Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-02-01 / 5. szám
1975. február I. SZABAD FÖLDMŰVES, .15 Teendők a méhészetben Február elején a méhcsaládoknál megkezdődik a petézés. Ez természetszerűleg maga után vonja a nagy mézfogyasztást. A méhcsaládnak ilyenkor az élelmen kívül vízre Is szüksége van, s a virágpor készlete Is fogy. A levegő Igénye is nagyobb, s a fészekben a hőmérséklet 28—30 C fokra emelkedik. Mit tegyen a méhész, hogy méheinek élettevékenysége zökkenőmentes legyen? Figyelje meg a röpnyíláson keresztül a méhcsaládok viselkedését. Szabadon vagy gumicsövön keresztül hallgathatja a zsongást, ha pedig semmi életjelt nem észlel, újjá hegyének koppintásával kierőszakolhatja a méhek „beszédét“. Azok elárulják mi a helyzet a telelő csomóban. Ha csendes, egyenletes a zsongás, a koppintást követően elcsendesedik a család, akkor nincs rendellenesség. Ha azonban a zsongás egyre erősebbé válik, akkor a kaptárban valamilyen hiba van. Előfordulhat, hogy a család elanyátlanodott, kevés a levegője, egér garázdálkodik bévül, vagy valamilyen betegségben szenved. Ha nem muszáj, a méhcsaládot ne bolygassuk meg. Ilyenkor ugyanis a nyugtalanságon amúgy sem segíthetnénk. Meg kell tehát várnunk a melegebb idők bekövetkezését. Az élelem hiányát azonban etetéssel, a szomjúságot pedig vízzel oltsuk. A levegőhiány és a belső nedvesség a kijáró nyílás túlzott leszűkítésének a függvénye. Ezért szükség esetén zajtalanul bővítjük a ktjárőt. Az első kirepüléskor az alsó röpnyílású kaptárakból távolítsuk el a lehullott méh-hullákat és a viaszmorzsát. Ez a művelet a felső kijáratú kaptáraknái sajnos a tavaszi vizsgálatig elmarad. A kisöpört méh-hullákat és a viaszmorzsát 5 mm-es rostán szitáljuk át. A hullákat égessük el, a viaszt pedig főzzük ki. Állítsunk meleg vizű ltatót a kaptérak közelébe napos, szélvédett helyre, hogy a méhek hozzáférhessenek. A méhek ugyanis a fiasítás vízigényének az ellátására még kedvezőtlen időjárás esetén is kirepülnek vízért, s ha hideg az ivóvíz, akkor megdermednek, elpusztulnak. Nem egyszer az áttelelt népes családok gyengültek Így le, ha a méhész nem volt eléggé körültekintő s olyankor a természetes Hasítás is szünetelt. A képtárakat még az első tisztuló repülés előtt tegyük rendes helyére, mert a kirepülő méhek tájolódnak. A kaptárakat úgy helyezzük el, hogy a röpnyllásokkal délidélkeleti irányba nézzenek, így a tavaszi napsugár egész délelőttön át melengeti a kaptár elejét, s ez nagyon kedvezően hat a korai fiasítás fejlődésére, a család sikeres népesedésére. Persze a téli takarót még ne távolítsuk el, sőt ellenkezőleg, ahol a takarás nem kielégítő, ott jobban takarjunk, mert a fiasítás neveléséhez sok meleg szükséges. Az elpusztult családok kaptárait tisztítsuk ki, a lehullott méheket égessük el, a kereteket tisztítás után szellős, száraz helyre raktározzuk úgy, hogy a méhek oda ne férkőzhessenek. A kitisztított kaptárakat jól zárjuk le. Szövetkezeti méhészek I Ne sajnáljátok a fáradságot, küzdjetek a téli veszteségek ellen, aki Így tesz, azt az eredmény semmiképen sem kerülheti el. A méhész számára nagy öröm az, ha a lelkiismeretes munkáját siker koronázza. Bőséges hordás után aztán a társadalomnak, főképpen a gyermekeknek adhatunk sok mézet. Ez vezéreljen mindnyájunkat. Luzsica László, méhészeti szaktanító ■ A méhek és a maghozam A múlt évek során több mezőgazdasági üzemben kísérleteztek méhekkel a növények megporzását illetően s arra a megállapításra jutottak, hogy azokon a parcelládon, amelyek közelében méhcsaládokat helyeztek el, a magtermés jelentősen növekedett! Ilyen kísérletet végeztek a vojnicei (bátorkeszii) szövetkezetben is, ahol két hasonló terjedelmű repce parcella magtermését hasonlították össze. Azon a parcellán, amely közelében 25 méhcsaládot helyeztek el, a magtermés 8 mázsával volt több, mint azon a parcellán, ahol csak természetes volt a megporzás Ezt a módszert alkalmazzák azokban a mezőgazdasági üzemekben Is, amelyek mag- és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. Ez rendszerint úgy történik, hogy a kaptárakat a virágzás megkezdése előtt a megporzásra váró terület közelébetv helyezik el, s mindaddig ott hagyják, amíg a növények virágoznak. A. J. Vándoroltatás a méhekkel A mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek használata végett egyre nagyobb gonddal jár a méhek megporzó munkája. Részben ezért, de a nagyobb mézhozam érdekében is az utóbbi években a méhészek vándorolnak méheikkel. A megfelelő méhlegelök fellelése és a méhek vándoroltatása jelentős kiadással jár és nem egyszer a kedvezőtlen időjárás végett még a befektetett összeg sem térül meg. Ezért csökken évről-évre a méhállomány és a magtermesztés is. Néhány évtizeddel ezelőtt a mezőgazdasági üzemekben nemcsak a méztermelés eredménye szerint fizették a méhészt, hanem a beporzás, illetve magtermés után is. Az utóbbi időben a méhészek a méhek vándoroltatását Igen megfontolják, mivel gazdasági jelentősége évrőlévre csökken. A. f. Gazdag vadászzsákmány A búöi (komárnol járás) vadásztársaság, mely 19 tagból áll és 2100 hektár vadászterületet mondhat magáénak, gazdag zsákmánynyal zárta a vadászldényt. Szabó Zoltán a szövetkezet ökonómusa aki egyben a vadászgazda is, elmondotta, hogy a leadási tervet százszázalékra teljesítették. A három körvadászat alkalmával elejtettek és leadtak a felvásárlónak 223 nyulat, fácánból pedig 66-ot. A két „hálózásból“ 98 élő nyulat adtak le. A tervben szerépei még 100 fogoly leadása is, amelyek „elejtésére“ csak februárban kerül sor. A vadászgazda elmondotta még, hogy a tél beállta előtt több helyen etetőt állítottak fel az állatok téli ellátására. Igaz, hogy a tél enyhe, de a vadásztársaság nem csak a vadak elejtéséről, hanem azok etetéséről is gondoskodik. Ifj. Retkes Lajos, Búcs Sikeres A vérbeli vadász idény után sem tekinti befejezettnek az évet. Ilyen emberekből tevődik össze a 18 főt számláló Nový 2ivot-i (Cj élet) Efsz keretében tevékenykedő vadásztársaság. Sikeres idényzárás után a szervezet elnöke Kolláth Gyula, és a vadászgazda Pajger Tibor mérnök, a téli vadvédelem lehető legtökéletesebb szervezésén fáradoznak. G| terveket szőnek. A vadászgazda többek között örömmel számolt be a közelmúltban létesített 183 hektár fácánosról, melyet védett területté nyilvánítottak. Itt január elsejétől szerződtetett vadőr segíti elő a fokozott vadnevelést és védelmet. Az említett fácánosban kezdték a mongol fácán meghonosítását, melyet a nitrai keltetőből szereztek be. Az említett fácán sokkal testesebb a mienknél. A kakas testsúlya eléri a 2,20 kg-ot is! Nyúlállományuk vérfrissítése céljából 50 idegen példányt rendeltek. A vadászok örülnek a vadállomány bőségének. A terület a múlt őszön vaddisznókkal is gyarapodott, és a túzokállományuk eléri a 21 darabot. Túzokállományuk fenntartása és helyhez kötése azonban problémákkal is jár. A túzokról köztudomású. hogy télen nem veszi Igénybe az etetőket, viszont legfontosabb téli takarmányával a repce termelésével a helyi szövetkezet beállítottságánál fogva nem foglalkozik. A társaság tagjai nagy gondot fordítanak az ifjúság nevelésére. A helyi alapiskola pionírjaival vadvédelem és vadnevelés szempontjából Kalusz Vilmos pedagógus foglalkozik elméleti és gyakorlati vonalon. A pionírok esetenként vadász-tematikájú faliújságokat Is készítenek. résztvesznek az etetők készítésénél, a téli etetésnél, sőt az élővad befogásánál Is eredményes tevékenységet fejtenek ki. A felnőttek tájékoztatása és felvilágosítása szempontjából mind nyáron mind télen beszámolókat tartanak, melyekben időszerű vadvédelmi problémákkal foglalkoznak. Tulajdonképpen a sokrétű tevékenységüknek köszönhető, hogy vadászterületükön a lesipuskás vadászat úgyszólván ismeretlen. A fiatalok köréből jelenleg négy vadászjelöltjük vani év volt Sajnos, vadállományuknak ennek ellenére van egy olyan dézsmálója, mellyel szemben úgyszólván tanácstalanok. Vadászterületükön ugyanis keresztülvezet egy öntözöcsatorna, amely 1967- ben készült el. Növénytermelésük ennek hasznát yeszi, vadállományuk viszont a csatorna tervezésénél fogva csak kárát látja. Ez a csatorna eléggé mély, a partjai meredekek, (betonozott) s ráadásul lépcsők nincsenek. Így főképpen a csülkösvad „temetőjévé“ vált, amelyek idejárnak szomjukat oltani. A meredek lejtőn lecsúsznak, de kijutni a csatornából nem tudnak. Már szarvasbikát is találtak benne megfulladva. Vlzlszérnyasok szempontjából is hasonló a probléma, természetesen más értelemben. A Kis-Dunával kapcsolatos szennyezettség a károk okozója. Ezért vfziszárnyast már csak elvétve találni. A helyi vadásztársaság a szövetkezetek egyesítése folytán három község: Eliašovce, Vojtechovce és Tonkovce vadászait fogja össze egy szilárd, nagyon eredményesen tevékenykedő közösségbe. Egyébként a három említett községen belül ez az egyetlen tömegszervezet, amely közös. A vadásztársaságok és a szövetkezet közötti kapcsolat nagyon gyümölcsöző, mivel kölcsönösen segítik egymást. Ezzel magyarázható, hogy a helyi vadászoknak a téli takarmányozást illetően nincsenek problémáik, például osak szemestakarmányból 2 vagon (hulladéktakarmány) áll az etetéshez rendelkezésére. A vadászok fáradságot nem ismerő tevékenységét, a vadak iránti szeretetét már sokszor megcsodáltam, de teljesen csak a közelmúltban értettem meg igazán. amikor egy sörétezett fácánkakast láttam amint lehull. Kihűlő teste fokozatosan elvesztette tollazata színét. Szeme pedig olvan gyorsan fonnyadt semmivé, mint a leszakított vadvirág. CSIBA LÄSZL0 Vadon élő állatok meghatározása A vadállomány Jelvétele a blocönázis kutatásának a része. A számlálás módszerei közül a gyakorlatban alkalmazhatók közé tartozik a közvetlen számlálás, amelynek Jeltétele az, hogy közel azonos időben kell Jelvenni az egész vadállományt, tehát több személyt igényel. A térképezés azon az elven alapszik, hogy a Jelvétel ideiében az egyedek egy bizonyos élettérhez kötöttek. A megfigyelési területről minden állatfajra vonatkozóan megfelelő méretarányú térkép szükséges. Nagyon megfelel a terület légi fényképe. Az állománybecslés a populáció Ismert részének egy ismeretlen részével összehasonlítás útján is történhet abból az elvből kiindulva, hogy az egész populációra következtetni lehet. A madarakra, valamint a szőrmés vadra a térképezésnek különböző módszerei és lehetőségei vannak. (S. F.) Vízparti ismerősünk - a vidra „Nekirohant itt is, ott is, a háló nem engedett, s tüdejéből már kezdett elfogyni a levegő. Még egy perc, és lutra — igen a nagy Lutra — fuldoklott. Most már nem kellett a ponty, csak az élet. Eldobta hát a halat, nekirohant a hálónak, tépte, rágta, szaggatta, és éppen csak felért a levegőre, mert a következő percben már megfulladt volna. A vidra sokáig kibírja a víz alatt, hosszú percekig, de ha időnként nem vesz levegőt, bizony megfullad“. „Idézet, Fekete István: LUTRA c. könyvéből). Hazánk e pompás vadja a menyétfélék családjába tartozik. Hátszíne sötétbarna, hasa világosabb tónusú. Rendkívül értékes bundája rövid szőrökből áll, és annyira tö-Csakis a csöndes, háborítatlan területeket kedveli. A partmenti nyár- és fűzfák gyökerei között építi kotorékját, melynek falát gondosan kibélell puha és száraz növényekkel. A nappalt alvással itt tölti. Kölykeit is itt hozza világra. Ha csak nincs párzási időszaka, a hím és a nőstény külön-külön kotorékban lakik. Éjszaka keresi táplálékát. Fő vadászterülete a víz. Kitűnően úSZik és búvárkodik. Percekig bírja a víz alatt. Akrobatikus ügyességgel kapja el — főleg a bágyadt, beteg halakat. Ha más nincs, megeszi a rákokat, kagylókat, vlzlcsigákat, békákat, siklókat. A szárazföldön nem kíméli az aprő rágcsálókat (főleg pockokat és patkányokat), sőt még adandó esetben a dögökre is ráfanyalodik. Téli álmot nem alszik, táplálékát a jég alatti vízben is megszerzi, jellemző sajátsága, hogy a táplálékát a szájában mindig a partra viszi, s azt ott fogyasztja el. A vidra halfogyasztása nem közömbös a horgászoknak. Annál is inkább nem, mert egy-egy kifejlett állat naponta 80—120 dkg halat is bekebelezhet. Mégse törjünk pálcát felettel Hiszen zömmel az aprő, beteg, lassú reflexű és mozgású halak válnak zsákmányává, ezekért pedig aligha fájhat a szívünk. Ritka és értékes állatunk, szervesen beletartozik vizeink világába. Száműzése, üldözése semmiképpen sem helyes. Amennyi a kára. legalább annyi a haszna. Ha nyomára bukkanunk, ne rendezzünk hajtóvadászatot utána! mött, hogy a víz nem hatol közé. Teste karcsú — hossza kb. 120 cm, melyből 40 cm a farokra esik. Törzse roppant hajlékony, végtagjai rövidek. Ujjai is a vízi életmódhoz alkalmazkodtak, egészen a karmokig úszőhártyát találunk közöttünk. Az iszapos vízparton úszóhártyás láblenyomata alapján következtetni lehet jelenlétére. A kifejlett állat súlya 8—12 kg. Érzékszervei roppant fejlettek, ennek alapján rendkívül óvatos és körültekintő. я Nemcsak Európában, hanem Észak- és Közép-Azsiában, valamint Észak-Afrikában is honos. Kifejezetten vízi állat, leginkább a dús nádszegéllyel övezett tavak, holtágak partján él, de előfordul az erdei patakok mellett is. Januárban, februárban párzik. A kiszemelt nőstény megszerzéséért, a hímek között mindig ádáz harc folyik. A győztes elvonul a választottal, s a közös kotorékban néhány napig együtt maradnak. A nőstény 60—65 napig vemhes, s többnyire 2—3 utódot szül. Az apróságok világrajövetelükkor csupaszok és vakok. Háromhetes korukig szopnak, majd utána fokozatosan áttérnek az anyjuk által elejtett zsákmány fogyasztására. Alig érik el a 2 hónapos kort, követni kezdik anyjukat a vadászó portyákon. Ahogy sárgul a nád, s a hajnalok ködössé válnak, a fiatalok elválnak egymástól, s külön-külön kotorékba vonulnak. A telet már önállóan élik. Következő év tavaszán ivaréretté válnak és új családot alapítanak. (mh) BLINKERTISZTÍTÄSHOZ HASZNÁLJON FÜVET! Rendkívül egyszerű és főleg olcsó módszert ismertet egy külföldi horgász-szaklap. A közlemény szerint a blinker tisztításának legegyszerűbb módja a következő: gyökerestől és földestől ki kell tépni egy kis csomó füvet és ezzel alaposan meg kell dörzsölni a műhal oxidált, homályossá vált fémfelületét — kis munkával ismét fényesen csillogóvá varázsolható a műhalunk. HIGANY A DUNAI HALAKBAN! Az NSZK-bell Donauwörthben rendezett horgászbajnokságon kifogott halakból 5 példányt elküldték a müncheni halegészségügyi Intézetbe. Ott vizsgálatok során megállapították, hogy а Ъа1ак májában és izomzatúban tetemes mennyiségű higany halmozódott fel, ezért a halakat veszélyes elfogyasztani. Az illetékes állatorvosok szerint a Duna német szakaszába nagy mennyiségű higanyos növényvédő szer mosódik be, ezért mérgezettek a halak. PORSZÍVÓ SZÁRÍTJA a GUMICSIZMÁT! Könnyen megvalósítható ötletet olvastunk a nedves gumicsizmák szárításával kapcsolatban. Eddig a legtöbb horgász száraz újságpapírral tömte ki nedves gumicsizmájának belsejét. A száradás mindig hosszadalmas volt. Az új eljárás során a csizmát le kell fektetni, majd a háztartásban használt porszívó kifúvó csövét a nyitott szárhoz kell állítani, hogy a száraz, meleg levegő könnyen behatolhasson a csizmába. Csupán néhány percre van szükség, hogy a horgászatnál nélkülözhetetlen lábbeli ismét kellemesen száraz legyen. —mh-r
