Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-18 / 3. szám

1S75. január 18. SZABAD FÖLDMŰVES 7 A CSKP XIV. kongresszusának, valamint az utána kővetkező pártplánumoknak a dokumentumai a mezőgazdasági termelés fellendítésével párhuzamosan az élelmiszeripar társadalmi igény szerinti fejlesztését is a fontos feladatok közé sorolják. Ez érthető, hiszen a szocializmus harminc éves fennállása során mindannyian igényesebbek lettünk. Nemcsak több ter­méket fogyasztunk, hanem a racionális táplálkozásra való át­térés mai időszakában a jobb minőség és a választékbőség ma­­gátólértetődő követelmény lett. Így van ez rendjén, hiszen ná­lunk minden a dolgozó ember életkörülményeinek javítása ér­dekében történik! Ilyen lesz a Dun. Streda-1 (dunaszerdahelyi) új pékség. JTOS A FEHÉRJE? Legfontosabb fehérjetartalmú táplálékaink: a hús, a tej a tojás. Az állati fehérjék összetételéhez leginkább hasonló, legértékesebb növényi fehérje a szója. Fehérjét azonban csak a növény képes felépíteni és a növényi fehérjék az állati szerve­zetbe kerülve átalakulnak szélesebb aminósav garnltúrájú fehérjékké. Az ember az állati és -nö­vényi fehérjéket szervezetének megfelelő, fajlagos fehérjékké alakítja át. A világ népességéhez viszonyítva azonban ez a fontos táplálék összetevő nagyon kevés. A föld egyes területein, ahol egyébként nagy a népsza­porulat (Ázsiában, Dél-Amerikában), jelenleg is táplálékhiány tapasztalható. Fehérjéből világvi­szonylatban a fogyasztás napi átlaga embereknél csupán 19 gramm; ez a szükséges 30 grammhoz viszonyítva igen kevésl Becslések szerint földünk lakossága 2000-re el­éri a hatmtlliárd főt; hogy ennyi embert elláthas­sunk, meg kellene háromszorozni a termelés meny­­nyiségét az egészséghez nélkülözhetetlen állati fehérjékkel. A fehérjehiány enyhítésére a vegyiparban van­nak már új, értékes eljárások. CHAMPAGNAT fran­cia kutató csoportjának például sikerült kőolaj­frakciók hasznosításával az állati fehérjékkel egyenértékű fehérjét előállítania. A gázolajjal fel­­töltött tartályokba bizonyos fajta e célra kite­nyésztett élesztőgombákat helyeznek, melyek ez­után az olaj paraffinját anyagaikhoz hasonló fe­hérjékké és vitaminokká alakítják át. A világ fehérjeellátásának 70 százalékát jelen­leg ugyanis még növények, és csak 30 százalékát állati termékek szolgáltatják! Ebből is látható, a világélelmezés problémája. Az állati fehérjetermelés gazdaságos növelése csak jó, tápanyagokban gazdag takarmánnyal le­hetséges. A mezőgazdaság egyik legfontosabb tö­rekvése tehát a minőségi tömegtakarmány ter­mesztésének a növelése és hasznosítása. A jó takarmány feltétele, hogy bőséges legyen tápanyagokban, elsősorban fehérjében. Ez az élő szervezet fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Ennek kapcsán a fehérjedús táplálék, a megfelelő össze­tétel, egyre nagyobb mértékben kap jelentőséget az állattenyésztésben. Mér a legkisebb fehérje­hiány is előidézi a szervezetben a kőrös elválto­zásokat. Fontos azonban az is, milyen az amlnosav összetétele a takarmánynak. Egyes aminosavak hiánya különböző elváltozásokat okozhat. Pél­dául a „triptofán“ és a „methionin“ hiánya súly­csökkenést és elhullást okoz. A „fenilanalin“ hiá­nyában endokrinmirigy sorvadás következik be. A fehérjegazdálkodás javításának tehát nagy sze­repe van a betegségek és elhullások megelőzésé­ben isi Dr. László László, tudományos kutató A négy kiskerekű alváz megkönnyíti a sütőipari készítmények szállítását. kát is. Erre persze mér most sor ke­rülhetne azonban sem mennyiségi sem minőségi szempontbői nem áll rendel­kezésre megfelelő csomagoló anyag. Bratislavában például már most is csomagoltan kerül az elárusító he­lyekre a „výberový“, Nltrán „Zobor“, Kassán pedig a „tatranský“ kenyér­fajta. Előnye az, hogy az ilyen kenyér napokon keresztül megtartja eredeti frisseségét és kilónként legfeljebb csak 10 fillérrel drágább, mint a cso­­magplatlan kenyér. Az áru választékának és további minősége javításának szoros tartozé­ka az újabb termelőkapacitások kivi­telezése. Ennek megfelelően a követ­kező ötévben ismét 15—20 üj üzem­egység építősével, felújításával szá­molnak, s ezzel a korszerű kapacitá­sokkal jól teljesíthetik az igényes feladatokat. Végezetül talán még annyit, hogy a malom- és sütőipar kebelében az összes dolgozóknak 49,5 százaléka nő, akik kitűnően végzik feladatukat, ör­vendetes jelenség, hogy a szakmá­ban 315 szocialista munkabrigád tevé­kenykedik, s ezek közül 104 már a büszke cfm tulaj­donosa, a többi pe­dig várományosa. A szakágazati igaz­gatóság nemzett vállalataiban ösz­­szesen 7 ésszerűsí­tési munkabrígád Is tevékenykedik. A munkabrigádok tagjainak a létszá­ma 5838. A malom- és a sütőipar dol­gozói közt évente 20—30 miniszteri s mintegy 40—50 szakágazati (válla­lati) kitüntetést osztanak ki. Töb­ben magas állami kitüntetésekben is részesültek. Amint látjuk a malom- és sütő­iparhoz tartozó vállalatok s üzem­egységek szorgos dolgozói példásan teljesítik az ötödik ötéves tervidőszak célkitűzéseiből rá­juk háruló felada­tokat és a társa­dalom igényeinek megfelelően ké­szülnek a követ­kező még igénye­sebb feladatok va- 1 óraváltására. Koksza István A LEGNAGYOBB ÉS A LEGKISEBB ... A múlt időszakban befejeződött Pohr. Ruskovban (Oroszkán) az ottani nagymalom korszerűsítése, Sereden pedig egy — évi 250 tonna termelő­kapacitású — korszerű cukrászüze­met adtak át a forgalomnak. Ezzel egyidejűleg számos új pékséget is át­adtak. Az új pékségek legkisebbike 50 ezer, legnagyobbika pedig 120 ezer fő ellátására alkalmas. A pékségek több­sége azonban közepes nagyságú, mintegy 80 ezer fő kenyér- és pék­sütemény ellátását végzi. Négy péksé­get — Štúrovo (Párkány), Levice (Lé­va), Dun. Streda (Dunaszerdahely) s újabban Rožňava (Rozsnyó) — ma­gyarországi szakemberek építenek, s a berendezéseket is az MNK-ból Itt megjegyzendő, hogy mintegy 20 esztendővel ezelőtt Szlovákiában kb. ezer malom működött, s a jelenlegi 18 ipari malmon kívül üzemben vann még 80 apró ún, földműves, azaz cse­remalom. A földművesek beviszik oda a búzát és cserébe lisztet kapnak. A 80 apró malomban az összes búza­­mennyiségnek Jelentéktelen mennyisé­gét, mindössze 4 százalékát őrlik. A HATODIK ÖTÉVES TERV KÖRVONALAI Szemes elvtárs elmondta továbbá, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban számolnak a háztartási lisztfogyasztás csökkenésével, s azzal, hogy a pék­­ipari termékek iránt nagyobb lesz a Becsülettel helytállnak! A napokban felkerestük Szemes Béla mérnököt, a Malom- és Sütőipar Szakágazati Igazgatóság műszaki Igazgatóját, aki elmondta, hogy az irányításuk alá tartozó öt nemzeti vállalat több mint 400 üzemegységé­nek mintegy 12 ezer dolgozója min­den lehetségesét megtesz a kitűzött feladatok teljesítésére. A szakágazati igazgatóság nemzeti vállalatainak a dolgozói évente kb. 1 millió tonna árumennyiséget ter­melnek. Ennek fele liszt, a másik fele pedig kész áru. Így az évi nyerster­melési érték nem kevesebb 3 milliárd koronánál. Természetesen gondoskod­nak a választék bővítéséről is. NÉGYSZÁZFÉLE TERMÉK KÉSZÜL Jelenleg a malom- és sütőiparhoz tartozó nemzeti vállalatok mintegy 400 fajta terméket hoznak forgalom­ba, s az áruválaszték évente bővül. Megbízható adatok állnak rendelke­zésre arról, hogy pl. 1973-ban Szlová­kiában 71,6 kg kenyeret, 17,6 kg pék­süteményt, 2 kg cukrászsüteményt és 2,2 kg tésztafélét fogyasztottunk fe­jenként. Ezzel szemben Csehország­ban kenyérből 64,1, péksüteményből 31,5, cukrászsüteményből és péksüte­ményből (a szlovákiai átlaghoz ké­pest) a dupláját fogyasztották szemé­lyenként. ✓ Szóba került egyebek közt az is, hogy évről-évre több élesztő kell a sütőipari készítményekhez. Amíg pl. 1. mázsa kenyértésztához mindösssze 20 deka élesztő kell, már 1 mázsa péksütemény tésztához (a vizes és a tejessüteményekhez) 2 kg-ot, de a vajas tésztákhoz (1 mázsánként) 5 kg élesztőt fogyasztanak! Képzeljük csak el mennyi élesztő szükséges évente, ha mondjuk 400 ezer tonna pékáru kerül forgalomba. Legutóbb olyan igényt támasztottak a malom- és a sütőiparral szemben, hogy korszerűsítse és bővítse a bébi­piskóta termelést. Piešfanyban az or­szág egyedüli bébipiskóta gyárában jelenleg a régi berendezéssel mintegy 180 kg piskótát készítenek óránként, azonban ez a gyár már nem felel meg a jelenlegi követelményeknek, ezért olyan automatikus gépsorokat szerez­tek be, melyekkel az emberi erő tel­jes kiküszöbölésével 500 kg bébipis­kótát gyártanak óránként. Az új prog­ramozható gépsor igénybevételével bébipiskóta formája is megváltozik. Az eddigi piskóta nyolcasra, az új pe­dig egy nagy I betűre hasonlít. A régi formájú piskótának a gépesített cso­magolása megoldhatatlan volt, mert a dobozolásnál sok piskóta középen el­törött. Az új gépsorral ezt a problé­mát teljesen kiküszöbölték. Beindításá­val emberi erőre csak a kész csoma­gok elraktározásánál és szállításánál lesz szükség. Nagy előny például az, hogy az új gépsorral felszerelt pis­kótagyárban, ahol kimondottan nők (köztük sok gyerekes anya) dolgoz­nak, módosíthatják a műszakokat. így az anyák az éjjeleket odahaza tölthe­tik. A malom- é sütőipar keretében az ötödik ötéves tervidőszak eltelt négy évében 14 nagy beruházást kezdtek el. Ebbe természetesen a felújítások, kor­szerűsítések is bennfoglaltatnak. Idén kezdik el pl. Trebisovban a 15. léte­sítmény kivitelezését. Kr ' < ННВнШшлч.::': . I amellett két új kenyérfajta forgalma­zásával számolnak. Ügy gondolják, hogy a fogyasztók megkedvelik azt a barna kenyér fajtát, mely hasonlít a szovjetuniőbeli barna kenyérhez, ezenkívül forgalomba hozzák a szele­telt légmentesen csomagolt fehér pi­rítani való kenyeret. Péksüteményekből a finom vajas, továbbá a kalécsszerü fajták választé­két bővítik. Ez jelentős módon hozzá­járul ahhoz, hogy a ma háziasszonya felszabaduljon a konyha rabságából és drága idejét önképzésre haszno­sítsa. A választék tehát szilvalekvá­ros, mákos, túróskaláccsal valamint linzer tésztával bővül. A hatodik ötéves tervidőszakban tovább javítják a csomagolás techni-Korszerű kiflisodró gépsor. К. fi­\\\\\\\W\\> A sütőipar tarnak választéka. szereztük be. Az elmúlt év végéig ösz­­szesen 19 üzemegységet adtak át s eb­ben az évben (az ötéves terv végéig) további hat üzem készül. Ezzel 25 új korszerű termelőegységgel bővül a malom- és sütőipar kapacitása. Ez egyben azt is lehetővé teszi, hogy a költségesen termelő, elavult, jelenték­telen kapacitásokat kiiktassák. Nagyon örvendetes például az, hogy az ötéves tervidőszak végéig a sütőiparnak mintegy 60 százaléka úü termelőüzemekben gyárthatja a ke­nyeret és a péksüteményt. Ezzyí szem­ben a cukrászipar kapacitásának 40 százaléka lesz új. Sajnálatosan a ma­lomipar az egyedüli, mely — ugyan­csak felújításra szorulna — új terme­lőkapacitásban nem nagyon bővelke­dik. Ugyanis a jelenlegi 18 ipari ma­lomból csak 3—4 van olyan állapot­ban, hogy 1985-ig felújítás nélkül ki­bírná az üzemelést! fogyasztói igény. A háziasszonyok ugyanis eddig évente mintegy 35 kg lisztet vásároltak személyenként házi fogyasztásra. Feltételezhető, hogy ez a mennyiség a jövőben legalább 10 kg-mal csökken! így a cukrászsüte­mények mennyiségét személyenként további 3—4 kg-mal bővíthetnék. Ugyanis az ésszerű táplálkozás meg­követeli a választék szüntelen javítá­sát, szélesítését. Előreláthatólag a kenyérnél a vá­laszték marad a jelenlegi szinten, azonban a fogyasztás csökken. Mind-

Next

/
Thumbnails
Contents