Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-03-01 / 9. szám

Egészséges kukoricát a baromfinak A tavalyi rendkívüli csa­padékos és hűvös őszön a szokottnál is több károso­­iás érte a kukoricatermést. % kései fajták kényszeréret­ten, általában pedig nagy víztartalommal kerültek be­takarításra, jelentős tehát a tazárium-peuészgomba fer­tőzés. A termés nagy víz­tartalma következtében a géppel betakarított szemter­mésnek egy része zúzott, törött. Az ilyen kukorica nem való a baromfinak. Különö­sen veszélyes a fuzárium­­mal, penésszel fertőzött ete­tése — ha egyáltalán elfo­gyasztja az állat —, mert betegséget, tenyészállatok­nál terméketlenséget, a to­jások esetében rossz keltet­­hetőséget idéz elő. A „kín­jában érett" kukorica leg­nagyobb hibája, hogy csök­kent táplálóértékü, fehérje és energiatartalma jóval a megszokott alatt marad. Az ilyen kukoricával hizlalt li­ba lassan készül el, a vágó­baromfi súlygyarapodása is vontatott, a tojástermelés sem megfelelő. A zúzott, tö­rött szemek is legfeljebb eaak gyors felhasználás ese­tén etethetők. Ha a kukori­cában levő olaj a héjak sé­rülése folytán levegővel érintkezik, s megavasodik. betegséget okozhat. Törött szemű kukoricával libák sem hizlalhatok. A felsoroltak indokolttá teszik, hogy a kisállattartók az idén különös gonddal vá­logassák meg a takarmá­nyozásra használt kukori­cát. Tenyésztojást termelő állatokkal, bízó libákkal, is­mert származásút etessenek, piacon, takarmányboltban csak a teljesen egészséges­nek látszőt vásárolják meg. Óvakodjanak az olyan téte­lektől is, amelyekben pör­költ szemek találhatók. Az Ilyen kukoricát a megenge­dettnél magasabb hőfokon szárították, károsodhat te­hát a fehérjéje, ezért nem tanácsos a fehérjeigényes baromfi takarmányozására használni. Különösen vi­gyázniuk kell azoknak, akik hibridcshkét-tyúkot tarta­nak, tenyésztojás-termelés céljából tartják állományu­kat. Az ilyen állatok a leg­kisebb takarmányozási hi­bára is azonnal reagálnak — márpedig a tavalyi kuko­ricák egy részének minősé­ge nem a legkisebb mér­tékben károsodott. —bt— jy nyulak vemhességének korai diagnosztikai le­hetőségei szaporodásbiológiá­juk különlegessége miatt kor­látozottak. Az ovuláció (az érett peték kilökése] a nyulak esetében nem következik be spontán, mint például a szarvasmarhák­nál, sertéseknél és más fajok­nál. A nyulak ovulációját fe­deztetés! aktus vezeti be, és utána 10 éra hosszat tart. Hasonló hatás érhető el pót­ingerek (például más nőstény­­nyulak ráugrálása, a péra masszírozása), vagy ovulációt kiváltó intravénás (vérbe adott) hormoninjekció által. A nyulak mesterséges terméke­nyítéséhez hormonkezelést al­kalmaznak. Ha az említett ingerek hiá­nyoznak, az érett peték a pete­fészekben maradnak, és né­hány hét alatt elsorvadnak. Ilyen esetekben nem követke­zik be ovuláció. Miután a felnőtt, egészséges, nem, vagy csak látszólag vem­hes nyulak petéi folyamatosan érnek (e folyamatot különböző módszerekkel, például angora nyulak nyírásával, irányított fémhatással, optimális etetés­sel stb. rövid Idő alatt előidéz­hetjük), a termékeny pároso­­dás mindig lehetséges. A fedeztetés után rendszerint bekövetkezik az ovuláció. Ha ennek ellenére a vemhesülés nem következik be, ebben kü­lönböző tényezők, például a nősténynyulak elzsfrosodása, évszaki befolyások, takarmá­nyozás, spermahiba vagy a ba­kok sterilitása, játszhat szere­pet. Mindkét esetben sárgates­tek képződnek a petefészek­ben, s ezek hormonjai akadá­lyozzák a további ovulációt. A valódi vemhesség átlago­san 31 napig tart. Az álvem­­hesség Hammand (1925) sze­rint a következő 16—19 nap folyamán megszűnik. Kedvező esetben is csak a vemhességi idő fele (15 nap) takarítható meg a vemhesség diagnosztizá­lásával, de még így is érdemes elvégezni. Az anyanyulak párosodási hajlama a peteérésre megadott módszerekkel előidézhető, illet­ve megerősíthető, sőt egy kényszerpárosítás is vemhessé­­get idézhet elő. A vemhesség megállaptításá­­nak módszerei: 1. Laboratóriumi módszerek. Az embernél és a nagyobb ál­latoknál alkalmazott állapotos­­sági vizsgálatok a gyakorlati nyúltenyésztésben a nagy költ­ségek miatt nem vehetők szá­mításba. Kérdéses is, hogy a hormonálisán labilis nyúlanyák vizsgálatai eredményesen elvé­­gezhetök-e? . 2. Próbafedeztetés. Gyakorla­ti tapasztalatok szerint a vem­hes, vagy álvemhes anyák gyakran elutasítják az újabb fedez tetési aktust. Gyakran ti­pikus síró hangot hallatnak, nekiugranak a baknak és meg­harapják. Viselkedésük azon­ban erősen változó. Sok közü-4. A vemhes kitapinlása. fez az eljárás finom ujjhegy-érzé­kenységet és nagy tapasztala­tot követel, de az említett eljá­rások közül a legnagyobb biz­tonságot nyújtja. Gyakorlott és ügyes tenyésztők a vemhesülés 14. napjától a megfelelő has rész kitapintásával megállapít­hatják a méhben növekvő embriót. Bizonytalanságok adódhat­nak olyan anyanyulak eseté ben, amelyek hasfala nagyon erős, vagy azoknál, amelyek csak egy vagy két magzatot hordanak. A kitapogatást na­gyon óvatosan kell végezni! 5. Gyakori ellenőrzés. Be csak a vemhesség második fe­lében nyer igazi fontosságát, amikor a magzatnak már a sú­lya is erősen gyarapszik. Köz­vetlen flalás előtt például 250 g-os súlygyarapodás Is elérhe tő, s ez pótlólag is utal a vem-A nyulak vemhességének korai megállapítása lük újra párzík, noha vemhes. Ez a módszer ezért önmagában bizonytalan eredményű próba. A harapdálás és a hajszolás káros Is lehet a vemhes anyá­ra. 3. A fedeztetett anyák visel­kedésének megfigyelése. A vemhes anyák többnyire meg­változtatják szokásaikat. Álta­lában nyugodtabbak, kezeseb­bek, esetenként viszont ellen­kezőleg, agresszívebbek lesz­nek. Az álvemhes anyák — kedvező körülmények között — az álvemhesség megszűnésével újra tüzelnek. Ezt mutatja a hüvely duzzadása, és kékespi­ros elszíneződése. Gyakori az alom szertehurcolása és a gon­dozókkal szembeni agresszív viselkedés. A tüzelés tipikus jeleit mutató anyák a legtöbb esetben nem vemhesek, de új­ból bakhoz vihetők. { •••••••• A céltudatos te­­nyészmunkát vég­ző kisállattenyész­tők általában ered­ményes munkát végeznek falvain­­kon. Állataik sza­porák és többnyire rendszeresen elle­nek. Foto: —bor— hességre. Nagy szaporulat ese­tén a Uasduzzadás is jól látha tó a vemhesség utolsó napjai ban. A korai vemhesülési diagnó­zisnak az említett nehézségek és bizonytalanságok ellenére mind az iparszerű nyúlliúster­­melő üzemek, mind a kedvte­lésből tenyésztők részére több­féle előnye lehet. Ilyenek: 1. Az ellések közötti időszak lerövidülése és ezáltal a na­gyobb utódszám. Minél több utódot nevei egy anya egy év­ben, annál kisebb az egy állat­ra jutó állandó költség. Nincs ugyan még kellően feltárva, milyen megterhelést jelent az anyáknak, ha az optimális tel­jesítményt elérik. Nem tisztá­zott, lehetségese ebben az irányban szelektálni az állato­kat. 2. A gyakori termékenyítés­sel megelőzhető az anyák elzsí­­rosodása, s ezzel a termékeny­ség romlása. Ez különösen a takarmánykeverékek fokozot­tabb etetése óta időszerű. Mi­nél több szaporulata van egy évben egy anyának, és minél jobban szoptatja azokat, annál kisebb az elzsírosodás veszé­lye. 3. A fiaztató istállók és a fiaztatő ládák jobban kihasz­nálhatók, és az ezek előkészí­téséhez szükséges munkák csökkenthetők, ha csak a tény­legesen vemhes anyákat veszik figyelembe. 4. Az anyák teljesítménye Jobban felismerhető, a szelek­tálás könnyebb. (Der Tlerzüchter) Virágmag termelési tapasztalatok A rézvirágot (Zinnia L.) 1759 táján hozták be Közép-Anieri­­kából Európába. A Zinnia nemzetségnek körülbelül 12 faja ismeretes. Egynyári, lágy szárú virágok. Hajtásaik merevek, villásan elágazók, molyhosak. A virágfészkek egyesével ölnek a szárvégeken, feliérek, sárgák, rózsaszínűek, pirosak vagy pirosaslilák, 5—12 em átméröjüek. Magról szaporítják. A csf­­rázóképességét 4—6 évig megőrző mag 4—7 nap alatt kicsí­rázik. Melegágyba vagy tartalékágyba 15—20 cm távolságra vetik. A magoncokat fajok szerint 15—30 em távolságra ülte­tik, május közepén. A rézvirág kertjeink kedvelt egynyári virága. Parkok és kertek nagy virágfelüleleinek beültetésére való. Az alacsonyabb növésű fajokat szegélyezésre használják. Hálás vágott virág, mert a vázában 2 hétig is friss marad. Az utóbbi években a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola tudo­mányos dolgozói — Dr. Ing. E. Spaldoü, DrSc. és Ing. K. Ober­­tová — azt vizsgálták, az agrotechnika milyen hatással van a rézvirág magszaporftásának eredményességére. Legnagyobb maghozamot 50—30 cm-es ültetési távolság esetén értek el. Ekkor az árankénti legnagyobb tőszám 666 voll. A tápanyag­­pótlási kísérletek során megállapították, hogy a maghozam növekedésére a kálitartalmú műtrágyák adagolása volt legjobb hatással. A foszfortrágyázással csak közepes hozamnövekedést értek el, a nitrogéntrágyák adagolása pedig mindössze mini­mális javulást eredményezett. Az egyedenkénti termékenység re és a korai beérésre a teljes NPK-trágyázáe volt legjobb hatással. A tudományos dolgozók megállapították, bogy a növényápo­lás szintén jó hatással van a magképzésre. A legnagyobb mag­­hozamot az a növénykultúra nyújtotta, amelynél kihagyták az első kapálást ás csak a második-harmadik kapálást végezték el. Továbbá megfigyelték, hogy a legnagyobb hozamot az a kísérleti parcella nyújtotta, amelyen nem túvolítottak el egyet­len bimbót sem. A legjobb minőségű magot viszont azok a nö­vények szogáltatták, amelyeken csak a főbimbót hagyták meg. A vizsgált palántanevelési módszerek közül a 10 cm széles sorokban történő nevelés vált be a legjobban, minek sorún jelentősen csökkent a magszökséglet Is. Végül azt is kimondták, elég háromszori termésbegyüjtást végezni, mivel az utolsó szedés már csak 9—12 %-át adja az össztermésnek, viszont az első szedésekből származó magvak minősége, csírázőképessége és ezermagsúlya lényegesen jobb, mint a későbbi szedésből származó magvaké. -bor-w/«/ar/sr/jrr«/a'/zr^v/«/zr/ar/«’/jw/zr/sr/vrAiB'/jr/«/ar/4r/jr/ar/jr/Mrar/4r/M Olvasóink, főleg a kiskar tészkedők, gyakran fordulnak szerkesztőségünkhöz levélben vagy telefon útján olyan kérés­sel, közöljük a Szlovákiai Gyü­mölcstermesztők és Klskertész­­kedők Szövetsége egy-egy járá st bizottságának vagy a szövet ség központi bizottsága üzeme­ként működő Kertészeti Szol­gáltatások vállalatának pontos címét. Nos, hogy megkönnyít­sük olvasóink dolgát, az aláb­biakban közöljük néhány járási bizottság, Illetve azok tisztség­­viselőinek és a Kertészeti Szol­gáltató vállalatok címét. A járási bizottságok címei: Bratislava — a SZGYKSZ VB, Malinovského 96, postai irányí­tószám: 801,00; , Bratislava-vidiek — Malinov­ského ul. 96. Irányítószám: 801 00; Dunajská Streda — Iván Im­re, Královiőové Kraéany; 930 03; Galanta — Hladký Ernest, Safariková ul. Irányítószám: 924 00; Komárne — Szabó József, jednota, 945 01 Komárno; Levice — Simon Arpád, 935 33 Malé Kozmálovce; Nitra — SZGVKSZ JB, Radlin­ského 7, irányítószám: 949 01; Nové Zámky — SZGYKSZ JB, ul. Obrancov mieru 30, irányí­tószám: 940 01; Senica nad Myjavon — Klau­diud Kondla, Sotínska 820, irá­nyítószám 905 01; Leéenec — Dezider Riečan­­ský, J. D. Matejovice 7, irányí­­tószám: 984 01; Rimavská Sobota — Peter Gamboš, Leningradská 28, pos­tai Irányítószám: 979 01; Humenné — Ladislav Zbur, Jánošíková 1. p. i. 066 01; Košice — SZGYKSZ JB, Ko­­váčská 17, p. i. 040 01; Michalovce — SZGYKSZ JB, Dobrianského 12, p. 1. 07101; Rožňava — Štefan Ondruška, Beláková 1273 p. i. 048 01; Trebišov — Mlko Štefan, 076 14 MichaTany pri Trebišove 245; Svidník — Šmelko Štefan, OV SZPB, 089 01 Svidník; Vranov — Andrej Štefan, Štúrova 354, p. t. 093 01; Veľký Krtlš — Michaleje Ernest, Baňa Dolina, n. p. Pos­tai Irányítószám: 990 01; A SZGYKSZ KB-а üzemenként működő Kertészeti Szolgáltatá­sok vállalatainak elme: Záhradskárke služby SÓZZ — Senica nad Myjavou, Sotlnská 820, postai irányítószám: 905 01; Nové Zámky, ul. Obrancov mieru 30, Irányítószám: 940 00; Košice, Kováčska 17, postai irányítószám 040 00; Nitra, Radlinského 8, postai irányítószám 949 01;. Bratislava-Petržalka, Rusov­­aká 21, p. i. 81100. Hasznos tudnivalók Az érdeklődök figyelmébe! A múlt évben hírt adtunk arról, hogy a társult Svodíni (Szó gyéni) Barátság Efsz-ben egy 3,1 hektáros, alig kihasznált területen korszerű fóliakertészetet létesítettek, s így a korábbi direkt-termö szőlő és néhány ápolatlan gyümölcsfa helyén sok-sok értékes vitaminforrás terem. A korszerű, fűthető fólia­házak alatt 13,5 ezer négyzetméteren folyik a termelés. A múlt év tavaszán, egy szakmai előadásokkal tarkított, jól sikerült „Oj technika napjá“-n a fólia alatti zöldségtermesztés iránt érdeklődő kertészek meg is tekinthették a nevezett szö­vetkezet új fóliavárosát. Akkor azonban még csak a tervekről, elképzelésekről beszélhettek a közös vezetői, ma már egy év eredményeiről, tapasztalatairól adhatnak számat. Mivel a múlt évi kertészeti szaktalálkozó résztvevői közöl és levelezőink közül is többen kérték, térjünk vissza a témá­hoz és írjunk a fólia-kertészet eredményeiről is, ezért felkér­tük Kovács Ferenc mérnököt, a Barátság Efsz elnökét, elégítse ki olvasóink kíváncsiságát; elemezze fólia-kertészetük egy éves eredményeit, tevékenységét. Tehát felhívjuk az érdeklődők figyelmét, lapozzák fel kö­vetkező szakmellékletünket is, mert a várt cikk — „Egy év tapasztalatai az alumíninmvázas fóliaházak hasznosításában" címmel — abban lát napvilágot. Kép és szöveg: —bor—

Next

/
Thumbnails
Contents