Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-04-05 / 14. szám

1975. ÄpHlig 5. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A Slkenlca-1 szövetkezet a Levl­** ce-1 (lévai) Járásban az állat­tenyésztés terén az elmúlt évben nagy nehézségekkel küzdött. Az elért eredményekről, hiányosságokról be­szélgettünk Páleník Rudolf elvtárssal, a szövetkezet közgazdászával. SZARVASMARHA TENYÉSZTÉS A szövetkezetben 230 tehenet tarta­nak. Az elmúlt évben 2831 liter tejet termeltek egy tehéntől és a szerződé­ses eladást a tervezett 550 ezer he­lyett csak 473 ezer 948 literre telje­sítették, ami 86,1 százalékos teljesí­tésnek felel meg. Tejből 128 literrel termeltek többet mint 1973-ban, tehát van némi fejlődés. A nem kielégítő tejeladás (egy tehéntől 2158 liter) főleg ebből eredt, hogy nem rendel­keznek borjúneveidével s így a bor­jak aránylag hosszú ideig vannak a tehenek alatt, s ennek következtében nagy a teljes tejfogyasztás. Ezt bizo­nyítja az is, hogy a múlt évben 875 liter teljes tejet fogyasztottak bor­tanként! A hagyományos borjúnevelés megmutatkozik a nagy elhullásban Is. A borjak-üszők esetenként visszama­radnak a fejlődésben, ami káros ha­tással volt az üszők tehénsorba való átcsoportosítása után is, mert az Ilyen tehenek kisebb hasznosságot értek el. Ezzel a tehénállomány feltöltésénél tulajdonképpen károsodnak. A szövetkezet pár évvel ezelőtt kooperációs viszont tartott más gaz­dasággal, üszőnevelés céljából. A kooperációs viszony az eladáson és a vásárláson alapult. A szövetkezet partnerének tavasszal kilónként 12 koronáért eladta az üszőket s ősszel pedig 15 koronáért visszavásárolta azokat. A kooperációs viszony azon­ban megszűnt, s az meg is látszott a múlt évi eredményeken. A gazdaság a kooperációt a jövőben már nem akarja létrehozni, mert olyan mező­­gazdasági üzemmel egyesül, ahol lesz borjúnevelde is. A gyenge tejel­adást befolyásolta továbbá a borjú­­elválasztás is, mert 100 darab tehén­től csak 79,5 borjút választottak el! A szövetkezet a többi szarvasmar­hánál is férőhely hiányával küszkö­dik. azonban az említett okbői borjú­istállót már nem épít. Ebben az év­ben szeretnék korszerűsíteni az egyik növendékistállót, ahol 80—100 üsző­vel többet helyezhetnének el. A juh­állományt juhász híján szintén le­csökkenek, s a juhok helyére is üszők kerülnek. Így talán megoldják a szarvasmarha férőhely problémát. Persze építhetnének olcsó elemekből Ideiglenes istállókat is! Ennek azért volna jelentősége, mert őt évvel ez­előtt a szövetkezetben leégett egy fa­anyagból készült növendékistálló és helvette nem építettek semmit. Nagy nehézségeik vannak munka­erő tekintetében is, ami a fiatalok eltávozásából ered, meg aztán a gyü­­mölcsészet, a kertészet, a dohányter­mesztés és más munkalehetőség sok erőt elvon tőlük. Kénytelenek sokszor olyan munkaerőket is visszafogadni, akiket korábban elbocsátottak. Ez kedvezőtlenül hat a termelésben. Ilyen gondozók nem ügyeltek kellő­képpen a tehenek időben való befe­­deztetésére, a borjak gondozására, a tehenek takarmányellátására. A célszerű takarmányozás azért is fontos volna, mert bár a szövetkezet szemesterményekből önellátó, azon­kell, hogy ez nagyon sok! Ha figye­lembe vesszük a rendkívül jó malac­elválasztást és a sertéshús eladást a tervezett 1700 helyett leadott 1729 mázsa, akkor azt mondhatjuk, hogy ez kevés. Ez lényegében az október­­december hónapokban történő nagy sertéselhullással magyarázható, ami a túlzsúfoltságból eredt. A sertések olyan istállóban kaptak helyet, melynek nincs felső szigete­lése. Nagy hiba ez, mert az állatok sok energiát elpazarolnak, megfáz­nak, rosszul fejlődnek, ha azonban figyelembe vesszük, hogy a szóban-Következetesebben az állattenyésztésben! ban terimés takarmányaik rossz mi­nőségűek — éppen a betakarítás szervezetlensége végett. Ezt persze a betakarító gépek hiánya is tetézte. A szarvasmarha-tenyésztésnek szin­te egyedüli pozitívuma a húseladás, mert a tervezett 800 mázsa helyett 885 mázsát értékesítettek. SERTÉSTENYÉSZTÉS A sertéstenyésztésben a rendkívül Jó malacelválasztás kivételével, szin­tén gyenge eredményeket ért el a szövetkezet. Anyasertésekből 100 da­rabot tartanak s a múlt évben 20,4 malacot választottak el kocánként. Meg kell jegyeznünk a hagyományos (56 napos) malacelválasztást alkal­mazzák. Ezt a jó eredményt főleg a fiatal kocaállomány kedvezően befo­lyásolta, ugyanis évente 30—40 anya­sertést selejteznek ki s helyükben új tenyészanyagot szereznek be. A te­­nyészsüldőket — sokszor már vemhe­sen — általában a Zvolen-i ÄG-ból vásárolják évehként mintegy 140 ezer korona értékben. A jó választási ered­ményre kedvezően hatnak az apaálla­tok is, amelyek a „Landrace x szlovák fehér nemes hússertés" keresztezet­­tei. Amíg az anyaállományt nem töl­tötték fel rendszeresen tenyészsül­­dőkkel, bizony csak 16—17 malacot választottak el kocánként. Az anya­sertéseket nyáron fabódékban, kifu­tókban tartják és ott történik a fe­deztetés is. Akkor zöldtakarmánnyal egészítik ki eleségüket. A sertéshizlalásban is előfordultak bizonyos fogyatékosságok. Egy kilo­gramm súlygyarapodásra 4.60 kg tá­pot használtak. Tán mondanunk sem — JO ÖTLET — HflSZMDS ÚJÍTÁS A Hurbanovoi (Ögyallai) Efsz a múlt esztendőben 5 hektáron fólia­­sátras rendszert létesített. A terve­zésnél úgy nézett ki, hogy a növé­nyek öntözéséhez 7 hónapos idényben 12 dolgozó szükséges. Az is szóbake­­rült, hogy a gumicsöves öntözéssel nem oldható meg a növényzet egyen­letes fejlődése, nem beszélve arról, ez a munka a dolgozók részére egész­ségtelen! A szőbanforgó problémát oldotta meg sikerrel a szövetkezet újító cso­portja Kochárik Ferenc mérnökkel az élen. Olyan csőrendszert (cinke­­zett) építettek a fóliaházakba 75 cm magasságban, —a csövekben 60 cin­enként 1,5 inm-es lyukakat fúrtak, a csövekre merőlegesen 45 fokos szög­ben — amellyel könnyen megoldhat­ták az öntözést. A lyukak alá 35 mm hosszú dróthuzalokat forrasztottak — a lyukak közepére merőlegesen — s ezáltal a kiáramló víz elporlik, s tulaljdonképpen ködalakban egyen­letesen jut el a 200 méter hosszú és 9,5 méter széles fóliaházba a növé­nyekre. A víz 150 mm-es átmérőjű csövön 1000 1/perc teljesítményű szívó-nyomó szivattyúval filtrált állapotban jut a fóliaházakba. Bővül 76 mm-es átmé­rőjű csövek viszik tovább a vizet az elosztókig, — a cinkezett öntözőcsö­vekig. A csövek nyomásbíró képessé­ge 9 atmoszféra, azonban az átlagos nyomás 4.5 atmoszféra. Egy-egy fólia­­házban négy elzáró csap van. így az öntözés részlegesen — 50—100—150— 300 méter — is megoldható. A 4,5 at­moszféra nyomással egyszerre egy fóliaház növényzete öntözhető. Az új öntözőszerkezetet egyetlen személy kezeli, s a növényzet kiegyenlített. Az öntözőrendszer annyira bevált, Érdemes a fejet törni... hogy 20 százalékkal Jobb eredmény elérését teszi lehetővé mint az ere­deti elképzelésben feltételezték. Ha például a tervezett 12 dolgozó 7 hónapon keresztül havonta 1500 Kős-t keresett volna, úgy évente a kiadás elérné a: 126 000 Kős-t Jelenleg azonban egv dol­gozónak havonta 2200 Kős-t fizetnek — s ez évi átlagban: 15 400 Kčs Egy év megtakarítása: 110 600 Kős A 20 %-os hozamemel­kedés (400 q — 5 ha területen) 6 Kős átlag paprikából: 240 000 Kős A megtakarított gumicsö­vek értéke: 2 000 Kős Egy év tiszta megtaka­­títása: 282 600 Kős Amint látjuk, érdemes a fejet törni! PAVEL RADZO, mérnök .No leltet lag efa? A nagy termésátlagok elérése érdekében mezőgazdasági üzemeink­ben manapság több NPK hatóanyag mennyiséget használnak, mint régebben. Közismert tény, hogy a műtrágyák közül a foszfor-tartal­mú nagyon sok növény részére szükséges. A foszfort tehát nemcsak egy idényre, hanem tartalékba, több évre juttatjuk a talajba. Az egyik gazdaság agronómusa a tápanyagokkal való ésszerű gaz­dálkodás kapcsán —szokott eljárással — megállapította a talajba juttatott ideális NPK adag, Illetve arány betartásával, hogy a ter­melt növényben foszforból nem volt annyi, amennyi élvárható lett volna, tehát annak nagyobbik hányada a talajban maradt. Ezért újabb vizsgálat következett (megjegyzendő, kilugozódás nem tör­tént). Kérdés: 1. Esetünkre milyen talaj Jellemző, s miért nem érvénye­sülhetett a foszfor kívánt mértékben; 2. milyen eljárással hasznosítható — tárható fel a szóbanforgő talajba juttatott foszfor többi mennyisége? Főleg az agronómusoknak érdeke elgondolkodni ezen, hiszen nagy tartalékok feltárásáról, illetőleg hasznosításáról van sző. A két pontban megfogalmazott kérdésre pontos, tömör választ várunk s • helyes válaszok beküldői között 100 Kős jutalmat sorsolunk ki. —hal— HELYES VÁLASZ A 12. SZAMBÁN KÖZÖLT KÉRDÉSRE: A falu-érdekek előtérbe helyezése valóban kárára van az össz­­fizemi érdekeknek. Helyes volna, ha a szóbanforgó társult gazdaság a szakágazati szervezeti formára térne át. így — a közérdek Javára — háttérbe szorulna a káros falu-érdek. Sajnos, az előző kérdésre helyes válasz nem érkezett. forgó hónapokban úgyszólván nem volt nagy hideg, s ha több szalmát almoztak volna a sertések alá, a túl­zsúfoltság ellenére sem lett volna nagy az elhullásl ' A gondozók által okozott fogyaté­kosságokat már eltávolították. Ebben az évben szeretnék a sertéslstálló­­ban szigetelni a tetőzetet, hogy a ta­valyihoz hasonló elhullás elő ne for­duljon. Persze a növendékistállő kor­szerűsítésével s a lóistállónak sertés­istállóvá való átépítésével sem oldó­dik meg — ebben az évben — a ser­tések férőhely problémája. Az elmúlt évben többször észlelték a közös vagyon eltulajdonítását (fő­leg az abrak, s a tej esetében). Eze­ket a hiányosságokat idén a tagság következetes hozzáállásával küszöbö­lik ki. Kiindulva a CSKP KB novem­beri plénuma irányelveiből, szeretnék az üzemanyagfogyasztást 1 százalék­kal mintegy 5000 korona értékben csökkenteni, főleg az üres járatot akarják száműzni, továbbá jobb mun­kaszervezéssel s a gépek kezelőinek gyakori ellenőrzésével. Szóba került továbbá, hogy csökkentik a takar­mány, főleg az abrakfogyasztást a sertéshlzlalásban. ami nagyon is ese­dékes! Amint látjuk, a szövetkezet az el­múlt évben az állattenyésztésben ne­hézségekkel küzdött. Ha figyelembe vesszük az idei — még igényesebb — feladatokat, akkor a vezetőségnek és a tagságnak valóban sok a tenniva­lója ahhoz, hogy a fogyatékosságok eltávolítása kapcsán az ötéves terv utolsó évében a korábbinál jobb ered­ményeket érjenek el. Bara László, mérnök A szovjet tudomány termelő ereje A Szovjetunió több mint félévszáza­dos tapasztalatai'világosan bebizonyí­tották Lenin zseniális eszméjét: a tu­domány a kommunizmus építésének elválaszthatatlan eszközévé vált. A Szovjetunióban vált először a történelemben a tudomány az egész társadalom ügyévé és befolyásolta ez ország életének irányítását, valamint a termelés szüntelen fokozását. A szocialista államnak, az ország összes földterülete és termelőerői tu­lajdonosának. a gazdaságot már a megalakulástól kezdve tudományos alapokon kellett szerveznie. Lenin erre rámutatott és kitartott amellett, hogy a tudósok vegyenek részt a nép­gazdaság fejlődését elősegítő tervek kidolgozásában és ezek megvalósítá­sában. Az ilyen Uuzzáállás megkövetelte a tudomány tervszerű fejlesztését s ki­tűzte a fő irnáyvonalakat. Ezért a NOSZF után a Tudományos Akadémia fokozatosan átváltozott a tudományok fellegvárává, átvette a tudományos munka szervezését, irányítását és ter­vezését. Ezzel az akadémia az állami irányítás hatékony részévé vált. Az ilyen hozzáállás megkövetelte a tudomány tervszerű fejlesztését s kitűzte a fő irányvonalakat. Ezért a NOSZF után a Tudományos Akadé­mia fokozatosan átváltozott a tudo­mányok fellegvárává, átvette a tudo­mányos munka szervezését, irányítá­sát és tervezését. Ezzel az akadémia az állami irányítás hatékony részévé vált. A tőkés világ a tudománynak ezt a különleges tevékenységét gúnyosan fogadta. Az, hogy a „bolsevikok az alkotófolyamat tervezését akarják be­vezetni“, képtelenségnek tűnt nekik. A huszas években csak John Bernal, angol tudós értette meg és méltatta ezt illő komolysággal. A századfor­dulón — amikor kibontakozóban voR a tudományos-műszaki haladás — a tudomány, mint az állami jelentősége feladatok tervszerű megvalósítója, a* egész világon kivívta a méltó elisme­rést. A Szovjetunió területén az atola* 15 évben jelentős tudományos köz­pontok létesültek. Ilyenek többek közt a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának Szibériai munkahelye, * Tudományos Központok Távol-Kela­­ten, az Uralon túl stb. Tizennégy szövetségi akadémia nevelte fel «éjét tudományos dolgozóit. Olyan iskolá­kat létesített, amelyek a világban több elismerést szereztek. Elég csak megemlíteni az örmény csillagászokat olyan kiváló tudóssal az élen, mint Viktor Ambarcumjan akadémikus. A fiatal szakemberek a termelésbe bevezetik a tudomány és technika legújabb vívmányait. Míg korábban e tudományos munka középpontjában в kutatóintézetek voltak, addig ma a tudomány, technika és tervezés foko­zatosan egybekapcsolódik. A korszeré módszerek gyors bevezetése a terme­lésbe a tudományt közvetlenül a tár­sadalom termelőerejévé változtatja. A gyakorlat a tudomány részére é| feladatokat tűz ki, ez a mozgató ere­je és meghatározója a tudományos tevékenység kibontakozásának. A nagyarányú gépesítés, a kiberne­tika alkalmazása, а XX. század to­­vábbi vívmányai, a szovjet társada­lomban mellőzik a munkanélkülisé­get, a kizsákmányolást. Már a szo­cialista társadalom lényege is kizárja azt, hogy a-műszaki haladás az em­ber ellenségévé váljon. Ez valóban jó. Ezért a Szovjetunióban állandóan bővül a tudományos munkahelyek száma és ezeknek a kutatási terü­lete. KAROL ILLÝ. mérnök ЧXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^XXX^XVVXXXXXXXX^XXXXЧXXV^^XX^XVЧVO^^XX^XXXXXXX\XX\^ЛXX\X\^XЧX^X\^\^^ЛXVC'^^^^X^Jel Az egyik fóliaház. wm ЯШШШШЯШ A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ^v-íče^ab-<?-ĹL. A RÖVID LAKTACIÖ HATASA A KOCÄKRA Nevelési rendszert dolgoztak ki, amelynél a malacokat 4 napos kor­ban drátketrecekbe helyezik, az any­juktól elválasztják és granulált tej­porral etetik. Két 19-es kocacsoportot hasonlítottak össze: egyiknek 5 egy­másután következő 4 napos laktáció­­ja, a másiknak ugyanazon időszak alatt 4 egymásután következő 6 hetes iaktációja volt. A született malacok száma mind­két csoportban kb. hasonlóan alakult, mert az előbbi csoportban kisebb és mindig csökkenő, az utóbbiban na­gyobb alomlétszám volt. Gyakorlati körülmények között, ha a 12 napos elválasztást a kocák erősebb takar­mányozásával kombinálták és az el­választás utáni időszakban egy kan a kocák között maradt, egy évre átla­gosan 2,7 ellés és 27,7 malac jutott, mig ugyanabban a gazdaságban 8 he­tes elválasztáskor 2,1 elles és 23,5 malao volt. (V. R.) ÚJ GÉP Granulált növényvédőszerek kiszó­rására készült a Gandy szőrógép. Az amerikai gyártmányú gép félig füg­gesztett kivitelű, hajtása elóreadő tengelyről történik. 24 szóróelemmai 3,6 m munkaszélességben szórja £ növényvédőszert a talajfelületre. Op­­timális munkasebessége 3,2—12 km/h'. A vegyszertartály befogadóképesség* 166 dm3. A géppel kiszórt granulátum mennyisége a haladási sebességtől, az adagoló beállításától és nagymér­tékben a granulátum fizikai jellem­zőitől függ. A vizsgálatok szerint Ы pontos adagolás céljából a gépet a’ megengedett legnagyobb adagolónyí­lással és munkasebességgel célszerű üzemeltetni, m. ft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents