Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-04-26 / 17. szám

1975. április 26. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Jfc trebišovi járásban az élelmiszeripar fogalom nem is olyan régen idegenül csengett, manapság pedig a mezőgazdaságban már közis­mert. Hiba volna, ha lebecsülnénk az élelmiszeripar a múltban folytatott itteni tevékenységét. Tény, hogy az élelmiszeripar a járásban mindaddig nehézsé­gekkel küzdött, amíg a mező­­gazdasági termelés viszonylag alacsony színvonalon, kiegyen­lítetlen volt. Ennek kapcsán csak részben látta el az Ipar­ágat nyersanyaggal. A helyzet — a hatvanas évek közepén — a mezőgazdasági üzemek megszilárdulásával a a műszaki fejlesztés erőtelje­sebb térhódításával Javult. Persze nem egyszerre, hanem évről-évre több lett a feldolgo­zásra igényelt mezőgazdasági termékek mennyisége. Akkori­ban aránylag sűrűn hangzott el olyan panasz is, hogy az ipar nem veszi át a felvásárolt zöldséget, a gyümölcsöt stb. Előfordult, hogy a konzerv­gyárak képtelenek voltak meg­vásárolni a felkínált nyers­anyagot. Megesett, hogy az uborka, paradicsom, paprika tekintélyes mennyiségét a ter­melők nem tudták megfelelő áron értékesíteni. Ez egyes mezőgazdasági üzemben meg­torpanáshoz, érdektelenséghez vezetett. A problémák általában és elsődlegesen nem a gyárak hibájából adódtak, hanem az egyenlőtlen fejlesztés követ­kezményei voltak. Következ­ménye volt ez annak a szem­léletnek, mely élesen szétvá­lasztotta az alapanyag terme­lését és feldolgozását. Az ebből eredő ellentmondá­sokat csakis az arányos és gyors fejlesztés előmozdításá­val lehetett feloldani. Ered­ményként a trebišovi járásban jelentős mértékben bővült a mezőgazdasági termékeket fel­dolgozó Ipar kapacitása. Egyik ilyen létesítmény Trebišovban a Frucona. Meglátogattuk ezt a nagy zöldségfeldolgozó üze­met. A korszerű gépeken, a technológiai berendezéseken és a munkakörülményeken kívül az üzemszervezés, a terv telje­sítése, a konzervipari termé­kek minősége, az üzem problé­mái, s az itt dolgozó emberek álltak érdeklődésünk közép­pontjában. Nem feledkeztünk meg a konzervgyár és az ős­termelők közötti kapcsolatok­ról sem. Nagy munka közben találjuk Andrej Uličný mérnököt, a kon­zervgyár közgazdászát. J öttek­­mentek az ügyfelek, úgyhogy sok volt a munkája. Intézke­dett és máris rendelkezésünk­re állt, s készségesen válaszolt kérdéseinkre. # Mi tette indokolttá a kon­zervgyár' építését Trebišov­ban? — A járás rohamos fejlődése az ipar kiépítése, s ezzel a megnövekedett igények, a több és a jobb konzerv-termékek Iránt, előtérbe helyezték az építést. így készült el 1970-ben ez a hatalmas konzervgyár. # Véleménye szerint mi szükséges a korszerű terme­léshez? — Először Is rendelkezni kell a kor követelményeinek megfelelő technikával. Másod­szor a késztermék tükrözze vissza a korhelyzetet: korszerű eljárással készüljön, olyan műszaki jellemzőkkel rendel­kezzen, hogy megfeleljen az igényeknek. Legyen a korábbi­nál jobb. Ezt a gyártási eljárás határozza meg, tehát fejlesz­teni kell a technológiát. Ez a termelékenység fokozásának s a költségek csökkentésének Is segítője. A tudományos-mű­szaki forradalom eredményei­nek a bevezetése a termelés­ben széles ismereteket és gya­korlatot követel a dolgozóktól. Harmadszor pedig lényeges a dolgozók tudatosságának a mi­nősége. Előtérbe került a ma­gasabb, általánosabb ismeret, a munkához való pozitív er­kölcsi viszony stb. Negyedik elvnek a munka termelékeny­ségének fokát említem. Euró­pai méretben a fejlettség te­kintetében az elsők között he­lyezkedünk el, de a termelé­kenységgel kullogunk. Itt em­lítem a gazdaságosságot, mert ez tevékenységünk minőségi jellemzője. A konzervgyár a korszerűsítés s az újítás, mind az élőmunka termelékenységét előnyösen befolyásoló ténye­ző. Ha csak az elmúlt évet vesszük alapul, akkor is 1,2 millió korona volt a korszerű­sítésre fordított összeg. Ter­mészetesen több új berende­zést helyeztek üzembe, miáltal egy tucat új ételkonzervet kezdtek gyártani. Még csak négy éve üzemel­nek, s már túljutottak a kez­deti nehézségeken. Konszolidá­lódott a helyzet. A sok kezdeti nehézség után tavaly megszü­lettek az első sikerek, terven felül 1,5 millió korona értékű Qtmelfal é siketet múlt évben mennyiségben 1,5 millió korona nyereséget ért el. Ez növelte a dolgozók ön­bizalmát. Tudatukat olyan po­zitív elemekkel gyarapította, amelyek a munkához való vi­szony és általában a tudatos­ság gazdagodását jelentik. ф Gazdaságosan, korszerűen igyekeznek termelni. Hogyan valósul ez meg a gyakorlat­ban? — Arra törekedünk, hogy a korszerű technikával gyártott termék megfeleljen a kor kö­vetelményeinek, a költség rá­fordítás csökkenjen s a dön­tés összhangban legyen a gyár vezetőinek s dolgozóinak véle­ményével. Szemle közben meggyőződ­hettünk róla, hogy a munka­árut készítettek. Az üzem te­hát eredményesen termel, egy­re előbbre jut. Például 1971- től a termelés 200 százalékos emelkedést mutat! Tehát a ko­rábbi 46-ról 92 millió koronára emelkedett a termelés. Megállapítottuk, hogy az üzem igazgatóságának a ter­melés fokozása érdekében még sok problémát kell megolda­nia. Az egyik gondot okozó probléma a munkaerőhiány. Annak elelnére, hogy az üzem­ben — másokhoz viszonyítva elég jó a kereseti lehetőség, az átlagos havi kereset tavaly 1890 korona volt, — mégis nagy a munkaerő-hullámzás. Ennek velejárója a munkaerő­­hiány, s így csökken az egyes termékek minősége. Kevés a 120 féle kész- és félkész árut készít a trebišovi Frucona. folyamatokat jól gépesítették, s így a dolgozók a lehető leg­kisebb fizikai erőkifejtéssel végezhetik munkájukat. Tavaly az üzem 120 fajta kész- és fél­kész konzervipari terméket készített. Mind felsorolni lehe­tetlen, csupán néhányat emlí­tünk meg. Zöldségfélékből ké­szült kész ételkonzervekből 2550 tonnát, 500 tonan húskon­zervet, 600 tonna pástétomot, 930 tonna kolbászos lecsót, a sterilizált zöldségek közül 1700 tonna uborkát, 430 tonna\bor­­sót, 130 tonna babot és para­dicsomléből 200 tonnát készí­tettek. Az elismerést érdemlő ered­ményekben sok tényező együt­tes hatása tükröződik. Minde­nekelőtt a dolgozók szorgalma, szakértelme, becsületes helyt­állása, továbbá a fejlesztés, szakmunkás. A konzervgyárnak összesen 347 állandó dolgozója van. Ennek több mint 85 száza­léka nő! Az átlagos életkor alig haladja meg a húsz évet! Annak ellenére, hogy az üzem nagy erőfeszítéseket tesz szak­munkások toborzására, 99 szá­zalékban mégsem kvalifikált dolgozók jelentkeznek, akiket még a legigényesebb munka­­folyamatoknál is alkalmazni kénytelenek. A lányok többsé­ge, férjhez megy, búcsút mond az üzemnek. Máshol keres fog­lalkozást, pedig az üzem veze­tősége aránylag rövid időn be­lül igyekszik megoldani a la­kásproblémát. Már 26 lakás­egységet kaptak. Az üzem ta­nulóközpontjából évente 24 ta­nulót kap a gyár. Ez az iskola sajnos, nem érettségivel vég­ződik, így a középkáder kér­dés továbbra Is megoldatlan. A nitraí élelmiszeripari közép­iskolából csak nagy utánjárás­sal szerezhettek képzett szak­embert. Az üzem még mindig sok hibával küzködik. Ez aka­dályozza a folyamatos terme­lést. Rossz az üzemben a ka­­nalizáció, beázik a tető. Javí­tásokra évente több mint száz­ezer koronát költenek. Nagy hiba, hogy az üzemnek nincs hűtőrendszere. Ilyen nehézsé­gekkel bajlódik az üzem, a pártszervezet és a szakszerve­zet. Uličný elvtárstól megtudtuk, hogy a különböző intézkedések eredménye következtében ta­valy a termelés minősége lé­nyegesen javult, amit részben a technikai berendezésekben előforduló hibák gyors eltávo­lításának s némi kádercseré­nek köszönhetnek. Kellő intéz­kedéseket tettek a technoló­giai előírások betartására Is. Az üzem termékei iránt nem­csak belföldön, hanem külföl­dön is nagy a kereslet. Hiszen tavaly az NSZK-ba, Ausztriába, Svédországba, Angliába, NDK- ba és Ausztráliába exportálták termékeiket. Mindezekből láthatjuk, hogy a trebišovi konzervgyár tevé­kenysége körültekintő gazdál­kodásra vall. A rendelkezésre álló beruházási kereteket igye­keztek célszerűen felhasznál­ni. Igyekeztek az 5. ötéves terv szellemében megteremteni a termelés és a fejlesztés felté­teleit. Szem előtt tartották azt a kormányhatározatot, mely szerint gyorsítani kell a folya­matban levő beruházásokat. Az energiabázist szintén fejlesz­tették, és iparkodtak emelni a csomagolás színvonalát. Szo­ros kapcsolatot teremtettek az állami gazdaságokkal és a szö­vetkezetekkel. Megfelelő ér­deklődéssel szorgalmazták a zöldségtermesztés fejlesztését. Az idén 10 millió korona ér­tékkel bővítik a termelést. En­nek alapján végezték három járásban a mezőgazdasági üze­mekkel a szerződéskötéseket. Rövidesen megkezdik 10 millió koronás beruházással a hűtő­­berendezés építését. így 1976- ban már 1500—2000 hektárral növelik a mezőgazdasági üze­mekben a zöldségtermesztést. Csupán paradicsomot 1976-ban 1400 hektáron fognak termel­ni. — Az elmúlt éven sikerült jó kapcsolatot kialakítanunk a zöldségtermelő üzemekkel — magyarázza az ökonómus. — A jó kapcsolatot az idén és a jövőben is tovább akarjuk bő­víteni. Ellátjuk az üzemeket jó minőségű vetőmagvakkal és korszerű gépekkel. Gondolok itt a borsó, a bab, a paprika, az uborka, a petrezselyem, a sárgarépa és a fokhagyma ve­tőmagra, uborkaosztályozóra, a borsőkombájnra stb. A gyö­keres zöldségfélék betakarítá­sára szintén beszerzőnk kom­bájnt. örvendetes, hogy ennek a fiatal üzemnek minden részle­gén versenyeznek a dolgozók. A munkaversenyt negyedéven­ként értékelik. Az üzemben 3 kollektíva versenyez a „Szo­cialista Munkabrigád“ meg­tisztelő címért. Egy kollektíva már elnyerte a bronz fokoza­tot, a többi még versenyben áll. Az üzemnek saját autóbusza van, azzal szállítják a dolgo­zókat a munkahelyre. Az üzem messzemenően gondoskodik a dolgozók szociális helyzetéről és kulturális fejlődéséről. A dolgozók bekapcsolódnak a kü­lönböző fokú pártoktatásba, ezzel is bővítik világnézeti lá­tókörüket. Illés Bertalan Semánková Mária ifjúsági csoportja munka közben. A csomagoló részleg példás dolgozói. Hasznos szolgáltatást nyújtanak a mezőgazdaságnak Ä mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése nagy mértékben függ a földalap racionális kihasználásától. A me­liorációs munkálatokon kívül előtérbe kerül az intenzív nö­vényvédelem és a növényápolás, amely hozzájárul a hozamok további fokozásához. A Holicei Gép- és Traktorállomás Štvrtok na Ostrove-1 (csallóközcsütörtöki) növényvédelmi brigádközpontja az 1950- es évek elején alakult s többféle szolgáltatást nyújt a mező­gazdasági üzemeknek. Valacsy Vince brigádvezetö 22 éve Irá­nyítja a 12 tagból álló csoport munkáját. Amikor tevékenysé­gük felől érdeklődtünk az alábbiakat mondotta: — Legfőbb cé­lunk, hogy telje­sítsük a mezőgaz­dasági üzemek ké­relmeit, elősegít­sük a termelés fo­kozását, Foglalko­zunk a gyümöl­csösök s a gabo­nafélék permete­zésével és gyom­irtással. Munkate­rületünk Felső- Csallóközben van, ahol valamennyi mezőgazdasági üzembe ellátoga­tunk. ф Milyen nö­vényvédelmi anya­gokkal dolgoznak? — Dolgozóink többsége sokéves tapasztalattal ren­delkezik a növény­védőszerek és a permetanyagok alkalmazásában. A növényápolást végző dolgo­zóink rendszeres iskoláztatá­sokon vesznek részt, ahol el­sajátítják az egyes vegyszerek használatának módjait. A per­­metanyagot a terményfelvásár­ló- és ellátó vállalattól kapjuk. A szocialista üzemeken kívül egyéneknek is nyújtunk szol­gáltatásokat. Az utóbbi években sikerrel használtuk a cseppfo­lyós ammóniát a cukorrépa és a kukorica alá. Az elmúlt év­ben több mint 7 ezer hektáron juttattuk a talajba a vegyszert. • Milyen eredményekkel zárták az elmúlt évet? — Tervfeladatainkat vala­mennyi szakaszon teljesítettük, illetve néhány esetben túlszár­nyaltuk. Pénzügyi tervünket 104 százalékra teljesítettük, ami a iegörvendetesebb, ebben nagy szerepe volt a munkater­melékenység növekedésének. Brigádunkon egy dolgozóra 200 ezer korona termelési ér­ték jutott, ami egyben a pro­duktivitás nagyságát is kife­jezi. A gabonanemüek vegysze­res ápolását 4500, — a kuko­ricáét 2800, a cukorrépát 2 ezer — hektáron végeztük, a többit a repce és a hüvelyes képezi. Tekintettel arra, hogy a nö­vényvédelem idénymunka, bri­gádunk tagjai a nyári és az őszi betakarítási munkákban is kisegítik a mezőgazdasági üzemeket. Tavaly 12Б8 hektá­ron a gabona és 230 hektáron a kukorica begyűjtését végez­tük el. Dolgozóink közül Hor­váth Gyula és Egyed Ferenc SZK—4-es kombájnnal 258 hek­tár gabonát arattak le s ezzel Szlovákiában a kombájnosok versenyében a második helyen végeztek. Képesi István a per­metezésben ért el kiváló ered­ményt, — 2100 hektár földte­rület permetezését végezte el és szlovákiai méretben ugyan­csak a második helyre került. A növényvédelmi munkabri­gádot a holicei traktorállomás körzetében a legjobbak közt emlegetik. A jól összekovácso- Iódott brigád tagjai korosztály­ban is közel vannak egymás­hoz, hiszen valamennyien fia­talok, akik tudnak közösen, egymást segítve dolgozni. Már 1980-ban szocialista munkabrigádot szerveztek és versenyre keltek a megtisztelő cím elnyeréséért. Az eltelt 15 év alatt kiemelkedő munka­sikereket értek el. így 1962- ben elnyerték a CSKP XII. kongresszusa munkabrigádja büszke címet. A brigád tagjai­nak magasfokú politikai érett­ségét és társadalmi rendsze­rünk iránti elkötelezettségét bizonyítja, hogy a válságos 1968—69-es években is szívós kitartó munkával bizonyították a szocializmushoz való hűsé­güket, majd 1972-ben a Vili. szakszervezeti kongresszus cím tulajdonosaivá váltak, s 1973- ban a szocialista munkabrigád cím bronzfokozatát kapták meg. Az elmúlt év végén a gép- és traktorállomások fenn­állásának 25. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsé­gen ez a kiváló kollektíva az ezüstfokozatot is elnyerte. Ebben az évben a CSKP KB novemberi és az SZLKP KB ja­nuári plénuma határozatainak a szellemében igényes felada­tokat tűztek ki. Nagy gondot fordítanak a tartalékok feltá­rására s a takarékosságra. En­nek megfelelően hazánk fel­szabadításának 30. évfordulója tiszteletére szocialista kötele­zettségvállalást tettek. Vállal­ták, hogy a gépek szakszerű karbantartásával 2 ezer, az energiából és üzemanyagból 4 ezer korona megtakarítást ér­nek el, s 25 ezer koronával túlteljesítik az évi bevételi ter­vet. A község fejlesztésében, munkakörnyezetük szebbé té­telében pedig 60 órát dolgoz­nak le társadalmi munkában. Nagy Boldizsár a szocialista munkabrigád vezetője legutóbb arról értekezett a brigád tag­jaival, hogy az iskolai torna­terem építésénél hogyan segéd­keznek. A brigád tagjainak önfelál­dozó munkáját a legtalálóbban Ágh Györgynek a szavaival le­hetne a legjobban jellemezni: „Ogy dolgozunk, ahogyan a mezőgazdaság megkívánja. Munkaidőnk sohasem kisza­bott, mindig a legfontosabb feladatot teljesítjük“. Annak ellenére, hogy kis kollektíváról lévén szó, hat községből származnak a bri­gádtagok. Gyakran megtörté­nik, hogy csak a hét elején vagy hét végén vannak együtt valamennyien. Nyáron pedig hónapokig sem látják egymást, hiszen aratni járnak a kromé­­ríži és a bruntáli járásokba. A korszerűen felszerelt javí­tóműhelyben, ahová bevezették a központi fűtést, idejében be­fejezték a géppark téli javítá­sát, s felkészültek a tavaszi munkákra. Az alkatrészellá­tásban nem voltak problémáik, ha valami mégis hiányzott ön­maguk szerezték be, nem tá­maszkodtak senkire. Március végéig befejezték a kombájnok javítását is. Ez a kollektíva nemcsak a munkahelyen fog össze, kise­gítik egymást a magánéletben is. Többségük építkezik, s ilyen­kor jól esik a segítség. A me­­zőgazdasági üzemek elégedet­tek a növényvédelmi brigád munkájával, mert tudják, hogy mindig a kellő időben vehetik igénybe szolgálatát. SVINGER ISTVÁN A növényvédelmi brigádközpont szocialista munkabrigádjának a tagjai. (A szerző felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents