Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-11 / 2. szám
. Í97S. január 11. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Az ötvenes évek elején vette át a község irányítását GabCíkovon (Bősön) Vida Imre elvtárs, aki azóta is betölti a hnb elnökének tisztségét. Meghatóan beszél azokról a nehéz időkről, amikor az utak többsége járhatatlan volt, a szövetkezet kezdeti nehézségeiről és a lakosság ügybuzgóságáról. — Nehéz volt az indulás, jóformán mindent új alapokra kellett helyezni — kezdi a beszélgetést Vida elvtárs. Először az úthálózat porta-. lanításához fogtunk hozzá. Cement hiányában köveztük az utakat, így elindult az autóbuszközlekedés Bratislava felé és más irányba. Jelentős esemény volt ez abban az időben, mivel községünk távol esik a vasúttól. A községben felszabaduló munkaerőknek lehetővé tettük a bejárást az ipari központokba. A hatvanas években elkezdődött községünkben a nagyméretű útépítés és a portalanítás. A szétszórtan, több helyen lebonyolított tanításnak 1962-ben egy új iskola átadásával vetettünk véget, melyhez étterem és tornaterem épült. Az egészségügyi szolgáltatások terén döntő fordulatot jelentett az 1967-ben átadott körzeti egészségügyi központ, melyhez négy község: Jurová, Baka, Trstená (Dercsika, Nádasd, Baka) és mi tartozunk. Ebben két körzeti orvs, egy nőgyógyász, gyermekorvos, két fogorvos és állandó egészségvédelmi tanácsadó áll a lakosság rendelkezésére. A község lakossága tömegesen bekapcsolódik a községfejlesztési akciókba. Társadalmi munkával, parkok, zöldsávok és járdák épültek és épülnek. Így készült el a ravatalozó is, mely kitűnő felszereltsége révén alkalmas a polgári temetkezések lebonyolítására is. A volt grófi kastélyban nyugdíjasotthont rendeztünk be, a parkban pedig labdarúgópályát létesítettünk. PÉLDÁS EGYÜTTMŰKÖDÉS A méltóságteljesen hömpölygő Duna mellett, Csallóköz legtermékenyebb részén húzódik a község határa, mely az ötezer hektáros állami gazdaságé. A mezőgazdasági dolgozók életében a döntő fordulat akkor következett be, amikor nehezen kibontakozó szövetkezetei az állami gazdaságok kötelékébe sorolták. A legszembetűnőbb fejlődést éppen a válságos években érték el, amikor a gazdaság irányítását Michal Chudík elvtárs vette át. Megváltozott a vezetőség és tökéletesedett « dolgozók közötti viszony, létrejöttek a termelés növelésének feltételei. Tekintettel arra, ho4y a Duna mentén húzódó termőföldeken évek hosszú során a talajvíz pusztított, megépítették a vízlecsapoló rendszert, mely kettős hasznot jelent a gazdaságnak. Egyrészt elvezeti a talajvizet, másrészt a felgyülemlő víz a szárazság idején hasznosítható a cukorrépa és a többéves takarmányok öntözésére. Aránylag rövid idő alatt az ország legjobban gazdálkodó állami gazdaságai közé küzdötték fel magukat, s 1973-ban a gabonatermesztésben elért kiváló eredményeikért megkapták a Munkaérdemrendet. Kukorica- és cukorrépa termelésben ugyancsak élenjárók. A gazdaság vezetősége a községfejlesztési tervek megvalósításában szorosan együttműködik a hnb-vel. A tavaly felépült új munkásotthont, melyet agitációs központként használnak, s itt tartják összejöveteleiket az egves tömegszervezetek is. A SZISZ-esek részére pedig ifjúsági klubot rendeztek be. Itt van a községi könyvtár, valamint a község munkásmozgalmi hagyományait és fejlődését bemutató történelmi emlékszoba. A tavalyi évben az állami gazdaság 1,5 millió koronás ráfordítással felépítette a parkban a fürdőmedencét, melybe termálforrásból nyerik a vizet. A fürdő szomszédságában épül az új sportközpont stadionnnal és pályákkal. A magas kitüntetésben részesült állami gazdaság Gsehszlovák—Szovjet Barátság nevet viseli. Hasznos és gyümölcsöző együttműködést tartanak fenn a szaratovi kolhozzal. A CSSZBSZ tagjainak létszáma a gaz daságban eléri a 300-at. A barátsági hónap alkalmával a szovjet katonai alakulatok képviselői is ellátogatnak hozzájuk és a szovjet lektorok előadásokat tartanak a szovjet mezőgazdaság fejlődéséről. Amint Csóka László és Kelemen Gyula elvtársak, az üzemi pártbizottság, illetőleg az FSZM üzemi bizottságának elnöke elmondották, nagy figyelmet fordítanak a munkakörnyezet javítására. Mindhárom gazdasági részlegen szociális helyiségek, s azon belül fürdők, öltözők létesültek. Az állami gazdaság vezetősége jelentős összegeket fordít a dolgozók stabilizálására. Eddig 34 esetben folyósítottak egyenként 20 ezer koronás térítésmentes kölcsüDt lakásépítkezésre. FEJLESZTIK A SZOLGALTATASOKAT Ilyen nagy községben, mely aránylag távol esik a városoktól, helyben kell biztosítani a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat. A községi gazdálkodási üzemben 16 szolgáltatást biztosítanak. Az építkezési szakmákon kívül a szolgáltatások házában van fodrász, borbély, lakatos, rádió- és televízió javítás, háztartási gépjavító, fényképész stb. Mivel a község az országhatárhoz közel fekszik, nagy jelentőségű az 1971-ben átadott üzemanyagtöltő-állomás, mely különösen a motorosok örömére szolgál, 1975-ig hat millió korona befektetéssel felépítik az új vásárló központot. Hozzákezdtek a bratislavai Domáce potreby kezdeményezésére egy iparárubolt építéséhez is. A dolgozó anyák gyermekeiről a 120 férőhelyes óvódéban gondoskodnak. Jó színvonalon van a textil, cipő és a darabárú árusítás. A helyi gazdálkodási üzem fűrésztelepet épített, ahol a lakosságnak megrendelésre az építkezéshez elegendő mennyiségű épületfát biztosítanak. A FEJLŐDÉS SZEMBETŰNŐ A községben új utcák, lakónegyedek épültek. A Csilizhajlat lakónegyedben 115 családi ház épült, de megváltoztak a régi szegénynegyedek: a Békavár, Kenderáztató jellege is — és felépült az Üjsor. Aki végighalad a közel ötezer lakosú nagyközség utcáin, szép középületeket, lakóházakat láthat. A szélesre táguló utcákat fasorok, parkok, zöldsávok övezik. A jó utakon pedig gyalog, kerékpáron és motoros járművön egyaránt öröm közlekedni. Míg a felszabadulás előtt a községben 630 — többnyire vályogból épített házat tartottak nyilván — húsz év leforgása alatt több mint félezer korszerű új lakóház épült. A volt gazdasoron is a felszabadulás után épültek újjá a házak, mintha feledtetni akarnák az áldatlan múltat. A bősiek többsége ma már nem „vándorol“, a 900 munkaképes egyén kétharmada a jól működő állami gazdaságban, az erdészetben, a helyi gazdálkodási üzemben, vagy a hajóállomáson dolgozik. A közeljövőben újabb munkalehetőség nyílik főleg a lányok és asszonyok számára — mivel a Zberné suroviny n. v. üzemrészleget épít a községben. A községre és az állami gazdaságra egyaránt a dinamikus fejlődés a y jellemző. A szocialista mezőgazdaság negyedszázada ebben a községben' is gyökeresen megváltoztatta az emberek életét, elirdította a községet a fellendülés útján. SVINGER ISTVÄN Nemcsak a lakáskultúra, hanem a középületek létrehozása terén is örlásit léptünk előre a 30 szabad esztendő alatt. A közellátás megjavítása céljából — fóleg a Jednota f fogyasztást szövetkezet] jóvoltából — korszerű üzletek, vendéglátó üzemek ezrei épültek falvainkon. A közelmúlt hónapokban Vlöanyn tJFarkasdon) adtak át egy olyan vendéglátót rendeltetésének, amely a legmagasabb igényeket is kielégíti. Meglepően az üzem IV. osztályú, holott szépen berendezett étteremmel és jól felszerelt konyhával van ellátva, ahol két-háromszáz embernek is nyugodtan főzhetnek. Erre pedig különösen nyáridőben szükség van, hiszen jelentősen megnő az idegenforgalom, emellett a szövetkezet is rendelhet kosztat, a betakarítást siettető vendégkombájnosoknak és más igénylőknek. Ez a helyes út, nem az, ami sok helyen dívik — hogy a szövetkezetek, ha megfelelőek a higiéniai feltételek, ha nem, a szövetkezetek saját berkeikben igyekeznek a dolgozók ellátását megoldani. Persze télen is van tennivaló a vendéglátók konyhájában. Délelőttönként jó néhányon betérnek egy jó kiadós levesre. A leglényegesebb természetesen az egyedül élő idősebb emberek kosztolása. A falun 40 —50-en veszik igénybe a helyi nemzeti bizottság étkeztetési hozzájárulását, és így fillérekért 'ebédelnek. A becsületben megöszült — lényegében alacsony nyugdíjat élvezők vagy hazahordják a menüt, vagy a vendéglátóban fogyasztják azt el. Legtöbben hazaviszik, mert így vacsorára is jut az eléggé bőséges ebédből. Ebédidő lévén, néhánnyal szót váltottam a veteránok közül. Szabó Károly bácsi már 75 esztendős. Nyugdíjaztatása előtt, mint gyalogmunkás szorgoskodott a közösben. Mindössze 760 korona nyugdíjat kap és így jól jön az egykoronás ebéd. Emellett elfogyaszt egy pohár söröcskét, és szót vált a korabeliekkel. Csiffay János, a 66 éves rokkant, az újságokat böngészte. Nagy a választék a napi olvasnivalókból és mindenki megtalálja a magának Valót. János bácsi véleménye szerint túl sok is az ennivaló, amit adnak, és nem mindenki tudja azt elfogyasztani. A kérdezettek közül senki nem zsörtölődött, mindenki az elégedettség hangján szólt. Mit panaszkodnánk — mondták — kellemes, meleg étterembe járunk ebédelni, a személyzet kedves és ez örömmel tölt el bennünket. Valóban, Farkasdon megbecsülik a munkában elfáradtakat. akik nagyra értékelik, hogy pár fillérért jó minőségű meleg ételeket fogyaszthatnak. TÖTH DEZSŐ IDŐSEK MEGBECSÜLÉSE Az új vendéglátó üzem. Többen hazahnrdják az ebédet, így aztán vacsorára is jut belőle. A szerző felvételei. Társadalmunk iránti felelősséggel „A Csehszlovák Kommunista Párt IX. kongresszusa után. melyen Gotttvald elvtárs kilenc pontban ismertette építő munkánk új feladatait, a békéért folyó harcot, a szocializmus építését hazánkban — VICany lakossága megértette.“ Ezeket a mondatokat egy kiadványban olvastam, melyet 1950-ben hozott nyilvánosságra az említett falu szövetkezetének megalakulásával kapcsolatban az „OráC“ kiadóvállalat. A füzet legelső oldalán az akkori köztársasági elnök képe volt látható, mely alá a következő szöveget nyomtatták; Klement Gottwald, VICany község tiszteletbeli polgára. „ ... efsz-ünk bátran és mindig előre halad a szocializmus felé vezető úton, bár állandóan kemény, olykor kíméletlen harcot kell folytatni az ellenséges közegek képviselőivel.“ — A füzet fentiekben idézett mondatait ki igazolhatná, írhatná körül a legjobban, ha nem azok, kik jelen voltak az alapításnál, osztoztak az első lépések gondjaiban és örömeiben: Pál Géza. munkabiztonsági technikus. Pál Géza neve a faluban mindenki előtt ismert volt; ö volt a község kovácsa, hozzá fordultak a földművesek, ha a lovat patkolnl kellett, ha baj esett az ekén ... 1949. december 8-án megalakították a vlčany szövetkezetét. Pál elvtárs, aki 1946 óta párttag volt, határozott; tagja lesz a gazdaságnak saját kovácsfelszerelésével, majd munkájával hozzájárult, hogy segítse a még nagyon szerény termelési erővel rendelkező szövetkezetét. Kemény, dolgos évek következtek Pál Géza életében. Megbízhatósága, munkához való jó hozzáállása magával hozta azt, hogy képességeit, tudását tovább kell fejlesztenie. Így távúton 1964-ben műszaki képesítést szerzett. Ettől az időponttól kezdődően 1967-ig, mint műhelymester, majd a traktoristák brigádvezetője, s 1973-tól kezdődően biztonsági technikus tisztségét tölti be a szövetkezetben. Munkatársai, kollégái állítása szerint Pél elvtárs tevékenységét — az első évektől kezdődően — csakis pozitívan lehet értékelni. Csifári Ferenc, részlegvezető. Csifári Ferenc az 1950-es évvel nehéz, de bíztató időszakot jelölt meg. A kezdet-kezdetén a lóistállóban dolgozott, s bizony még a legminimálisabb tápértékű takarmány is hiányzott. Később 1954-ben, — mikor Csifári elvtárs az állatállománynál volt udvarvezető — sem szűntek meg a gondok. Nem egy esetben a bizalmatlanság okozta munkaerőhiány — azt váltotta ki, hogy magának a zootechnikusnak is etetnie kellett, hetekig gondoznia a gazdasági állatokat. Csifári Ferenc ebben a szakágban most részlegvezetőként dolgozik. Szervező képessége, a munkához való becsületes viszonya is igazolja; Csifári elvtárs a 25 év folyamán sokat tett azért, hogy többé ne álljon fenn á régebben annyit emlegetett* munkaerőhiány, hanem megelégedettség, jó hangulat jellemezze a gazdaság dolgozóinak életét, tevékenységét. Uhatinský Ondrej, mérnök-agronómus. Foto: —ita— Uňatinský Ondrej mérnök, agronómus-alelnök, mindössze 17 éves volt akkor, mikor apjával együtt beléptek a szövetkezetbe. Egy lovas fogat volt rábízva. 1952-ben a gazdaság kezdeményezésére Uňatinský elvtárs tovább tanult, s Turčianské Teplicén leérettségizett. Hogy jó szakemberré vélhessék, jelentkezett a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolára, — amit 1958-ban sikeresen el is végzett. Mivel az államérdek *így követelte meg, a mérnök K. KraCanyban tanított, igazgatóhelyettesként — 1961-ig, amikor Uňatinský elvtárs képességeit maximálisan felhasználva végezte, végzi főagronómusi, majd később alelnöki tisztségét. Azokról, akikről a fentiekben röviden szó esett, dolgos megbecsült állampolgárai hazánknak. Pályájuk legfőbb jellemzője az, hogy a társadalom iránt érzett felelősségtudatuk érdekében művelődtek, továbbképezték magukat, mivel tudták; alapos, jó munkát csak a szakismeretek birtokában végezhetnek. KALITA GÄBOR Fejlődő gazdaság - fejlődő község
