Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-23 / 34. szám

1975. augusztus 23. iZÄBÄ» FÖLDMŰVES f MEZŐGAZDASÁGI nagyüzem létesül a dpna MENTEN % Aratóünnepély A FÉLÉVI mérleg jegyében Retkes Lajos, a Búči Efsz veterán elnöke a szövetkezet tájékoztató lap­jában, a „Határszemle“ vezércikkében a következőket Irta: „Az utóbbi évek legnehezebb aratását 13 napos ke­mény munka után fejezte be a szö­vetkezet. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az egész évi munkánk eredmé­nye nagyobb szemveszteség nélkül bekerült a raktárba. A gépek és a rajtuk dolgozó emberek kitettek ma­gukért, és egész idő alatt zö.kkenő­­mentesen végezték munkájukat. Kom­­bájnosaink 354 vagon szemest takarí­tottak be. Ezzel nemcsak szövetkeze­tünk tagságának kenyere van bizto­sítva, de eleget tettünk államunk iránti kötelességünknek is, úgyszintén terven felül biztosítva van a takar­mány és a vetőmagalap. Ez megnyug­tató érzés mindnyájunk számára. Lát­juk. hogy igyekezetünk nem volt hiá­bavaló, munkánkat idén is siker ko­ronázta.“ A jól végzett munka örömére a kö­zelmúlt napokban találkozott a szö­vetkezet tagsága, a szomszédos efsz-ek vezetői és más vendégek. A nagy családnak a szövetkezet el­nöke számolt be. Többek között fog­lalkozott a bel- és külpolitikai ese­ményekkel és azokkal az eredmények­kel, amelyeket a 30 szabad esztendő alatt elértünk mezőgazdaságunk fej­lődésének győzedelmes útján. A he­lyi efsz fejlődését talán Retkes elv­felett is végigszáguldő vihar, jégeső jelentős kárt okozott a dohányban, a szőlőben és sajnos a gabonában is. Ez több táblán rányomta a bélyegét a terméshozamra. így aztán árpából hét mázsával lett az átlaghozam keve­sebb a tervezettnél. Viszont búzából — 550 hektáron — a tervezett 45,2 mazsa átlaghozamot 3,2 mázsával túl­szárnyalták. Idén a legnagyobb hek­­tárhazomat adó fajták a Jubilejná és a Száva voltak. Búčon is hasonlóan, mint a legtöbb mezőgazdasági üzemben, a testvéri összefogás eredményeként sikerült a mostoha időjárásban aránylag gyor­san betakarítani a gabonát. A 11 kom­bájnból, mely az aratást végezte, csak három volt a szövetkezetéi A.pferoví traktorállomásról négy, a Senicei Ál­lami Gazdaságból kettő, a szomszédos Karvai Efsz-ből szintén két arató­cséplőgép sürgette a fontos betakarí­tási munkák befejezését. A kombájnosok közötti versenyben a hazaiak végeztek az első helyen. Marcsa József és Nagy János 168 hek­tárról aratta le a gabonát. De elisme­rést érdemlő a fiatal kombájnosok — Retkes János, Papp Zoltán, vala­mint Újhelyi József és Gajárszky Lász­ló teljesítménye is, akik a régi SZK— 4-esekkel szintén derekas munkát végeztek. A vendégkombájnosok is becsülettel helytálltak a nehéz ara-Az elnöki beszámolót figyelmesen hallgatja a tagság. tiszta képet kapott a közöd termelési és pénzügyi tervének’ teljesítéséről. A statisztikai adatok szerint a fél­évi tervet több, mint í millió 300 ezer koronával teljesítették tül. A be­vétel a múlt év ugyanezen Időszaká­hoz viszonyítva 20,8 százalékkal nö­vekedett. A munkatermelékenység a tervezettnél szintén 10,2 százalékkal volt nagyobb. Az állattenyésztésben — a sertés­­hústermelés kivételével — kiváló eredményeket értek el. Marhahúsból közel 110, tejből 110,8, tojásból pedig 107,9 százalékra teljesítették a ter­vet. A szarvasmarha-tenyésztésben a jó eredmények eléréséhez jelentősen hozzájárult a lucernallszt-készítés. Valójában a múlt évi lucernaliszt­­tartalék . tette lehetővé a jó takar­mánybeosztást s ez nagyban segítette a kitűzött feladatok túlszárnyalását. Tény, hogy jelentősen emelkedtek a termelési- eredmények, de egyben a termelési költségek is. A vezetőség beszámolója ezt elismerte és tisztán látják, hogy a termelési költség csök­kentésének további útja a tudomány^ és technika vívmányainak a még jobb igénybevétele, amely egyúttal a mun­katermelékenység növelését Is jelenti. Teret kell' tehát biztosítani a továb­bi fejlődés útjának. Ebből az elgon­dolásból kiindulva helyezkedtek a Duna ménti szövetkezetek olyan ál­láspontra, hogy ki kell alakítani a termelőerők fejlődési szintiének meg­felelő nagyobb gazdasági egységet. A társulni akaró szövetkezetek a kö­vetkezők: a búéi, a Kravany-i (kar­vai), a moíai (dunamocsi), a virti és a Radvaň nad Dunajom-i (dunarad­­ványi). Az egyesülés után a mezőgaz­dasági üzem 5000 hektáros lesz, a­­melvben jelentős szerepet tölt be a szőlő-, gyümölcs- és a zöldségter­mesztés is. ’ Az elképzelések szerint a mezőgaz­dasági nagyüzemben a több és bizto­sabb termelés érdekében meg kellene oldani a Duna vizének hasznosítását, öntözőberendezés létesítését. Mivel az említett szövetkezetekben sok a ho­mokos terület, nagy jelentősége len­ne az öntözésnek. Előnye lehet a tár­sulásnak, hogy a talaj jellege alapján lehetőség nyílik a növénytermesztés belüzemi szakosítására, a növénykul­túrák termesztésének ésszerű megosz­tására. Ogv, hogy a könnyebb talajo­kon korai, melegkedvelő növényeket, a kötötteken pedig szemeseket és ta­karmányféléket termeszthetnének. Mivel az egyes szövetkezetekben az istállók elhasználódtak, el kellene gondolkodni, hogy milyen típusokat építsenek. A legújabb kutatómunka alapján beigazolódott, hogv a nagy befogadóképességű (mondjuk ezres] istállók építése a leggazdaságosabb. Viszont egy ezres szarvasmarha-istál­ló felépítésére egy kisebb szövetkezet nem lenne képes. Ezek szerint a termelés szakosító sa és összpontosítása, a korszerű gép park létrehozása, ad majd lökést a további fejlődésnek, az iparszerü nagyüzemi gazdálkodásnak és ezáltal a szövetkezeti tagok további boldogu­lásának. mi' A želovcei [zsélyíj kertészeti csoport tagjai — munka közben. A jó munkaszellem döntő tényező a termelésben EGY SZOCIALISTA BRIGAG CÍMÉRT VERSENYZŐ CSOPORT MUNKANAPJÁRÓL ... A 34 fóliasátor a Kürtös-patak mel­lett sorakozik rendben egymás mel­lett. A bővizű patakocska „jószívű“ barátként szolgáltatja a vizet a pap­rika-, paradicsom-, uborkatábláknak, melyek kitűnő terméshozamokkal há­lálják meg ezt a „jóságot“. Persze ahhoz, hogy a jó természeti adottsá­gok mellett korszerű termelés foly­hasson, sok szorgos kéz, emberi aka rat, találékonyság szükséges. A želovcei (zsélyi) kertészet szocia­lista brigád címért versenyző csoport­ja a múlt év márciusában alakult. A szövetkezet helyi pártszervezete elnö­kének, M 1 i n á r i к Józsefnek szavai szerint minden jel arra mutat, hogy ez a brigád idővel a járás legjobbjai közé küzdi fel magát. A szövetkezet vezetősége az év kezdetén előre kije­lentette a tagok előtt: a fóliás tér mesztés tervezett nyeresége 1 millió 200 ezer korona lesz. A brigád 13 ezer koronás terven felöli vállalása, a 200 igényes munka s ez annyit jelent, hogy hétköznap vasárnap kora reg­geltől késő estig helyt kell állnia munkahelyén az asszonycsoportnak. Ehhez fűzve még csak annyit: soha nem volt problémám azzal, hogyha túlórát vagy vasárnapi munkába ál­lást kellett dirigálni. A csoport tagjai jól tudták, hogy mindez a feladatok hiánytalan elvégzésének érdekében történt s teljes munkalendülettel dol­goztak. Ebben és a jó kollektív szel­lem kialakulásában látom azt. hogy csoportunknak megvannak a feltéte­lei a szocialista brigád cím elnyerésé­hez. A želovcei szövetkezet kertészeté­ben mindössze négy férfi dolgozik, akiket főleg az öntözéssel és a techni­kai berendezések kezelésével bíztak meg. Mladonicky Jánost — aki az öntözésért felelős — éppen nagy munka közben találtam. A percenként 200 liter vizet áteresztő szivattyú egy­szerre három fóliasátor területének öntözésére képes, s ezért időközön ként szükséges a gyors, folyamatos átállítás. Be­szélgetésünkkor Mlado­nicky elvtárs szintén alá­támasztotta a brigádve­zető szavait s még ennyit fűzött hozzá: — Idős ember vagyok — több munkahelyen, szakmában megfordultam — s elmondhatom, hogy ilyen jó kollektívában már régen nem dolgoz­tam. Mivel a szövetkezet­ben hosszabb ideig mint csoportvezető tevékeny­kedtem, így jól ismerem, milyen nehéz feladat egy jó brigádot összeková­csolni. Éppen ezért a sok­éves tapasztalat felhasz­nálásával igyekszem a fiatal vezetőnknek eb­ben segítségére lenni. Másoknak, ahol szocia­lista munkabrigád tevé­kenykedik, csak azt ajánl-* hatom, hogy alakítsunk az országbált még többet, s dolgozzunk szocialista módon. A brigád többi tagját, az asszony­csoportot éppen a paradicsom kapá­lása közben találtam. A brigád tagjai között minden korosztály képviselve volt, így a tény — jő kollektíva — »leginkább kifejezésre jut. Függetle­nül attól, hogy fiatalabb vagy idő­sebb dolgozóról van szó, a cél közös. Jó munkát végezni s eszerint része­sedni ... Mint minden szocialista brigádnak, ennek a kertészeti csoportnak is van­nak oszlopos tagjai, akiknek munkája, helytállása csakis dicséretet érdemel. Ezek közé tartozik Obertn Ilona, Becskai Jolán. Hrebend Mária és Kis­­kovács Ilona. Elmondták, hogy kere­setükkel meg vannak elégedve, ami minden bizonnyal jól jön a férjek fizetése mellett. A szocialista brigád címért verseny­ző csoport június végén hasznos ki­ránduláson vett részt. A tagok meg­ismerkedhettek azokkal az állomás­helyekkel, ahol a Szlovák Nemzeti Felkelés legfőbb eseményei zajlottak. Ismerve Szlovákia számos kertésze­tét, fenntartás nélkül leszögezhetjük, hogy sok olyan jól dolgozó csoport létezik, hol ezidáig még nem alakul­tak szocialista brigádok. Ez főleg a vezetőség hibájául róható fel, mivel nem ismerték fel a szocialista brigá dók jelentőségét, lényegét. Ennek a mozgalomnak küldetését ezennel nem kívánom ismételni — tették ezt már számtalanszor az illetékesek — csu­pán mégegyszer szeretném kiemelni a želovcei ( szövetkezet idős tagjának, Mladonicky Jánosnak szavait: „Alá kítsnnk az országban még több szo­cialista brigádot, s dolgozzuk szocia­lista módon!“ Kalita Gábor Ч. társ szavaiból idézve lehet legmeg­győzőbben igazolni. „Ha figyelembe vesszük, hogy nem maradt ránk örök­ségül valamilyen nagybirtok gazda­sági udvara, ha nem is rendelkeztünk a nagyüzemi gazdálkodást irányitó tapasztalatokkal, a földmunkások, kis- és középparasztok közös össze­fogásával felépítettünk — mondhat­nám semmiből — egy közel 80 millió koronás vagyonnal rendelkező egy­séges földművesszövetkezetet.“ Ebben a szövetkezetben az iparhoz hasonlóan díjazzék a túlórákat, a sza­bad szombatokat és fföetett szabadsá­got a Munkatörvénykönyv szerint ad­nak minden dolgozónak. A Duna mellékén is sok gondot okozott a nyáron a mostoha időjárás, június második- felében a Búő határa tásban és az önzetlen tevékenységük jelentősen siettette a fontos munka befejezését. Addig nincs befejezve az aratás, amíg a szalmát le nem takarítják. A mezőgazdasági dolgozók želiezov­­cei (zselfzi) országos értekezletének állásfoglalása visszhangra talált Bú­gon. Az aratási ünnepségig 811 hek­tárról egy szálig betakarították a szal­mát, utat engedtek az ekének, a jövő évi jó termés megalapozójának. A szalma gyors betakarításához jelen­tősen hozzájárultak az állattenyész­tésben dolgozók és a vakációjukat töltő iskolásgyerekek. Az évenként megismétlődő gondból tanulva az idén felépítettek egy 150 vagon be­fogadóképességű gabonaraktárt, a­­mely megoldotta a szemesek tárolá­sát. Az arató ünnepséget az első félév­ben elért gazdasági eredmények érté­kelésére is kihasználták. A tagság Amellett, hogy az aratóünnepélyen komoly kérdésekkel foglalkoztak, nem maradt el a sokszínű kulturális műsor és a vidám hangulatú népmu­latság sem. A színpompás népviselet­be öltözött, kurtaszoknyájú fzsai Iá nyok, asszonyok, vérpezsdítő népze­nére ropták a táncot, énekelték a szebbnél-szebb dalokat. A jól végzett munka után kitűnő volt a hangulat, szórakoztak az aratási munkálatok részvevői s mindazok, akik a fontos nyári tennivalók elvégzése idején helytálltak. A vezetőség sokat ígérő beszámoló­ja, amely a jövőt is ecsetelte, — és ezzel a tagság egyetértett —- az ara­tási ünnepélyen eltöltött kellemes órák, minden bizonnyal késztetik a tagságot, hogy az őszi mezőgazdasági munkák dandárjában is becsülettel helytálljon. —tt— Bojtos Pavel fökertész és Mladonicky János az öntözőberendezés működését ellenőrzik. érés környezetszépítés sem tartozil majd a könnyű feladatok közé. A szövetkezet fökertészét, B o j t о Pavelt nem vult könnyű megtalálnom Sokak állítása szerint ő egy örökki mozgó ember, aki a kertészetben min denütt ott van, ahol éppen valami lyen munka folyik. Mikor Bnjtoš elv társat a szocialista brigádról kérdez tem, így válaszolt: — Ha nem tapasztalom nálunk, so sem hittem volna, hogy a szónak „szocialista brigád“, milyen ereji lesz. Az ember közösségi lény s ép pen ezért az a tudat, hogy egy bízó nyos munkaterületen hasznos tagj> lehet egy kollektívának, — felemelt érzés. A kertészetben számtalan az idő : у A Duna mentén is kevés barack termett ebben az esztendőben. (A szerző felvételei) A közelmúltban, amikor a mlieč­­női /te)falusi] Kék Duna Efsz gépparkjába látogattam, a kombájnok már katonás sorban álltak a gépszí­nek alatt. Nyomban megértettem, a szövetkezet dolgozói befejezték az idei kenyércsatát. A tágas irodahelyiségben Takács István és Kockás Kálmán csoportve­zetőkkel beszélgettem. — Meg vannak elégedve a hektár­hozammal? — érdeklődtem. — Lehetett volna több ts — vála­szolta Takács eivtárs de úgy érzem, búzából az 50, árpából pedig a 45 mázsa — a helyi viszonyokat, il­letve a talajvíz okozta károkat figye­lembe véve — jó eredménynek szá­mít. Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról sem, hogy a gabona 40 százaléka megdőlt, s a Duna is kilé­pett medréből, melynek következté­ben 13 hektár árpa veszett kárba. Azonkívül a töltés melletti területe­kombájn egy héttel az aratás befeje­zése előtt elromlott, s azóta sem sike­rült megjavítani. — Es a szalma, a szántás? — Ez a két munkafolyamat az idén nem okozhat különösebb gondot — jelentette ki Kockás elvtárs. Eddig 50 hektárról takarítottuk be a szalmát és raktuk kazalba. A középszántás is jó ütemben halad. Ezt a fontos mun­kát a Skoda 180-as és két lánctalpas traktor végzi. Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy a közép- és a mély­szántást csak akkor tudjuk elvégez­ni az agrotechnikai határidőre, ha a Skoda 180-as.erőgép késő őszig üzem­képes állapotban lesz. Ugyanis ta­pasztalataink az alkatrész beszerzése \ terén nem a legjobbak. Például az em­lített nagy teljesítményű traktorhoz nagyon nehéz dinamót kapni. De re­méljük, nem lesz különösebb baj és a i vetőszántást időben elvégezzük. Öváry Péter ken 276 hektár gabonát és míntegi 200 hektár kukoricát árasztott el i talajvíz. így lényegében az aratás t tervezett tíz nap helyett tizenöt пари tartott. A gépekkel nem volt különö sebb problémánk, mivel nyergükber Csakagépek bírják • zömében a javítóműhely dolgozói ül tek. A szocialista versenyből Bitte r a László, és Méri István került ki győztesként, akik SZK—4-es kombáj nukkal több, mint 44 vagon gabonái csépeltek ki. Persze azt is meg kel} mondanom, hogy a Fahr M 1600-as

Next

/
Thumbnails
Contents