Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-04-19 / 16. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1975. április 19. A NŐK MUNKA- ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK TOVÁBBI [AVtTASÄRÖL TÁRGYALT Az SZFSZ országos központi bizottsága A Szövetkezett Földművesek Szövetségének cseh- és szlovákiai központi bizottsága hazánknak a Szovjetunió általi felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére közös ülést tartott. Az ünnepi Illés részvevői értékelték a szövetségi szervek munkáját, a téli Időszerű feladatokkal kapcsolatban. A beszámolók, a felszólalások feltárták a szövetkezetekben dolgozó asszonyok élet- és munkakörülményeiben mutatkozó hiányosságokat. Az ülés után ezzel a problémával részletesen foglalkozott a Szövetkezeti Földművesek Országos Szövetségének társadalmi albizottsága is. Ülésén megvitatta a központi bizottság ülésére előterjesztett beszámolót. Ez a probléma nem véletlenül kerül a szövetség prágai központi bizottságénak ülésére, hiszen köztudomású, hogy a mezőgazdaságban az asszonyok még mindig nehéz körülmények között dolgoznak. Faluhelyen mindmáig kevés a bölcsőde, óvoda, napközi otthon és számos községben a tanulók étkeztetése sincs megoldva. Ha nincs a háznál egy jó nagymama, akire a gyerekeket bízzék, akkor bizony a dolgozó nő munka közben Is •z őrizet nélkül hagvott gyerekére gondol. A kora reggeli órákban elő kell készíteni a hideg ebédet, az iskolából hazatéró tanulók számára. Munka után következik a második műszak, a gyors takarítás, vacsorafőzés és készülődés a másnapi reggelire. Sajnos, azt kell mondanunk, hogy a közös gazdaságokban dolgozó asszonyok többségének kevés a szabadideje, és ez kedvezőtlenül hat munkateljesítményére Is. A sokoldalú elfoglaltság miatt a munkahelyen nem tudnak kiválő teljesítményt nyújtani, amellyel az élenjáró dolgozók soraiba kerülhetnének. A politikaitársadalmi tevékenységre már a fáradság miatt bizony kevés erő és idő jut. A 65. Nőnap, valamint az asszonyok Nemzetközi Eve szellemében a szövetség arra törekszik, hogy minden lehetőséget megteremtsen az asszonyok politikai-társadalmi tevékenységének fokozására, élet- és munkakörülményeinek javítására. Az asszonyoknak az ökonómiai és a szociális tevékenységben igen jelentős a szerepük. Ismeretes, annak idején lényegesen hozzájárultak a mezőgazdaság szocialista átépítéséhez, a kezdeti nehézségek leküzdéséhez, a közös gazdaságok megszilárdításához és ma a munkaerők jelentős részét képezik. Asszonyok nélkül a mezőgazdasági munka szinte el sem képzelhető. A statisztikai kimutatások szerint hazánkban az 1973-as évben 325 887 nő dolgozott a mezőgazdaságban. Közülük a legtöbb a 40—49 éves munkaerő, a dolgozók összlétszámának 30,1 százaléka. A legkevesebb a 15—29 éves nő, az értékelések szerint 12,8 százalék. Az előrejelzések szerint az elkövetkezendő öt-tíz évben a dolgozó asszonyok korösszetétele lényegesen kedvezőbb lesz. A jelenlegi Időszakban a legmunkabírőbb asszonyok mintegy negyedrészét, teszik ki az összlétszámnak. További 14,7 százalék öt éven belül, 16,8 százalék pedig tíz éven belül már nyugdíjjogosult lesz. Az átalakulás következtében tíz év alatt már a nők 56,4 százaléka lesz legmunkablróbb korban a közös gazdaságokban. Az a nemzedék, amely a legnehezebb élet- és munkakörülmények között dolgozott a szövetkezetekben, nyugalomba vonul. Az Illetékes szerveknek jelenleg minden erővel arra kell törekedniük, hogy a fejlődésnek megfelelően — mivel már a szövetkezetek zöme megerősödött — az eddiginél jóval kedvezőbb élet- és munkakörülményeket biztosítsanak a fiatalabb aszszonyok számára. Ilymődon kell megkedveltein! velük a mezőgazdasági munkát. A szociális vívmányok mellett biztosítani kell az egyenlő munkáért, egyenlő bér elvének gyakorlati érvényesülését. Sajnos; ezen a téren még nem a legjobb a helyzet, mert főleg a zöldségtermesztésben, — de más szakaszon Is — a nehéz munkáért aránylag alacsony bért kapnak a szorgalmasan dolgozó asszonyok. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének közpouti szervei a jubileumi évben minden erejükkel arra törekednek, hogy a nők a társadalom teljes értékű polgárai legyenek. A járási bizottságok javaslatára, az efsz-ek a nemzett bizottságokkal együtt újabb bölcsődéket, óvodákat, napközi otthonokat, étkezdéket építenek a közös gazdaságokban dolgozó asszonyok gyerekei számára. Ilymódon több idő jut majd művelődésre, a szakképzettség bővítésére és szórakozásra is. Több lesz majd az élenjáró, a dolgozó nők sorából. (jpj SZÉLJEGYZETEK EGY JB-ÜLÉSRŰL Termelés, plusz felnőttoktatás A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége tevékenységével kapcsolatos párt-irányelvek szerint a szövetség ez efsz-ekben a párt mezőgazdaságpolitikájának gyakorlati érvényesítését, s a szövetkezeti tagok eszmeipolitikai tudásának gyarapítását szorgalmazza. A CSKP KB mült év novemberi és az SZLKP KB ez év januári plénumhatározatainak lebonlását a szövetség végrehajtotta, s a téli Időszak feladatait erre, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium akcióprogramjára alapozta, tekintetbe véve a hazánk szovjet hadsereg áltat! felszabadttása 30. évfordulója tiszteletére kibontakozó verseny mozgalom irányelveit is. Szakképzett káderekkel segítsük elő a hatékonyabb A Szövetkezetek Szövetsége Szlovékiai Központi Bizottságénak Elnöksége áprilisi ülésén foglalkozott az időszerű feladatok megvalóattásának lehetőségével. Részletesen elemezte az SZFSZ komérnni (komáromi), Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) éz nltral járási bizottságának munkáját. Megállapította, hogy azak a bizottságok már az előzetes értékelés alapján konkrét intézkedéseket tettek a szövetségi munka megjavításéra. Munkájukat rendszeresen értékelik, segítséget nyújtanak az efsz-ek vezetőségeinek a társadalmi tevékenység fokozására. Az ülés jelentős napirendi pontja volt a szövetkezetekben végzett Ökonómiai agitáciős munka. A részvevők megállapították, hogy a közös gazdaságokban az ekonőmlef propagandamunka ' mégosak gyerekcipőben jár. A SZFSZ Központi Bizottsága a járási bizottságoknak igen részletes és jól kidolgozott módszertani segítséget nyújtott, a prievidzai járási bizottság munkamódszereinek alapján. Ebben a járásban igazán raagasszintü az ilyen jellegű potitlkal-agltációs munka a szövetkezetekben, amely hozzájárul a termelési tervek időbeni teljesítéséhez. Az agitáciős munka tökéletesítésének érdekében a járási pártbizottságok irányftásával több járásban rövidebb-hosszabb iskolázásokat rendeztek a bizottságok tagjai részére. Különösen fúl sikerültek a szocialista brigádtagok iskolázásai, de nagymértékben bővítették szaktudásukat az etetők, a fejők, gépesítők és más szövetkezeti dolgozók, a számukra rendezett szemináriumokon. Az utóbb! időben a védnökségi üzemek vezetésével a szövetkezetekben is egyre magasabb színvonalra emelkedik a politikai nevelőmunka. Több efsz, mint a puchovi, dubnicai, mojinfrovcei, Veľké Dtir-i, a seneci, mér üzemi újságot, illetve röplapot, képes újságot, és mis jó módszernépszeríísltő anyagot ad ki a dolgozók munkakedvének fokozáséra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az üzemi ú|ságok a szocialista munkaverseny kibontakozását és helyes irányítását is elősegítik. A cikkek visszatükrözik az élenjáró dolgozók eredményeit, és leírják azokat a munkamódszereket, amelyekkel sikerül fokozni a termelést. A cikkek zöme újabb munkakezdeményezéseket, javaslatokat ismertet és konkrétan rámutat azokra a lehetőségekre, amelyeket a dolgozók még eddig nem használtak ki a többtermelés érdekében. Felkarolják az újitómozgalmat. és az ésszerűsítő javaslatokat. A dolgozók szívesen olvassák üzemi újságaikat, mert azok róluk írnak és előremutatnak. Annak ellenére, hogy az ekonómiai-A G I T A C B O S UNKÁT agitáciős munkában egyes üzemekben jelentős sikerek születtek, a szövetség funkcionáriusainak ezen a téren a jövőben még hatásosabb munkát kell kifejteni. Arra kell törekedni. hogy a nevelő munkánnk ez a formája a járási bizottságok állatidé munkamódszere legyen, és a szövetkezetek vezetőinek rendszeresebb segítséget nyújtsanak. Ennek érdekében aktivizálni kell a kulturális-társadalmi bizottságokat. Sejnos, ezek a bizottságok még a legtöbb efsz-ben igen gyenge tevékenységet fejtenek ki. Továbbá szakképzett munkaerőket kell biztosítani a propaganda- és agitáciős tevékenység végzésére. E- mellett rendszeresen törődni kell a versenymozgalom továbbfejlesztésével, a szocialista vállalások szervezésével, és azzal, hogy ezek minden esetben a termelési tervek és az eladási szerződések teljesítését és túl-Л sokolcet j lakszakállasl ] szftvetkezet állattenyésztő telepének udvara csendes, szinte kihalt. Csupán egy apró termetű asszony igyekszik a fehér istállók felé, kerékpárját maga mellett tolva. Ktssé hajlott háttal, lehajtott fejjel ballag. Vajon min töprenghet? Utolérem s megszólítom őt. — Molnár Terézt keresem, azt monktdk Itt találom. — Melyiket, a szitást fejónőt? Bólintok. — igen, a nőszövetség helyi szervezetének elnökét. — Az bizony én vagyok — mondja mosolyogva. — De különben sztlasl vagyok, csak a szövetkezetek egyesítése óta dolgozom itt. Teréz néni beinvitál a szociális épület egyik helyiségébe. Tiszta, jól fűtött szobába, s míg átöltözik, beszélgetünk. — Igyekezzünk, mert sok időm nincs. A pontos és jó fejés szerint fizetnek. De jó dolog ez a helyiség, igaz? Nézze csak, zuhanyozónk is van hideg-meleg vízzel, amott meg a szekrények, ahová a ruhánkat tehetjük, amíg dolgozunk. Négyen vagyunk itt fejönők. Fejés után mosakodhatunk, a munkaruhánkat is gyakran átmossuk, itt a radiátoron gyorsan megszárad. ЕвУ fapadon ülünk. Molnár néni kendőjét ölébe teszi és szórakozottan hajtogatja. — Mikor kezdett dolgozni Teréz néni? — Gyerekkorom óta. Hét évet szolgáltam a felszabadulás előtt. Közben férjhez mentem. Négy gyermeket neteljesítését szolgálják. Fel kell karolni azoknak a versenyző kollektíváknak — főleg a szocialista brigádoknak — tevékenységét, amelyek a termelés ésszerűsítésére törekszenek. Rendszeresen értékeljék, hogy a szövetkezeti tagok tanulmányútjai menynyire segítik elő a részvevők szakképzettségének bővítését. Ugyanis az elmúlt időszakban ezek a tanulmányutak többnyire turisztikai jellegűek voltak. Előfordultak olyan esetek is, hogy a csoportok csak villámlátogatásokat tettek az élenjáró mezőgazdasági üzemekben, és inkább a szórakozást részesítették előnyben. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Központi Bizottsága áprilisi ülésén elhatározta, hogy az efsz-ekben dolgozó asszonyok élet- és munkakörülményeik javítása érdekében májusban piénumüiést hív össze, (jp) A szövetség járási szervei az előbb említett KB-plénumhatározatokat figyelembe véve, legutóbbi plenáris üléseiken megvitatták az ezirányú feladatokat, s munkatervükbe foglalták. Eszerint cselekedett például a szövetség Žiar nad Hronoml- járási bizottsága is, amikor a járás szövetkezeti vezetőit a tavaszi vetésterv túlteljesítésére serkentette (tekintettel az őszi kalászosok vetéstervének a nem teljesítésérel), úgyhogy a gabonafélék, illetőleg a szemesek a szántő 61 százalékára kiterjedjenek. Több figyelmet fordítsanak a szövetkezetekben a szálastakarmányok, a hüvelyesek termesztésére, a rétek s legelők minden eddiginél jobb hasznosítására. Segíti a szövetség járási bizottsága a szövetkezetek vezetőit abban is, hogy a homokos talajokon burgonyát termesszenek, s a termést kombájnnal takaríthassák be. A szövetség Járási bizottsága szervezőmunkáját az efsz-állattenyésztők, elsősorban a tehéngondozők, fejők járási aktíva-értekezleteinek rendezésére, a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztésére Irányítja. Szorgalmazza egészségvédelmi és balesetmegelőzési előadások tartását a szövetkezeti munkaiskolák keretében, ami hozzájárulhat a munkabalesetek számának csökkentéséhez, a megbetegedések elkerüléséhez, s végső soron a jobb raunkaerőgazdálkodáshoz. A szóban forgó járási bizottság az eddigieknél jobban figyelemmel kíséri az efsz-ekben a ‘ takarékosabb gazdálkodás elveinek gyakorlati érvényesülését, a munkaszervezés tökéletesítésére irányuló Igyekezetei. S ha hasonló termesztési adottságú szövetkezetek gazdasági eredményei indokolatlanul eltérőek, elemzi azok okait. A szövetségnek e járási szerve a mezőgazdasági igazgatósággal karöltve rövldebb tanfolyamot szervez a felügyelő bizottságok és a balesetelhárítási bizottságok elnökei számára. Ennek az oktatásnak a célja: szilárdítani a belső ellenőrzést az efszekben, s a munkabalesetek számát a legcsekélyebbre szorítani, óvni a tagok egészségi állapotát. Fontos feladata a jb-nak, hogy a szövetkezetek munkaközösségei és egyének vállalta kötelezettségeket — a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére — necsak tudomásul vegye, hanem azok tejjesftését Is szorgalmazza. A szövetség járási bizottságának ülésén, a beszámolót kővetően hasznos vita bontakozott ki. A Poéuvadlől Efsz-ből J. Brnnner az Idei tervfeladatok Igényességével kapcsolatban megjegyezte: teljesítésük kemény helytállást követel valamennyi efsztagtól. S utalt arra, a szövetkezet vezetősége ezekhez a nagy erőfeszítésekhez a legtöbb segítséget azoktól a kollektíváktól várja elsősorban, amelyek a szocialista brigád 'címért versenyeznek — az állattenyésztésben, Rövid Időn belül szeretnék, ha a növénytermesztők köréből is alakulna hasonló munkaközösség. T. Klcko (pitelovál szövetkezetből) szóvá tette, hogy a félmegoldások — a szociális gondoskodást illetően — nem a legmegfelelőbbek: az lstállö egy sarkába szerelt mosdóval ner(t oldható meg az állatgondozók tisztálkodása, egészségvédelme, a napközi szabadidő kultúrált hasznosítása, sem az étel elfogyasztása. Korszerűbb szociális épületre van szükség, ahol mindez megoldható — egy födél alatt, közmegelégedésre A žiari szövetkezet elnöke az önköltségelemzés fontosságáról beszélt: „Kiszámítottuk, ha burgonyából 200 mázsás hektárhozamot elérünk, ez már jövedelmező, termesztés szempontjából. Ehhez az összes kiadást pontosan számbavettük az ültetéstől a tárolásig. Viszont a tejet drágán termeljük még átlagon felüli hozam esetében Is, ami a tartalékaink feltárására és jó hasznosítására ösztönöz mindnyájunkat.“ Ebben a járásban, ahol a mezőgazdasági termelés adottságai eléggé mostohák, a mezőgazdasági üzemek vezetői nem keresnek kibúvókat: tudják, a lakosság életszínvonalának további emeléséhez csakis a tervfeladatok következetes teljesítése, a termelésfejlesztés, valamint a hibák, fogyatékosásgok elleni következetes harc a legjárhatóbb út. S természetesen, mindent egybevetve: a takarékos gazdálkodás elveinek gyakorlati érvényesítése hozhat kellő eredményt. ()P) véltünk fel, nem valami fényes körülmények között. Hiszen a háborút is átéltük. Már húsz éve dolgozom, mint fejönő. Jelenleg huszonhat tehenet fejek. Persze most már sokkal könnyebb, mint a kezdet kezdetén, amtkor még kézzel fejtünk, mert ma már nagyobbrészt géppel dolgozunk. Minden reggel négy órakor kelek. Húsz évvel ezelőtt könnyen bírtam ezt a munkát, dolgozni mindig szerettem. Dehát az Idő múlik, megaztdn ötvenötben házat is építettünk. Háromszobás összkomfortos lakásunk van, autót vettünk, kellett a pénz. Most sem sürgetném annyira a nyugdijat, de Amellett, hogy a lábam fáj — mint mondottam — otthon is szükség lenne rám. Mert például az egyik lányomnak mostanában telt le az auyaszabadsdga s az unokámról kellene gondoskodnom. A faluban nincsen bölcsödé s a lányom nem tudja hova tenni gyermekét. Különben hat unokám van összesen. Többet szeretnék velük együtt lenni, így a fiatalok Is nyugodtabban dolgozhatnának. Hiszen • övék a jövő. Sajnálom, hogy „túl korán" születtem és ezt a jó világot itt kell hagynom. é t Most már igazán megvan mindenem, csak erőm van fogytán, és az egészségem rosszabb. Gyakran fáj a lábam. Szeretnék már minél előbb nyugállományba menni. De valahogy nem akarnak elengedni. Azt mondják az illetékesek, nincs elég ledolgozott évem. Ez keserít el a legjobban mostanában, mert sehogyan sem értem. — Tudja-e Teri néni, hogy a vezetők nagyon dicsérik a munkáját? — Az meglehet, ötvenhárom éves vagyok. Dolgoztam már épp eleget, megérthetnének. Ha szükség lesz rám — és ha az egészségem engedi — bármikor besegítek, mondjuk a kertészetben csúcsmunkák idején, vagy ha itt a tehenészetben megbetegszik valaki, szívesen eljövök és segítek. Hát ezen talán még korai töprengeni ötvenhárom éves fejjel — gondolom. Aztán más témát keresek. — Mióta elnöke a Nőszövetség helyt szervezetének Molnár néni? — Tizenhat éve alakult meg, én tizenöt éve vagyok az elnöke. A szervezetnek száz tagja van. Az asszonyokról valóban semmi rosszat nem mondhatok. Dolgoznak, munkahelyükön helytállnak, jó családanyák és ha kell a társadalmi munkából Is bőven kiveszik a részüket. A kertészetünkben harminc asszony dolgozik; ha a munka megkívánja reggeltől estig, főleg azok, akiknek óvodás vagy iskolás gyerekük van. Hiszen egésznapos óvoda és egy napközt otthon működik teljes ellátással, a faluban. Sajnos, a bölcsőde egyelőre még problémát jelent, mert azoknak az anyáknak, akiknek három évesnél kisebb gyermekük van, otthon kell maradniok. De talán ezt a problémát is sikerül a közeljövőben megoldanunk. Ha felépül az új orvosi rendelő, a mostanit bölcsödének alakítjuk át. — Mint már említettem, a társadalmi munkában a nők is részt vállalnak a község többi tömegszervezetével együtt. Például decemberben adták át rendeltetésének a hnb új épületét, amit a nők takarítottak ki. Tavaszi nagytakarítást szervezünk s az említett épület környékét Is rendbehozzuk. — Milyen a közellátás a községben? — Amt az élelmiszerellátást illeti, nem panaszkodhatunk. Az üzletvezetők az igényeknek megfelelően rendelik a tejet, kenyeret, húst stb. Néha még több árut Is rendelnek a szükségesnél, ez nem mindig az 6 hibájuk, ha esetleg megromlik. A faluban szinte mindenki tart baromfit, így természetesen húsban nincs hiány. Véleményem szerint az üzletek nyitást időpontját előbbre kéne tenni. A boltok télen félnyolckor nyitnak s így a tanítónők felváltva vásárolnak be egymásnak, mert tej csak reggel van, a tanítást viszont pontosan kell megkezdeni. — S még egy utolsó kérdés: Teri néni szerint mikor van a nőnek szabad ideje? — Akkor, ha csinál magának. Tekintetében ravaszkás mosoly bujkál. Nagy Teréz
