Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-03-29 / 13. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1975. március 29. Kedves vendégre A jó munka méltó elismerése Három évtized emlékezünk A közelmúltban, vagyis már­cius 13-a és 20-a között Nyiko­­laj Ivanovics Sabanovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Szaratovi Területi Bizottsága végrehajtó bizottsági tagjának, a „KOMMUNISZT“ főszerkesz­tőjének személyében kedves vendége volt szerkesztőségünk­nek. Sabanov elvtárs részt vett a Szabad Földműves 25. évfordu­lójának ünnepségein. Tolmá­csolta a KOMMUNISZT szer­kesztőségi munkaközösségének jó kívánságait és egy impozáns kivitelezésű Lenin-képet aján­dékozott szerkesztőségünknek. Meglátogatta a Kravany nad Dunajom-i Mezőgazdasági Szak­tanintézetet, s annak tangaz­daságát. Megjelent a szőlészeti szakemberek Kravany nad Du­­najom-ban rendezett három na­pos tanfolyamán, majd a Gbel­­cei és a Kráľovičové Kraöany-i Efsz-ben tett tisztelgő látoga­tást lapunk főszerkesztőjének kíséretében. Sabanov elvtárs elismeréssel nyilatkozott a meglátogatott mezőgazdasági szervezetekről. A mezőgazdasági szaktaninté­zetnél főleg az iskola és a diákotthon berendezése, vala­mint a tangazdaság felszere­lése keltette fel érdeklődését. A Gbelcei Efsz-ben Misko Jó­zsef elnök adott részletes tájé­koztatást a szövetkezet gazda­sági helyzetéről. Sabanov elv­társ elismerését fejezte ki a szövetkezet elnökének a szép termelési eredményeikért. Szerkesztőségünk vendége el­utazása előtti napon látogatta meg a Kráfoviöové Kraőany-i Egységes Földművesszövetkeze­­tet. A szövetkezet elnökének, Kovács István mérnöknek, va­lamint a főállattenyésztő kísé­retében tartott alapos terep­szemlét a szövetkezet tiszta, parkosított gazdasági udvarán. Nagy érdeklődést tanúsított fő­leg a korszerűsített tehénístál­­lók és a modern sertéshizlalda berendezése iránt. Lényegében egy olyan szövetkezetben né­zett körül, ahol a termelés tu­dományos-műszaki fejlesztésére rendkívüli gondot fordítottak, s így a munkatermelékenység és a mezőgazdasági összterme­lés tekintetében Is a Dunajská streda-i Járásban az első he­lyen vannak. Sabanov elvtárs mindhárom helyen hangsúlyozta, hogy mindaz amit látott kellemes meglepetés volt számára, s az itt szerzett ismereteit és ta­pasztalatait az általa szerkesz­tett napilapon keresztül meg­ismerteti a szaratovi terület mezőgazdasági dolgozóival. A szerkesztőségünkben tett bucsúlátogatása alkalmából megkérte szerkesztőségünket, tolmácsoljuk hálás köszönetét mindazoknak az elvtársaknak, akik testvérként, igazi Jó ba­rátként fogadták és hozzájárul­tak ahhoz, hogy a csehszlová­kiai mezőgazdaságról szerzett ismereteit gazdagíthatta. Kétségtelen, hogy a Szaratovi „KOMMUNISZT“ főszerkesztő­jének itt-tartózkodása, találko­zása a szerkesztőségünk és a mezőgazdasági üzemek dolgo­zóival, rendkívül szívélyes volt és hozzájárult nem csak a két szerkesztőség barátságának és együttműködésének, hanem a Szovjetunió és hazánk népei osztályszövetségének és barát­ságának további szilárdulásá­­hoz is. A Szabad Földműves 25. évforduló­jának alkalmából méltó elismerésben részesültek a szerkesztőség aktivis­tái, a legtevékenyebb levelezői és külső munkatársai is. Hatvanhárom levelezőnek a szerkesztőség oklevél átadásával fejezte ki köszönetét. Az évforduló napján rendezett ün­nepi gyűlésen az SZSZK mezőgazda­­sági és élelmezésügyi minisztere által adományzott oklevelet Németh Jenő mérnök, miniszterhelyettes, a Szövet­kezeti Földművesek Központi Bizott­sága által adományozott jutalomtár­gyakat pedig a Szlovákiai Központi Bizottság ügyvezető alelnöke, RSDr. Tibor Bohdanovský az alábbi aktív külső munkatársaknak adta át: And­­riskin Józsefnek, Búkor Józsefnek, Dr. Cséfalvay Gábornak, Csontos Vil­mosnak, Gáspár Imre mérnöknek. Kertész Pálnak, Molnár Ferencnek, Tarr Gyula mérnöknek, Varga József­nek és Vanek Gáspár mérnöknek. A Szabad Földműves szerkesztősé­ge által adományozott oklevelet — Pathó Károly főszerkesztőtől —■ az alábbi aktív levelezők vették át: Dr. Cséfalvay Gábor, Gáspár Imre mér­nök, Golan Ondrej, Kajtor Pál mér­nök, Kónya József mérnök, Prokeí Jozef mérnök, Retkes Lajos, Tarr Gyula mérnök, Vanek Gáspár mér­nök és Zelman Ondrej mérnök. Barátságunk megbonthatatlan A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség, csehországi és szlovákiai központi bizottsá­ga Prágában ülést tartott az Oj Oroszor­szághoz Való Gazdasági és Kulturális Köze­ledés Társasága megalakulásának 50. évfor­dulója alkalmából. A díszemelvényen helyet foglaltak a párt- és kormányküldöttség ve­zetőinek tagjai és más jelentős közéleti tényezők. Többek között helyet foglalt a szovjet—csehszlovák baráti társaság kül­döttsége is, Sztyepan Dmitrijevics alelnök I vezetésével, valamint Vlagyimir Vlagyimiro­­vics Mackevics, a Szovjetunió csehszlová­kiai nagykövete is. Az ünnepi ülésen Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, a CSKP KB küldőttsé gének vezetője köztársasági elnökünk és a ; CSKP KB elnökségének javaslatára átnyúj- I tóttá a Klement Gottwald Érdemrendet, an­nak a csehszlovák—szovjet baráti szövet­ségnek, amely a szocialista társadalom fej­lesztéséért és a két ország népei barátsá­gának elmélyítéséért oly sokat tett. Ezután üdvözlő beszédet mondott a jelenlevőkhöz. Pártunk főtitkára üdvözölte mindazokat, akik a félévszázad alatt törekedtek a Szov­jetunióval való barátság létrehozására és szorosabbra fűzésére. Köszönetét mondott azért az önfeláldozó munkáért, amelyek a szovjet valósággal ismertették meg a dol­gozókat. A CSZBSZ mindig hűséges segítő­társa volt Csehszlovákia Kommunista Párt­jának, a haladásért vívott harcában. Husák elvtárs hangsúlyozta, hogy a szövetségnek továbbra is nagy szerepe van népeink ba­rátságának elmélyítésében, mert csakis kö­zös erővel, a Szovjetunióval örök és meg­bonthatatlan barátságban építhetjük sikere­sen szocialista hazánkat. A szovjet nép segítségének köszönhető A Dunajské Streda-i (dunaszerdahelyi) I járási pártbizottság ünnepi jellegű szemi- I náriumot tartott a járás felszabadulása 30. ' évfordulójának előestéjén. A Szovjetunió önzetlen segítségét a hazánkért folyó fel­­szabadítási harcokban és a szocializmus építésében Nyári István ideológiai titkár, valamint Török elvtárs, a járási pártbizott­ság lektora, Kristoffy elvtárs, a járási új­ság főszerkesztője méltatta. Különösen fi­gyelemre méltó volt Nyári elvtárs beszá­molója, aki konkrét tényekkel is bizonyí­totta, hogy a járás lakossága az elmúlt há­rom évtized alatt milyen gyors ütemben gazdagodott. A hangyaszorgalmú nép a pártszervezetek vezetésével soha nem lá­tott sikereket ért el az ipari, és a mező- 1 gazdasági termelésben. A mezőgazdasági dolgozók a múlt évben búzából 58. árpából 54 mázsás hektárhozamot értek el. Az öt­éves terv négy éve alatt 66 ezer 374 tonna gabonával adtak el többet a tervezettnél és az idén a felszabadulás tiszteletére tett vál­lalások értelmében 87 400 tonna gabonával toldják meg a tervet. Cukorrépából is töb­bet termeltek az előirányzottnál és az öt­éves tervben 105 857 tonnával tetőzik meg a tervet. Húsból, tejből, tojásból lényegesen többet termelnek, mint amennyit az ötéves terv elején terveztek. Gyors ütemben folyik a járás iparosítása is. Hamarosan megkezdi működését a ba­romfiüzem. Épül a péküzem és megkezdik a húsfeldolgozó üzem építését is.-b-BEFEJEZÖDÖTT A MSZMP XI. KONGRESSZUSA Minden dolgozó hozzájárulásával nemes célok megvalósításáért (Befejezés az 1. oldalról.] A beszámolóból kitűnt, hogy a Ma­gyar Népköztársaság népgazdasága az elmúlt Időszakban eredményesen fejlődött. A nemzeti jövedelem mint­egy 6,5 százalékkal nőtt, mégpedig tervszerűen és egyenletesen. Folyta­tódott a 44 órás munkahétre való át­térés. Bíztató jelenség, hogy a nem­zeti jövedelem 98,2 százalékát a szo­cialista szektor termelte ki. Kádár elvtárs elégedetten állapította meg, hogy a népgazdasági sikerek nagy­részt a szocialista országokkal való kölcsönös előny alapján történő ke­reskedelmi kapcsolatoknak köszönhe­tők. Szinte felmérhetetlen a Szovjet­unió önzetlen segítsége és együttmű­ködési készsége, amellyel az egész külkereskedelem egyharmadát bonyo­lítják le. Előrejelzések szerint az idén a Szovjetunióval való árucsere-forgal­ma 60 százalékkal lesz nagyobb, mint 1970-ben volt. A párt első titkára ki­jelentette, hogy a KGST keretében megvalósuló gazdasági együttműködés képezte és képezi a jövőben is a ha­zai építőmunka szilárd nemzetközi tá­maszát. Kádár elvtárs ezutőn foglalkozott az országépítés távlati feladataival, amelynek értelmében tovább iparosít­ják az országot, megoldják a lakás­kérdést az elképzelések szerint pél­dául 15 év múlva minden harmadik család ú] lakáshoz jut, és a család­alapító fiatalok az esküvő után azon­nal lakáshoz jutnak. Emelik a nyug­díjakat és éttérnek az ötnapos 40 órás munkahétre. A kongresszus kiemelkedő esemé­nye volt Leonyid Brezsnyev elvtárs­nak, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja főtitkárának világpolitikát is érin­tő beszéde. Felszólalásában elsősor­ban a Magyar Népköztársaság népé­nek sikereit méltatta és hangsúlyoz­ta, hogy a jövőben a kétoldali politi­kai-társadalmi és gazdasági kapcsola­tok fejlesztésére még nagyobb lehető­ségek nyílnak. A szovjet—magyar együttműködés gyakorlatilag kiterjed a gazdaság minden vezető ágazatára. Közös erőfeszítéssel oldották meg az olefin-programot és ma már mindkét országban szakadatlanul áramlik az értékes termék. Nemrég adták át ren­deltetésének az új gázvezeték első szakaszát, amely Magyarország vegy­ipara részére nagymennyiségű föld­gázt szállít. A párt főtitkára hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés szervezete immár két évtizede szilárd, megbízható alap­ja az európai szocialista országok po­litikai és védelmi együttműködésé­nek. A szervezet óriási szerepet ját­szott a szocialista vívmányok megvé­désében és továbbra is a szocialista országok közös békepolitikájának megbízható eszköze. A béke megőrzé­se, valamint a haladó eszmék terjesz­tése céljából minden eszközzel ter­jeszteni kell a szocializmusról szóló igazságot, és harcolni kell a szocia­lista ideológiával való ellenséges né­zetek ellen. Elégedetten állapította meg, hogy az államok közötti kapcso­latokban — a társadalmi rendszerek különbözőségétől függetlenül — olyan bíztató jelenségek tapasztalhatók, mint az erőszakról való lemondás, a határok sérthetetlenségének elismeré­se, a vitás kérdések tárgyalóasztalnál történő rendezése, az időszerű nem­zetközi kérdésekről folytatott rend­szeres konzultációk, az átfogó, hosz­­szútávű gazdasági együttműködés, a tudományos és kulturális eredmények cseréje. A békés egymásmellen élés elve alapján aránylag jó kapcsolatok alakulnak ki a szocialista és egyes kapitalista országok között is. Meg­vannak a lehetőségek az európai né­pek békés egymásmellen élése fejlő­déséhez. A nemzetközi kapcsolatok javulásénak formáit maga az élet su­gallja. Más kérdések mellett előtérbe kerül a katonai enyhülés gyakorlati kérdésének feladata. Ez segítette elő többek között a vlagyivosztokl szov­jet—amerikai találkozó és a genfi, va­lamint a bécsi tárgyalások eredmé­nyeit is. Az emberiség jobb jövőjének harcosa hangsúlyozta, hogy éberek­nek kell lennünk és fokozatosan kell harcolnunk azok ellen, akik Közel- Keleten, Délkelet-Azsiában és máshol, ki akarják robbantani a háborút. Hangsúlyozta, hogy a béke oszthatat­lan, és a kommunisták fáradhatatla­nul Ismételik ezt az lagzságot és en­nek megfelelően cselekednek. Beszéde befejező részében Brezs­nyev elvtárs jókívánságait fejezte ki annak a magyar népnek, amely né­hány nap múlva a fasiszta zsarnokság alóli felszabadulása 30. évfordulóját ünnepli. Hangsúlyozta, hogy az 1945- ös tavaszon az új élet hajnala virradt sok európai népre. A fasizmus felett aratott győzelem történelmi határkő az egész emberiség sorsának alakulá­séban. Ennek következtében növeked­tek a forradalmi erők és a világ szo­cialista országai óriási sikereket ér­tek el. A békéért folyó sikeres küzde­lem bizonyítéka, az európai térség­ben Immár hosszabb ideje tartó békés állapot. A győzelem 30. évfordulójá­nak nagy ünnepére a népek a béke és a nemzetközi biztonság megszilár­dításának jegyében készülnek. A kom­munisták teljes meggyőződéssel jelen­tik ki: a népek által olyan forrón és szenvedélyesen óhajtott béke nem­csak fenntartható, hanem meg is szi­lárdítható. A kongresszuson üdvözlő beszéde­ket mondtak a testvéri munkáspártok küldöttségének vezetői. Ezek közül kiemeljük Gustáv Husák elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának be­szédét. Husák elvtárs szeretettel kö­szöntötte a magyar népet a XI. kong­resszus és a felszabadulás közelgő g0. évfordulója alkalmából. Ezután mél­tatta a két ország népeinek évszáza­dokon át történő együttélésének sike­res fejlődését. Hangsúlyozta, hogy az itt élő népek többször találtak közös utat a kizsákmányolás, az elnyomás ellen folytatott harcukban, a dolgozó nép szebb életéért folyó küzdelmük­ben. A győzelmes Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom hatására bonta­kozott ki a kommunista mozgalom, amely kezdettől fogva közeli elvtársi és internacionalista kapcsolatokat te­remtett a csehszlovák és a magyar kommunisták között. Megnyilvánult ez a két világháború közötti időszak­ban is, különösen a hitleri fasizmus ellen vívott harcban. A csehszlovák és magyar nép történelmének új sza­kasza kezdődött a nácizmus, a fasiz­mus leverése után. A sokoldalú poli­tikai-társadalmi és gazdasági kapcso­latok évről évre gyümölcsözőbbek lettek. A baráti kapcsolatok elsősor­ban a Szovjetunióhoz és általában a szocialista közösség országaihoz fű­ződő mély és tartós kapcsolatok alap­ján fejlődnek. Állandóan mélyül az ezirányű együttműködés politikai, gazdasági, kulturális és tudományos téren. Pártunk főtitkára hangsúlyoz­ta, hogy fokozni kell a küzdelmet a béke megőrzése céljából és el kell érni, hogy többé ne ismétlődjenek meg a világháború borzalmai. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa a gyümölcsöző vita után, a javaslatok figyelembe vételé­vel olyan határozatot fogadott el, amely nemes célok megvalósítását tű­zi ki az ország minden dolgozója, la­kosa elé. A kommunisták még jobb polltikai-agitáclós munkával mozgó­sítják az egész dolgozó népet a ne­gyedik ötéves időszak utolsó éve terv­feladatainak teljesítésére és megalku­vás nélkül harcolnak azért, hogy az ötéves tervet Is sikeresen teljesítse az ország szorgalmas népe. a nép szolgálatában Bratislavában a Csehszlovák Szov­jet Barátság Szövetségének házában „A nemzeti bizottságok 30 éves tevé­kenysége" címmel nagyon értékes, szemléltető jellegű kiállítás nyílt. Az első témakörben hiteles dokumentu­mok bizonyítják a burzsoá közigaz­gatási szervek aótidemokratikus jel­legét. A másik témakörben megismer­kedhetünk a nemzeti bizottságok szü­letésével, a harmadik témakörben pe­dig az nrszégépftésben végzett te­vékenységükkel. A kiállítást hazánk­nak a szovjet hadsereg általi felsza­badulása 30. évfordulója jegyében rendezték meg. A tervek szerint már­cius 10-tűl június 10-ig a vándorkiál­lítás megnyitja kapuit Nitrán, Banská Byštricán. Žilinán, Prešovban, Ko8I- cén és néhány más járásban. A Bra­tislavában bemutatott dokumentumo­kat és fényképeket a kerületeken és járásokban még helyi jellegű adatok­kal és okiratokkal egészítik ki. KoSi­­cén például a „Kassai Kormányprog­ram“ domborodik majd ki. A rende­zők ilymódon is vonzóbbá akarják tenni a kiállítást az egyes körzetek lakossága számára. Bár a bratislavai kiállítás anyagai mindössze 400 négyzetméternyi terü­letet foglalnak el, ennek ellenére mégis jól érzékeltetik azt a fejlődést, amelyen közigazgatási szerveink a három évtized alatt átmentek. A do­kumentumok bizonyítják, hogy a nem­zeti bizottságok a szovjetek hatására formálódtak a nép szerveivé. A vete­rán kommunisták, legális és féllegá­lis úton ismerkedtek meg a világ első szocialista állaniának, demokratikus közigazgatási szerveinek munkájával. Többen olvasták Leninnek a szovje­tekről szólő nagyjelentőségű prog­rambeszédét. A második világháború idején, amikor már folytak az előké­születek a Szlovák Nemzeti Felkelés megszervezésére, több községben meg­születtek a forradalmi nemzet) bizott­ságok illegalitásban működő csoport­jai. Ott látjuk i hiteles dokumentu­mot a sklabiftat (martini járás) for­radalmi nemzeti bizottság alakulásá­ról és kiáltványáról, amely már a fel­kelés előestéjén kimondta, hogy a szlovák nép testvérként akar együtt­­élni a cseh néppel egy olyan függet­len köztársaságban, amelynek létkér­dését a nagy Szovjetunió biztosítja. Szemlélődés küzben eredeti felvéte­lekről hangzanak el Gottwald elvtárs szavai a népi közigazgatási szervek alakuláséról, jövőjéről. Ha­zánk első munkáselnöke akkoriban hangsúlyozta, hogy a nemzeti bizott­ságok olyan küzdőterek, amelyekben nyílt harc folyik az osztályellenség ellen, a népi hatalom megszilárdítá­sáért. Pártkongresszusok, konferen­ciák, a közigaagatési szervek döntő jelentőségű értekezleteinek határoza­tairól, nyilatkozatairól készült máso­latok bizonyítják, hogy a nemzeti bi­zottságokban tényleg kérlelhetetlen politikai küzdelem folyt, amíg sike­rült onnét kiszorítani mindazokat az elemeket, akik fondorlatos munkájuk­kal arra törekedtek, hogy hazánkban a régi burzsoá Közigazgatási rendszer mintájára dolgozzanak az államhatal­mi szervek. Aknamunkájukat sikerült leleplezni és közigazgatási szerveink a három évtized alatt a pért vezeté­sével, irányításával a szocializmnst építő nép érdekeit szolgálták. A legutóbbi Időszakról szóló rész azt bizonyítja, hogy a nemzeti bizott­ságok képviselőinek példamutatása, agitéciós nevelőmunkája nyomén a választók különösen az ismert „Z“­­akcióban önkéntes társadalmi munká­val rendkívüli nagy értéket hoztak létre. Elég megemlíteni, hogy az 1971/ 1973-as időszakban lakosaink áldo­zatkész társadalmi munkával nyolc bölcsődet, 104 ! óvodát, 88 gyermek­játszóteret, 38 alapiskolát, hét tanter­­mte, 27 esketőtfrmet, 204 kultúrházat, 236 népművelői otthont, 23 egészség­ügyi központot és 94 sportstadiont építettek. Számukban, adatokban szin­te ki sem fejezhető a nagy igyekezet gyümölcse. A nagyarányú parkosítás, járdák építése, ulak portalanítása, az üzlethálózat korszerűsítése, — mind­mind a hatalmas alkotóerő megnyil­vánuláséról beszél. A kiállítások megtartásával egyidő­­ben a helyi, a járási, a kerületi nem­zeti bizottságok a felszabadulás tisz­teletére ünnepi üléseket tartanak, amelyeken megjutalmazzák és kitün­tetik a közigazgatási szervek veterán és legaktívabb dolgozóit. Az ünnep­ségsorozat a nemzeti bizottságok or­szágos aktívájában csúcsosodik ki. (balls)

Next

/
Thumbnails
Contents