Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-11 / 2. szám

. Í97S. január 11. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Az ötvenes évek elején vette át a község irányítását GabCíkovon (Bő­sön) Vida Imre elvtárs, aki azóta is betölti a hnb elnökének tisztségét. Meghatóan beszél azokról a nehéz időkről, amikor az utak többsége járhatatlan volt, a szövetkezet kezdeti nehézségeiről és a lakosság ügy­­buzgóságáról. — Nehéz volt az indulás, jóformán mindent új alapokra kellett he­lyezni — kezdi a beszélgetést Vida elvtárs. Először az úthálózat porta-. lanításához fogtunk hozzá. Cement hiányában köveztük az utakat, így elindult az autóbuszközlekedés Bratislava felé és más irányba. Jelentős esemény volt ez abban az időben, mivel községünk távol esik a vasút­tól. A községben felszabaduló munkaerőknek lehetővé tettük a bejárást az ipari központokba. A hatvanas években elkezdődött községünkben a nagyméretű útépítés és a portalanítás. A szétszórtan, több helyen lebo­nyolított tanításnak 1962-ben egy új iskola átadásával vetettünk véget, melyhez étterem és tornaterem épült. Az egészségügyi szolgáltatások terén döntő fordulatot jelentett az 1967-ben átadott körzeti egészség­­ügyi központ, melyhez négy község: Jurová, Baka, Trstená (Dercsika, Nádasd, Baka) és mi tartozunk. Ebben két körzeti orvs, egy nőgyógyász, gyermekorvos, két fogorvos és állandó egészségvédelmi tanácsadó áll a lakosság rendelkezésére. A község lakossága tömegesen bekapcsolódik a községfejlesztési akciókba. Társadalmi munkával, parkok, zöldsávok és járdák épültek és épülnek. Így készült el a ravatalozó is, mely kitűnő felszereltsége révén alkalmas a polgári temetkezések lebonyolítására is. A volt grófi kastélyban nyugdíjasotthont rendeztünk be, a parkban pedig labdarúgópályát létesítettünk. PÉLDÁS EGYÜTTMŰKÖDÉS A méltóságteljesen hömpölygő Duna mellett, Csallóköz legterméke­nyebb részén húzódik a község határa, mely az ötezer hektáros állami gazdaságé. A mezőgazdasági dolgozók életében a döntő fordulat akkor következett be, amikor nehezen kibontakozó szövetkezetei az állami gazdaságok kötelékébe sorolták. A legszembetűnőbb fejlődést éppen a válságos években érték el, amikor a gazdaság irányítását Michal Chudík elvtárs vette át. Megváltozott a vezetőség és tökéletesedett « dolgozók közötti viszony, létrejöttek a termelés növelésének feltételei. Tekintettel arra, ho4y a Duna mentén húzódó termőföldeken évek hosszú során a talajvíz pusztított, megépítették a vízlecsapoló rendszert, mely kettős hasznot jelent a gazdaságnak. Egyrészt elvezeti a talajvizet, másrészt a felgyülemlő víz a szárazság idején hasznosítható a cukorrépa és a több­éves takarmányok öntözésére. Aránylag rövid idő alatt az ország legjobban gazdálkodó állami gaz­daságai közé küzdötték fel magukat, s 1973-ban a gabonatermesztésben elért kiváló eredményeikért megkapták a Munkaérdemrendet. Kukorica- és cukorrépa termelésben ugyancsak élenjárók. A gazdaság vezetősége a községfejlesztési tervek megvalósításában szorosan együttműködik a hnb-vel. A tavaly felépült új munkásotthont, melyet agitációs központként használnak, s itt tartják összejöveteleiket az egves tömegszervezetek is. A SZISZ-esek részére pedig ifjúsági klu­bot rendeztek be. Itt van a községi könyvtár, valamint a község mun­kásmozgalmi hagyományait és fejlődését bemutató történelmi emlék­szoba. A tavalyi évben az állami gazdaság 1,5 millió koronás ráfordí­tással felépítette a parkban a fürdőmedencét, melybe termálforrásból nyerik a vizet. A fürdő szomszédságában épül az új sportközpont sta­­dionnnal és pályákkal. A magas kitüntetésben részesült állami gazdaság Gsehszlovák—Szov­jet Barátság nevet viseli. Hasznos és gyümölcsöző együttműködést tar­tanak fenn a szaratovi kolhozzal. A CSSZBSZ tagjainak létszáma a gaz daságban eléri a 300-at. A barátsági hónap alkalmával a szovjet katonai alakulatok képviselői is ellátogatnak hozzájuk és a szovjet lektorok előadásokat tartanak a szovjet mezőgazdaság fejlődéséről. Amint Csóka László és Kelemen Gyula elvtársak, az üzemi pártbizottság, illetőleg az FSZM üzemi bizottságának elnöke elmondották, nagy figyelmet fordíta­nak a munkakörnyezet javítására. Mindhárom gazdasági részlegen szo­ciális helyiségek, s azon belül fürdők, öltözők létesültek. Az állami gaz­daság vezetősége jelentős összegeket fordít a dolgozók stabilizálására. Eddig 34 esetben folyósítottak egyenként 20 ezer koronás térítésmentes kölcsüDt lakásépítkezésre. FEJLESZTIK A SZOLGALTATASOKAT Ilyen nagy községben, mely aránylag távol esik a városoktól, helyben kell biztosítani a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat. A községi gaz­dálkodási üzemben 16 szolgáltatást biztosítanak. Az építkezési szakmá­kon kívül a szolgáltatások házában van fodrász, borbély, lakatos, rádió- és televízió javítás, háztartási gépjavító, fényképész stb. Mivel a község az országhatárhoz közel fekszik, nagy jelentőségű az 1971-ben átadott üzemanyagtöltő-állomás, mely különösen a motorosok örömére szolgál, 1975-ig hat millió korona befektetéssel felépítik az új vásárló központot. Hozzákezdtek a bratislavai Domáce potreby kezdeményezésére egy ipar­­árubolt építéséhez is. A dolgozó anyák gyermekeiről a 120 férőhelyes óvódéban gondoskodnak. Jó színvonalon van a textil, cipő és a darabárú árusítás. A helyi gazdálkodási üzem fűrésztelepet épített, ahol a lakos­ságnak megrendelésre az építkezéshez elegendő mennyiségű épületfát biztosítanak. A FEJLŐDÉS SZEMBETŰNŐ A községben új utcák, lakónegyedek épültek. A Csilizhajlat lakóne­gyedben 115 családi ház épült, de megváltoztak a régi szegénynegyedek: a Békavár, Kenderáztató jellege is — és felépült az Üjsor. Aki végig­halad a közel ötezer lakosú nagyközség utcáin, szép középületeket, lakó­házakat láthat. A szélesre táguló utcákat fasorok, parkok, zöldsávok övezik. A jó utakon pedig gyalog, kerékpáron és motoros járművön egy­aránt öröm közlekedni. Míg a felszabadulás előtt a községben 630 — többnyire vályogból épített házat tartottak nyilván — húsz év leforgása alatt több mint félezer korszerű új lakóház épült. A volt gazdasoron is a felszabadulás után épültek újjá a házak, mintha feledtetni akarnák az áldatlan múltat. A bősiek többsége ma már nem „vándorol“, a 900 munkaképes egyén kétharmada a jól működő állami gazdaságban, az erdészetben, a helyi gazdálkodási üzemben, vagy a hajóállomáson dol­gozik. A közeljövőben újabb munkalehetőség nyílik főleg a lányok és asszonyok számára — mivel a Zberné suroviny n. v. üzemrészleget épít a községben. A községre és az állami gazdaságra egyaránt a dinamikus fejlődés a y jellemző. A szocialista mezőgazdaság negyedszázada ebben a községben' is gyökeresen megváltoztatta az emberek életét, elirdította a községet a fellendülés útján. SVINGER ISTVÄN Nemcsak a lakáskultúra, hanem a középületek létrehozása te­rén is örlásit léptünk előre a 30 sza­bad esztendő alatt. A közellátás meg­javítása céljából — fóleg a Jednota f fogyasztást szövetkezet] jóvoltából — korszerű üzletek, vendéglátó üze­mek ezrei épültek falvainkon. A közelmúlt hónapokban Vlöanyn tJFarkasdon) adtak át egy olyan ven­déglátót rendeltetésének, amely a legmagasabb igényeket is kielégíti. Meglepően az üzem IV. osztályú, hol­ott szépen berendezett étteremmel és jól felszerelt konyhával van ellátva, ahol két-háromszáz embernek is nyu­godtan főzhetnek. Erre pedig különö­sen nyáridőben szükség van, hiszen jelentősen megnő az idegenforgalom, emellett a szövetkezet is rendelhet kosztat, a betakarítást siettető ven­­dégkombájnosoknak és más igénylők­nek. Ez a helyes út, nem az, ami sok helyen dívik — hogy a szövetkezetek, ha megfelelőek a higiéniai feltételek, ha nem, a szövetkezetek saját ber­keikben igyekeznek a dolgozók ellá­tását megoldani. Persze télen is van tennivaló a ven­déglátók konyhájában. Délelőttönként jó néhányon betérnek egy jó kiadós levesre. A leglényegesebb természete­sen az egyedül élő idősebb emberek kosztolása. A falun 40 —50-en veszik igénybe a helyi nemzeti bizottság ét­keztetési hozzájárulását, és így fillé­rekért 'ebédelnek. A becsületben megöszült — lénye­gében alacsony nyugdíjat élvezők vagy hazahordják a menüt, vagy a vendéglátóban fogyasztják azt el. Leg­többen hazaviszik, mert így vacsorára is jut az eléggé bőséges ebédből. Ebédidő lévén, néhánnyal szót vál­tottam a veteránok közül. Szabó Ká­roly bácsi már 75 esztendős. Nyugdí­jaztatása előtt, mint gyalogmunkás szorgoskodott a közösben. Mindössze 760 korona nyugdíjat kap és így jól jön az egykoronás ebéd. Emellett el­fogyaszt egy pohár söröcskét, és szót vált a korabeliekkel. Csiffay János, a 66 éves rokkant, az újságokat böngészte. Nagy a válasz­ték a napi olvasnivalókból és min­denki megtalálja a magának Valót. János bácsi véleménye szerint túl sok is az ennivaló, amit adnak, és nem mindenki tudja azt elfogyasztani. A kérdezettek közül senki nem zsörtölődött, mindenki az elégedettség hangján szólt. Mit panaszkodnánk — mondták — kellemes, meleg étterem­be járunk ebédelni, a személyzet ked­ves és ez örömmel tölt el bennünket. Valóban, Farkasdon megbecsülik a munkában elfáradtakat. akik nagyra értékelik, hogy pár fillérért jó minő­ségű meleg ételeket fogyaszthatnak. TÖTH DEZSŐ IDŐSEK MEGBECSÜLÉSE Az új vendéglátó üzem. Többen hazahnrdják az ebédet, így aztán vacsorára is jut belőle. A szerző felvételei. Társadalmunk iránti felelősséggel „A Csehszlovák Kommunista Párt IX. kongresszusa után. melyen Gott­­tvald elvtárs kilenc pontban ismertette építő munkánk új feladatait, a békéért folyó harcot, a szocializmus építését hazánkban — VICany lakos­sága megértette.“ Ezeket a mondatokat egy kiadvány­ban olvastam, melyet 1950-ben hozott nyilvánosságra az említett falu szö­vetkezetének megalakulásával kap­csolatban az „OráC“ kiadóvállalat. A füzet legelső oldalán az akkori köz­­társasági elnök képe volt látható, mely alá a következő szöveget nyom­tatták; Klement Gottwald, VICany község tiszteletbeli polgára. „ ... efsz-ünk bátran és mindig elő­re halad a szocializmus felé vezető úton, bár állandóan kemény, olykor kíméletlen harcot kell folytatni az el­lenséges közegek képviselőivel.“ — A füzet fentiekben idézett mondatait ki igazolhatná, írhatná körül a leg­jobban, ha nem azok, kik jelen voltak az alapításnál, osztoztak az első lé­pések gondjaiban és örömeiben: Pál Géza. munkabiztonsági technikus. Pál Géza neve a faluban mindenki előtt ismert volt; ö volt a község ko­vácsa, hozzá fordultak a földművesek, ha a lovat patkolnl kellett, ha baj esett az ekén ... 1949. december 8-án megalakították a vlčany szövetkezetét. Pál elvtárs, aki 1946 óta párttag volt, határozott; tagja lesz a gazdaságnak saját ko­vácsfelszerelésével, majd munkájával hozzájárult, hogy segítse a még na­gyon szerény termelési erővel rendel­kező szövetkezetét. Kemény, dolgos évek következtek Pál Géza életében. Megbízhatósága, munkához való jó hozzáállása magával hozta azt, hogy képességeit, tudását tovább kell fej­lesztenie. Így távúton 1964-ben mű­szaki képesítést szerzett. Ettől az idő­ponttól kezdődően 1967-ig, mint mű­helymester, majd a traktoristák bri­gádvezetője, s 1973-tól kezdődően biz­tonsági technikus tisztségét tölti be a szövetkezetben. Munkatársai, kollégái állítása szerint Pél elvtárs tevékeny­ségét — az első évektől kezdődően — csakis pozitívan lehet értékelni. Csifári Ferenc, részlegvezető. Csifári Ferenc az 1950-es évvel ne­héz, de bíztató időszakot jelölt meg. A kezdet-kezdetén a lóistállóban dol­gozott, s bizony még a legminimáli­sabb tápértékű takarmány is hiány­zott. Később 1954-ben, — mikor Csi­fári elvtárs az állatállománynál volt udvarvezető — sem szűntek meg a gondok. Nem egy esetben a bizalmat­lanság okozta munkaerőhiány — azt váltotta ki, hogy magának a zootech­­nikusnak is etetnie kellett, hetekig gondoznia a gazdasági állatokat. Csifári Ferenc ebben a szakágban most részlegvezetőként dolgozik. Szer­vező képessége, a munkához való be­csületes viszonya is igazolja; Csifári elvtárs a 25 év folyamán sokat tett azért, hogy többé ne álljon fenn á régebben annyit emlegetett* munka­erőhiány, hanem megelégedettség, jó hangulat jellemezze a gazdaság dol­gozóinak életét, tevékenységét. Uhatinský Ondrej, mérnök-agronómus. Foto: —ita— Uňatinský Ondrej mérnök, agronó­­mus-alelnök, mindössze 17 éves volt akkor, mikor apjával együtt beléptek a szövetkezetbe. Egy lovas fogat volt rábízva. 1952-ben a gazdaság kezde­ményezésére Uňatinský elvtárs tovább tanult, s Turčianské Teplicén leérett­ségizett. Hogy jó szakemberré vélhes­sék, jelentkezett a Nitrai Mezőgazda­­sági Főiskolára, — amit 1958-ban si­keresen el is végzett. Mivel az állam­érdek *így követelte meg, a mérnök K. KraCanyban tanított, igazgatóhe­lyettesként — 1961-ig, amikor Uňa­tinský elvtárs képességeit maximáli­san felhasználva végezte, végzi főag­­ronómusi, majd később alelnöki tiszt­ségét. Azokról, akikről a fentiekben rövi­den szó esett, dolgos megbecsült ál­lampolgárai hazánknak. Pályájuk leg­főbb jellemzője az, hogy a társadalom iránt érzett felelősségtudatuk érdeké­ben művelődtek, továbbképezték ma­gukat, mivel tudták; alapos, jó mun­kát csak a szakismeretek birtokában végezhetnek. KALITA GÄBOR Fejlődő gazdaság - fejlődő község

Next

/
Thumbnails
Contents