Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-02-15 / 7. szám
J. ͧ78. február 18. .SZABAD FÖLDMŰVES A szaratovi állattenyésztők nagy érdeklődéssel tanulmányozták a tulal területi Lenin Kolhoz tagjainak a közelmúltban a Kommunyisztban közölt levelét. Élenjáró dolgozók intéztek felhívást, hogy emeljék a gazdaságok kulturális színvonalát, alkalmazzák a technikai haladás és a tudomány vívmányait, a jó eredményeket elért gazdaságok tapasztalatait, biztosítsák a termelés nagyfokú hatékonyságát. E téren a kolhozokban és a szovhozokban nagy munkát fejtenek ki, és már szép eredményeket értek el. Tökéletesítik a munka szervezését, valamint a gazdaságok technológiáját a takarmánykészltésben. Céljuk a termékek minőségének javítása. A krasznoarmejszkl körzetben megtartott terület szemináriumról az alább közölt anyagban sokoldalúan megnyilvánul a pártszervezetek, a szakemberek, valamint a kolhozok és a szovhozok vezetőinek munkája, amelyet valamennyi gazdaságban a nagyfokú hatékonyságért és a kulturális színvonal emeléséért Indított verseny terén végeztek. A tulal állattenyészők példája segít a gazdaságok dolgozóinak kihasználni a termelés fokozásának lehetőségeit, sikeresebben teljesíteni a kilencedik ötéves tervet és nagy lendülettel Indulni a jubileumi tizedik ötéves tervbe. Ai elmúlt évben a terület kolhozainak 6s szovhozalnak 723 ezer tonna tejet kellett eladniuk az államnak. Október 18-ára a nemzetgazdasági tervet 97 százalékra teljesítették. Az előbbi évhez viszonyítva ez hatvanezer tonnával több. E siker eléréséhez jelentős mértékben hozzájárult в területi pártszervezet munkája, amelynek célja az SZKP XXIV. kongresszusán hozott határozatok teljesítése volt, és következetesen megvalósította a mezőgazdaság intenzívebbé tételének Irányvonalát. A termelés fokozását és a tejeladás mennyiségének növelését a tejelő tehenek számának 5-százalékos növelése, valamint termelékenységük 8 százalékos fokozása biztosította. Azok között, akik szüntelenül azon fáradoznak, hogy alkotó módon kihasználják az állattenyésztés ökonómiai hatékonysága fokozásának tartalékait a gazdaságok belső és külső szakosítása, a munkaigényes folyamatok gépesítése révén, megtaláljuk a krasznoarmejszki körzet mezőgazdasági dolgozóit is. A párt határozatainak megvalósításában szerzett érdemeikért számos kitüntetésben részesültek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom Sü. évfordulója alkalmából elnyerték az SZKP területi bizottságának, a területi szakszervezeti bizottság, valamint a Komszomol területi bizottságának Vörös zászlaját. Az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak teljesítésében elért sikerekért a körzet többek között megkapta a Komszomol KB-nak Vörös Zászlaját, valamint az OSZFSZK Minisztertanácsának Vörös Zászlaját; a szarvasmarha-állomány teleltetése mintaszerű előkészítéséért 1973—1974- ben a körzetet az OSZFSZK Minisztertanácsának Díszoklevelével tüntették ki. Érthető tehát, hogy éppen ebben a körzetben tartatták meg a közelmúltban a zootechnikusok, a mezőgazdasági épitkezéseket vezető mérnökök és a szovhozok egyesületeinek szemináriumát. A szemináriumon részt vevő 80 ember ellátogatott a Csapajev Kolhozba, hogy megismerkedjen a gazdaságnak a szarvasmarha-állomány teleltetése előkészítése terén szerzett tapasztalataival, tanulmányozza a komplex gépesítést, a takarmánykészltést, a szocialista munkaverseny fellendítésének módját és' az állattenyésztésben az SZKP KB határozatai értelmében kifejtett politikai munkát. I. Ny. Jefremov, a párt területi bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője rövid bevezető beszéddel nyitotta meg a szemináriumot. Majd I. A. Najgyenov, az SZKP Krasznoarmejszkl Városi Bizottságának főtitkára részletesen beszámolt a község dolgozóinak versenyéről, a városi pártszervezet munkájáról, amelyet az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak megvalósítása terén végzett. Hat kolhoz és tizenhét szovhoz 139 ezer hektár legelővel rendelkezik. Az elmúlt évben, valamint az utóbbi négy évben túlteljesítették a kenyérgabona termesztését, növekedett a szarvasmarha-állomány, már októberben teljesítették a múlt évi tejeladási tervet, a gyapjúeladás tervét, a grafikont megelőzve folyik a hús-,, valamint a tojás eladása. A gazdaságokban 400 állattenyésztési célokat szolgáló épület, 16 takarmánykészítő részleg és két komplexum van. Teljes mértékben gépesítették a fejést, félig a takarmány elosztását és a trágya eltávolítását. A gazdaságok mintaszerűen felkészültek az állatok teleltetésére, és megszervezték az állatok istállózását, elegendő mennyiségű takarmányt készítettek. A párt- és a Komszomolszervezetek 150 kommunistát és 200 komszomolistát küldtek e munkák elvégzésére. A kolhozokban és a szovhozokban szorgalmazzák azoknak a rendeleteknek a teljesítését, amelyek biztosítják a szocialista munkaverseny feltételeit, az erkölcsi ösztönzést és az anyagi érdekeltséget. A Nagy Otkóberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója tiszteletére az állattenyésztők nagyobb kötelezettségeket vállaltak. L. I. Blohina fejűnő а XXIV. Pártkongresszus Kolhozból kötelezte magát, hogy 1974. október l-től 1975. május 1-lg a gondozására bízott 23 tehén mindegyikétől 2000 kg tejet fog fejni, N. A. Tavolgina, a Lenin Útja Kolhozból — 1800-at, I. Volkova a Karamisszkij Kolhozból meg — 1700-at. Egészében véve a körzetnek az istállózási Időszakban el kell érnie az 1000 kligrammos tejhozamot és a B0 darab tojáshozamot, ami jelentős mértékben meghaladja a múlt tél mutatóit. A növendékállatok napi súlygyarapodásának el kell érnie a 750 grammot, a sertéseké meg — 400-at. Mindez lehetővé teszi a negyedévi tervek zavartalan teljesítését. minárium résztvevőinek kérdéseire A. A. Korcsazskin, a Csapajev Kolhoz elnöke válaszolt. A szóban forgó kolhoz tagjai jól gazdálkodnak: két ötéves tervben eladták a tervezett kenyérgabonát, időben teljesítik a gazdaság évi és negyedévi tervét. A gazdaságban 1500 darab szarvasmarha van, ebből 550 tehén. Hat tehén- és három borjúistállóban helyezték el őket. A városka területén ezen kívül találunk sertésólakat, baromfifarmot, juhaklokat és hizlaldákat. A gazdaság zárt, körül van kerítve, s az állattenyésztők speciális munkaruhában dolgoznak. Az istállók nem tipikusak, időnként rekonstruálásra szorulnak, ezenkívül bevezetik a komplex gépesítést. Ezt a munkát saját embereikkel, valamint a Szaratovszelhozmon-szomr rw>/nmmmoK megtakarít. Lehetővé tette, hogy a fejőnők 33 tehén helyett 100-et vettek gondozásba. A fejőnők munkája jelenleg a tehenek fejőse reggel és este. Ez két-két órát vesz Igénybe. Három fejőgéppel végzik. Az állatok gondozása, tisztántartása nagyon kévéi Időt igényel. A fő fejőnő négymunkanap után két szabad napot kap. Ez alatt az idő alatt helyettese dolgozik. Két tehénistállóban csupán egy etető van. A múlt év szeptemberében tértek át az új munkarendszerre. Egyelőre még nem szolgálhatunk tehát az elért eredmények számadataival. A munkát azonban jelentős mértékben megkönnyítették, emelkedett a munka kulturális színvonala is. A régi istállók rekonstrukciója, a komplex gépesítés, a korszerű technológia gyorsan megváltoztatta a gazdaságok dolgozóinak munkáját. A fejőnők — első osztályú mesterek, valójában a fejőgépek kezelői. Vajon kik ezek a lelkes nők, akik elsajátították a korszerű technológiát? Négyen vannak. Valamennyien sikerrel birkóznak meg a tejhozammal kapcsolatban vállalt kötelezettségeikkel. Száz tehenet gondoz Anna Varfolomejevna Zaharova, az állattenyésztés első osztályú mestere, aki elnyerte M. M. Klocskova híres fejőnő prémiumát. Kilenc hónap alatt 2700 kilogramm tejet fejt tehenenként, míg az évi terv 3100 kg. Egyéni ötéves tervét az elmúlt év noFE3ÜNÖ Éj| f TEHENET! Tudjuk, hogy a siker nem jön magától. Az elért eredményekben nem kis szerepet játszik a gazdaságok komplex gépesítésének megvalósítása, jelenleg több mint 170 Istállót teljes mértékben gépesítettek. Nagy jelentőseget tulajdonítanak az állattenyésztők alkotó kezdeményezésének, a szocialista munkaversenynek, az élmunkások ösztönzésének, a lemaradottaknak nyújtott konkrét segítségnek. Az eredmények értékelésénél figyelembe veszik: a tervek és a kötelezettségek teljesítését, a munkatermelékenység fokozását, a takarmánnyal való takarékoskodást, az elvégzett munkát és a kiadásokat, a korszerű technológia és tapasztalatok bevezetését. A szakemberek munkájának értékelésénél figyelembe veszik egyéni alkotó tervük teljesítését. Az állattenyésztők mnnkaversenyel győzteseinek az SZKP városi bizottsága átadja például (szakma szerinf) a „Körzet legjobb fejőnője“ vándorzászlót és 50 rubel prémiumot. Azokat, akik elnyerték ezt a megtisztelő címet nagy ünneplésben részesítik a gazdaságban, nevüket és fényképüket közük a körzeti újságban. Az élmunkások egy hónapig díjtalanul látogathatják a filmelőadásokat és a hangversenyeket. A kitüntetéseket körzeti összejöveteleken adják át. Az állattenyésztésben dolgozó szakemberek, zootechnikusok, állatorvosok az SZKP városi bizottságától elnyerik a „Kiváló szervező és nevelő“ címet díszoklevél és jelvény kíséretében. Ezeknek a dolgozóknak a következő évben tfz százalékkal emelik a fizetésüket, és soron kívül kaphatnak egyéni használatra autót vagy motorkerékpárt. A gazdaságok kollektíváit háromfokozatú diplomákkal, díszoklevelekkel, vörös vándorzászlókkal tüntetik ki. Az élmunkások tiszteletére a zászlórúdra felvonják a munkadicsőség zászlaját, családjuknak üdvözlő lapokat és leveleket küldenek. Az erkölcsi és anyagi ösztönzés szép eredményeket hoz. Az állattenyésztő városkában a szetazs és a Szelhoztyehnyika vállalatok segítségével végzik. A költségek nem túl nagyok, és gyorsan megtérülnek. Nemrég még négy tehénistállóban egy fejőnő 33—34 tehenet gondozott. Az istállókat később elláttták automatikus itatókkal, a trágyát eltávolító eszközökkel. A pártszervezet, a kolhoz vezetősége és a szakemberek célul tűzték ki a technológia korszerűsítésével fokozni a munkatermelékenységet. Három istállóban azt már meg is valósították, a negyedikben a munka befejezéshez közeledik. Ezért a szeminárium résztvevői részletesen tanulmányozhatták a folyamatban levő rekonstrukciót. Kétsoros istállóról van szó, amelyben 100 tehén kapott helyet. El van látva automatikus Itatókkal és tejvezetékkel, nincsenek azonban etetők, amikre már nincs Is szükség. A középső sáv ki van betonozva, e ún. etető pultként szolgál. Mozgó takarmányelosztó szórja a takarmányt egyenesen a padlóra, ahonnan a tehenek szabadon fogyasztják. Csupán a koncentrált takarmányt etetik vödrökből. Ezt a problémát Is azonban megoldhatják a KÚT—3,0A takarmányadagoló segítségével. A takarmány maradékait bizonyos időközökben rakásra gyűjtik, és önműködő kocsin eltávolítják. Az istállóban nincs futószalag a trágya eltávolítására, helyette új módszert alkalmaznak — önműködő úsztatást. Ebben rejlik a tehénistállók rekonstrukciójának lényege. A futószalagok helyett a 70 méter hosszú istálló falai mentén kibetonozott lefolyók húzódnak, középen egy csatorna egyesíti őket, amely kivezet az istállón túlra. A lefolyók 1 méter mélyek és 60 cm szélesek. Ráccsal vannak betakarva. A lefolyók alján állandóan bizonyos mennyisége víz folyik, amely elúsztatja a rácson át lehulló és lefolyó szennyet. A tehénistálló padlóján soha sincs trágya, nem alkalmaznak almozást. A padló minding száraz és tiszta. A mikroklíma megfelelő. Az etető pult és a trágya úsztatása rengeteg munkát vember 7-ére teljesítette. Nagy felelősséget vállaltak az állattenyésztés további I. osztályú mesterei is: 6aüna Szemjonovna Begyenkova, Polina Nyikolajevna Bukajeva, Anna Ivanovna Bukajeva. A jelenlevők nagy érdeklődést tanúsítottak a növendékállatok etetésének megszervezése iránt. A hizlaldában egy ember gondoskodik 162 borjúról. Ez csupán azért lehetséges, mert mozgó takarmányelosztót alkalmaznak, amely megkönnyítette a munkát, ás csökkentette az etetéshez szükséges időt. Az átlagos súlygyarapodás nyáron több mint egy kilogramm volt, s jelenleg 80—90 kilogrammot érnek el minden bikaborjúnál. A szakemberek most azon fáradoznak, hogy azt a rendszert, amelynek segítségével 250 darab szarvasmarhát hizlalnának egyszerre, mielőbb megvalósítsák. A szóban forgó kolhozban 800 juhot befogadó hizlalda is van. Itt úgyszintén egy ember dolgozik, akinek rendelkezésére áll a mozgó takarmányelosztó. Két hónapra helyezik itt el a' levágásra szánt állatokat. A súlygyarapodás megfelelő. jelenleg befejezéshez közeledik ü növendékállatok istállójának rekonstrukciója.Az istállóban csoportos vlllanyitatókat helyeznek el. jól felszerelt takarmánykészftőben magas tápértékű takarmányt készítenek az állatok számára. Az állattenyésztő városka területén nagy tisztaság honol. A szarvasmarha kifutóját gondosan bekerítették. A komplex gépesítés és a termelés új technológiájának bevezetése megkövetelte a gépek karbantartása kérdésének megoldását is. Ezt a missziót a Szeltyehnyika szerelő részlege vállalta, és a kolhozban karbantartó központot létesített. A jelenllevök figyelmesen meghallgatták A. A. Kosztilevet, a szerelő részleg vezetőjőtt — A kolhoz 530 rubelt fizet havonta a gépek kezeléséért és karbantartásáért. E téren minden gondot levettünk a válláról. Valamennyi gép hibátlanul működik. A gazdaság jól felkészült a téli időszakra. A szeminárium résztvevői elidőztek a szalma silózásánál, ée nagy érdeklődéssel figyelték a munka menetét. 200 tonna ilyen jellegű takarmányt készítenek. A kolhoz vezetősége, a párt ée a szakszervezet nagy figyelmet szentel annak, hogy jó munkakörülményeket kulturált pihenési lehetőségeket biztosítson az állattenyésztőknek, fejleszsze a szocialista munkaversenyt. Az állattenyésztő gazdaság dolgozói díjtalan reggelit kapnak. Fehér ée fekete munkaköpenyben járnak, amelyet úgyszintén ingyen kapnak. Ezen kívül a lejönöknek speciális egyenrnrájnk is van. A fejőnők fizetése a kifejt tej mennyiségétől és minőségétől függ. Azok, akik 100 tehenet gondoznak 30 *Л-ка1 magasabb fizetést kapnak. Átlagos havi keresetük meghaladja a 140 rabéit, jó ízléssel rendezték be a vörös szobát, ahol a kolhoztagok politikai nevelésben részesülnek. A szocialista mnnkaverseny győzteseinek tiszteletére negyedévenként felvonják a zászlórúdra a munkadicsőség zászlaját. Tussolékat létesítenek. Gondoskodnak a dolgozók lakásáról. A kolhoz minőségellenőrző laboratóriumában minden megvan ahhoz, hogy ellenőrizzék a termékek minőségét. A szeminárium résztvevői a vitában azt a véleményüket nyilvánították, hogy a rekonstrakclé jelentős mértékben tökéletesíti a termékek előállításának technológiáját. Kifejezték azt a nézetüket, hogy ez tulajdonképpen a terület állattenyésztő gazdaságainak holnapját jelenti. Д,. M. SIRSIN Az urbanizáció hatása az éleim iszerkészletre Az urbanizáció élelmiszerkeresleti és elosztási problémákat vet fel, főleg a fejlődő országokban, ahol a lakosság ez Ideig Jórészt falun lakott és önellátó gazdálkodást folytatott. A városi lakosság élelmiszerfogyasztása — elsősorban a fogyasztott élelem összetétele — alapvetően különbözik a falusi lakosságétól. Az urbanizáció méretei és a városba vándorolt lakosság fogyasztási szokásainak megváltozása olyan tényezők, amelyek — ha azokat nem vesszük tekintetbe — illuzórikussá teszik az élelmiszergazdálkodás tervezése során végzett munka eredményeit. Ettől függetlenül ezeket a tényezőket ez ideig alig vették figyelembe. A legutóbbi Időben azonban a FAO foglalkozott az urbanizáció ée élelmiszerkereslet közötti összefüggések kérdésevei. A falusi és városi lakosság élelmiszer-fogyasztásának összetételében bekövekező változások mértékére nézve ez ideig csak hozzávetőleges és országonként meglehetősen eltérő adatokhoz jutottak. Annyi azonban általában megállapítható, hogy a városi lakosság kevesebb kalóriát, de minőségileg jobb, egészségesebb és drágább élelmiszereket (jóval több állati fehérjét és — Afrika kivételével — több állati és növényi zsírt) fogyaszt, mint a falusi lakosság. Az urbanizáció említett méreteit tekintve tehát számolni kell azzal, hogy a fejlődő országok élelmiszer-fogyasztásában az összlakosság számszerű növekedésétől függetlenül Is — igen nagy eltolódások várhatók. Ezeknek a változásoknak a világ élelmiszer-gazdaságára gyakorolt, várható kihatásait vizsgálva figyelembe veendő, hogy 1985-ben földünk összlakossága eléri a kb. 5 milliárdot, ebből kereken 3,7 milliárd jut a fejlődő országokra, s ebből 1,3 milliárd lakik majd a városokban az 1960. évi 420 millióhoz képesti —M. В,—
