Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-05 / 27. szám

\ 1Я75. JÜLIUS 5. • XXVI. évfolyam, 27. szám. • Ära: 1.— Kčs П \ Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja £ heti számunkban szakmelléklet: Kertészet és Kisállattenyésztés A jó termés betakarítása mindenkitől hazaflas helytállási követel! NÉMETH JENŐ MÉRNÖK, AZ SZSZK MEZÖGAZDASÄGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTERÉNEK HELYETTESE NYILATKOZIK Küszöbön az aratás! Sőt mi több az őszi repce és az őszi árpa aratása több helyütt már befe­jezéshez közeledik. Az aratás dandárja azon­ban csak pár nap múlva bontakozik ki. Most van tehát a legfőbb ideje annak, hogy kissé - részletesebben foglalkozzunk az aratás és a gabonabetakarítás aktuális kérdéseivel. Pathó Milyen jelentőséget tulajdonit mi­niszterhelyettes elvtárs az aratási munkáknak? — Az aratási . munkák társadalmi Jelentőségének megítélésében két alapvető tényből indulok ki. Elsősor­ban is hangsúlyozom — és szeretném, ha ezt mindenki tudatosítaná — hogy a jő termést ígérő, gabona veszteség­­mentes és gyors betakarítása a fejlő­dő szocialista társadalmunk gyarapo­dásának egyik fontos tényezője. Két­ségtelen, hogy a jól szervezett és a gyorsított ütemű gratási munkákkal országos méretekben hatalmas meny­­nylségű gabonát menthetünk meg az esetleges szeszélyes Időjárás károsító hatásától. Ezáltal — a CSKP Közpon­ti Bizottsága novemberi határozatával összhangban — az önellátottság szín­vonalát emeljük, vagyis kevesebb ke­nyér- és takarmánygabona behozata­lára szorulunk. S ez egyben azt ts jeienli, hogy hazánk külkereskedelmi mérlegének kedvező irányú alakulá­sát az aratási munkákkal is befolyá­solhatjuk. A szocialista mezőgazdaság fejlesz­tése közben szerzett tapasztalataink meggyőzően tanúsítják, hogy minél gazdagabb a társadalmunk, annál jobban érezzük a mezőgazdaságnak nyújtott társadalmi segítséget, a me­zőgazdaság fejlesztésének és a dol­gozó parasztság életszínvonala emel­kedésének bizonyítékait. A termelt gabona, a rendkívül jó­nak Ígérkező termés megmentése, gyors betakarítása, szakszerű keze­lése és raktározása a mezőgazdasági üzemeknek nem csak közvetett, ha­nem közvetlen és sajátos érdeke. Is­mert ténv. hogy főleg Szlovákia déli fekvésű járásai mezőgazdasági üze­meinek döntő többsége szántóföldjé­nek nagy hányadát gabona, főleg bú­za és tavaszi árpa termesztésére használja ki. Az sem titok, hogy a je­lenlegi árviszonyok és gazdag termés mellett, a mezőgazdasági üzemek egész sora nagy rentabilitással ter­meli a gabonát. Ennek a kedvező kö­rülménynek természetes következmé­nye, hogy a mezőgazdasági üzemek többségében a gabonatermesztés a legjelentősebb bevétel- és jövedelem­­forrást képezi, még abban az esetben is, ha a gabona értéke nem közvetlen eladás útján, hanem annak nagy ré­sze az állattenyésztési termelésben realizálódik. Ezekből a tényekből kiindulva íté­lem meg az aratási munkák jelentősé­gét. S így érthető, ha a gabona ara­tásának és betakarításának rendkí­vüli jelentőséget tulajdonítok. S mivel ez esetben Is a társadalmi és a cso­portérdek teljes összhangját tapasz­talhatjuk, feltétlenül fontos, hogy a mezőgazdasági dolgozók mellett — elmélyült felelősségérzetet tanúsító helytállással — tegyenek meg minden lehetőt a gabona gyors betakarításá­ért, szakszerű tisztításáért és szárítá­sáért, a raktározási gondok megoldá­sáért a kerületi és járási mezőgazda­­sági igazgatóságok, valamint a helyi nemzeti bizottságok és nem utolsó sorban a gép- és traktorállomások, továbbá a felvásárló és ellátó vállala­tok dolgozói is. Véleménye szerint a mezőgazdaság irányító szervei és a mezőgazdasági Szemek vezetőségei, valamint az előb­biekben említett további szocialista szervezetek megteremtették az aratás gyors és minimális szemveszteséggel történő befejezésének, a gabona utó­kezelésének és a veszteséget kizáró raktározásának összes előfeltételeit? — Ez egy kissé fogas kérdés, s így egyértelmű választ egyelőre nehezen tudnék adni. Azt azonban ismereteim birtokában és felelősségem tudatában hangsúlyozom, hogy az irányítás min­den szakaszán rendkívüli és hatékony intézkedések történtek abból a cél­ból, hogy az aratás zavaró körülmé­nyeit [az időjárás szabályozásának kivételével) semlegesítsük. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma főleg arra törekedett, hogy a gabonakombájnok, tisztító és szárító berendezések szá­mának növelésével, a kombájnok át­csoportosításához szükséges előfelté­telek megteremtésével, valamint a gabonaraktárak kapacitásának bőví­tésével és a kombájnosok szaktudá­sának gyarapításával, s nem utolsó sorban az aratási munkák komplex ütemtervének helvi méreiekre alkal­mazott részletes kidolgozásával, ked­vezőbb előfeltételek legyenek az ara­táshoz, a gabona betakarításához, mint a múlt esztendőben voltak. Ügy tűnik, hogy ezek a törekvések nem voltak hiábavalóak. Lényegesen job­ban felkészültünk e nagyjelentőségű munkákra, mint a múltban. A kedve­ző előfeltételek megteremtéséhez ter­mészetesen aktívan járultak hozzá a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok, valamint az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok vezetőségei is. Feltételez­hető, hogy levonták a szükséges ta­nulságokat a múlt évben előforduló fogyatékosságokból. Nagyobb jelentő­séget tulajdonítanak a szocialista munkaversenynek, a szemveszteség ellenőrzésének, a kombájnok csopor­tos bevetésének. S úgy tűnik, hogy a gabona utótisztítására és szárítására mind a felvásárló és ellátó, mind pe­dig a mezőgazdasági üzemek gondo­sabban felkészültek, mint a múlt esz­tendőben. A pozitív jelenségek hangsúlyozá­sa mellett azonban nem hallgathatom el — a jobbára objektív okokkal ma­gyarázható zavaró jelenségeket sem. A legnagyobb gondot a pótalkatré­szek hiánya okozza, valamint az, hogy a gabona hektárhozamának növeke­désével nem tartott lépést a gabona­raktárak építése. A miniszterhelyettes elvtárs véle­ménye szerint lehet enyhíteni az em­lített hiányok kedvezőtlen hatását? — Véleményem szerint* nem csak lehet, hanem e célból feltétlenül ten­ni kell valamit! Nagyon sok múlik a mezőgazdasági üzemeken. Több gaz­daságban például a pótalkatrész hiá­nyát már nem érzik, mert a korszerű javítóműhely dolgozói elkészítették a hiányzó alkatrészeket és üzemképes­sé tették a kombájnokat. Ilyen lehe­tőségekkel persze nem minden mező­­zögazdasági üzem rendelkezik. Ez a probléma azonban sok helyen megol­dódhatna, ha a mezőgazdasági üze­mek e téren is jobban segítenék egy­mást. A tényleges helyzetből kiindulva azt Javaslom minden mezőgazdasági üzemnek, hogy az üzemeltethető kombájnokat — persze a vendég kom­bájnokat is — a lehető legoptimáli­sabban használják ki. Ne legyen sen­ki elbizakodva, s ne ringassa magát abban a hisžemben, hogy különösebb intézkedések nélkül is gyorsan végez az aratással! Az időjárásnak sajnos, nem tudunk még parancsolni. S elő­fordulhat — bár egy cseppet sem kí­vánjuk — a kellemetlen meglepetés. Ezt azonban semlegesíteni tudjuk — az adott helyzetnek megfelelő mér fékben —■ azáltal, ha az aratás ked vező napjait — jő szervező munkáról tanúskodó két műszakos vagy lénye gesen meghosszabbított műszakban aratva, ésszerűen kihasználjuk. Ehhez azonban feltétlenül szükség van az aratásban résztvevő — különböző munkafolyamatokat végző — csopor­tok munkájának összehangolására, harmónikus együttműködésére. A kombájnok teljesítményét és az üze­melési idejük terjedelmét — a kom­bájnosok helytállása mellett is — lé nyegesen korlátozhatják a különböző nem kívánatos jelenségek. Például nagyon kedvezőtlenül hat a kombáj­nok teljesítményére, ha a felelősség­gel felruházott vezető dolgozók el­mulasztják a kombájnok időbeni át­csoportosítását, illetve ha vesztegelni hagvják a kombájnokat a learatott gabonatáblán. i4gv ha felesleges üresjárattal terhelik azokat. Nagyon sok múlik a gabona elszál­lításával megbízott dolgozókon, s per­sze azon is, hogy a szállító eszközök száma összhangban van-e a követel­ményekkel. A gabonatisztitás vonta­tott üteme — e munkafolyamat jelen­tőségének lebecsülése is — főleg ott. ahol aránylag korlátozott lehetősé­gek vannak a kicsépelt gabona elhe­lyezésére — fékezheti, lassíthatja a kombájnok munkáját. Tehát mind­azoknak, akik az aratási munkákban részt vesznek tudatosítaniuk kell, hogy fontos láncszemét alkotják a gépek és emberek, nagy feladatok gyors elvégzésére hivatott, közössé­gének. Kétségtelen, hogy az aratás fő­szereplői a kombájnosok! Sikerhez azonban csak az összefogás, vagyis a különböző munkaterületen dolgozó emberek zavarmentes, harmónikus egvüttműkődése vezet. A gabonatermés gyors és veszteség­­mentes betakarítása a javító műhe­lyek, a gép- és traktorállomások, va­lamint az Agrotechnika dolgozóitól is felelősségteljes helytállást igényel. Elsősorban Is rajtuk múlik, hogy a meghibásodott kombájnok, tisztító berendezések stb. mennyi időveszte­séget okoznak és milyen méretű kár­hoz vezetnek. Tegyenek meg tehát minden lehetőt abból a célból, hogy a rendelkezésünkre álló gépek telje­sítő képességét — az üzemzavarok gyors kiküszöbölése folytán — maxi­málisan kihasználhassuk a mezőgaz­dasági üzemek mindegyikében. Az aratás, a növekvő igényeink kielégí­tését szolgáló Jó termés betakarítása, tehát mindenkitől hazafias helytállást követel. Nem titkoljuk, hogy a gabonater­més raktározása is komoly gondot okoz. Sajnos, mint már említettem is, ennek oka abban keresendő, hogy a gabona hektárhozamának növekedé­sével nem tartott lépést a gabonarak­tárak építése. így nagy mennyiségű gabonát nem tudunk erre a célra ké­szült raktárakban elhelyezni. A múlt évi tapasztalatokból okulva szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy mind a felvásárló és ellátó vál­lalatoknak, mind pedig a mezőgaz­dasági üzemeknek felelősségteljesebb hozzáállást kell tanúsítaniuk. De a helyi nemzeti bizottságoknak is job­ban kell közreműködniük a szükség­megoldások keresésében, a raktáro­zási gondok megoldásában. Felelőt­lenség lenne a mezőgazdasági üze­­(Folytatás a*2, oldalon.) Az aratás első felvonása, a repce betakarítása. A palarikuvui szövetkezet­ben elsők között végezték el a fontos ipari növény learatását. Foto: —tt— FELHÍVÁS A NYUGAT-SZLOVÄKIAI KERÜLET KOMBÄJNOSAIHOZ Pár nappal ezelőtt az SZLKP Nyugat-Szlovákiai Kerületi Bizottságának tanácstermében aratási aktívaértekezletet tartottak, amelyen részt vettek a kerület élenjáró kom­­bájnosai. Az értekezlet résztvevői az alábbi felhívással fordultak a kerület kombájnosaihoz: Mi. a nyugat-szlovákiai kerület egységes földmüvesszövetkezetei nek, állami gazdaságainak, valamint gép- és traktorállomásainek kombájnosai megtárgyaltuk az aratás gyors és magas színvonalú befejezésének aktuális kérdéseit. Értekezésünk jelentőségét növeli az a körülmény, hogy érdembeli tárgyalásainkat hazánk szovjet had­sereg általi felszabadítása 30. évfordulójának, az ötödik ötéves ter­vünk utolsó évében folytattuk. Tudomásunk van arról, hogy a CSKP Központi Bizottságának no­vemberi és a Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottság januári ülése el­ismeréssel nyilatkozott szocialista mezőgazdaságunkról, illetve megállapította, bogy sikeresen járult hozzá a CSKP XIV. kongresz­­szusa határozatainak teljesítéséhez. Ezért felhívásunkkal, amit az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának és a Kerületi Mező­­gazdasági Igazgatóság dolgozóival való találkozásunk alkalmából fo­gadtunk el, azt a célt követjük, hogy hazánk mielőbb önellátó legyen gabonából, takarmányból és élelmiszeripari termékekből. Lelkiisme­retes, jő munkánkkal közreműködünk a nyugat-szlovákiai kerület földművesei szocialista kötelezettségének teljesítésében, amely 2 mii liő 500 ezer tonna szemestermék elérését tűzte ki célul. Törekvéseink a gabonabetakarítás gyors, és jó minőségű és a lehető legkisebb veszteség melletti betakarítására irányulnak. E kötelezettségünk teljesítésére nemcsak a felszabadítóink és a CSKP iránti hála kötelez bennünket, hanem az is, hogy a hatodik öt­éves tervünk küszöbén állunk. A következő tervidőszakra meghatáro­zandó feladataink teljesítéséhez már most akarjuk megteremteni a kedvező előfeltételeket. Ebből a célból fordulunk az alábbi felhívá­sunkkal az összes kombájnoshoz: ф a kombájnok csoportos Üzemelése mellett és hosszabbított mű­szakban használjuk ki optimálisan az összes kombájn teljesítő­képességét; # minden lehetőséget használjunk ki abból a célból, hogy a szem­veszteség minél kisebb legyen, s ne haladja meg a 2 %-ot; ф érjünk el a betakarítási veszteségekben legalább 0,5 % csökke­nést, ami kerületi méretben 12 ezer 500 tonna többletgabonát jelent; Ф bánjunk rendkívül gondosan a kombájnokkal és a további gé­pekkel, ezáltal teremtsünk kedvező előfeltételeket ahhoz, hogy a me­zőgazdasági üzemek mindegyike 8—10 nap alatt befejezhesse az ara­tást. így elejét vesszük a veszteségek további növekedésének, lebe tővé tesszük a szalmabetakarítás és a tarlóhántás meggyorsítását: Ф a nem kívánatos rossz időjárás alkalmából szereljünk a kom­bájnokra emelőszerkezetet a megdült gabona aratásához és úgy irányítsuk a kombájnokat, hogy azok a nehezebb körülmények közölt is jő munkát végezzenek. Az igényes feladataink teljesítése céljából felhívással fordulunk az összes irányító szérvek dolgozóihoz, a gépesítőkhöz, a mezőgaz­dasági üzemek és más vállalatok szolgáltatásokat nyújtó részlegeinek dolgozóihoz, valamint a traktoroskhoz: ügyeljenek, hogy sem a szál­lításnál, sem a gabona utókezelésénél ne legyenk felsleges veszte­ségek. Kérjük a mezőgazdasági üzemek és szervezetek, az egységes föld­művesszövetkezetek, az állami gazdaságok, a gép- és traktorállomá­sok; az Agrotechnika és a további vállalatok gépjavító szakembereit, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg az aratás zavartalanságá­nak biztosítása céljából, vagyis a meghibásodott gépeket haladékta lanul javítsák meg. Ahogy az elmúlt években tettük, úgy az idén is teremtsük meg közösen az aratás kedvező előfeltételeit, hogy a nyugat-szlovákiai kerület hozzájáruljon a Csehszlovák Szocialista Köztársaság mező­gazdaságának további fejlesztéséhez. Bratislava, 1975. június 20-án. Az értekezlet résztvevői. i Károly, lapunk főszerkesztője felkérte Németh Jenő mérnököt, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettesét, a szlová kiai aratási bizottság elnökét nyilatkozzon, illetve körvonalazza azokat a teendőket, ame lyek a gabona gyors és minőségi betakarítását eredményezhetik.

Next

/
Thumbnails
Contents