Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-18 / 3. szám
1в79. január II. SZABAD FÖLDMŰVES. 15 Darazsak a méhek A darazsak óriási előnye, hogy kora reggeltől késő estig röpülnek, nem úgy mint • méhek. A hűvös idő nem gátolja őket vadászútjukon. Már 8 fokon megindulnak •leségük után, s csak az eső, a fagy, meg az éjszaka kezdődő sötétje veri vissza őket fészkükre. A telet csak a fiatal anyák vészelik át. Bár a dolgozók a fagyos idő eljöttével csomóba húzódnak a sejtek tetején, minimális élelemkészletük és erőtartalékuk gyorsan kimerül, az egyébként szívós darazsak lehullanak, elpusztulnak. Az anyák tavasszal új családot alapítanak. Egymásután építik a farágásból nyálukkal ragasztott bölcsőket — maguk hordván nekik az élelmet mindaddig, amíg az első fiasitásból kikelő dolgozó-darazsak az élelmezés és egyéb fészek-munkák nagy részét át nem veszik. Tavasszal jelenik meg a darázsanya először a méhesben. Szerényen szedeget a kijárók alatt. Á kidobott hullákat szakszerűen feldarabolja, majd hazaviszi, a sejtekbe raktározza, hogy a petékből kikelő álcáknak legyen elegendő élelem a teljes kifejlődésig. A méhész sokszor ügyet sem vet a kaptárak előtt szedegető néhány darázsra, ha irtaná nem lenne annyi kellemetlensége nyáron, őszszel, hiszen minden kora tavasszal kiirtott anyadarázs száz meg száz meg nem születését eredményezné. így hőnapról hónapra gyarapodva, egyre nagyobb tömegben lepik meg a méheseket, nyalábodnak, pusztítanak a tolakodó darazsak. Különösen a nagyra nőtt lódarázs veszedelmes méhrablő. Ahol méhre talál, támad és pusztít. Még nektárszívás közben is elcsípi a mit sem sejtő méhet. Ügy csap le áldozatára, mint egv zuhanó-bombázó. Fölülről ragadja meg, izmos lábaiból aligha menekül meg az áldozat. De nincs is az ellenállásra ideje a meglepett jószágnak, hiszen a darázs mérge pillanatok alatt hat. A méhet elejtésekor a potroh gyűrűinek fzelődésénél szúrja le a sárga ragadozó. A megbénult kimúlt méhet feldarabolja: a lágy részeket mohón belakmározza, a maradék tort fészkébe cipeli. Tanyáját legszívesebben méhesek, erdős részek közelében üti fel. Gyakran építi fészkét a kaptártető belső falára, a vándorbódé tetőzete alá, az eresztékekbe. Kaptárnyitáskor nagy dongással elillan, de a közelben portyázik. Fészekbontáskor nem olyan tolakodó, mint kisebb darázs-rokonai. pl. a kecske-darázs. A gyakori zavarást nem tűri sokáig. Ha megúnta a zaklatást, otthagyja álcás, petés , fészkét órákra is. sőt gvakran végleg. Álcái roppant szívósak. Hideget, meleget, szomjúságot jól tűrik. A darazsak kártétele sokrétű és jelentősebb mint gondolnánk. Mint édességkedvelők ősszel az érett gyümölcsöt, szőlőt erős rágóikkal megkezdik. Az előcsorduló gyümölcslére a mézelő méh is rákap. A kerttulajdonosok azután neheztelnek a méhészre, hogy bogarai a termést tönkreteszik. Pedig a méh nem tudja megkezdeni a gyümölcsöt, szájszervei erre alkalmatlanok! A darazsak terjesztik a betegségeket. Erre legtöbben nem is számítunk. Szinte minden méhbetegséget képesek továbbvinni a kaptárokba, a lépekre, az agyonmászkált etetőkre, eszközökre. Nem elhanyagolható a méhekben ejtett kártétel sem. A fáradtan hazatért, kaptár előtt leszállt, esetleg megdermedt méhet a darazsak megtámadják. Különösen a falánk lódarázs fogyaszt sokat: 20—30 méhet elcsíp naponta. . Elszaporodása szemmel látható kárt tehet az állományban. A darazsak szúrását is figyelembe kell vennünk. Bár egyik fajta sem támad, csak érintésre, fészekirtáskor, mégis kellemetlen a marás hatása. A legtöbb póruljárt ember nem azt mondja, hogy megszúrt a darázs, hanem hogy megmart a méh. Bizonyos ellenszenvet vált ki ez a tény a méhek iránt. A darazsak marása égető, fájdalmas. Gyakran orvost beavatkozásra is szükség van! Különösen veszedelmes a gyümölcsök fogyasztásakor — főként a gyerekek szájához — került darázs szúrása. Nekünk, méhészeknek elegendő elviselnünk méheink szúrását, nem még a darazsak mérgét isi Hogyan védekezzünk hát a kellemetlen vendégek ellen? A kljárőkat idejében szűkítsük. Ne legyen a kaptárban olyan mézes lép, amit nem borítanak a méhek, mert az szinte terített asztal az ínyenc darázsnak, amely az édesség mellé szívesen falatozik a hízott, őszi méhekből is. Már tavasszal a kaptárak előtt kóválygó darázsanyók pusztítását kezdjük el. Leütésükre alkamas a teniszütőhöz hasonló, rostszövettel borított eszköz, amit minden méhész könnyen el tud készíteni. Keressük meg a padlásokon a darázsfészkeket. Esős időben, kora hajnalban otthon ül a sárga had. Vagy léccel összenyomjuk a lelógó fészket, vagy a füstölő parazsára hintett kénporral lekábltjuk a fürtöt, majd összesöpörve vízbe dobjuk, eltiporjuk. Gyerekekre ne bízzuk ezt a munkát az esetleges szúrások és a tűzveszély miatt. Jobb, ha magunk is sisakban végezzük az egész műveletet. Ha a darázs fészke földben van, a bejárón öntsünk be karbidot, utána vizet. A fejlődő gáz végez a kártevőkkel. A meggyújtott kénlap behelyezése itt is eredményes lesz gondos zárás mellett. Százával fogja a darazsakat a csalis üveg. Szűknyakú, fehér színű palackba öntsünk pár ujjnyi sört, vagy kissé ecetezett cukorszörpöt. Szép eredményt mutat az ősi idők óta alkalmazott savó-töltésű üveg is. A csalis üveget nyakánál akasszuk fel a fák ágaira. A falánk darazsak csak bemenni tudnak, kifelé a falon próbálkoznak, majd erejük fogytán a folyadékba fulladnak. (Zs. B.) Gazdacf vadállomány — eredményes vadászat A vadászegyesiiletnek törvényei vannak, úgynevezett „íratlan törvényei“. E törvények egyike a vadászavatás, amelyen minden egyes vadásznak keresztül kell esnie. Ez abból áll, hogy a fiatal vadász rendszerint a szervezet legöregebb tagját választja „keresztapjának“ s miután az „újszülött“ részt vett a vadászaton, bizottság értékeli munkáját, felróják hibáit. Aznapi tévedései szerint szárazra és nedvesre büntetik. A nedves büntetést könnyen lehet viselni, a száraz büntetés azonban a tréfálkodás „komolyabbik“ odala. Ugyanis ebben az esetben a hibás vadász fekve kér bocsánatot a lelőtt nyuszitól, amiért rosszul találta őt el, s csak azután múlt ki miután megfogta a vadászkutya, majd a szakácsnő előveszi a főzőkanalat. a nyelével jól elnáspágolják a vadászt. Persze megfizettetik vele a nedveset is, ami rendszerint öt liter bor, végül egy kilőtt töltényhüvelyt kap, amelyre rá van írva hol és melyik napon avatták vadásszá. Hasonló büntetésen esett keresztül Hobot József Is 1960-ban, amikor a Nová Dedinka-i (Ojfalusi) vadászegyesület tagja lett. Sikeresen vizsgázott, 1962-ben az egyesület vadászgazdájává választották. Tud egy sereg vadászviccet, egyet mindjárt el is mond: „A legfiatalabb vadász megy a határba. Észre veszik őt a nyulak, a legfiatalabb nyuszi fölfigyel és azt mondja: — Szaladjunk el, mert jön a szervezet legfiatalabb vadásza. Puskát is hoz magával. — Erre a legöregebbik nyúl azt válaszolja: — Eh? Ez még nem tud vadászni, nem lő le bennünket. — Mire a fiatal nyuszi: — Nem attól félek, hogy lelő. hanem attól, hogy rálép a lábamra“. Hobot József idestova tizennégy éve szervezi, irányítja az egyesületet. A múlt évben három község (Senec, Tureü, Nová Dedinka) egyesült. Az egyesülés következtében vadászterületük 3800 hektárra bővült. Vadállományuk, különösen a fácán, az utóbbi húsz év alatt elszapofi 0ÄS7ÄT m rodott. Még a háború után ezen a tájon egyáltalán nem volt fácán, jelenleg ezret tartanak számon. Ezenkívül 1200 fogoly, 2500 nyúl és 80 őz képezi vadállományukat. Még az 1960-as években 120 nyúl, 30 fácán lelövése volt engedélyezve, 1972-ben ugyanazon a területen 700 nyulat és 350 fácánt lőhettek. A Nová Dedinka-i (gyesitett vadásztársaság szép eredményeket ért el a múlt év november 17-től december 31-lg terjedő vadászidényben. Ebben az időszakban a Vasútmente-Huszárka és a Ráczverem vadászterület nyújtott gazdag zsákmányt. A tervezett 250 fogoly helyett 270-et, 400 fácán helyett 450-et, továbbá 1420 nyulat lőttek. Ez azért volt lehetséges, mert tudatában voltak annak, hogy a gondos vadász nem csak lövi, de tenyészti is a vadat. Különösen fontos ez napjainkban, amikor egyra több külső hatások kedvezőtlenül befolyásolják a mezei vadállomány szaporodását. Ezért nélkülözhetetlen a vadak védelme Í8. Határjárás közben megfigyelik az állatok viselkedését. A gyakorlott vadász például jó megtudja különböztetni az éhes, vagy rémüldöző pár napos nyúlflókák hangját a madárétól. Azt is tudja, hogy a fácánanyák fajfenntartási ösztöne erős. Életük kockáztatásával védik tojásaikat, amelyeket nem hagynak el akkor sem, ha ember vagy veszedelmes vad közelíti meg fészküket, élettelennek tettetik magukat, s ha ez nem segít, az utolsó pillanatban menekülnek dühös és fájdalmas rlkoltozás közben s néha bizony már későn. Ilyenkor a vadász kötelessége, hogy az elhagyott tojásokat, esetleg az árván maradt fiókákat összeszedje. Ezenkívül sok kárt tesznek a vadállományban a kóbor kutyák, macskák és bizonyos betegségek. Ezért ha a vadász határjárás közben valamilyen rendellenességet észlel, a legrövidebb időn belül jelentést tesz az egészségügyi szerveknél. Ilyen gyakori betegség a tnlarémia, amely az emberre is káros, ezért nagy gondot fordítanak megelőzésére. Gondoskodnak arról, hogy állományukban ne legyen túlszaporodott vad fajta, és ellenálló egyedek kinevelésére. az állatok jó áttelelésének a bebiztosítására törekednek. A tél folyamán etetők, sózók állnak az állatok rendelkezésére. Eleségből sincs hiány: gesztenye, lucerna, széna soha ki nem fogy az etetőkből. A jó átteleltetés fontos feltétele az ellenállóképesség, amit azzal érnek el, hogy elegendő menviségű fehérjedús takarmányt biztosítunk az állatoknak. A jó kondíció további eredménye a jó szaporulat. Vadállományuk egészségvédelmi szempontjából rendszeres vérfrissítést végeznek. E célból a múlt évben 45Q0 korona értékű fácáncsirkét, és ezer korona értékű nvulat vásárolnak az Ivánkái Kísérleti Állomástól. Az utánpótlást még Így sem tudták a kellő szintre emelni, bár az arány évről-évre iavul. Mivel fácánállományukat tovább akarták szaporítani. ezért a mült évben a vadászok 2500 facsemetét ültettek a Fekete víz mentén, amely a fácánok búvóhelyéül fog szolgálni. Az egyesített vadásztársaság előtt új feladat áll. A seneci vnb-tól kibéreltek a búrosi vadászterületen eev elhanyagolt házat. A vadászok szerződésbe foglalták, hogy a házat társadalmi munkával vadásziakká alakítják ót. Környékét már beültették gesztenyefákkal. melyeknek gyümölcsét felhasználják majd az őzek etetésére. A Nová Dedinka-i egyesített vadásztársaság negyvennyolc tagú. Az idősebb, tapasztaltabb vadászok mellett fiatalok is találhatók. Számuk huszonötéves korig kilenc. Eredményeik azt mutatják, hogy mind az idősebbek, mind a fiatalok komolyan veszik ezt a tevékenységet. NAGY TERÉZ Д pontyfélék családjába tartozó tipikus ragadozó a balin. Kora tavasztól késó őszig a víz felső rétegeiben, vagy közvetlenül a felszín alatt tartózkodik, itt les zsákmányára, az apró halakra (főleg küszökre) és a vízbe hulló rovarokra; mindezt hangos csobogással teszi, ezzel elárulja a halak tartózkodási helyét. Fogható élő csalival (ezzel most külön nem foglalkozunk], villantóval (2. sz. kép), de még a villantózásnál is érdekesebb, sportszerűbb és többnyire eredményesebb a műlegyezés. Sajnos, a műlegyező felszerelés meglehetősen drága és ha nincs csónakunk, nem tudunk a parttól távolabb rabló hal közelébe jutni. Hogy megkíméljük magunkat a nagy kiadásoktól és a bosszankodástól, elegendő beszereznünk egy 2,5—3 méteres vékony rugalmas botot, meg egy egyszerű peremfutós orsót. A vastag zsinór használata hátrányos, mert megnehezíti a dobást és a műlegyek vezetését. Elegendő a 0,25—0,30 mm átmérőjű. A műlegyet vízigolyó vagy tát. Egyrészt, mert as árusltott mülégy meglehetősen drága, másrészt pedig nemigen tudják, melyik mülégy a legcélszerűbb. A továbbiakban néhány tanácsot kívánok adni, és röviden ismertetném a műlégy készítésének módját is. (A horgászember számára к Is kellemes Időtöltés.) A bálin szerencsére nem olyan válogatós, mint a pisztráng vagy a pér. Kedveli az élénk színű, tarka, piros vagy sárga, fehér, barna vagy zöld nagy műlegyeket. A csali készítéséhez olyan horgot használunk, amelynek le vagy felfelé görbített füle van. A horog 4—8 vagy 8-as nagyságú legyen. A horog közepétől annak hajlata felé haladva szorosan egymás mellé csavarjuk a képen A-val Jelölt alapfonalat. Lehet közönséges cérna vagy selyemszál. A hajlat előtt az А-szállal a kívánt piros, sárga, fehér stb. színű, mintegy 10—12 cm hosszú selyemszálat (B) rögzítjük a horoghoz. Ezután a A-fonallal visszatérünk a horog füléig és ezután ugyanebbe az irányba haladva a tetejére csavarjuk a színes selyemszálat, ezzel kialakítva a műlégy testét. A horog fülénél lekötjük a selyemszálat. A kimaradt darabot ollóval levágjuk. A továbbiakban csak az A-alapfonallal dolgozunk. Segítségével felkötjük először a légy szárnyalt. A szárny kisebb színes toliakból készült (fácán, fogoly, seregély, vadráce, ge-Házilag készített műlégy - balinozáshoz 2-ie\<ÍömI ▲ hosszúkás ólom segítségével minden különösebb nehézség nélkül dobhatjuk a kívánt helyre. Ha ólmot használunk, ajánlatos azt egy kis hármashoroggal ellátni; előfordul ugyanis, hogy a bálin a műlégy helyett az ólomra kap rá. A vízlgolyót félig vagy kétharmadáig megtöltjük vízzel és az így kapott úszónehezéket kötjük a zsinór végére. Eléje egymástól félfél méterre 2—3 műlegyet kötünk, 20—30, Illetve 40 cm-es elókére. (Egy műlegyet köthetünk a vízigolyó után is.) A horgászok több okból Is kerülik a műlégy használalamb stb.,). A műlégy lábalt kakas nyaktollából szokták készíteni. Kevés ilyen tollat C a szárny elé a horogra csavarunk és az A-szállal rögzítjük. Ezután az alapfonállal legalább három hurkot kötünk (ebből egy a horog fülén menjen keresztül) és műlegyünk elkészült. A csomókat fekete nitrolakkal kenjük be. így megakadályozzuk azok kioldódását és egyben feje is lesz a légynek. A fent leírt módon némi ügyességgel bárki készíthet magának műlegyet, és a velük fogott balinok bőségesen kárpótolják a fáradságot. Futá A.
