Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-02-08 / 6. szám
1975. február 8. SZABAD FÖLDMŰVES Ccedménye&en noiqaljúk U ВВЕЗЕН® ВИИ!ВИВ Csallóköz a szocialista országépítés közel három évtizede alatt hazánk legproduktívabb mezőgazdasági területévé fejlődött. A felső párt- és állami szervek a mezőgazdaság szocialista átépítése után felismerve az ottani tartalékokat, jelentős eszközöket fordítottak a földalap jobb kihasználására, a korszerű termelési eljárások gyakorlati alkalmazására. A fő cél a belterjes termelés alapjainak a kialakítása volt, mely hazánk mezőgazdaságában egyre sürgetőbben lépett előtérbe. Köztudomású, hogy a növénytermesztést nem lehet teljesen függetleníteni az időjárástól, s Csallóköz időjárása a tenyészidöhen eléggé száraz, kevés csapadék hull a földekre. A másik tényező a talajösszetétel, mely főleg Felso-Csallóközben igen változatos, kavicsos, ezért az ott termesztett növények optimális fejlődéséhez mesterségesen kell vizet juttatni. Az említett tényezők figyelembevételével a hatvanas években jelentős állami beruházással elkezdődött a csallóközi öntözőrendszer építése. A 31 ezer hektár öntözhető terület nagyobbik hányada éppen Felső-Csallóközben van. Ezt a rendszert a Kis- Duna látja el vízzel. Ennek a résznek a központja Zlaté Klasyban (Aranykalászban) van. Ezzel a berendezéssel több mint 18 ezer hektárt öntözhetnek. MIT JELENT AZ ÖNTÖZÉS A Zlaté Klasy-i Agroprogres szolgáltató vállalatban a hozzá tartozó gazdaságok termelési eredményeiről aprólékos kimutatást készítenek. A tapasztalat bizonyítja, hogy ezen a tájon öntözés tekintetében előnyben kell részesíteni az évelő takarmányokat és a speciális növénykultúrákat annál is inkább, mivel öntözéssel több takarmány érhető el az állatállomány hasznosságának a növelésében és csökkenthető a termőterület. Ennek kapcsán a szóbanforgó termények termő területét gazdaságonként mintegy Érdekes újítás várható a közeljövőben az emberi élelmezésben, ha sikerül nagyüzemi szinten gyártani azt a fehérjében rendkívül gazdag és emberi étkezésre alkalmas tápanyagot, amelyet a lóbab szénhidrátjának és egy bizonyos gomba kölcsönhatásának folyamata útján állítottak elő, a Lord Rank Research Centre laboratóriumában. Az új találmány azért jelentős, mert nem mesterséges anyagokból készül, ugyanis a fehérje gombafehérje, tehát 5—7 százalékkal csökkentették, a felszabadított földeken gabonát termeszthettek. A Zlaté Klasy-i Béke efsz-ben, amelynek egész földterülete ma már öntözhető, 1981-ben lucernaszénából mindössze harminc mázsát értek el hektáronként. Ezzel szemben az öntözés bevezetése után már nyolcvan mázsára emelkedett a lucernaszéna termésátlaga. Jelentős mértékben javult a cukorrépa hektárhozama is. tgy 1981-ben 347,8; 1970-ben 450 mázsa volt, 1974-ben pedig az-ötszáz mázsát is túlhaladta. Ugyancsak kiváló eredményekkel büszkélkednek a Nový 2ivot-i szövetkezetben, ahol a lucernaszéna 90, a cukorrépa pedig 520 mázsa átlagot nyújtott hektáronként az öntözés bevezetésével. A gabonafélék — a búza — öntözésében a gyakran változó vetőmagfajták miatt még nincsenek „kiforrott“ tapasztalataik, annyi azonban bizonyos, hogy az öntözés a hektárhozamot 5—8 mázsával javította! Az árpa öntözésénél már rendelkeznek bizonyos tapasztalatokkal. A tenyészidöben végzett öntözés kedvezően befolyásolta a hektárhozam növekedését. A Hubice-i Állami Gazdaságban és a Lehnice-i szövetkezetben, amelyeknek a határa kavicsos, nem bírja a hosszabb szárazságot, az öntözőrendszer megépítése óta szintén figyelemre méltó eredményeket értek el a gabonafélékből. Míg a hatvanas évek elején búzából átlagosan 20—25 métermázsa volt a hektárhozam, addig az utóbbi évedben ezekben a gazdaságokban is túlszárnyalták a negyven mázsás átlaghozamot, azonban takarmányfélékből is önellátóak lettek. természetes fehérje, emellett rendkívül olcsón állítható elő. A folyamat, amelynek végterméke a fehérjében gazdag tápanyag ugyanaz, mint ami a tehén gyomrában képződik, de a laboratóriumban a tehén gyomrát egy nagy üvegtartály helyettesíti. A gomba- és a lóbabból nyert szénhidrát kölcsönhatása során nyert fehérje minősége messze felülmúlja a húsfehérjéét, ezenkívül pontosan olyan kémiai reakciókkal ízesíthető Mindez kedvezően tükröződik vissza az állattenyésztés eredményességében, főleg a tejtermelés fokozódásában. A Zlaté Klasy-i efsz-ben 1970-ben az egy tehénre jutó évi tejhasznosság 3590 liter volt; 1972-ben már 3900, 1974-ben pedig elérték a négyezer litert. A Nový Život-i efsz-ben a hatvanas években tehenenként alig érték el a 3000 literes átlagot, azonban a hetvenes évektől a járás élenjáró termelői közé tartoztak, s a múlt évi átlagos tejhozam meghaladta a 4000 litert! Az 1974-es évben a tizedik öntözési idényt fejezték be. mely valamennyi mutatóban felülmúlta a korábbi eredményt. Teljesítették az előirányzott feladatokat és nem egy esetben túl is szárnyalták. Búzából pl. 32, árpából pedig 38 százalékos termésnövekedést értek el a gazdaságokban, s ennek kapcsán 11,5 millió korona többletbevételhez jutottak. A sikerek ellenére több sürgősen megoldásra váró probléma is akad. Ezek közül első helyen kell említeni a legfontosabb takarmánynövény — a kukorica — öntözési technikájának a megoldását. Ugyanis a hagyományos módszerrel végzett öntözésnél utakra van szükség, s ezzel a termőterület közel tíz százalékkal csökkenne! Tavaly a búzának 78, az árpának pedig 97 százalékát öntözték. Teljes mértékben kihasználták az éltető vizet. A szövetkezetek közül a legeredményesebben Zlaté Klasy-ban és Nový Životon használták ki az öntözővizei. Az előbbiben 5414, az utóbbiban 3198 hektárt öntöztek. AZ ÖNTÖZÉS TECHNIKÁJA Az eredményesség az öntözőberendezéseket üzemeltető személyzet minőségi munkájának a függvénye. Ez szükségessé teszi, hogy minden mezőgazdasági üzemnek legyen állandó — éspedig sokféle ízzel és zamattal — mint a természetben. Eszerint tehát nincs mér messze az az idő, amikor nem lesz szükség mesterséges ízesítő anyagokra. Jelenleg az új tápanyagot iskolákban gyermekek, valamint idős személyek étkeztetésére már széleskörűen használják. A jövőre nézve a fejlődő országok lakosságénak fehérjeellétása ezzel a rendkívül olcsőn előállítható tápanyaggal igen nagy Jelentőségűnek ígérkezik. A feltalálók véleménye szerint ez az új tápanyagforrás hatása ugyanolyan lehet a mezőgazdasági termelésre, mint amilyen volt a műanyagszál feltalálása a gyapjú- és a gyapottermelésre, (—) öntöző csoportja. Ac Agroprogres n. v. nemcsak a vizet szolgáltatja, hanem a lehetőségekhez képest öatöző-személyzetről is gondoskodik. Ezek jé péMét matatnak a szövetkezetekben dolgozó társaiknak. Az öntözés idénymunka és nem tűr halasztást. Ha késnek vele. az megbosszulja magát! A gazdaságok gyakran nem tudják a munkaerőt eléggé gyorsan átcsoportosítani. Emsei szemben az öntöeévúllalat munkásai mindig készen állanak. Minél több órán keresztül üzemeltetik az öntözőrendszert, annál kedvezőbb az évi leírás, s az egységnyi vízmenynyiségre fordított költség ezzel lényegesen kisebb. Bebizonyosodott, hogy gazdasági szempontból a napi IS órás üzemelés a legmegfelelőbb. Ennélfogva előnyös, ha az öntözöcsoport két műszakban dolgozik. Ha ehhez hozzászámítják, hogy ae éjszakai áramszolgáltatás olcsóbb., mint a nappali s az éjszakai öntözés párolgási vesztesége is lényegesen alacsonyabb, könnyű megérteni a kélműszakos üzemeltetés gazdaságosságát. Az Agroprogres dolgozói az öntözés helyes alkalmazására törekedtek. Ez az öntözőberendezések megfelelő vízmennyiséggel veié ellátáséban, továbbá azok helyes kihasználásában és karbantartásában jutott kifejezésre. A csövek telepítésénél a szórófejeket úgy helyezik el, hogy mindegyik helyes nyomás alatt legyen, egyenletesen öntözzön. Az öntözésnél olyan nyomást kell elérni, hogy az adagolt víz beszivároghasson a talajba. Ha viszont több vizet kép a talaj, mint amennyit elnyelni képes, eliszaposodik és károsítja szerkezetét. Melegben adagolt vízmennyiség jelentékeny hányada elpárolog s ezzel magas a párolgási veszteség. Az Agroprogres szorosan együttműködik a bratislavai öntözőgazdasági Kutatóintézettel. Megfigyelés alatt tartják az új növényfajtákat s a különböző fejlődési szakaszokban az adagolt öntözővíz hatását felmárik, majd a tapasztalatokat a gyakorlatban hasznosítják. A tizedik évfordulóját ünneplő Agroprogres és a partner mezőgazdasági üzemek között gyümölcsöző kapcsolatok alakultak. Ma már senki nem kételkedik ezen szolgáltató szervezet létjogosultságában. A mezőgazdasági üzemek igénylik szolgáalatait. Jövője megalapozott, hiszen jelentősen hozzájőrult a belterjes mezőgazdasági termelés megalapozásához, a CSKP XIV. kongresszusa Irányelveinek gyakorlati megvalósításához. Az élen... A közelmúltban az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma kiértékelte a fehérjékben és vitaminokban gazdag takarmánylisztek készítésére kiírt szocialista munkaversenyt. Az első csoportba tartozó — óránként 6 mézsás teljesítményű — szárítók versenyében szlovákiai méretben az első helyet a trsticei (nádszegi) szövetkezet szerezte meg. A szövetkezet képviselőinek az értékelést végzők elismerő oklevelet és pénzjutalmat nyújtottak át. Győri Irén iá CSKP XIV. kongresszusa ** konkrét igényt szabott a mezőgazdasági termelés- és vele együtt az élelmiszeriper ágazatainak a fogyasztói igény szerinti fejlesztésére. Országos méretben többek rozt « húsiparnak is megvan a maga feladata, mely szorosan kapcsolódik a mezőgazdasági üzemek állattenyésztéséhez. Megbízható adatok mutatnak tájékoztatót arról, hogy 1970- ben szlovákiai viszonylatokban egy lakos átlagában 65,4 kg volt a húsfogyasztás. Tehát 1,8 kg-mal kevesebb mint a csehszlovákiai átlag. Ez arra figyelmeztet, hogy bár az európai átlaghoz képest 18,7 kg-mal több húst fogyasztottunk, mégis van behoznivalónk, egyrészt a termelésben, másrészt pedig a fogyasztói piac jobb, bőségesebb ellátásában. Napjainkban amikor magunk mögött tudjuk az ötödik ötéves tervidőszak több vonatkozásában sikeres négy esztendejét, bátran állíthatjuk, hogy a kongresszuson kitűzött bölcs iránvelvek jöl teljesülnek. Társadalmi igények Jóllehet az elmúlt időszak legfeljebb csak annyiban érdekel bennünket, hogy felismertük a hellyel közzel kiütközött minőségi fogyatékosságokat, ami viszont arra jó, hogy a jövőben ugyanazokat el ne kövessük. Hátja van persze még egy egész, nem is annyira könnyű esztendő, az összes feladataival. Ebben az évben egy lakos átlagában nem kevesebb mint 70 kg hús fogyasztásával számolunk, s tulajdonképpen ennek a megoldása a mezőgazdasági termelésre és a húsiparra hárul. A maga vonalán mindkettőnek hatékony intézkedést kell tennie a célkitűzések teljesítése érdekében. Itt persze nemcsak a mennyiségi, hanem egyben a minőségi tényexők is előtérbe kerülnek, ami sokkal inkább kutatőt, termelői, takarmányipari, mintsem feldolgozó ipari elvárős függvénye. Olyan hústermékek piaci forgalmazásáról lévén sző, melyek kevesebb zsiradékot tartalmaznak, mint régebben, tehát fogyasztásuk közegészségügyi szempontból is előnyös. Itt kerül előtérbe a sovány, fehérjékben gazdag marha- és sertéshús termelésének a társadalmi igénye. Tulajdonképpen ezt a célt szolgálják a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium távlati fejlesztési terve kapcsán megvalósuló állattenyésztési programok is, amelyeknek a kidolgozásában és megvalósításában részt vesznek a mezőgazdasági tudomány és a termelési gyakorlat legjobbjai. Talán mondanunk sem kell, hogy például a híbrídizélási program keretében kialakításra kerülő hússertés általános elterjedését milyen bizakodással várja a fogyasztó, aki jelenleg rá van kényszerítve a túlzottan kövér áru vásárlására. Már volt arra is példa, hogy a hentesáru az adott lehetőségeken belüli minőség tekintetében nem felelt meg a szabványban meghatározott követelményeknek Egy bizonyos, ha jobb húsminőséget várunk a termelőktől, ehhez az is szükséges, hogy a takarmányipar kifogástalan minőségű tápokat szállítson az állattartóknak. Olyan fehérjedús tápokat, amelyek a maga idejében elősegítik a fiatal állati szervezet gyarapodását, nem pedig hízását. Szénhidráttal, keményítővel túlságosan telített tápok etetésétől nem várhatunk soványhúst, sem a ma tenyésztésben levő szlovák-fehér, sem pedig a kimondottan hústípusú sertésektől, de a vágómarháktól sémi Nem beszélve arról, hogy a takarmány-összetevők bármilyen fajtájának a táplálékokban való normán felüli adagolása pazarlás a rendelkezésre álló készletekkel, országos méretekben óriási veszteség, amit ésszerű gazdálkodással elkerülhetünk. (hoksza) SVINGER ISTVÁN Ha megiszol negyven csöppnyi napfényt... Но valahol a bor esetenként beszéd tárgyát képezi egyes embereknek rendszerint a hagyományos házi „borreceptek“ jutnak az eszükbe. Ha azonban felkeresünk egy korszerű borászati üzemet, kellemesebbnél kellemesebb meglepetésekben lesz részünk. A kisüzemi tároló edények helyett, ott korszerű feldolgozó, tároló berendezéseket, tágas csarnokokat és kellemes levegőjű pincéket, s a nagy hordók hosszú sorát találjuk. Вега György agrotechntkust irodájában találtuk. Készségesen elmondta, hogy tulajdonképpen miből is áll a szorgos munkaközösség napi munkája s milyen termékeket készítenek. A Slovenské Nové Mesto-l Borüzem a trebiSovi (terebesi) járásban a szőlőtermesztő mezőgazdasági üzemeknek több mint 1000 hektáron szaktanácsot nyújt. Ugyanakkor behatóan foglalkoznak a szőlők hozamának a fokozásával. Országszerte fái ismertek az itt készült Tokaji szamorodni, Tokaji édes és a Tokaji száraz borok. Kedvelt termékek közé tartoznak a fogyasztók körében az aszűborok ts, amelyekből évente több mint 10 vagonnal exportálnak. A különböző fajtájú „asztali“ boraikból is nagy a kereslet, amelyekből 12 faftát készítenek és tetszetős palackokban forgalmaznak. Érdemes megemlíteni, hogy a budapesti bor-világversenyen két aranyérmet szereztek, azonban a hazai versenyeken is a legjobbak közt szerepelnek. Az üzemgazdász meghívására kissé körülnéztünk a nemespenésszel ellepett falak birodalmában. Negyvennégy ember dolgozik itt, gondosan kezeli, érleli, nemesíti a bort. Havonta 50 hektoliter bort palackoznak. Igazi nagyüzem ez. A 240 vagonnyi bort befogadó pincében a hatalmas hordók közt vezet utunk. Negyedórányi gyalogolás után vidámságot hallottunk. Egy szöglet után rájuk is bukkantunk. Aztán megkínáltak. Kitűnő, zamatos az Ital — sok a dicséret. A szemérmes agronőmus, a dicsőséget a dolgozókra hárítja — persze nem érdemtelenül, mert ttt a jó minőség érdekében ki-ki megtette a tőle telhetőt. Bizony úgy igaz, ha a pince fenekén poharadból megiszol 40 csöppnyi napfényt, akkor boldog leszel tőle, ha azonban sokat húzol a pohárből boldogtalanná válsz! Jőleső érzéssel jártuk be a részlegeket. Mindenhol a jó gazda, a lelkiismeretes dolgozó kezenyomával találkoztunk. Példás rend, tisztaság a palackozó és raktározó központban. Az agronőmus szívesen beszélt a szocialista munkaverseny eredményeiről. Itt kitűnnek a három Szocialista munkabrigád tagjai. Munkájukat számos dicsérő, elismerő oklevél bizonyítja. Urbán János pincemester kissé bánatosan beszélt a szőlőtermésről. Például 1973-ban 512 vagon szőlőt vásároltak fel a termelőktől és 330 vagon bort készítettek belőle, de 1974-ben gyengébb volt a termés. A koratavaszi fagyok, s az érés Idején a hosszantartó esőzések gombabetegségeket idéztek elő. A termésnek mintegy 50 százaléka kárbaveszett. A korabeli feljegyzések arról adnak számot, hogy 1620 Óta nem volt ilyen rossz időjárás mint az idei. Míg 1973-ban a mezőgazdasági üzemek átlagosan 80 mázsás hektárhozamot értek el szőlőből, addig 1974-ben a 30 mázás hozam is jó eredménynek számított. Például Kráľ. Chlmec (Királyhelmec) környékén a szőlőkben 90 százalékos kárt állapítottak meg. Tehát kevesebb az aszú bor. Illés Bertalan Fehérjetáplálék gombából /
