Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-04-19 / 16. szám
1975. április 19. SZABAD FÖLDMŰVES 9 BUGA DOKTOR: Ä bujkáló neurózis IDEGESSÉG, IDEGFESZÜLTSÉG, MENTÁLHIGIÉNÉ A múltkor valaki azt mondta, hogy a neurózl* bujkáló betegség. 161 megforgattam a hasonlatot és elismertem, hogy igaza van. Igenl Az Idegfeszültség, a szorongás, az Idegesség (-szaknyelven a neurózis-) nem olyan elváltozás mint mondjak a nátha, ami tegnap még nem volt, de ma már van, pár nap máivá elmúlik. Az idegfeszültség a legtöbb esetben nem látható, nem érzékelhető, még ha keresi sem találja az ember, de ha történik valami és felüti a fejét, megriasztja, felkorbácsolja, valósággal megkfnozza az embert. Aztán újra elbújik, elrejtőzik, mintha sosem jelentkezett volna. A neurózis — a kóros idegesség — elbújik, órákig, napokig, talán hetekig szunnyad és — ha van — csak akkor fordítja fel a házat, vagy az egészség egyensúlyát, ha valami felpiszkálja. Az ember elválaszthatatlan a környezetétől. Nap-nap után Ingerek, hatások, stresszek, bosszúságok, fájdalmak, Izgalmak, OrOmök érik. Érzékeli, felfogja, tudomásul veszt, napirendre tér felettük, értékeli, szembefordul velük, vagy védekezik tólük az ember, mert ez az élet. Csoda hát, ha Örömmel kap a kellemes ötén, vagy ha felizgatja a rossz? Ez természetest Node ez az Izgalom — nevezzük Idegességnek — megszűnik, ha a kellemetlenség, a nyomás megszűnik. Utána megnyugszik, megenyhül, fellélegzik, felszabadni. Ez nem veszedelmes. A baj ott kezdődik, amikor a kellemetlen hatás elhúzódik, tartós, Ismétlődő, napokig esetleg évekig is eltart és Így az idegrendszer nem tudja kipihenni magát. A kőrös idegesség (a neurózis) alapja a félelem. Az indokolt, a helyénvaló félelem logos. Ez ésszel mérhető — mondhatnám — kézzel fogható. KI nem fél a villámlástól, a megvadult bikától, a töltött puskától, a hamis kutyától vagy az aljas embertűi? Bizony fél mindentől, amitől félhet az ésszel élő ember. A félelem akkor válik kórossá, az idegességből és feszültségből akkor lesz neurózis, amikor félelme folyamatos, állandó — esetleg tudat alatti — és amikor fél már magától a félelemtől Is, amikor ■ félelem már szorongássá válik. Éz a tény húz éles határvonalat az egyszerű Idegesség, és a kóros neurózis kOzé. Még az, hogy az egyik elmúlik, a másikat úgy kell elmulasztani. A neurózis félelme feszültsége, szorongása, kellemetlensége olyan, mintha valaki a vihar elmúltával Is attól retteg, hogy mindjárt megüti az istennyila. A neurózisnak számtalan oka lehet. Legtöbbjük külső, de belsO Is bOven akad. Például: súlyos vagy súlyosnak tartott gondok, nehéz munkakörülmények, osalddi bajok, anyagi nehézségek, de lehet megterhelés, kifáradás, elcslgázottság, hit, betegségtudat, vagy valóban meglevő betegség Is. Ezek Pavlov — a világhírű nóbeldljas szovjet professzor szerint — az agykérgl folyamatokban olyan egyensúlyzavart okozhatnak, amelyek túlfeszítik az izgalmi és gátlást ingerületeket és fű jellemvonások az, hogy kórosan elhúzódók és csak orvosi kezeléssel szüntethetők. A neurózisnak sok arca, többféle megjelenési formája van. A leggyakoribb a „klfáradásos“ kórkép. Ez nappal — munkaközben — álmossággal, fáradságérzéssel jár, de ha lefekszik még sem tud pihenni, még kialudni sem tudja magát. Furcsa helyzetekben, kellemetlen körülmények között jelentkezik a „problémás, az ellentmondásos“ neurózis. Az ember ilyenkor nem tud. vagy nem akar valamilyen feladatot megoldani; a munkától, annak súlyosságától, kellemetlenségeitől fél és betegségbe menekül. Ilyenkor bizonyos fokig már „célneurózisról“ Is beszélhetünk, mert a beteg — sokszor tudat alatt — kellemetlen helyzetétől szeretne megszabadulni. Ilyenkor persze a megnyugtatás már nem is eredményes és csak a körülmények megváltozása, vagy az idő múlása javíthat a beteg állapotán. A „gyermekkori“ neurózissal is számolni kell. Ez rendszerint másodlagos. Oka a neurotikus szülő, az ideges környezet, a feszült otthoni légkör és a gyermek veleszületett idegrendszeri érzékenysége. A „vegetatív neurózis“ az Idegfeszültségnek az a kóros állapota, amikor a beteg a környezetéből érkezO vagy a saját szervezetében keletkezett olyan ingereket is tudomásul vesz. amelyeket az egészséges meg sem érez és ezeket túlértékelve valóban szenved miattuk. Az Így keletkezett érzések az életfenntartó (vegetatív) Idegpályákon át ideges szer-4 vl elváltozásokat is okozhatnak: szívdobogás, szívtáji fájdalmak, emésztési rendellenességek, puffadások, hang és fényérzékenység, álmatlanság, vizeleti és székelési panaszok, arcrángás. végtagremegés a legjellemzőbb tünetei. No és ha ezeknek az okát keresi az orvos: rendszerint nem találja, mert a szervezet nem beteg, a vizsgálat eredménytelen, hiszen a neurózis nehezen található, a. neurózis bujkált a tünetek mögött. Gyógyítható, megelőzhető a neurózis? A gyógyítása — ahogyan mondtam — orvosi feladat. Megelőzése pedig az, amit az egészségtudomány mentálhigiénénak — magyarul idegegészségtannak — nevez. A szocialista mentálhigiéné főfeladata az emberi elme- és idegrendszer épségének a megóvása. Ma már tudjuk, hogy nemcsak az ártalmak, a balesetek, a káros tényezők és az élő kórokozók a vírusok és bacilusok okozhatnak betegséget, hanem a gondolatok. az eszmék, az indulatok, a hangulatok, a körülmények, az ösztönös szokások és a káros szenvedélyek is. Az így keletkező ártalmak károsodását iparkodik a mentálhigiéné megelőzni azzal, hogy kiegyensúlyozottá, nyugodttá, derűssé, megbékéltté, elviselhetővé akarja tenni az életet. ... és mit tehet a neurózis megelőzésében maga az ember? Iparkodjék beleilleszkedni környezetébe, ne okozzon felesleges izgalmat sem magának, sem környezetének, emberségessé váljék, hogy mindenkitől megkövetelhesse ő is az emberséget, ami a félelemnélküli élet legbiztosabb alapja. A készüléket többnyire az előszobában szerelik fel. Gondoljunk a legpraktikusabb megoldásra: kerüljön a készülék a falra. De ne csak egy felerősített falapra, hanem olyan polcra, amelyen lesz helye a Jegyzetfüzetnek a készülék mellett, de lehet ott írni Is, ha éppen arra van szükség telefonáláskor. Első rajzunkon Ilyen polcot mutatunk be. Kis polcunkat úgy terveztük, hogy az kevés anyagból, könnyen összeállítható legyen, s akinek csak néhány szerszáma van, az is könnyen elkészíthesse. Tehát be kell szerezni egy 15 mm vastag 600X800 mm-es bútorlap (esetleg pozdorjalemez) darabot. Még szükség lesz különféle mérető apró szegekre, és már kezdődhet is a munka. Fektessük magunk elé a bútorlapot, és rajzoljuk rá az egyes alkatrészek körvonalait (A, B, C, D). Vonalzóval húzzuk a vonalakat, mert azok vezetik a fűrészt. A rosszul rajzolt vonalak mentén pontatlanul vágnánk, s akkor gyaluval kellene a darabok éleit egyenesre munkálni. Az is fontos, hogy a találkozó vonalak derékszögűek legyenek, nehogy az összeállított polc elferdüljön. Tehát rajzolás után fűrészeljük darabokra a bútorlapot. A leeső részekből vágjuk le az írólapot (D) tartó vezető léceket (E). Második rajzunkon jól megfigyelhető, hová kerülnek az egyes alkatrészek. Nem mindegy azonban, milyen sorrendben szereljük össze az egyes darabokat. Ezért először az oldallapokra (A) szegezzük fel a vezetőléceket (E). Következő lépésként a kőt oldallap közé szögei jük be a polc fedőlapját és a polc alját (B). Most már helyére erősíthetjük a hátlapot (C) Is. Azonban még a szegezés előtt fúrjunk két lyukat a hátlapba, így tudjuk a polcot biztonságosan a falra erősíteni. Lényegében kész a polc. De még hátra van a „díszítés“. Az előszoba festéséhez vagy tapétázásához kell Igazodnunk. így háromféle változat közül választhatunk; a polcot simára csiszoljuk és színtelen lakkal kenjük be — ha színes a fal, meg a többi berendezési tárgy; alapozás után bekenjük színes zománcfestékkel, de Jó a tapétával történő bevonás is, ha az harmonizál az előszoba színeivel. Dobos Ferenc, Rajz: Bágyi János L5-TO, 1QO Г Ч 11 J m Ш .Ц a?' to i в 0l 1 в ш 1 cl ГЭ i * * u-r _ 350 J 3 * *| A búdat basa udvarában élt Szelim, a török. Gazdag, nagy úr, rokona és tanácsadója a basának. Ha belefáradt a politika vagy a hadviselés gondfalba, otthagyott csapot, papot; napokon át fáradhatatlanul űzték a vadat és bö zsákmánnyal tértek vissza. Egy alkalommal a szokottnál ts nagyobb vadászszerencse kísérte útfukat. Szelim egy özet vett űzőbe, egy különös, ritka vadat. Káprázat volt-e vagy valóság, de úgy tűnt, hogy az állat homlokán egy szikrázó csillag ragyog. — Az enyém lesz, ha addig élek isi — kiáltott föl Szelim és a vad nyomába eredt. Völgyből dombhajlatra, csúcsról a mélybe kergette a csillagos őzet és közben észre sem vette, hogy kiszakadt vadásztársaitól. De egyszer csak a vad nyomát Is elvesztette. Ijedten ocsúdott: nem tudta, merre Jár, s hol talál utat társaihoz. Csak az erdő, a rengeteg állt előtte. A nap deleidre ért, a meleg mind fojtóbb. Gyötrő szomjúság kínozta. — Csak valami patakra bukkannék vagy emberlakta helyre. Csak legalább egy korty Itallal szánna meg valaki! — sóhajtott Szelim nekikeseredve. S halljatok csudátI Alighogy így szólott, honnan, honnan nem, mintha csak a földből nőtt volna ki, elébe toppant egy öreg ember. Szakálla mint a hó, ruhája zöld, mintha mohából varrták volna. S szeme mint két karbunkulus, úgy ragyogott. Igazi mesebeli apó. Ugyan ki lehet? Nem földi halandó, az nyilvánvalói A babonás török riadtan pislogott. Mennyi csuda dolog egy napon! Az öreget illendően köszöntötte: — Adj’ Isten, öregapám! Honnan kerülsz ide? — Onnan jöttem, ahová csak a sóhajtások érnek el. Ogy hallottam, megszomjaztáll Föllélegzett a török. — Жду korty vizet adj nekem, majd meghalok szomjan! — Nem hoztam magammal vizet, de kívánságodra, török, forrást fakaszthatok. Egy föltétellel! Ha a forrást kiépíted, nagy víztároló medencével, hogy szárazság Idején ne legyen vízhiánya a közeit falunak. Jól gondold meg, ha vállalod, sok aranyadba fog ez kerülni! — Allahra esküszöm, mindent vállalok, csak vizet adj nekem! — Jól van, török — szólt az öreg —, áll az alku! Azzal megkopogtatta botjával háromszor a földet, s közben valami érthetetlen varázstgét mormogott. S láss csodát, abban a szempillantásban, széles sugárban, kristálytiszta víz tört föl a földből és máris, utat vágva magának, kis patakként folyt tovább. Szelim nem törődve fényes öltözetével, mindjárt nekihasalt a pataknak ... — Igyál, török és emlékezz ígéretedre! — szólt a hószakállú öreg, azzal mint a füst, eltűnt a rengetegben. Mire Szelim betelt a vízzel és fölpillantott, már nyomát sem látta. Mit tehetett egyebet, elindult a patak nyomában. Nemsokára rttkulnl kezdtek a lombok s a fáradt török rövidesen egy falut pillantott meg a közelben, amerre a patak ts sebes vágtával haladt . Egy ember jött szembe az úton a faluból. Szelim megszólította: — Hogy hívják a faludat, Jó ember? — Solymár — szólt a falusi, végigmérte a törököt és tovább ballagott. Szelim pedig nézte a falut és így szólt: — Sose felejtem el a nevedet. Solymár! De a lakóid is emlékezni fognak rám, halálom után is ! Szavának is állt a török. A patak forrásánál csodálatos kutat, víztároló medencét építtetett: messze földről Jártak csodájára, dicsérték a víz ízét. A forrás valóban áldást hozott Solymár lakóinak. Hol van már a török, hol van az egykori gazdagsága? De a kút romjai még ma ts megvannak, s az utca, amelyiken a kts patak a faluba szaladt, még ma ts a TÖRÖK KOT nevet viseli... R. M. í Az úton át, a rét ölén, három bárány legelész. 4 I 5 Ha szomjazik a kicsi nyáj, szűk lesz neki a karám ... — Am a sebes hegyi patak, vize édes, mint a tavasz. Megmossa a bari szőrét, s Incselkedik, hogy szeressék. övAry Péter KÖZMONDÁS Melyik közmondást vonatkoztathatjuk vállalt kötelezettségeink teljesítésére? A választ megkapjuk, ha helyesen megfejtjük a függőleges 1., 5. ót 47. sorokban elrejtett közmondást. Beküldendő e sorok megfejtése. VÍZSZINTES: 1. ... regénye, Gárdonyi Ismert műve. 3. Nagy sebességgel halad. 7. Festmény. 10. Gallium vegyjele. 12. Újság. 14. Énekhang. 15. Csüng. 17. Pán hangszere. 19. Folyó neve több idegen nyelvben. 20. Régebbi Iskola típus. 21. Azután. 22. Gázlómadár. 24. Egyfajta szín. 27. A múlt idő Jele. 29. Időhatározői névutó. 31. Francia névelő. 32. Folyó a Dunántúlon. 33. Alarm. 34; Kása. 35. Azonosak. 37. L. R. Y. 39. Folyó és síkság Olaszországban. 40. Nemzetközi műnyelv. 42. Becézett nagyszülő. 44. Piros szín (az arcon). 45. Vízijármű. 46. Kevert duó. 48. Időegység. 50. E- nergia. 52. Kettős mássalhangzó. Mezőgazdasági szerszám. 56. B. Y. 57. Folyó Erdélyben. 58. Hamis. 59. Igen oroszul. 60. A fej dísze. 62. Dán váltópénz. 65. Helyes. 66. Ázsiai állam. 67. Női név. FÜGGŐLEGES: 2. Orosz helyeslés. 4. Állati lakhely. 6. Kaparész. 8. Nem halt meg. 9. Két darab. 11. Sok víz. 13. Személyes névmás. 15. Függ. 16. Iratkapocs. 17. Lapos. 18. Kenyeret süt. 23. Lapféleség. 25. Személyem. 26. Sík. 28. Számnév. 29. Olaj angolul. 30. Nagy magyar költő. 31. Lépked. 36. Juttat. 38. Sértetlen. 40. Szellemi dolgozó. 41. Indoka. 42. Angol helyeslés. 43. A negyedik dimenzió. 49. Sír. 51. Föléje. 53. Elefánt szlovákul. 54. India része.* 55. Férfinév. 56. Dunamenti város Magyarországon. 61. Mely személy. 63. Ráma része. 84. Véredény. MEGFEJTÉS, NYERTESEK Lapunk 13. száma keresztrejtvényének helyes megfejtése: Húsvét napja csupa öröm, a sok kislányt akkor megöntözöm! Könyvnyertesek: Lévai Józsefné, Iía, Haniczkó Lenke, Šafárikovo (Tornaija), Búzás Válent, Streda nad Bodrogom (Bodrogszerdahely).
