Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-04-05 / 14. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. április 8. a tervidőszak alapvető feladatait Elhunyt Ondrej Klokoč elvtárs, a párt és a nép hű fia, az SZNT elnöke A gyászjelentés, amely Klo­kot: elvtárs elhúnytáról értesí­tette dolgozó népünket, mély megrendülést váltott ki ország­szerte. Nagy veszteség ért ben­nünket. Örökre eltávozott so­rainkból egy olyan ember, aki az egész életét a társadalmi haladás, a nép és a szocializ­mus ügyének szentelte. Még fiatal — alig húsz éves korá­ban — tagja lett Csehszlovákia Kommunista Pártjának, s azóta, vagyis 1931-töl példásan har­colt az új, szocialista társadal­mi rend győzelméért. A fasiszta megszállás Idején harcos tagja volt az Illegalitás­ba kényszerített kommunista pártnak, szervezője a dicső Szlovák Nemzeti Felkelésnek és a forradalmi nemzeti bizott­ságoknak. Hűen szolgálta az el­nyomottak és kizsákmányoltak ügyét, mely társadalmi osztály­nak maga is, mint szegény szülők gyermeke tagja volt. Hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításéig sok szenvedé­sen és megpróbáltatáson ment keresztül. A marxizmus-leninlz­­raus világformáló eszméibe ve­tett hitét és forradalmár voltát azonban az üldöztetés és a bör­tön egy pillanatra sem törte meg. A felszabadulás óta — a rendkívüli szervező képessége, elmélyült marxista műveltsége és elvhűsége folytán — külön­böző szintű vezető beosztást kapott a pártban és az ’állam­apparátusban. Mint közismert kommunista publicistát 1958- ban a párt az SZLKP Központi Bizottsága sajtóorgánumának, a Pravda főszerkesztői funk­ciójával bízta meg, majd 1968. június 27-én az SZNT elnökéül választják meg. Ezzel egyidő­­ben lett országgyűlési képvise­lő, majd tagja a Szövetségi Gyűlés elnökségének. 1968. áp­rilisától tagja az SZLKP Köz­ponti Bizottsága elnökségének is. Ondrej Klokoő elvtárs a fe­lelősségteljes párt- és állami funkcióiban mindenkor fegyel­mezett és elvhű kommunista­ként helyt állt. Fáradságot nem ismerve, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében szolgálta a szocia­lizmus, a dolgozó nép boldogu­lásának ügyét. Magatartását a szerénység és a becsületesség jellemezte. Még a legbonyo­­lúltabb körülmények között is — az 1968—1969-es válság ide­jén — szilárdan állt a marxlz­­mus-leninízmus és a proletár nemzetköziség talaján. Régi Időktől fogva volt őszinte ba­rátja a Szovjetuniónak és kom­munista feladatának tekintette e barátság szüntelen szilárdítá­sát. Nem véletlen tehát, hogy 1970-ben a Csehszlovák Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága elnökévé és az CSSZSZBSZ Központi Bi­zottsága alelnökévé választot­ták. Rendkívüli érdemeinek elis­meréséül számtalan kitüntetést kapott. Többek között a Köz­­társasági Érdemrendet és a Nagy Honvédő Háború Érdem­rendjének I. fokozatát. Ondrej Klokoő elvtárs fel­mérhetetlen szolgálatot tett a fejlődő szocialista társadal­munknak. Egész életét a mun­kásosztály és a dolgozó pa­rasztság létfontosságú érdekel­nek szentelte. Április elsején — a Bratisla­­val Filharmónia koncerttermé­ben, majd a krematóriumban — vett örök búcsút hazánk dol­gozó népének többezres kül­döttsége Ondrej Klokoő elv­társtól, az SZNT elnökétől, a párt és a nép hű fiától. Elbú­csúztunk, de emlékét kegyelet­tel őrizzük. Bratislava - a lövő városa Teljesítjük A Szövetségi Gyűlés két kamarája a múlt héten tartotta együttes ülését. As ülés napirendjén — többek között — a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormánya 1971. évi program­­nyilatkozatának teljesítéséről szúló jelentés megvitatása is szerepelt. A jelentést Ľubomír STROUGAL elvtárs, a CSSZSZK kormányának elnöke ter­jesztette a Szövetségi Gyűlés elé. — A programnyilatkozat teljesíté­séről szóló jelentést a kormány ab­ban az időben terjeszti a Szövetségi Gyűlés elé, amikor megemlékezünk hazánk felszabadításának 30. évfor­dulójáról — hangsúlyozta Strougal elvtárs. Majd így folytatta: Népeink újkori történelmének ez a legjelentő­sebb eseménye elválaszthatatlan a Szovjetuniónak a fasizmus ellen ví­vott győzelmes küzdelmétől, mert en­nek következtében bontakozhatott ki a forradalmi mozgalom, alakult meg a azocialista rendszer és változtak meg az erőviszonyok a szocializmus és a kapitalizmus között a szocializ­mus javára. Beszéde további részében kiemelte, hogy az eredmények, amelyeket az elmúlt harminc év alatt a társadalmi élet minden területén elértünk, meg­győzően bizonyítják a szocializmus eszméinek életképességét és legyőz­hetetlenségét, bizonyítják, hogy a munkásosztály forradalmi pártja, tár­sadalmunk vezető ereje vezetésével, a parasztsággal szoros szövetségben ás a haladó értelmiséggel együtt be­csületesen teljesíti történelmi külde­tését. A tervidőszak alapvető feladatai teljesítésének értékelésével foglal­kozva megállapította, hogy az ötödik ötéves tervidőszak alapvető feladatait teljesítjük. A nemzeti jövedelem a tervezettnél 18 milliárd koronával nagyobb, ami lehetővé tette, hogy az életszínvonal emelése terén jobb eredményeket érjünk el. — Mindebben nagy része van a me­zőgazdaságnak is — mondotta Strou­gal elvtárs. — Négy év alatt az egy hektár mezőgazdasági területre szá­mított termelési intenzitás 16 száza­lékkal nőtt, a gabonatermesztés közel 50 százalékkal, a hústermelés pedig (Befejezés az 1. oldalról.) resszusa is. A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei, amelyeket a kongresszus is magáévá tett, hangsú­lyozzák, hogy az ötödik ötéves terv időszakában az egész gazdasági tevé­kenységnek a .társadalmi termelés ha­tékonyságának még erőteljesebb nö­velésére kell irányulnia. A kongresz­­szusi határozat értelmében tehát az a feladat áll Magyarország dolgozó népe előtt, hogy 1976 és 1980 között a nemzeti jövedelmet 30 százalékkal, az ipar termelését 33—35, az építő­iparét 35—37, a mezőgazdaság terme­lését pedig 16—18 százalékkal nö­velje. A termelés feltételezett növekedé­sével párhuzamosan emelkedik a la­kosság életszínvonala is. A kongresz­­szus határozatának értelmében az életszínvonal emelkedésének azon té­nyezői kerülnek előtérbe, amelyek egyidejűén szolgálják az anyagi jólé­tet és a gazdasági hatékonyságot. Az ötödik ötéves terv idején a reálbérek 23—25 százalékos növekedésével szá­molnak. Előtérbe kerül továbbá a szükségleti cikkek minőségi színvona­lának és választékának növelése, az ár-, bér-, jövedelem- és szociálpolitika olyképpeni összehangolása, hogy az a lakosság életkörülményeinek javu­lását szolgálja. Napirenden lesz a munkaidő tervszerű csökkentése, a szociális intézmények hálózatának to­vábbi bővítése, a szabad idő kulturált eltöltéséhez szükséges előfeltételek megteremtése stb. A felszabadulásának 30. évforduló­it, valamint a gazdag szocialista vív­mányait ünneplő magyar nép tudatá­ban van annak, hogy előrehaladásá­nak alapfeltételét a Szovjetunióval, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának többi tagországával való szoros együtműködésben, a szo­cialista nemzetközi munkamegosztás­sal párosuló szocialista nemzetközt körülbelül egyötödével. Ai élelmi­szer-szükséglet növekedését saját ter­mésből fedezzük és a húsellátás te­rén már lényegében önellátók va­gyunk. A kormány jelentése pozitiven nyi­latkozik az ipar fejlődéséről is. Meg­állapítja, hogy az ipari termelés 1970- hez viszonyítva mintegy 30 százalék­kal emelkedett és fokozatosan meg­valósítottuk a tervezett szerkezeti változásokat is, mindenekelőtt a gép- és a vegyipari ágazat gyorsabb fej­lesztésével. Mint azt a jelentésből megtudtuk jól vizsgázott az építőipar is, mivel a munkájának terjedelme 1970-hez viszonyítva 38 százalékkal növekedett. — Jelentős eredményeket értünk el a két nemzeti köztársaság gazdasági színvonalának kiegyenlítése terén — mondotta a CSSZSZK miniszterelnöke. Az SZSZK-ban az egy dolgozóra szá­mított társadalmi termék a CSSZK- hoz viszonyítva a múlt évben 94 szá­zalék volt az 1970. évi 88 százalékkal szemben. A LAKOSSÁG ÉLETSZÍNVONALA a CSKP XIV. kongresszusa irányelvei­vel összhangban emelkedik. Évente a lakosság pénzjövedelme 5,5 százalék­kal emelkedett, a négy év alatt pedig több mint 15 százalékkal emelkedtek az átlagbérek. S mivel a kiskereske­delmi árszint stabilizálva lett, a la­kosság reáljövedelme közel 25 száza­lékkal nőtt. A szövetkezeti parasztság munkajövedelmének gyors növekedé­sével elértük, hogy jutalmazásuk arányban van a más ágazatokban dol­gozók átlagbérével. Strougal elvtárs beszámolójából az is kitűnt, hogy lényegesen csökkent az alacsony jövedelmű családok szá­ma, jelenleg ezek többsége a közép- és a magasabb keresetűek közé tar­tozik. Becslések szerint az egy főre számított havi ezer korona jövedelem feletti csoporthoz jelenleg a háztar­tások több mint 70 százaléka tarto­zik, míg az 1970-es évek, vagyis a tervidőszak elején ez az arány csak 50 százalékos volt. Az élelmiszerellátásról a kormány integráció és kooperáció szüntelen fejlesztésében kell látnia. Az MSZMP XI. kongresszusának határozata egy­értelműen hangsúlyozza, hogy a Ma­gyar Népköztársaság a KGST kereté­ben dolgozik a szocialista integráció kibontakoztatásán, a komplex prog­ram valóra váltásán. Tovább szélesíti a termelési együttműködést és a ko­operációt, a kereskedelmi kapcsola­tokat, a szakosodást, a tudományos­technikai együttműködést és a tapasz­talatcserét a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával. Örömmel nyugtáz­hatjuk, hogy Magyarországnak ha­zánkkal is széleskörű gazdasági kap­csolatai vannak. A két és több oldalú közös beruházások mellett nagy jelen­tőséggel bír a kereskedelmi kapcsola­taink szüntelen fejlődése, ami kifeje­zést nyer abban is, hogy Magyaror­szág külkereskedelmi forgalrha Cseh­szlovákia irányában az utóbbi négy évben hetvenkét százalékkal növeke­dett. A szomszédos Magyar Népköztársa­ság népét osztályérdekközösség fűzi szorosan a testvéri szocialista nemze­tekhez. Ezzel magyarázható, hogy in­gadozás nélkül vesz részt a szocia­lista integráció fejlesztésében, vagyis a szocialista világgazdaság alapjai­nak lerakásában, s hogy mint a szo­cialista országok védelmi szervezeté­nek, a Varsói Szerződés tagállama maradéktalanul teljesíti a reá háruló internacionalista kötelezettségeit. A Magyar Népköztársaság dolgozó népének — a szovjet hadsereg általi felszabadítása 30. évfordulója alkal­mából — szívből kívánjuk, hogy si­kerre! teljesítse mindazokat a gazda­ságfejlesztési és társadalomformáló feladatokat, amelyeket a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kongresszusa meghatározott. Hogy továbbra is ered­ményesen munkálkodjon életszínvo­nala emelésén, valamint < szocialista világrendszer erejének és egységének szilárdításán. Pathó Károly jelentése pozitívan nyilatkozik. Töb­bek között kiemeli, hogy a húsfo­gyasztásban Európában a legelsők közé tartozunk. Az iparcikkek részaránya a kiske­reskedelemben szüntelenül emelke­dik. S jelenleg a családok 75 száza­lékának van hűtőszekrénye, majdnem minden családnak van mosógépe, 93 százalékának van televíziókészüléke, s minden 10—11 személyre jut egy személyautó. Az életszínvonal rendkívül gyors emelkedését bizonyító tények ismer­tetése után Strougal elvtárs foglalko­zott a megoldásra váró problémák­kal is. Hangsúlyozta, hogy a kapita­lista gazdasági élet válságjelenségei folytán nekünk is meg kell oldanunk néhány problémát. A gondot főleg az okozza, hogy hazánknak nincs kielé­gítő mennyiségű nyersanyagforrása, korlátozott a termőföld terjedelme és kevés a munkaerő. — Ennek ellenére meggyőződésünk — mondotta a szö­vetségi kormány miniszterelnöke — hogy a belső források jobb kihaszná­lásával a problémákat fokozatosan megoldhatjuk anélkül, hogy csökken­tenénk fejlődésünk ütemét és népünk életszínvonalát. Azt, hogy gazdasági fejlődésünk a nehezebb feltételek kö­zött is stabil maradt, elsősorban an­nak köszönhetjük, hogy szüntelenül mélyült az együttműködésünk a szo­cialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Ennek további elmé­lyítését tartjuk a csehszlovák nép­gazdaság dinamikus fejlődése döntő fontosságú tényezőjének. TOVÁBB FEJLESZTJÜK A MEZŐGAZDASÁGOT — Mindent elkövetünk annak érde­kében — hangsúlyozta Strougal elv­társ —, hogy ebben az évben és a következő esztendőkben is növeljük a gabonatermést, javítsuk a talajgaz­dálkodást, fokozzuk a növénytermesz­tés intenzitását és így erősítsük a takarmányalapot, különösen szorgal­mazzuk a nagy fehérjetartalmú ta­karmányok termesztését, melyeknek nagyobb részét még mindig magas áron importáljuk. Intézkedéseket fogadtunk el annak érdekében, hogy növeljük a cukorré­pa vetésterületét tízezer hektárral és javítsuk a répatermés cukortartalmát. Ugyanakkor jobban kell gazdálkodni a cukorral, mindenekelőtt az élelmi­szeriparban. Ezt nemcsak a gazdasá­gi szempontok, hanem a lakosság ésszerű táplálkozása is megköveteli. A mezőgazdaság fejlődését elősegí­ti az egyre fokozódó koncentráció, szakosítás és a kooperáció. Ma már 334 közösen gazdálkodó mezőgazda­­sági vállalat működik, amelyek igen magas munkatermelékenységet érnek el. A nagyobb teljesítményt szorgal­mazó törekvésben nagyobb helye van a gazdaságosság kérdésének. Életünk minden területen, minden munkahe­lyen és minded tevékenységben sok­kal nagyobb gazdasági hatást érhe­tünk el az adott anyagi, pénzügyi és munkaerőforrásokkal. A nagyobb gaz­daságosság alapvető feltétele a lénye­gesen hatékonyabb és átgondoltabb munkaszervezés, minden intézkedés megfontolt gazdasági kalkulációja, társadalmunk reális lehetőségeinek következetes tiszteletben tartása, a fecsérlés és a nagyzolás elleni szün­telen küzdelem, a felesleges vesztesé­gek kiiktatása. Mindenütt olyan lég­kört kell kialakítani, hogy a negatív jelenségeket ne csak bírálják, hanem mindenekelőtt megoldják. Beszéde befejező részében köztár­saságunk kormányának elnöke az ál­lam funktiói további szilárdításának fontosságát hangsúlyozta. (Folytatás az 1. oldalról.) rűsítéséről sem feledkezünk meg. Már működik az új húsüzem. Pasien­­kyn megnyílt egy korszerű fedett­­úszoda, a fiatalok egy új téli stadion­nak is örülhetnek. A Slovan és Slov­­naft sporttelepei is bővülnek. Ojabb és újabb ifjúsági klubok és gyermek­­játszóterek nyílnak. A kulturális és művelődési lehető­ségek pozitívan befolyásolják polgá­raink szellemi fejlődését és a város­hoz való viszonyukat. Bratislavában jelenleg több mint 40 kulturális-tár­sadalmi intézmény, hat színház és több művelődési központ található. A műemlékvédelemnek soha nem ta­pasztalt figyelmet szentelünk. Az óvá­ros történelmi értékű házait sorra restauráljuk. Jelenleg mintegy 40 ré­gi, értékes ház nyerte vissza hajdani formáját. Munkánk számvetése melyet váro­sunk 30 szabad évében végeztünk, re­ményteljes és biztató. Az elért ered­mények hűen bizonyítják a marx­­lenini elvek és a CSKP politikájának helyességét. Já Szabad Földműves meg­­** alapítása 25. évforduló­jának ünnepségei — egybe­hangzó vélemények szerint — lapunk eredmónydús munkás­ságához méltó keretek között voltak megtartva. Az érdem azonban elsősor­ban is azoké, akik a lapunk­hoz fűződő jó viszonyukat az­zal Is kinyilvánították, hogy osztozkodtak szerkesztőségünk­kel a rendezvényekkel járó gondokban. Szerkesztőségünk ezúton mond köszönetét az Orechová Potôú-i Efsz vezetősé­gének — mint az ünnepélyünk és a borverseny társrendezőjé­nek —, valamint a helyi kul­­túrház vezetőségének azért a sokrétű gondoskodásért, amit a kellemes légkör, a műsorban gazdag rendezvény zavartalan­ságának biztosítása céljából kifejtettek. Az ünnepélyünk sikeréhez rendkívüli mértékben hozzá­járultak azok az egységes föld­művesszövetkezetek és állami gazdaságok Is, amelyek képvi­seltették magukat lapunk hu­szonötödik évfordulójának ün­nepségén és hozzájárulásukkal elősegítették azt, hogy a szer­kesztőségünk méreteit túlnövő rendezvény nem igényelt túl­méretezett anyagi befektetése­ket a szerkesztőségünktől. Kö­szönetét mondunk a lapunk és a szerkesztőségünk iránt tanú­sított baráti magatartásért mindazoknak, akik az ünnepé­lyen való részvételükkel vagy a huszonötéves lapunk szer­kesztősége részére címzett üd­vözlő levelükkel fejezték ki elismerésüket lapunk munkás­sága felett. S egyben ígérjük, hogy a Szabad Földműves iránt tanúsított elismerést és bizal­mat a szocialista társadalmunk további fejlődését szolgáló munkánk hatékonyságának fo­kozásával viszonozzuk. A Szabad Földműves szerkesztőségének munkaközössége Harminc éve ragyog • a szabadság napja a testvéri magyar nép felett \

Next

/
Thumbnails
Contents