Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-02-08 / 6. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1975. február 8. A CSKP KB novemberi határozata szellemében tanácskozzunk (Folytatás az 1. oldalról.) a termelés, a gazdaság fellendítésére, a munkaközösségben hatásos nevelőmunka fejlesztésére törekednek, és bírálják azokat, akik megelégednek az elért eredményekkel“. Ne legyen tehát egyetlen egy szövetkezeti évzárónk és még kevésbé pártgyűlésünk sem, ahol ne tárgyalnánk a termelés javításáról, a mezőgazdasági gépek megbecsüléséről, gazdaságos kihasználásáról, az irányításban résztvevő szakkáderek továbbképzéséről, fiatalok felkarolásáról és helyes bérezéséről. Itt kezdődik a mezőgazdaságban dolgozó kommunisták igazi munkája. Tőlük, politikai elkötelezettségüktől és aktivitásuktól függ, hogy pártunk mezőgazdasági programja, melyet földműveseink már magukénak tekintenek, időben és minőségben teljesüljön. A januári pártgyűléseken elhangzott vitákból kifolyólag örömmel állapíthatjuk meg, hogy mezőgazdasági dolgozóink, falvaink lakossága pozitívan fogadta pártunk novemberi irányvonalát és most már csak tőlünk függ, hogy ez vissza is tükröződjön a pártalapszervezetek további terveiben ás célkitűzéseiben. Eveleji gyűléseinken és általában a mezőgazdasági üzemek mellett működő pártalapszervezetek további munkájában, nagy gondot kell fordítani a tagjelöltek nevelésére és a taglétszám növelésére, tekintettel arra, hogy az efsz-tagok még kevesen vannak a párttagság soraiban. „Minél erősebbek lesznek a mezőgazdasági üzemek, vállalatok és a falvak pértszervezetei, annál jobban szavatolja ez a feladatok teljesítését“ — jegyezte meg Baryl alvtárs a KB novemberi ülésén. Földművesszövetkezeteink és falvaink fejlődése függ a szövetkezetben dolgozó káderek képzettségétől is. Az utóbbi időben bizonyítást nyert ugyanis, hogy ott, ahol az üzemi, Illetve a falusi pártalapszervezetekben, a szövetkezet vezetőségében fiatal szakkáderek vannak túlsúlyban, ott általában sok fiatal dolgozik a mezőgazdasági termelésben és az eredmények is jobbak. Az eddigieknél több figyelmet kell szentelnünk a községekben, illetve az efsz mellett levő pártalapszervezetekben nyilvántartott, „regisztrált“ kommunisták munkájának. Pártunk Központi Bizottsága irányelveinek alapján nyilvántartott párttagoknak hozzá kell járnlniok a falusi, illetve a szövetkezeti pártszervezet munkájához. Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy nyilvántartott párttagok eddig nem tanúsítottak elég érdeklődést a lakóhelyük problémái iránt. Vonjuk őket be problémáinkba, ezek megoldásába. Az efsz-ekben dolgozó kommunistáknak, amint ezt hangsúlyozta a CSKP KB novemberi plénuma is, tájékozottnak kell lenniük a szövetkezet helyzetéről és problémáiról, jó példaként kell élniük a többi dolgozó előtt. Csak Így tudják maid érvényesíteni a párt vezető szerepét. Községeink életében, irányításában a pártalapszervezetek komoly szerepet töltenek be. A falvakban levő pártszervezetek munkája azonban lényegesen különbözik az ipari üzemek pártszervezeteinek munkájától. Ugyanis községeinkben nem csupán az efsz-ben dolgozó polgárok, hanem a társadalom más réteseihez tartozó dolgozók is élnek. Szükséges tehát, hogy az efsz mellett működő pórtalapszervezetek munkája, tevékenységének tartalma és módszere megfeleljen a község jellegének. Irányuljon következetesebben a község társadalmi, gazdasági és kulturális életének fejlesztésére, tömegpolitikai munka hatékonyságának fokozására, vagyis a párt vezetőszerepének érvényesítésére a falvaink életének minden területén. Éppen ezért most, a tervkészítés időszakában ügyeljünk arra, hogy mindezek a problémák bekerüljenek a pártalapszervezet munkatervébe, célkitűzéseibe, hogy az előttünk álló 75-ös évben valóban a novemberi plénumülés szellemében dolgozhassunk. Kertész Pál, az SZLKP KB dolgozója Ülésezett az SZLKP KB mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága A múlt hét végén tartott ülésen, melyen Ján Janik elvtárs, az SZLKP KB elnökségének tagja és titkára elnökölt, jelen volt Emil Čakajda elvtárs is, a CSSZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének helyettese. A bizottság ezúttal is nagyon fontos kérdésekről tárgyalt. Így például — az előterjesztett dokumentumok alapján elemezte az állami gazdaságok fejlődését és gazdálkodását, valamint e gazdaságok távlati fejlesztésének koncepcióját, majd elmélyülten foglalkozott a szlovákiai mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexumhoz tartozó építőipari kapacitás fejlesztésével és a hatodik ötéves terv időszakára előirányzott építkezési beruházásokkal. A bizottság megtárgyalta továbbá a gép- és traktorállomások, mezőgazdasági gépjavító üzemek fejlesztési tervének teljesítéséről szőlő jelentést, valamint meghallgatta Ján Janovicnak, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének az őszi gabona állapotáról és a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészületeiről tartott tájékoztató jellegű beszámolóját. A bizottság tagjai véleményt nyilvánítottak a Földművesszövetkezeti Törvényjavaslat, valamint a föld és egyéb mezőgazdasági vagyon használatát szabályozó törvényjavaslat alapelveihez. / Maradéktalanul teljesíteni a kongresszusi feladatokat „Maradéktalanul teljesíteni a XIV. pártkongresszus feladatait!“ — jelsző jegyében folyt le a jnb nagy üléstermében az SZLKP Komárno (Komárom) Járási Bizottságának plenáris ülése. A tanácskozás napirendjének főpontja az SZLKP JB elnöksége jelentésének megtárgyalása volt. Értékelték a járás pártszervezeteinek tevékenységét a kongresszustól napjainkig, valamint a CSKP KB múlt évi novemberi plénumán hozott, jóváhagyott záradékai realizálásának biztosítását. Nemcsak a teljesített feladatok megtárgyalása volt e plenáris ülés célja, hanem a megvitatás után olyan intézkedések, javaslatok jóváhagyása, amely biztosítéka lesz annak, hogy a járás dolgozói tiszta számlával kezdhessék majd a hatodik ötéves tervet. A járás üzemelnek, vállalatainak, szövetkezeteinek, állami' gazdaságainak többségében előfordult nehézségek ellenére Is jó eredményeket értek el a dolgozók. Bizonyíték erre, hogy például az Ipari össztermelés a kongresszus óta mintegy negyven százalékkal, 1 milliárd 300 millió korona értékkel növekedett, a mezőgazdasági össztermelékenység pedig 30 százalékkal, amelynek értéke ma mér eléri a 3 milliárd 200-toí1Hő koronát. A szocialista mezőgazdaság egyébként is rohamosan fejlődött, főleg a történelmi jelentőségű XIV. pártkongresszus után. A nagyszerű gabonaprogram realizálását, Illetően az utóbbi négy ! év alatt a komáromi járás mezőgazdasági dolgozói 12 700 vagon gabonát termeltek terven felül. Nagyszerűen bontakoztatták ki a | szocialista munkaversenyt a dolgozók, lakosok kezdeményezését az igényes, nagyon hasznos feladatok teljesítése érdekében. Ennek eredménye főleg az utóbbi esztendőben mutatkozott meg, amikor is a nemzeti bizottságok irányításával és a társadalmi szervezetek bekapcsolásával a járás dolgozói és lakosai szocialista munkaverseny során hazánk felszabadítása és az SZNF 30. évfordulója tiszteletére mintegy 160 millió koronás értéket létesítettek. A plenáris ülés rámutatott — teljes joggal — néhány hlánnyosságra is. í Például számos üzemben nem hasz- I nélják ki kellőképpen a munkaidőt (aminek oka lehet a rossz munkaszervezés, az irányítómunka, vagy néhány egyén felelőtlensége). Mindmáig elég sok a munkaképtelen (betegség, vagy baleset miatt), vagy éppen munkaidő alatt intézik a dolgozók a saját ügyeiket. Sok bosszúságot okoz az alkatrészhiány, emiatt a mezőgazdaságban is sok gép marad kihasználatlanul. Mindezen hiányosságok kin küszöbölésére nagy gondot kell fordítani elsősorban a vezetőknek ёц a, pártszervezeteknek. Kolozsi Ernő A nemzetközi szocialista együttműködés nagyszerű eredményei Ä szocialista országok sokoldalú politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködése évről-évre szorosabbra fűződik és olyan gyümölcsöző, amelyre már világszerte is felfigyelnek. Neves közgazdasági szakértők teszik fel a kérdést, vajon mi a titka annak, hogy amíg a kapitalista államokban egyre rosszabbodik a gazdasági helyzet, addig a szocialista országokban eddig soha nem látott méretekben fokozódik a munka termelékenysége, nagyobbodik a nemzeti jövedelem, és kézzelfoghatóan emelkedik a lakosság életszínvonala?! Bár tények bizonyítják, nem akarják elismerni, hogy a sikerek alapja a tervgazdálkodásban rejlik, amely meghatározza — mégpedig az előre látható szükségletek szerint — a gazdaságfejlesztési programokat. A KGST 25. ülésén például a _ tagállamok egy olyan komplex programot fogadtak el, amely már több országot érintő hatalmas kooperációs vállalatok, üzemek, kutatóközpontok létesítését irányozza elő. A mezőgazdaság terén például épp e terv segíti elő az olyan mérvű szakosítást, miszerint egyes terményféléket azokban az országokban termelünk, amelyekre ezek előállításához a legkedvezőbbek a feltételek, és aránylag kevés költséggel hozhatók létre. Hasonló szakosítást tapasztalhatunk az iparban, vagy más szakaszokon is. A komplex program alapja a nemzetközi összefogás és egyik főfeladata a tagállamok népgazdaságának fejlesztését olymódon elősegíteni, hogy egyre kisebb legyen az országok közötti különbség a termelés szintjében. Az utóbbi években például rendkívüli gyors ütemben fejlődött Bulgária ipara, pedig azelőtt az agrár-termelési formák voltak jellemzőek erre az országra. Lengyelországban is jelentős lépéseket tettek az iparfejlesztésben. Hazánkat azért nem említjük, mert nálunk már évtizedekkel ezelőtt is jelentős Iparral rendelkeztünk. Érdemes néhány adattal érzékeltetni, hogyan fokozódik a munkatermelékenység a szocialista és a kapitalista országokban. A szocialista országok a kölcsönös előnyök alapján működnek együtt, erre jó példa, hogy egymás-közölt 102 ezer műszaki és technológiai eljárást, kész termelési folyamatot cseréltek ki. Az 1973-as év végéig 37 összehangoló tudományos-technikai központ működött, amely számtalan kisebbnagyobb kutató- és kísérleti tintézetet foglalt magéba, és több mint 2000 tudományos-műszaki feladatot oldott meg. Épp a jő együttműködés eredménye, hogy a tudomány és technika vívmányai aránylag elég gyorsan kaptak helyet a termelésben; ennek következtében például az 1950-es évhez viszonyítva 1972-ben Bulgáriában 4,2-szer, Csehszlovákiában 3,5-szer, Magyarországon 2,7-szer, a Német Demokratikus Köztársaságban 4,1-szer, a Szovjetunióban pedig 3,8-szor volt nagyobb a munkatermelékenység foka. Ezzel szemben Franciaországban az említett időszakban a munkatermelékenység csak 3,1-szer, a Német Szövetségi Köztársaságban 2,7-szer, az Amerikai Egyesült Államokban 2,1- szer, Angliában pedig mindössze 1,8- szor. Ebből a néhány adatbői kitűnik, hogy a fejlett kapitalista államokban a munkatermelékenység fokozása eléggé lassú. Ezekkel a számokkal azt is bizonyítjuk, hogy a tudomány és a technika vívmányainak felhasználásával nem maradunk el á világszint mögött, sőt némely országban épp az új üzemek és berendezések építésének, valamint a dolgozók szakképzettségének gazdagítása következtében egyre gyorsul az ütem és kiffzetőbbé válik a termelés. '■ 1 A KGST-tagorszögok népgazdaságának gyors fejlesztése, — mint tnár hangsúlyoztuk is„ -^- a Szovjetunió önzetlen segítségének köszönhető, amely a világ’ ipari termeléséből már mintegy 20 százalékban veszi ki részét. Szovjet berendezések, tapasztalatok figyelembe vételével a tagállamokban közös erőfeszítéssel 732 új üzem épült. Előtérbe került főleg a kohó-, a gép- és a vegyipar. Szinte ki se fejezhetjük értékekben a Szovjetuniónak azt a baráti, Igazi nemzetközi segítségét, amelynek értelmében nyersanyaggal, energiával látja el a szocialista közösség országait. A szovjet vasérc, olaj, földgáz, és más nélkülözhetetlen nyersanyag felhasználásával működnek a lengyelországi, a magyarországi, a bulgáriai, a csehszlovákiai és más szocialista országok kohóművei, különböző hengerelt árút gyártó üzemel. Az egységes villanyhálózat kiépítésének köszönhetjük, hogy csökkennek energiaellátási gondjaink. A másik oldalon viszont a Szovjetunió nagyon jó kereskedelmi partner és óriási mennyiségű Ipari árút vásárol fel más szocialista országoktól, sokszor még abban az esetben Is, ha az Illető árút kapitalista országokból előnyösebb körülmények között szerezhetné be. Ismeretes, hogy hazánkban a kenyérgabonaellátási gondok elég nagyok voltak. A szovjet búzafajták meghonosítása a mezőgazdaságban valóságos forradalmat hozott. Olyan gazdag termést takarítunk be, hogy szlovákiai viszonylatban már önellátók vagyunk. A kapitalista országok közötti együttműködés, még mindig az „ember az embernek farkasa“, a „a nagy hal felfalja a kis halat“ alapján történik. A legfejlettebb kapitalista államok igyekeznek kihasználni a szorult helyzebten levő államokat, és az egyre általánosabbá váló gazdasági válság következtében a lehető legnagyobb nyereséget elérni. Az Európai Gazdasági Közösésg (Közös piac) tagállamai lényegében az Amerikai Egyesült Államok karmaiba kerültek. Az USA-ban működő monopóliumok ellenőrzik például az elektromos számítógépeket gyártó üzemek 80, a félvezetők 50 és az autógyártó üzemek 30 százalékát. Amíg az óceánon túli tőkekivitel pár évvel ezelőtt még csak hét milliárd dollárt tett ki, ma már meghaladja a 30 milliárd dollárt. Az olajválságból is az amerikai monopóliumok húzzák a legnagyobb hasznot, pedig ismeretes, hogy más országokhoz képest az amerikai monopóliumok j számára jóval kevesebb olajat hoznak | be. Az utóbbi időben valóságos cukor- I vásárlási őrület ütötte fel fejét a ka- I pitalista államokban. A jelentős pénz- j eszközökkel rendelkező monopóliumok, az árak emelésének céljából akkor is óriási mennyiségű cukrot vásároltak fel elraktározás céljából, ha országuk lakosságának nem volt ilyen nagy mennyiségre szüksége. Most az a helyzet, hogy egyes országokban alig lehet cukrot kapni, viszont más országokban raktáron hever a „fehérarany“. Ilymódon fojtogatják egymást a kapitalista országok, és a sok ellentmondáson alapuló rendszerük okoza a gazdasági válságot. A KGST végrehajtó bizottsága leg- ; utóbbi ülésének részvevői megállapí- I tották, hogy a tagországok közötti együttműködés jő és gyümölcsöző. S az új ötéves tervekben az árúcsere I fejlesztésre megvannak a kedvező feltételek. A különböző bizottságok mintegy 70 megállapodást és szerződést írtak alá a tudományos-műszaki együttműködés szorosabbra fűzéséről, a nagy közös vállalkozások létesítéséről és az energiaforrások közös kiaknázásáról. Ismeretes, hogy a szocialista országok képzett szakemberek- j kel és beruházási eszközökkel js segl- ! tenek a szovjet olaj, földgáz, a vasérc kitermelésében, és cserébe ezért öszszehasonlíthatatlanul olcsóbban kapjuk a nyersanyagot, mint a kapitalista államokból. A tervszerű gazdálkodás, az internacionalista, szocialista kapcsolatok alapján történő együttműködés tehát a szocialista országok sikereinek a titka és ezért a jövőben — mivel újabb intézkedések történnek a kapcsolatok javítására — még jobban ! megmutatkozik a szocialista rendszer fölénye, a kapitalista rendszer fölött. Balia József [ Figyelmesen közlekedjünk Közutainkon a gépjárművezetők egyre több forgalmi rendőrrel találkoznak. Gyakoriak a közbiztonsági szervek tagjainak „rajtaütésszerű“ ellenőrzései. Természetesen az olyan gépkocsivezetők, akik a kritikus szakaszokon túllépik a megengedett sebességet, nem adják meg az útkereszteződéseken más járműveknek a jogos előnyt, túl közel hajtanak az előttük haladó jármüvek után, vagy esetleg indulás előtt jó néhány kupica szeszesitalt fogyasztanak, olyan esetben is előznek, amikor látják, hogy a szembejövő jármű gyors közeledése miatt már nem tudnak újra visszahajtani az úttest jobboldalára, bizony nem szívesen állnak meg a „lesben állú“ rendőrök jelzésére. Pedig amint a legújabb felmérések mutatják, épp a közbiztonsági szervek, a kisegítő rendőrök, rendszeres és gyakori közúti ellenérzéseinek következtében — annak ellenére, hogy a múlt évben 50 ezerrel szaporodott a személyautók száma — csökkentek a tragikus kimé netelfi balesetek. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a hatásos intézkedések végre eléggé gyümölcsözőek. Persze sok még a tennivaló, mert közlekedési balesetek következtében elég sokan halnak meg, vagy válnak nyomorékká. Közbiztonsági szerveink tagjainak tanácsai felett nem árt elgondolkozni. A közúti balesetek a legtöbb esetben főleg gyorshajtás miatt következnek be. Jónéhány autóvezető még mindig versenypályának képzeli a közutat. Nem számol azzal, hogy több gépkocsiban kezdő vezetők is ülhetnek a kormánykerék mellett, akik elfelejtik, hogy a gyorsasággal egyidőben fokozódik a gumiabroncsok csúszósának veszélye. Nem számolnak azzal, hogy a forgalmas útszakaszokon szinte tükörsimára csiszolódik az úttestre borított aszfaltszőnyeg. Külölönösen a gyakorlóéit gépkocsivezetők szedik gyorsan a kanyarokat. A sok közül megemlíthetünk egy szomorú esetet. A Veľké Krtíš-i (nagykürtös!) járásban egy 27 éves gépkocsivezető az éles kanyarban az úttest baloldalára csúszott és az árokba fordult. A jármű ütásaf közül hárman meghaltak. » Gyakori jelenség, hogy a gépkocsik szinte „ráragadnak“ az előttük haladó járművekre. A nitrai járásban egy 18 éves autóvezető épp emiatt nem tudta elkerülni az előtte haladé 52 éves kerékpárost és a helyszínen halálra gázolta. A követési távolság be nem tartása miatt nemegyszer sorozatos balesetek következnek be, a „karavánokban“ haladó gépkocsik között. Annak ellenére, hogy útjelzé tábláinkról világosan lelovasható, hogy a kereszteződéseknél melyik irányból közeledő jérmüveknek van előnyük, az előnyszabályok megsértése miatt mégis sok baleset történik. A bratislavai TomaSIk utcai kereszteződésnél például már nem egy autódaru, teherautó roncsolta össze a szabályosan haladó kisebb személygépkocsikat. De fordított esetek Is történnek. A Klar nad Hronom-i Járásban a személyautó nem adott elsőbbséget a teherautónak és ennek következtében ketten a helyszínen meghaltak. Tartsuk be tehét minden esetben az előirt szabályokat, hogy ilymódon is hozzájáruljunk a balesetek csökkenéséhez, a közúti forgalom biztonságosabbá tételéhez. A türelmetlenség miatt sokan akkor is előznek, ha a szembe jövő jármű túl gyorsan közeledik, és nem tudnak visszatérni az út jobboldalára. Az ilyen elűzéseknél eredő balesetek sajnos már számos emberéletet követeltek. Elég veszélyesek a háromsávos közutak is. A gépkocsivezetők egymással versengve ugranak ki a középső sávra és a legtöbb esetben már nem lehet a szerencsétlenséget megakadályozni. Bár az alkohol hatására elkövetett balesetek száma csökkent, mégis rendszeresebben kell ellenőrizni az ittas, gyanús gépkocsivezetőket, mert a kimutatások szerint ezek szintén lassan reagálnak az eseményekre és többnyire súlyos baleseteket idéznek elő. Közbiztonsági szerveink dolgozói a tavaly évben 10 019 italos gépkocsivezetőtől vették el a hajtási engedélyt, vagy pedig súlyos büntetést szabtak rájuk. Valószínű, hogy egyre többen fontolják meg, fogyasszanak-e italt gépkocsivezetés közben, vagy inkább az utána következő nyugalmasabb érákban. Vezessünk óvatosan. Tartsuk be a szabályokat, hogy minél kevesebben váljanak a közúti forgalom, a gépjárművek áldozataivá. (balia) \
