Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-05 / 27. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1975. július 5. 2 Felelősségteljesen a feladatok teljesítéséért ÜLÉSEZETT AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Л CSKP KB 1974 novemberi ülése határozatainak és az SZLKP KB januári Ülésén elfogadott intézkedések megvalósításának ellenőrzésével foglalkozott a közelmúlt napokban a Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Az SZLKP KB Elnökségének a CSKP KB novemberi irányvonalának és az SZLKP KB ülésén hozott határozatok teljesítéséről szóló jelentését Jozef Lenért elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára terjesztette elő. Az elnökség jelentése megállapította, hogy a szlovákiai kommunisták teljes egyetértéssel fogadták a novemberi ülés határozatait, s minden erejükkel igyekeztek megvalósítani a CSKP KB politikai irányvonalát. Méltányolták a munka és az eredmények értékelésének kritikai szellemét, s egyetértettek abban, hogy elkerülhetetlenül szükséges a felelősség és az igényesség fokozása. A pártszervek és szervezetek kiálltak a párt merész, de reális irányvonaláért, amelynek célja az anyagi erőforrásoknak, a gazdaság dinamikájának és hatékonyságának növelése a termelés, a beruházások és a külkereskedelem terén hozott komplex intézkedésekkel, hogy biztosítani lehessen a lakosság életszínvonalának további emelését, szociális- és létbiztonságának szilárdítását. Az SZLKP KB januári ülése után, — amely intézkedéseket hozott a CSKP KB novemberi ülése határozatainak teljesítésére, — a szlovákiai vállalatok javaslatokat tettek, hogy 915 millió korona értékkel növelik a termelésnek az 1975. évi állami tervben előirányzott terjedelmét. A terv túlteljesítésére irányuló legnagyobb erőfeszítéseket a vegyipar, a fogyasztási cikkeket gyártó ipar, az építőanyagipar és az általános gépipar fejtette ki. A dolgozók politikai és munkaaktivitásának fokozásával, valamint az irányító tevékenység megjavításával az év első öt hónapjában egészben véve szép eredményeket értek el az ipari termelésben. Feltételezhető, hogy az első fél évben az egész évi állami tervet több mint 50 százalékra teljesítik, vagyis úgy, ahogy azt a januári plénum kitűzte. Az elnökség jelentése megállapította, hogy a novemberi ülés határozatainak lebontása pozitívan mutatkozik meg a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén is. A továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy a legközelebbi napok és hetek ismét nagy feladatokat rónak a mezőgazdaság dolgozóira s ezért hasonlóan, mint a múltban, idejében meg kell szervezni számukra a segítségnyújtást más gazdasági területeken is, ha a helyzet azt kívánja. Lenárt elvtárs az elnökség beszámolójában foglalkozott a beruházások problémáival, a tudomány- és technika fejlesztésével, az irányító, a szervező- és nevelőmunka feladataival, valamint azzal a tevékenységgel, amit a szakszervezetek, az ifjúsági szervezetek és a nemzeti bizottságok fejtenek ki a novemberi, illetőleg januári plénum határozatainak megvalósítására. Jozef Lenárt elvtárs végül felhívta a figyelmet, hogy a CSKP XIV. kongresszusán és az SZLKP legutóbbi kongresszusán kitűzött határozatok teljesítésének utolsó szakaszába léptünk. ,,Tőlünk függ mondta —, hogy a párt aktivitását a tömegeknek a pártba és a szocializmusba vetett bizalmát, valamint széles körben kibontakozott kezdeményezését miként használjuk fel az ötödik ötéves terv, a CSKP XIV. kongresszusa programjának sikeres megvalósítására. A vitában 12 elvtárs fejtette ki véleményét az SZLKP KB Elnökségének jelentésével kapcsolatban. Jozef Lenártnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának zárszava után, az SZLKP Központi Bizottsága határozatot fogadott el a CSSKP KB novemberi ülése irányvonalának és az SZLKP KB januári ülése intézkedéseinek további maradéktalan megvalósítására. A Központi Bizottság ülésén Viliam Šalgovič elvtársat, az SZLKP KB tagjává kooptálták és megválasztották az SZLKP KB Elnökségének tagjává. Szóból ért az ember... A felsőbb szervek értékelése szerint a nemzeti bizottságok az eddigi tapasztalatok alapján egyre tökéletesítik munkamódszereiket és ennek következtében hatásosabban mozgósítják a dolgozókat a választási programterv teljesítésére. A nyugatszlovákiai kerületben a sikerek titkának elsősorban a tökéletesebb politikai és nevelőmunkát tartják. A községek és városok többségében a képviselők rendszeresen találkoznak választóikkal és megmagyarázzák a párthatározatok jelentőségét, célját. Nyíltan beszélnek a nehézségekről és arra serkentik a dolgozókat, hogy ezek figyelembe vételével az adott viszonyok között oldják meg a problémákat. Bebizonyosodott, hogy az ilyen őszinte hangot nagyon szeretik a választók és lehetőségeikhez mérten járulnak hozzá a közös alkotások megvalósításához. Igazi hazafias kötelezettségérzettel nem egy esetben kisebb mennyiségű építkezési anyagot, vagy szerszámokat, szállítóeszközöket bocsátanak a nemzeti bizottságok rendelkezésére, a középületek, járdák építésekor, vagy a terek, gazdasági udvarok parkosításához. Érzik, tudják, hogy a választási programterv megvalósítása az ő ügyük is, mert a középületek, a szép parkok, elsősorban a községben vagy városban élő lakosok élet- és munkakörülményeit teszik szebbé, kellemesebbé. Gazda módjára tehát maguknak dolgoznak szabad idejük egy része alatt. A tapasztalatok szerint a politikainevelőmunka egyik jó bevált formája a szocialista kötelezettségvállalási mozgalom széles alapokra helyezése. A felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére ezrek vállalták, hogy önkéntes társadalmi munkával járulnak hozzá a választási programtervekben kitűzött feladatok teljesítésében. Soksok millió korona értékű munkát végeztek e nemes mozgalomban, a közismert „Z“ akció keretében. Bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, középületek születtek a lelkes munka hevében. A múlt évben a nyugat-szlovákiai kerületben a kötelezettségvállalások értéke jóval meghaladta az egymilliárd koronát. Társadalmi munkában 300 hektár zöldpázsitot létesítettek. Elültettek egymillió darab díszcserjét és gyümölcsfát, 2B8 ezer rózsatövet. Szorgalmas munkával mintegy 140 új parkot adtak át rendeltetésének. Kiemelhetjük a levicei (lévai) járást, ahol a versengésben egy igen szép mozgalom született. „A levicei járás — a virágok járása“ jelszó alatt a lelkes polgárok mintegy félmillió díszcserjét ültettek el, továbbá a községeket, városokat megszámlálhatatlan mennyiségű virággal díszítették. Az összesítés szerint az új parkok és virágágyak területe, mintegy 100 ezer négyzetméterre terjed, értéke pedig megközelíti az ötmillió koronát Ezek az adatok beszédesen bizonyítják, hogy a jeles évforduló tiszteletére tett kötelezettségvállalások nem maradtak papíron. Az eredményesebb munka érdekében a jövőben még tovább kell tökéletesíteni a népnevelő munkát. Ebből kivehetik a részüket a nemzeti bizottságok különböző bizottságai is. A politikai nevelő munka végzésének oroszlánrésze természetesen a polgári bizottságok tagjaira jut. Jő munkájukról tanúskodik az a tény, hogy az általuk összehívott nyilvános gyűlések, körzeti rövid munkaértekezletek közérdeklődést váltottak ki. A kimutatások szerint a választók részvétele több mint 80 százalékos. Természetesen ezzel az eredménnyel nem lehetünk teljesen megelégedve, és arra kell törekednünk, hogy lehetőleg minden választó találkozzon képviselőjével, vagy vegyen részt valamilyen gyűlésen. Ha az értekezleteken hall a problémákról, a távlati tervekről, akkor rájön arra, hogy neki is ott a helye a többi között, és a legközelebbi alkalommal jelentkezik társadalmi munkára. A sikerek titka tehát elsősorban abban rejlik, hogy az illető nemzeti bizottság milyen fokú kapcsolatot tart fenn választóival. Azt szokták mondani, hogy szóból ért az ember. Ezt tartsák szemelött azok a képviselők, akikbe a választók bizalmukat helyezték, amikor az urnák elé járultak. Balia Jázsef A jó termés betakarítása mindenkitől hazafias helytállást követel! (Folytatás az 1. oldalról.) mek és a helyi nemzeti bizottságok részéről elintézettnek tartani a kérdést azzal, hogy a felvásárló vállalat már átvette a terményt, s oldja meg annak raktározását Is. S bár Igaz, hogy a felvásárlással a felelősség — a gabona további sorkáért — a felvásárló vállalatokra hárul, de ugyanakkor igaz az is, hogy a felvásárolt összes gabona elraktározását a felvásárló vállalat csak a mezőgazdasági üzemek és a helyi nemzeti bizottságok segítségével tudja megoldani. Helyes álláspontnak tartja miniszterhelyettes elvtárs azt, hogy az aratással legjobb lesz bevárni a gabona teljes beérését, tehát csupán a közvetlen kombájnaratási módszert alkalmazni? — Nem tartom helyesnek! Ugyanis a gabona teljes beérésének kivárása az aratás megkezdésének lényeges eltolódását eredményezné, s így szükségtelenül veszélyeztetnénk a termés jelentékeny részét. A másik ok, amiért nem helyeslem: tudvalevő, hogy a búzának viaszéréstől a teljes beéfésig fokozatosan romlik a sütőipari értéke. Vagyis a lábon beérett búzának jóval gyengébb a sütőipari értéke, mint annak, amelyet viaszérésben aratnak le, vagyis kétfázisos módszerrel takarítanak be. S így népgazdasági szempontból természetesen a legelőnyösebb lenne az összes kenyérgabonát viaszérésben learatni, kétfázisos módszerrel betakarítani. Persze, irreális lenne ilyen követelményeket támasztani a mezőgazdasági üzemekkel szemben. Egyrészt a lényeges többletmunka miatt, másrészt pedig azért, mert a gabonáink többsége — pár nap eltéréssel — egyidőben érik be, s így az aránylag nagy vetésterületeken szinte képtelenség viaszérésben learatni. Ennek ellenére — a már említett két oknál fogva — elvárjuk mezőgazdasági üzemeinktől, hogy már viaszérésben megkezdik a kenyérgabona aratását, vagyis az aratás első napjaiban a gabonabetakarítás kétfázisos módszerét alkalmazzák. Jt szocialista termelési viszonyo^ kon nyugvó tervgazdaság magasabbrendűsége a közelmúlt években újból beigazolódott. Amíg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagországai több mint 8 százalékkal növelték az ipari termelést, addig a Közös Piac országai mindössze egy százalékkal, az Amerikai Egyesült Államokban pedig visszaesés következett be. Ennek következtében nő a munkanélküliség, az infláció és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok zavarai jellemzik a tőkés világot. Ezzel szemben a KGST-országokban teljes a foglalkoztatás, egyenes vonalú a fejlődés, tervszerű az árpolitika, ellenőrzöttek a fogyasztási árak, emelkedő az életszínvonal, elmélyülő a gazdasági összefogás. A KGST-országok gazdasági integrációjának fejlesztését célzó Komplex Program elfogadása, 1971 óta különösen elmélyült gazdasági erőink összehangolt fejlesztése. Jól érzékelhető ez most, az 1976—1980 közötti időszak népgazdasági terveinek egyeztetése során. A Komplex Program elfogadása óta most első ízben sorra kerülő ötéves tervkoordináció — építve az integráció eddigi eredményeire — szélesedő mértékben veszi számba a két- és többoldalú együttműködés új lehetőségeit, tár fel új és új területeket a közös erővel létesítendő termelési kapacitások megvalósításában, a szakosításban. Végéhez közeledik tehát mindenütt az 1976—1980-as évi népgazdasági tervek kidolgozása, rövidesen befejeződik e tervek összehangolása a KGST-országok között. E munkálatok során kell tulajdonképpen — bizonyos alapvető területeken — megalapozni az 1980-at követő időszak fejlesztési elgondolásait és ezen belül azokat a feladatokat, amelyek megoldásához nemzetközi összefogás szükséges. Az elmúlt héten Budapesten ebben a szellemben került sor a KGST XXIX. ülésszakára. A KGST-országok magasszintű kormányküldöttségei vettek részt a tanácskozáson. Jugoszlávia delegációja és a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövete megfigyelőként vett részt az értekezleten. Az ülés elfogadott napirend keretében megvitatták a végrehajtóbizottság beszámolóját a két ülésszak alatt végzett munkáról, megtárgyalták a tagállamok 1976—1980. évi sokoldalú integrációs egyeztetési tervének helyzetét. Tanácskoztak az 1976— 1980-as évekre szóló tervösszehangolás menetéről, továbbá a fűtőanyagenergetikai bázis továbbfejlesztéséről. A vitában többek között felszólalt Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZSZK Szövetségi Kormányának elnöke, hazánk küldöttségének a vezetője. Beszédében kiemelte Csehszlovákia és a Szovjetunió, valamint a testvéri szocialista országok sokoldalú együttműködésének jelentőségét és szólt a dinamikus fejlődés feltételeinek megteremtéséről. Hangsúlyozta: Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya általában pozitívan értékeli a Komplex Program eddigi teljesítését. A KGST tevékenységében az elmúlt időszakban elért eredmények véleményünk szerint nagy jelentőségűek közösségünk további fejlődése szempontjából. Ezt abban látjuk, hogy az 1976—1980. évi népgazdasági tervek folyamatban levő egybehangolása a Komplex Program feladatai teljesítésének biztosítására Irányuló törekvéssel együtt eleve meghatározza további előrehaladásunk lehetőségeit és erőforrásait a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében az elkövetkező öt évben. A kölcsönös együttműködés fejlesztésében nagy jelentősége van az 1976 —1980. évekre vonatkozó sokoldalú integfrációs intézkedések ötéves terveinek. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy véljük, hogy az 1980—1985. évekre már kulcsfontosságú integrációs akciók céltudatos és átfogó öszszességét kellene előkészíteni. Ezzel összefüggésben kiemeljük annak szükségét, hogy már 1976-ban induljanak két-, több- és sokoldalúbb koordinációs tárgyalások az egyes országok és az egész KGST-közösség 1980 utáni kulcsfontosságú fejlesztési problémáiról. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXIX. ülésszakáról közös közleményt adtak ki. A közlemény hangsúlyozza, hogy a KGST 28—29. ülésszaka között eltelt időszak alatt a tagállamok bel- és külpolitikáját a barátság további erősítése, a sokoldalú együttműködés fejlesztése' terén elért jelentős eredmények jellemzik. A KGST-tagállamai kommunista és munkáspártjainak a népgazdaság fejlesztése érdekében hozott határozatai eredményes megvalósítása, a kétoldalú és sokoldalú együttműködés szakadatlan bővítése és elmélyítése, valamint a KGST-tagállamok fejlesztése megalapozta gazdaságaink 1974. évi dinamikus fejlődését és a nép életszínvonalának további emelését. Ez a nemzeti jövedelem növekedésében mutatkozott meg legszemléltetőbben. 1974-ben a tagállamokban kitermelt bruttó nemzet) jövedelem 6,4 százalékkal, az ipari nyerstermelés pedig körülbelül 8,5 százalékkal volt magasabb, mint 1973-ban. Gyors ütemben fejlődtek a KGST-tagállamok külkereskedelmi kapcsolatai Is. Az ülésszak megállapítása, hogy a KGST-tagállamok, KGST tervezésiegyüttműködési bizottsága és a tanács állandó bizottságai jelentős munkát végeztek az 1976—1980. évi népgazdasági tervek összehangolása terén, amelyeknek a KGST-tagállamok közössége számára igen nagy politikai és gazdasági jelentősége van. E munka során • meghatározták a KGST-tagállamok népgazdasága különböző területeire a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésének alapvető irányait, egyeztették a megvalósítást szolgáló konkrét intézkedéseket, valamint előzetesen egyeztették azon termékek kölcsönös szállítását, amit alapul vesznek a KGST-tagállamok 1976 — megvalósításáért 1980. évi kereskedelmi megállapodásainak előkészítésnél. Az ülésszak megbízta a KGST megfelelő szerveit, hogy folytassák az 1976—1980.' évi és hosszabb távra szóló főbb együttműködési tervek kidolgozását. Tartsák szem előtt az egyes országok előtt álló népgazdasági feladatok megoldásánál azokat a lehetőségeket, amelyeket az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése nyújt. Az ülésszak jóváhagyta a KGST- tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek 1976—1980. évi egyeztetett tervét, amelyet a KGST 28. ülésszaka határozatának megfelelően a KGST tervezési-együttműködési bizottsága dolgozott ki, a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának részvételével. Az ülésszak folyamán Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió kormányainak meghatalmazottal általános egyezményt írtak alá a Kuba területén nikkel-kobalt tartalmú termékeket előállító új kapacitások létrehozásában való együttműködésről. A fűtőanyag-energetikai bázis továbbfejlesztésének koncepciójáról, az érdekelt európai KGST-tagállamok egységes villamosenergetikai rendszerének koncepciójáról kidolgozott beszámoló felülvizsgálása után az ülésszak megállapította, hogy a KGST- tagállamok és a tanács szervei különös figyelmet fordítottak a fűtőanyagenergetikai ellátás problémáira. A KGST-tagállamok intézkedései eredményeképpen fűtőanyag-energetikai gazdálkodásunk tervszerűen, alapjában véve kiegyensúlyozottan fejlődik. A KGST-tagállamok energiaellátásában igen nagy jelentőséget tulajdonítanak az atomenergiának. Folytatták a KGST-tagállamok közös intézkedéseinek kidolgozását Mongólia népgazdasága fejlesztésének segítése érdekében. A KGST-tagállamok egyezményt írtak alá Mongólia különböző körzeteiben működő nemzetközi geológiai expedíció létrehozásáról, amelynek feladata komplex földtani feltáró, kutató és értékelő munkák elvégzése valamennyi ásványi kincsfajta tekintetében és a legfontosabb lelőhelyek előzetes feltárása. A közlemény megállapította, hogy szakadatlanul bővül és mélyül a kétoldalú és sokoldalú együttműködés a KGST-tagállamok és a Jugoszláv Föderatív Szocialista Köztársaság között. A tagállamok és a Finn Köztársaság közötti egyezmény alapján továbbá fejlődött a sokoldalú együttműködés. De más országok, valamint nemzetközi szervezetek részéről is fokozott érdeklődés mutatkozik a KGST-vel való együttműködés iránt. Az ülésszak egyöntetűen jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak a KGST 28. és 29. ülésszaka között végzett tevékenységét a Komplex Program feladatainak megvalósításával kapcsolatban és megbízta a KGST végrehajtó bizottságát, valamint a KGST tervezési-együttműködési bizottságát, hogy megvizsgálás céljából terjeszszenek javaslatokat a tanács 30. ülésszaka elé, az érdekelt európai KGST- tagállamok egységes villamos-energetikai rendszerének általános tervezetéről, figyelembe véve a megfelelő együttműködést. A közlemény végül megállapította, hogy a 29. ülésszak munkája a barátság, az elvtársi együttműködés és a megvitatott kérdésekben való teljes nézetazonosság jegyében történt. —tt— Kéz a kézben a közös célok
