Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-16 / 33. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1973. augusztus 19.

7

Megoldják a raktározás problémáit

A szabad ég alatt tárolt búza forgatását géppel végzik.

(A szerző felvétele)

Napjainkban a terményfelvásárló és ellátó vállalatok telephelyein nagy a sürgés-forgás, így van ez a levicel (lévai) üzemegységben is, ahol mintegy 6555 vagonnyi gabona felvásárlásával számoltak az állami alapba. Ezt a mennyiséget utólag 300 vagonnal megtoldottá^ mert a mólt évhez viszonyítva javulás állt be a gabonasilók üzemelésében. A takarmányalapba 4300 vagonnyi gabonát vásárolnak fel.

Az idén már mindhárom gabunasilót üzembe helyezték, melyekben egyenként 2200 va gonnyi gabona fér el. Mivel azonban a gabonasilók próbája még nem történt meg, azokban az idén kevesebbet raktároznak. A múlt évben lényegében csak egy gabonasiló volt üzemben. Egyébként egy gabonasiló 36 kisebb tartályból áll, melyek 20—80 vagon terjedelműek. Tavasszal a gabonasilókat kitisztították. kijavították és fertőtlenítették.

A felvásárlásnál külön teszik a nedves és külön a szárított, illetve a norma nedvesságtartalmú gabonát. A 3 as számú silóban helyezik el a nedves búza egy részét, s azt egy VSZ—5p jelzésű, jugoszláv gyártmányú szárítóberendezés sei kezelik. A fűtőolajjal üzemelő szárítóberendezés napi teljesítménye 4—8 százaléknyi vízmennyiség csökkenése mellett 60 vagon. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági üzemek bői sok nedves (sokszor 24—25 százalékos nedvességtartalmú) búzát szállítanak, alig győzik a gabona szárítását. A többletet betonozott területen tartják. Innen a búzát az éjjeli órákban gépkocsikkal áthordják a gabonasilóba, s ezen keresztül jut el a szárítóba. A 3-as számú gabonasilóban még mintegy 50 vagonnyi őszi repcét is tároltak, mert ezt is szárítani kellett. A repcét azonban fokozatosan elszállítják, s ennek a helyébe is búza kerül.

Egyébként a Levicel Mezőgazdasági Felvásárló- és Ellátó Vállalathoz még további három üzemegység is tartozik. Így a Pohronský Ruskov-i (oroszkai), a želiezovcei (zselízi) és a Sahy-i (ipolysági) üzemegység, melyekben szintén szárítják és tárolják a termést. Pl. a Pohronský Ruskov-i gabonasiló 900 vagonnyi termés tárolására alkalmas. Ott a szárítást a ma gyarországi Bábolna (Bi—15) típusú berendezéssel végzik.

A 2 es számú gabonasilóban a múlt évi termésből mintegy 1400 vagonnyi búzát tárolnak, jelenleg ezekbe a gabonasilókba szállítják a megengedett nedvességtartalmú, vagy a mezőgazdasági üzemekben szárított termést. Járási viszonylatban összesítve a Levicei Mezőgazdasági Felvásárló- és Ellátó Vállalat az említett üzemegységekkel együtt 10 500 vagonnyi termést képes elraktározni. Ebből a levicei három és a Pohr. Ruskov i gabonasilókban kb. 5600 vagonnyit. Mintegy 2900 vagonnyi termést hangárraktárakban tárolnak és 1000 vagonnyi ideiglenesen provizóriumba kerül. Tervezik, hogy a közeljövőben kb. 1000 vagonnyi termést elszállítanak a sörgyárakba és a malmokba.

Kisebb nehézségek ellenére a felvásárlás jó ütemű, tájékoztatott bennünket Szalai Lajos elvtárs, a növénytermesztési osztály vezetője. Ottjártunkkor, július harmadik dekádjában, az állami alapba a felvásárlást több, mint 105 százalékra teljesítették. Ebben nagy szerepet játszott az is, hogy a felvásárló vállalat a járási pártszervezettel és a JMI-gal közösen feldolgozták a felvásárlás ütemtervét. Pontosan meghatározták,

hogy melyik mezőgazdasági üzemnek mennyit kell beszállítania 6—9, 9—12 óráig és délután.

A gabonasilók műszaki berendezései is gyakran meghibásodnak, ami lassítja a termés felvásárlását. A leggyakoribb meghibásodás a láncos szerkezetű szállítókon történik. Ugyancsak gyakori jelenség az is, hogy a hosszantartó esőzések után — a helytelenül elvégzett szigetelés végett — átszivárog a talajvíz a gabonasilókba és elönti az ott tárolt gabonát. Kint a nedves búzát gépekkel forgatják és ezzel bizonyos mértékben szárítják is a termést.

Kedvező a helyzet a járásban a hangárraktárak építése- és átadása terén is. Az idén 17 hangárraktár felépítésével számoltak, melyekben több mint 3000 vagonnyi termést lehet tárolni. Ezekből 15 már elkészült és alkalmas a termés tárolására. Csak két hangárraktár esetében merültek fel nehézségek: A čajkovi hangárraktárnál a padozattal, a bátovceinél pedig a tetőszerkezettel kapcsolatban. Megvan minden feltétel ahhoz, hogy a napokban ezeket is átadhassák.

A járás mezőgazdasági üzenteiben többféle hangárraktárt építenek, s ennek megfelelően alakulnak a költségvetések is. A már említett 17 hangárraktáron kívül az idén építettek

még a kvetnái és a tupái szövetkezetekben is hasonló hangárakat. Ezenkívül az idén több mezőgazdasági üzemben építik a nagykapacitású szárítóberendezéseket, melyekben majd elvégezhető a magvak betakarítás utáni kezelése is.

A levicei járásban a gabonasilókból és hangárraktárakból a legtöbb tárolóhelyiség Szlovákiában van. A jövő években tovább szeretnék folytatni a felvásárló vállalattal karöltve a hangárraktárak építését. Bíznak abban, ha ezek felépítése a jövőben is olyan ütemű lesz mint az idén, s akkor már 1977- ben képesek lesznek a gabona korszerű tárolására. Ez azért is fontos volna, mert tulajdonképpen ez a járás termeli a legtöbb gabonafélét hazánkban.

Ellátogattunk a Krškany-i szövetkezetbe is, ahol a járás legkorszerűbb hangárraktára épült. Karol Chromý elvtárs, a szövetkezet építkezési csoportjának vezetője, tájékoztatott az építés üteméről. A hangárraktár építését február elején kezdték és ma már alkalmas a termés tárolására. Éppen a napokban fejezték be a munkálatokat. A hangárraktár 6D méter hosszú és 20 méter széles. Benne kétméterenként 0,40 méter széles és 0,25 méter mély csatorna húzódik, ami a levegő áramlására szolgál. A csatorna felső része 5 cm-el kiszélesedik és erre vannak elhelyezve a vasrostok.

Összesen 24 ilyen csatorna van. A levegő áramlása 24 ventillátorral történik. Egy ventillátor órateljesítménye 6 ezer köbméter levegő, minimális (0,25 ampér) áramfogyasztással. A raktár padozatának alját beton, majd 4,5 cm vastag aszfalt-réteg fedi. A tetőszerkezet acél konstrukcióból készült és alumínium lemezek borítják. A falak téglából készültek és egészen a tetőszerkezetig húzódnak. A hangárraktár kapacitása 3000 tonna. Ez azért lehetséges, mert a széleken az ablakok aljáig tárolhatnak benne termést. Az építkezés költségeire 1,44 millió koronát terveztek, s ebből kb. 100 ezer koronát megtakarítottak.

Bara László, mérnök

i

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

♦

I

♦

*

♦

!

9

♦

I

Í

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

8

♦

9

♦

9

♦

8

♦

9

♦

(

♦

5

♦

♦

9

♦

I

9

♦

9

♦

9

♦

9

♦

9

♦

9

!

♦

9

♦

I

♦

9

♦

9

♦

9

9

♦

9

♦

9

Több

kalóriaszegény

üdítőitalt!

Az Ex Plzeň ’75 élelmiszer-kiállítás ismét sikerrel zárta kapuit. A múlt évtized alatt a kiállítás bizottságai mintegy 1300 élelmiszerfélét értékeltek. Az Arany poharat 391 hazai és 59 külföldi kiállítónak ítélték oda. Az Arany pecsét márkát 1970 óta 206 termék nyerte el. A Jubileumi évben 139 termékkel neveztek be a kiállítók. Az értékelő bizottság 21 terméknek ítélte oda az Arany poharat, 38-nak pedig az Arany pecsétet. Az értékeléskor betartották az előírt feltételeket. Akadtak olyan termékek is, amelyeket a kifogásolt minőség miatt kizártak a versenyből.

A fogyasztók szempontjából biztató, hogy az évről évre ismétlődő kiállítás több élelmiszerféle gyártására ösztönzi az élelmiszeripari üzemeket. Ennek köszönhető, hogy évente mintegy 240 új élelmiszerféle kerül az üzletekbe. Közülük megemlíthetjük a huzamosabb ideig tartható pogácsákat, gyümölcsös-zöldséges kalácsokat, teakekszeket. Az üdítőitalok közül végre a Hurbanovol (ógyallai) Sör- és Malátagyár 13 fokos „feketefácán“ barna söre is Aranypoharat kapott. Igaz, már három éve kapható, de még mindig jobb, hogy olyan italt díjaztak, amelyhez'a fogyasztók hozzá is juthatnak. Sajnos, még nagyon sok az olyan élelmiszerféle, amely Jó minőségével elnyeri a szakemberek elismerését, viszont díjat nem kapott.

Az alkoholmentes italok gyártásában is előrehaladás történt. A közép-szlovákiai „Fruta“ mochovcei részlegén már elég nagy mennyiségű üdítőitalt készítenek „Ovona“ néven. Ezzel az itallal pár évvel ezelőtt az Inchebakiállításon is találkoztunk, sajnos azóta nem terjedt el. Egyes szakemberek azt állították, hogy a fekete ribizli termesztése főleg az igényes begyűjtési munkák miatt nem nagyon kifizetődő. Sőt, egyes telepítéseket meg is szüntettek. Ezen az áldatlan állapoton változtatni kellene, mert amint ismeretes, a fekete ribizli ■ mustja sok vitamint tartalmaz.

Prágában a cukrászati és pékárut készítő üzemek megkezdték a kevés kalória értékű „Grepot“ üdítőital gyártását. Máris nagy. népszerűségnek örvend, és főleg azok fogyasztják, akik szabadulni szeretnének fölösleges kilóiktól. Tovább ezen az úton, mert bizony sok Olyan üdítőitalunk van, amely túl édes, tehát elősegíti a hízást. Szomjoltó hatásuk sem megfelelő. Hozzájárulnak a fogak romlásához is. ,A közép-szlovákiai „Carpáthla“ üzem eperből készít különböző jó illatú, egészséges üdítőitalokat. Különösen nagy népszerűségnek örvend az eper-coctail. Kár, hogy nem kerül belőle több az üzletekbe.

Szárnybontogatás történik az olyan alkoholmentes italok gyártásában, amelyek egyrészt kedvezően hatnak a fogyasztó egészségi állapotára, másrészt szomjoltó hatásuk is kitűnő. A „Grepot“ Arany poharat kapott az Ex Plzeň ’75 kiállításon. Mindazok nevében — akik szeretik az alkoholmentes Italokat — azt mondhatjuk, hogy nagyon megérdemelte, és reméljük, hogy az élelmiszeripar a következő kiállításon még több ilyen üdítőitallal kedveskedik a fogyasztóknak. (b)

í

♦

9

♦

9

♦

9

♦

9

♦

9

♦

9

♦

9

i

♦

9

♦

9

•*

I

♦

9

♦

9

♦

9

♦

9

♦

9

♦

9

♦

9

♦

9

♦

9

♦

9

♦

!

i

♦

9

♦

9

♦

9

♦

9

♦

9

♦

9

♦

!

9

*

9

♦

9

♦

!

9

9

♦

I

♦

I

♦

9

i

♦

9

♦

9

♦

9

♦

9

♦

9

♦

9

♦

9

♦

9

♦

9

♦

9

♦

A Szovjetunió közép-ázsiai vidéke a hatalmas terület legdélebben fekvő része. A táj hőmérsékleti csúcsértéke 50 fok árnyékban. Kerek 122 fokkal különbözik Észak-Azsia

—72 C fokos fagypont alatti hőmérsékleti csúcsától. Itt terül el a 8,5 milliós üzbég Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság. Nagyon változóak a természeti és földrajzi viszonyai. Öntözés nélkül itt szinte lehetetlen a mezőgazdasági termelés. Az ország három fő mezőgazdasági növénye a gyapot, a rizs és a világhírű üzbég dinnye, amelynek 400 fajtáját különböztetnek meg. Itt nőnek a legnagyobbra a világon. Termelnek még trópusi fügét, mandarint és gránátalmát is.

A Szovjetunióban évi 7 millió tonna gyapotot termelnek és ebből 5 millió tonnát Üzbegisztánban! Ezt a menynyiséget 180 000 hektáron termelik. A gyapotot fehér aranynak nevezik.

A textilipari felhasználásán kívül 200 különböző anyag előállításánál

Üzbegisztán mezőgazdaságáról

rű eredményeket értek el a meliorációs és a vízrendészeti építkezésekkel összefüggő hidrotechnikai és hidrológiai munkákban is.

Az öntözőtechnikában terjednek az ú| megoldások. Ilyen a gyümölcsösök és a szőlők földalatti öntözése és a nagyüzemi esőztető eljárás. A gondot itt az okozza, hogy mindent óriási méretben kell végezni.

A földalatti hálózat 40 mm-es PCV csövekből készül, melyből egy coll vastagságú csövön jut a víz a pórusos betonból készült diffúziós edénybe. Az edény könnyű pórusos betonból készült és nagyon jó a vízáteresztő képessége. A hengerben van elhelyezve a csap, melyet egy úszó regulátor nyit és zár. A hengerbe így csak annyi viz jut, amennyit á talaj át képes venni. A henger zárt és 40—50 cm-re van a talajba süllyesztve a gyökérzethez. A hálózatot a víz hidrosztikus nyomása tölti. A módszer költséges, azonban kifizetődő, mert 15 évre tervezett működési ideje alatt egyáltalán nem igényel munkát. (2. kép.)

szolgál a gyapot nyersanyagként. ^ Az esőztető berendezések lánctalllyen az olaj, a szesz és a különböző pás traktorra szerelt szivattyúból és vegyszerek. A gyapot termelése és két szórófejből állnak. A vizet ídeigbetakarítása már túlsúlyban gépest- lenes árokban vezetik, amelyek 100 tett. A legnagyobb kiterjedésű gya- méterre vannak egymástól. Mellette potültetvények a Tyan-San hegylánc halad el az öntöző-mechanizmussal s a Syrdaria folyó között terülnek el. felszerelt traktor. (3. kép.)

Az összes gyapotültetvényt öntözik, ,,, ,

nagyrészt barázdás árasztással, kitű- Közép-Azsia legnagyobb problémája nőén kihasználva a vidék lejtőit. a talajszikesedés. A szikesedés sajnos ^ép i szorosan összefügg itt az öntözéssel.

A talajvizek szintje 1,5—3 méter kö- Vízügyi problémákkal és az öntö- zött változik az összes nagykiterjezés kérdéseivel Taskentben egy 900 désű termőterület alatt és eléri a 8 alkalmazottat foglalkoztató intézet százalék sótartalmat. Aniónösszetétele foglalkozik. Ide tartozik az öntöző- túlnyomó mértékben szulfát és klorid technika, a vízminőség,' valamint a gyök. Amíg a talaj csak a sekély évi talajszikesedés problémája. Nagysze- csapadékmennyiséget kapta, (100—

nak állandó nedvességen való tartása, hogy a kimosódás ne a transzpíráció hatására történjen. A vertikális drén 50 méterenként vezeti le a vizet és szállítja lefelé a sókat. Ehhez azonban nagy mennyiségű vízre van szükség, amit az Amudária és a Syrdária 300 mm-ig) addig nem jelentkezett folyók vízmennyisége még nem fedez, a szikesedés veszélye. A száraz talaj- Most a kísérleti kivitelezési terveken oszlopban nem tudtak a sók feldif- dolgoznak. Ez a terv sajátságosán fundálódni a felsőbb rétegekbe. szovjet, különleges elképzelésre tá-Az intenzív öntözés, de különösen 'maszkodik. Ügy tervezik, hogy a főbb a barázdás módszer folyamán átázik szibériai folyókat visszafelé fordítaz egész talajprofil s utána a nagyon ják, illetve a folyási irányukat megerős transzpiráció hatására az átázott változtatják. Ezzel a két említett kötalajrétegeken feltörnek a sók is, zép-ázsiai folyó vízbőségét növelnék, egészen a termőrétegig. Itt jellegzete- amj feltétlenül fontos az állandó tasen botnak, aJhit re- lajjavítás szempontjából. Amíg a terpülőről kitűnően lehet látni. így az- vek valóra válnak, addig a gyapot és tán hét éves öntözéses gazdálkodás a rj2s termelését egymással váltják, után csökkenni kezdenek a hozamok. Néhány éves gyapottermelés után A 13 14. évben teljesen terméket- (amikor jelentkezni kezd a szikeselenné válik a talaj. Ezért kell itt ez- őés) átallnak rizstermelésre és így zel a problémával foglalkozni. Gya- biztosítják a talaj demineralizálódákorlatilag két lehetőség van. Az egyik sát. a vertikális drénezés és a talajnak/

vízzel való „átmosása“, vagyis a talaj- Tarr Gyula, mérnök