Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-02-08 / 6. szám

SZABAD FOLDMCVES 1975. február 8. MIT TESZ A PARASZTSZÖVETSÉG a Nők Nemzetközi Eve alkalmából? Á Nemzetközi Demokratikus Nőszö­vetség javaslatára az Egyesült Nem­ietek Szövetségének közgyűlése az 1975. évet a Nők Nemzetközi Evének nyilvánította. Legjelentősebb esemé­nyei: a Berlinben megrendezendő női világkongresszus és a megalakulásá­nak 30. évfordulóját ünneplő Nemzet­közi Demokratikus Nőszövetség VIII. kongresszusa. Tehát, az idén a nők múltja, jelene és jövője kerül figyelmünk közép­pontjába. Világviszonylatban arról lesz szó, hogy a nemzetközi intézmé­nyek mnnkássságukkal segítsék a nők jogegyenlőségéért tett erőfeszítéseket, munkájukat, amelyet nemcsak a csa­ládon belül, hanem a politikai-, gaz­dasági- és kulturális élet területén hezájukban, s nemzetközi viszonylat­ban végeznek, nagyobb megbecsülés­ben, társadalmi elismerésben részesít­sék. Hazánk népe az idén ünnepli a fasiz­mus igája alóli felszabadulása 30. év­fordulóját. Am — mint azt az utóbbi hónapok pártplénumai is hangsúlyoz­ták — az 1975-ös év nemcsak az ün­nepségek, hanem az eredmények érté­kelésének éve is lesz. Többek között értékelnünk kell azt is, mit tett szo­cialista társadalmunk a nők egyenjo­gúsága gyakorlati érvényesüléséért, a családnevelési gondok könnyítéséért, a jobb munka- és életkörülményeik javításáért, s a további tennivalókra kell a figyelmet fordítani. A Nők Nemzetközi Eve különböző rendezvé­nyeinek hazai kezdeményezője minde­nekelőtt a Csehszlovák Nőszövetség lesz. S természetesen, bekapcsolódnak e rendezvények előkészítésébe és le­bonyolításába a többi tömeg- és tár­sadalmi szervezetek is. A Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetével, problémáival foglalkozik majd. Szövetségünk Központi Bizottsá­ginak a szövetkezeti parasztság sok­­c' !alú gondoskodásáról szóló határo­zatának végrehajtásán fáradozik; kü­lönös figyelmet fordítva a nők mun­kakörülményeinek javítására, a ter­melő- és irányító munkába való be­kapcsolódásra. Miről van szó konkré­tan? A különböző szolgáltatások javíe fisáról: bölcsődék, óvodák, napközi otthonok létesítéséről, a meglevők színvonalának emeléséről. E célkitű­zések egyébként a Nemzeti Front vá­lasztási programjában is szerepelnek, jobb feltételeket kell teremteni a nők szakmai-politikai tudásának gazdagí­tására, egyrészt a szövetkezeti mun­kaiskolák keretén belül, másrészt egyéb, magasabb fokú oktatási intéz­ményekben. Csakis így kapcsolhatók be az eddiginél nagyobb mértékben a szövetkezetek és a szövetség irányí­­tőszerveinek munkájába. Szövetségünk egyes járási bizottsá­gai a nők részére értekezleteket, sze­mináriumokat, tanulmányi kirándulá­sokat szerveznek, hogy kicserélhessék tapasztalataikat, megismerkedhesse­nek a tudomány és technika legújabb vívmányaival. Jó alkalmat nyújtanak számukra ezék a találkozók ahhoz, hogy megismerhessék, mily nagy a különbség a szocialista és a kapita­lista társadalmi rendszerekben a nők helyzetében, s milyen változások kö­vetkeztek be az utóbbi három évtized­ben hazánkban — a nőket . illetően S természetesen, megvilágosodnak előttük azok a feladatok is, amelyek­ről a párt Központi Bizottsága leg­utóbbi plénum-határozataiból adód­nak. Mindenekelőtt az ötéves tervidő­szak feladatainak teljesítéséről és túl­teljesítéséről van szó. A fő figyelmet a szocialista munkaverseny fejlettebb módszereinek gyakorlati alkalmazásá­ra, a szocialista brigádmozgalom to­vábbfejlesztésére kell fordítani. Tervünk: az idén sorra kerülő tár­sasutazásokon (szovjetunióbeli) sok­kal több nő vehessen részt, mint ed­dig. Ugyanakkor a testvéri cseh nem­zettel való szoros barátságunk és kapcsolataink tovább-szilárdításán munkálkodunk: jobban igyekszünk el­mélyíteni asszonyainkban, lányaink­ban a proletár-nemzetköziség szelle­mét, a szocialista államközösségben rejlő nagy erő és összefogás szüksé­gességének tudatát. Szövetségünknek a Nők Nemzetközi Eve keretében kifejtendő tevékenysé­ge egy célt szolgál: jobbal megbecsül­ni a nők munkáját, elősegíteni tár­sadalmi érvényesülésüket, szakmai­politikai tudásuk gazdagítását, mun­ka- és életkörülményeik további javí­tását. L. Fojtíková JOGTANÁCSADÓ JÄR-E A TOVÁBBDOLGOZÓ efsz-nyugdijasnak szabadság? L. M. olvasónk írja, hogy 6 is, mint több nyugdíjas efsz-tag a szövetkezet hívására munkába állt. Az elmúlt év­ben így kb. 100—150 munkanapot dol­gozott le. Kérdi, jár-e neki szabadság és ha igen, milyen mértékben? Önre, mégha mint öregségi nyug­díjas is dolgozott az efsz-ben, a sza­­baiságigányt (vagy a szabadság pénz­beli megtérítését) az efsz saját alap­szabályai és mukarenáje szerint kell megítélni. Erre vonatkozóan a szö­vetkezeti irodán, kérésére kötelesek a vonatkozó elöirásokat ismertetni. Ha nem mint szövetkezeti tag dol­gozott volna nyugdíjas létére valami­lyen vállalatnál, akkor a nyugdíjigé­nyét a Munkatörvénykönyvnek a töb­bi még nem nyugdíjasra vonatkozó előírásai szerint kell elbírálni. Tehát minden új munkaadónál való munká­­belépés esetében teljesíteni kell az öt havi várakozási időt, azon kívül min­den naptári évben legalább 75 munka­napot kell ledolgozni. A szövetkezetek saját alapszabá­lyaikban és munkarendjükben sok esetben már a Munkatörvénykönyv előírásait veszik át, de ez még nem átialános. TÜLÖRÄS MUNKÁÉRT JUTALOM? Fenti olvasónk ezen kérdésére a következőket válaszolhatjuk: Az efsz-ekben mint a mezőgazda­ságban általában, a tenyészidőszakban a munkaidő hosszabb mint télen és így kevés munkarend- és prémiumsza­bályzat tartalmaz rendelkezést a túl­munka jutalmazásáról. Az állami gaz­daságokban a vegetációs időben hosz­­szabb munkát a téli „csúsztatott“ szabadidővel vagy rövidebb munka­idővel egyenlítik ki. A konkrét választ ismét az efsz saját alapszabályában; illetve munkarendjében kell keresnie. DOLGOZHAT-E özvegyijAradéra MELLETT? M. j. olvasónk havi 550 korona öz­vegyi járadékot, két kisgyermekkel együtt 478 korona árvajáradékot kap. Ezeícböl a járadékokból csak szűkösen tudnak megélni. Kérdi, hogy nem ve­szélyezteti-e özvegyi járadékát, illet­ve — csökkentenék-e azt, ha állandó jellegű munkaviszonyba lépne. Ha állandó jellegű vagy rövid ideig tartó munkaviszonyba lépne, azzal nem veszélyeztetné özvegyi járadé­kát, éspedig tekintet nélkül az ilyen Közismert, hogy a CSKP, valamint az SZLKP Központi Bizottsága megkülönböztetett figyel­met fordít az ifjúság nevelésére, világnézeté­nek formálására, a jövőben reá váré feladatok teljesítésének kedvező előfeltételei megterem­tésére. S ez alól a mezőgazdaságban dolgozó ifjúság sem kivétel. Ehhez azonban az eddigi­nél nagyobb szervezettségre van szükség! Járá­sonként kevés mezőgazdasági üzemben alakí­tottak mindezideig ifjúsági szervezetet, aminek hiányát lépten-nyomon érezzük ... Hátha ez így van, akkor miért nem cselekszünk a jó ügy érdekében? Nemrégiben felkerestük a SZISZ galántai járási bizottságát, s elbeszél­gettünk Kaniš Milan jb-titkárral, aki többek között hangsúlyozta: ahhoz, hogy eredményesebb munkát végez­hessenek az ifjúság körében, a szö­vetkezetek, állami gazdaságok fiatal­jait szervezetbe kell tömöríteni. Múlt­béli tapasztalataik is erre serkentik őket. Nemegyszer egy-két jó szerve­zőképességű fiatal képes mozgósítani a fiatalok tömegeit, nagy tettekre, építő, alkotó munkára. Ilyképpen ala­kult meg például a múlt év nyarán az ifjúsági szervezet a Trnovec nad Vá­­hom-i (tornóci) Efsz kebelében. Az illető mezőgazdasági üzemben működő SZISZ-szervezet — Hrabovská Mária elnök szavai szerint — tizen­nyolc tagú. A mindössze féléves múlt­tal rendelkező ifjúsági szervezet tevé­kenyen bekapcsolódott a jócskán el­húzódó gabonabetakarítási munkála­tokba. Ez volt az első bizonyítási lehetőségük, amely — a szövetkezet vezetőinek állítása szerint — sikerült is. — Fiataljaink — tájékoztatott a SZISZ-elnök — önként vállalták a fa­liújságok, s egyéb propagációs táblák anyagának átrendezését. így kidombo­ríthattuk a Szlovák Nemzeti Felkelés jelentőségét. Hozzáfűzném azt is, hogy fiataljainknak a múlt év őszén lehető­ségük nyílt a Szlovák Nemzeti Felke­lés emlékhelyei személyes megtekin­tésére, ahol a felkelés főbb esemé­nyei zajlottak le. Az említetteken kí­vül társadalmi munkából, az egyes ifjúságé" ■ ■■ rr % a jovo? rendezvények jó előkészítéséből is részt vállaltak. A szövetkezet ifjúsági szervezeté­nek ez évi munkatervébe pillantva, megállapíthattam: sok szép, nemes féladatot tűztek maguk elé ezek a szervezett mezőgazdasági fiatalok. A kötelezettségvállalásokon, sportren­dezvényeken, az eszmei-politikai ok­tatásban való részvételen, társasuta­zásokon kívül egy követésre méltó kezdeményezés is a szemembe tűnt: március hónapban könyvkiállítást rendeznek a szövetkezet kebelében, s nemcsak népszerűsítik a hasznos, sok tanulsággal, szakmai-politikai is­merettel szolgáló műveket, hanem ajánlják azok megvásárlását, szövet­kezeti tagtársaiknak, a tudást szom­­jazóknak. A könyvkiállítás rendezésével kap­csolatos tudnivaló: Csupán a község­hez legközelebb levő könyvesbolt ve­zetőjével kell kapcsolatot teremteni, aki az ilyen hasznos ötletet felkarol­ja, segíti gyakorlati kivitelezését. Mivel igazán fiatal ifi-szervezetről van szó, az eddigi eredményeik igazán dicséretre méltók. Reméljük, ez a len­dületük az új esztendőben sem törik meg, sőt tovább fokozódik. Azok a fiatalok, akik ily szívvel-lélekkel áll­nak a jó ügy, a közérdek — és saját fejlődésük elősegítése — szolgálatába, igazán megérdemlik a szövetkezet ve­zetőinek, tagjainak — kommunistái­nak és pártonkívülijeinek — bizalmát. Hiszen a vezető- és káderutánpótlás biztosítékát látják bennük. —ita— A SZÖVETSÉG TŰRZSGARDAjANAK TÉLI OKTATÁSÁRÓL A Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének Központi Bizottsága mindjárt az év elején hozzáfogott feladatainak következetes végrehajtásához. Brati­­slavában megnyitotta törzsgárdájának téli oktatása évadját. Cél: előkészíteni a szövetség választott szerveinek tag­jait, s apparátusának dolgozóit a me­zőgazdaság ez idei igényesebb felada­tainak teljesítésére, valamint a 6. öt­éves tervidőszakba való átmenethez. Ennek az iskolázásnak a tananyaga a szövetség azon fő feladataira épül, melyet a Központi Bizottság évi prog­ramtervébe iktatott. Mindenekelőtt a kommunista párt jelenlegi politikaijá­nak népszerűsítésével, s a szocialista mezőgazdaságra háruló, 6. ötéves tervidőszakra vonatkozó célkitűzései­vel ismerkedtek, s ismerkednek az oktatási évad résztvevői. Továbbá, az­zal, miként hat a tudományos-műszaki forradalom az emberekre, a mezőgaz­dasági termelés továbbfejlesztésére. A tananyag külön foglalkozik a gabona­­termesztés, a fehérjeszükséglet kérdé­seivel, az állattenyésztés fejlesztésé­nek távlati terveivel, s általában a takarmányszükséglet problémáival. A résztvevők részletesen megismerked­munkaviszonyban eleit havi kereset összegére. Népgazdaságunk kívánatos­nak tartja, ha a még munkaképes öz­vegyi járadékosok is munkaviszony­ban, vagy efsz-tagsógi viszonyban dol­goznak. Ezen lehetőség még azzal az előnnyel is jár, hogy amíg ön munka­­viszonyban van, megilleti kisgyerme­keire az árvajáradékon kívül a csalá­di pótlék is. Ennek összege két gyer­mekre havonta 430 korona. Amíg gyermekei, illetve akár egy is közülük (árvajáradékot kapnak) pl. ha főiskolán tanulnának tovább, a tanulmányidő alatt is, de legfeljebb a gyermek 26. életévének betöltéséig, addig a munkaviszonyból való kerese­te miatt özvegyi járadékát az 1964/101 sz. nyugdíjtörvény 32. paragrafusa, 2. bekezdése b) pontja értelmében csök­kenteni nem lehet. Az özvegyi járadékát csak akkor lehet majd csökkenteni, ha már nem gondoskodik ellátatlan gyermekről. Az idézett törvény 32. paragrafusa 1. bekezdése értelmében a munkavi­szonyban levő (kereső) özvegyi jára­dékos járadékát az ilyen keleset ide­jére azon összeg felével csökkenti, amennyivel az özvegyi járadék és a havi kereset (bruttó) egyesített ösz­­szege meghaladja az 1500 koronát. Pl. havi 2000 korona kereset és 550 koro­na özvegyi járadék együttes összege 1050 koronával haladja meg a havi 1500 koronát. Ennek a fele 525 korona és amíg az özvegyi járadékosnak ilyen nek a szövetség munkamódszereivel, a munkaprogram teljesítésének módo­zataival. A tananyag ezenkívül foglalkozik speciális kérdésekkel aszerint, kik az egyes csoportok tagjai. Ugyanis, hét csoportba osztották az oktatáson résztvevőket. 1. Az első csoportba osztották be a szövetség járási bizottságai, gazda­sági-könyvelési csoportjainak dolgo­zóit. Ezek részletesen megismerked­tek a könyvvitel, s az értéknyilvántar­tás kérdéseivel, az ellenőrzés alapel­veivel, az évzáró mérleg készítésével, s egyéb olyan ügyvitellel, amely a szövetség járási bizottsága keretében előfordulhat. 2. A második csoportban a Központi Bizottság tagjai és póttagjai vettek részt. 3^ A harmadik csoportot a járási bizottságok elnökei és titkára képez­ték. E csoportban számos értékes hoz­zászólás, javaslat hangzott el. A szö­vetség topofőanyi jb-titkára, Haliák elvtárs mondotta: összegű keresete van, az 550 korona összegű özvegyi járadékát 525 koro­nával kellene csökkenteni és csak ha­vi 25 korona járna erre az időre. Ezzel szemben a munkaviszonyban dolgozó özvegyi járadékos természe­tesen részese saját munkaviszonya (vagy efsz-tagsága) alapján az öreg­ségi, (illetve rokkant) nyugdíj bizto­sításnak és ha teljesíti majd az öreg­ségi nyugdíj folyósításának feltéte­leit, igénye lesz öregségi nyugdíjra is, azzal, hogy az ilyen nyugdijjáradék (halmazat esetében az 19B4/101 sz. nyugdíjtörvény 56. paragrafusa, 2. bekezdése értelmében a járadék ke­letkezése idejébeni magasabb járadé­kot fogják teljes összegben, míg a másik járadékot fele összegbe folyó­sítani, mint egyesített járadékot. Teljesség kedvéért megjegyezzük, tekintettel a két gyermek felnevelé­sére, önnek az 55. életéve betöltésével lenne jogigénye saját munkaviszonya (szövetkezeti munkatevékenysége) alapján öregségi nyugdíjra — feltéve, ha ezen időpontig meg lesz a 25 be­számítható nyugdíjévé, és az öregségi nyugdíj-igény keletkezésének időpont­jáig dolgozott, illetve a munkát nem hagyta abba két évnél korábban. A 25 előírt nyugdíjévbe az ön esetében be kell számítani majd pótidőként a gyermekeiről 3 éves korig való gon­doskodást. (Egymást fedő időt csak egyszer lehet számítani.) Dr. F. J. — Több mint 40 mázsás járási hek­tárhozamátlagot elérni gabonából, nem kicsiség. Viszont, egyes járások­ban — főleg búzából — 60—70 mázsát is betakarítottak hektáronkint. Két­ségkívül, ezekhez a jó eredmények­hez a szocialista brigádok, vagy az e címért versenyző munkaközösségek is jelentősen hozzájárultak. Továbbá, az Egyszem gabona se vesszen kárbal országossá szélesedő kezdeményezés is nagyban hozzájárult a gazdag ter­més betakarításához. Sajnos, főleg városainkban tapasztalható, az egyes lakótelepeken a kenyér, zsemlye, kifli, s egyéb péksütemény mázsaszám kerül naponta a szemeteskukákba ... Miért nem foglalkozik valamely köz­ponti szerv ezzel a kérdéssel...? Ver­senyt kellene hirdetni: Becsüld a ke­nyeret!, vagy Egy morzsa kenyér se vesszék kárba! címmel. A szövetség trnavai jb-titkára, Kvin­ta elvtárs javasolta: a beruházási tervbe iktassák be szocális és kultu­rális intézmények létesítését is. 4. A negyedik csoportban a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság tagjait, S a járási ellenőrző bizottságok elnökeit sorolták, akik megismerkedtek főleg az ellenőrzés módszereivel, az ellen­őrző bizottságok legfontosabb teen­dőivel. 5. Ami az ötödik csoportot illeti, ebbe a szövetség járási bizottságainak társadalmi albizottságai elnökeit, s az apparátus szervezési dolgozóit vonták be, akik főleg a tömegpolitikai és a kulturális-nevelő munka kérdéseit vi­tatták meg, majd részletes áttekintést nyertek a szocialista verseny fejlet­tebb formáiról, a krónikaírás követel­ményeiről, az emlékszobák, tájmú­zeumok létesítéséről. 6. A hatodik csoportban a járási bizottságok szociális-közgazdasági al­bizottságainak elnökei, s apparátusi dolgozók tanultak. Mindenekelőtt a szociális gondoskodásról, a munka- és életkörülmények javításának módoza­tairól, a szociális-közgazdasági albi­zottságok feladatairól, valamint a szövetkezeti tagok szervezett üdülte­téséről és fürdői gyógykezeltetéséről tájékoztatták őket behatóbban. 7. Március közepén kerül sor a he­tedik csoport tagjainak iskoláztatá­sára. Ezen a járási bizottságok egész­ségvédelmi és balesetelhárítási albi­zottságainak elnökei, valamint a bal­esetelhárítási felügyelők vesznek részt. Megismerkednek az idevágó jogi előírásokkal, rendszabályokkal, óvintézkedésekkel, s ez e kérdések­ben jártas szakemberek előadásait meghallgatják. A szövetség Központi Bizottsága úgy tervezi, hogy a táji oktatáson részt­­vesz a tisztségviselők nagy többsége, mintegy négyszáz fő. Azt tartja a köz­mondás: Jó felkészülés — fél siker! Ezzel is igyekeznek hozzájárulni a mezőgazdaság ez idei igényes tervfel­­adtainak teljesítéséhez, illetve túltel­jesítéséhez. —jp—

Next

/
Thumbnails
Contents