadalmunk minden rétegét — a tudományos kutatás dolgozóit csakúgy, mint a gyakorlati mezőgazdasági szakembereket — a cél elérését elősegítő igyekezetük, aktivitásuk maximális kibontakozására serkentette. A tudomány és a gyakorlat szoros kapcsolatának köszönhető, hogy ma jelentős területeken termesztünk. sikerrel nagyhozamú, elsősorban szovjet búzafajtákat. Hogy ezek nálunk is nagyszerűen beváltak, azt a céltudatos kutatómunka során végzett gyakorlati kísérletek tették lehetővé, amelyekkel az egyes tájegységeken szükséges technológiai követelményeket, vetési, növényápolási, öntözési és trágyázás! feltételek közül a legeredményesebbet sikerült kiválasztani. Egyre nagyobb tért hódít a Növénytermesztési Kutatóintézet michalovcel részlegén kifejlesztett és gyakorlatilag kipróbált szántás nélküli vetés, amely bizonyos különleges adottságok mellett a talajelőkészítés műveletének teljes kiiktatását teszi lehetővé. Komoly haladást jelent az olyan gépsorok nagyobb méretű alkalmazása, amelyek több munkaművelet —* szántás, rögtörés, boronálás, simítózás, vetés — összekapcsolását teszik lehetővé. A talaj összetételét és minőségét óvó módszerek közül nem hagy-* Itatjuk említetienül á repülőgép segítségével végzett vetést. Abban az esetben ugyanis, ha a szántást követő tartós esőzések miatt a vetést nem lehet hagyományos módon, traktor(Folytatás a 2. oldalon) A Szövetkezeti Munkaiskolák újabb évfolyamának küszöbén A Szövetkezeti Munkaiskolák harmadik évfolyamának évadnyitása október 20-án lesz a Haladó Tapasztalatok Iskolájának első tananyagával „A számítógépek szerepe a mezőgazdasági termelés irányításában és tervezésében“ témával egyidőben. A szövetkezeti munkaiskolák, amelyeknek legfőbb védnöke a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, a szövetkezeti dolgozók szakmai és politikai ismereteinek színvonal-emelését szolgálja azzal a céllal, hogy az itt nyert ismereteket a mezőgazdasági üzemek konkrét feltételei között gyakorlatilag tudják felhasználni. A szövetkezeti munkaiskolákat a nagyobb, társult szövetkezetekben egyes oktatási központok szerint szervezik. Az oktatási napok megegyeznek a Haladó Tapasztalatok Iskolájának adási időpontjaival. Egyes nagyobb szövetkezetekben vagy kooperációs társulásokban, — ahol erre kialakították a kellő feltételeket, — úgynevezett bentlakásos, tehát egyvagy többnapos iskolázás formájában is megvalósítható. Minden egyes tananyag adási ideje 45 perc, a vitára pedig egy órát számítanak. Mind a nyolc tananyag premierje 19.30 órakor kezdődik, az első ismétlés időpontja 15.30, a második ismétlésé pedig 9.30, az erre meghatározott adási napokon, amelyeket idejében közöl majd a napi sajtó, illetve a tévéadások programja. A tévében közvetített tananyagon kívül a szövetkezeti munkaiskolák keretében előadások is elhangzanak, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége központi témái alapján. Az első ilyen előadásra novemberben kerül sor, „a CSKP — a szocialista mezőgazdaság építésének vezető ereje“ cím alatt. Az előadás témájának rövidített kivonatát a SZABAD FÖLDMŰVES a jelen számban közli. A többi öt téma megvitatására az ezt követő hónapokban kerül sor, amelyek foglalkoznak majd a szocialista munkakezdeményezés és a jutalmazás új rendszerének kérdéseivel, az irányítás rendszerével, tekintettel az együttműködés és az integráció feltételeire, Szlovákia mezőgazdasága fejlesztésének alapvető irányzatával a hatodik ötéves tervben, az új mezőgazdasági törvények és a módosított Mintaalapszabályzat ismertetésével, valamint a munkabiztonság és az egészségvédelem kérdéseivel. A központi témákon kívül a Szövetség járási bizottságai, a járási mezőgazdasági igazgatóságokkal és a többi tömegszervezettel karöltve a szövetkezeti munkaiskolák programjába égyéb, kerületi, járási, illetve helyi jelentőségű politikai és gazdasági témákat is sorolnak, amelyek elősegíthetik a különleges, helyi problémák megoldását. A szövetkezetek egyéni témáit, amelyeket az iskolázás programjába kívánnak besorolni, a vezetőség javasolja a pártszervezet jóváhagyása után. A szövetkezeti tagok felnőttoktatásának rendszerében, a szövetkezeti munkaiskola keretében jelentős helyet kapnak az oktatás további formái, mint amilyenek az egyes tanulmányutak szervezése az élenjáró mezőgazdasági üzemekbe, az átvett témát kiegészítő film vetítése és a mezőgazdasági szakfilmek megvitatására szervezett beszélgetések, a mezőgazdasági irodalom és a szaksajtó szervezett tanulmányozása. Az iskolázás programjának keretén belül a szövetkezeti tagok érdeklődése szerint (Folytatás a 2. oldalon.)
