Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-10 / 32. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES, 1974. augusztus 10. A Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet igazgatójának Ján Plesník mérnök Dr. Se professzornak a vezetésével kidolgozták Szlovákia nagyüzemi bőven tejelő szarvasmarha típusának nemesítés! programját. A program szerint a szlovák tarka marhának a fekete tarka, illetve a vörös tarka lapálymarhával, továbbá a hegyi körzetek részére a pinzgaui marhával és a hegyaljai körzetek számára az ayrshire fajtával való keresztezéséről van szó. Nemesítéssel különböző kombinációban olyan tehén típusokat akarnak elérni, amelyek elviselik a gépi technológiát. Cél, hogy ezek az állatok első ízben 28—30 hónapos korban borjazzanak, s már az első laktációban lehetőleg 3500 liter tepet adjanak és a gép ötpercen belül kifejje a tőgyből a tejet. Hűs-tej hasznosítású tehéntípusról van sző, mert a marhahús iránt egyre nagyobb a kereslet. A kombinált hús-tej típusú tehénnel szemben azt a követelményt támasztják, hogy évi tejelékenysége 4500 liter feletti, tejzsir tartalma 4 százalékos, élősúlya pedig 650 kg körüli legyen. Fontos ezen teheneknek helyi viszonyokhoz való alkalmazkodása is, ezért nem térhetünk át tisztán a fekete tarka fajta tartására. KÍSÉRLETI tenyészetek A tudománynak a gyakorlattal való szorosabb együttműködése -kapcsán kidolgozták az ún. kísérleti tenyészetek alapszabályát. Ezek közé sorolták a járások legjobb tenyészeteit, ahol keresztezési kombinációkat végeznek a vérarány javítása céljából. A feketetarka lapálvmarhánál például kipróbálják a 62,5, a 37,5 valamint a 25 százalékos vérarány variációt, aszerint hogy a hűshasznosításra, a tejhasznosításra, a tejzsírtartalomra, a növekedési erélyre vagy a szaporodó ké pességre helyezik-e a hangsúlyt. A komárnoi (komáromi), a galantai és a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban már folyamatban van a kísérleti tenyészetek megalapítása, ezek mindegyikében meglesz az előfeltétele annak, hogy 5—10 év alatt járási átlagban a tejelékenység 4500 liter fölé emelkedjen. HIÁNYOSSÁGOK üszőknél a növekedésben észlelhető koraiság előnyös, ^amennyiben az ellés 27—30 hónapon belül megtörténik. Külföldről szerzik be, — Nyugat- Németországból, Hollandiából és Kanadából — a hazaitól eltérő fajtájú tenyészbikákat és a jóminőségü spermát!4 Kiválasztják a nagyobb testrámájú bikákat, amelyek az átlagosnál nagyobb tejelékenységre serkentenek, utódaik jobb hasznúak már az első laktációban stb. Az intézetben 1957- től végeznek a jersey és a szlováktarka fajtával keresztezési kísérleteket. Megmutatkozott, hogy egy generációban a különbség nagyobb, az egyes apaállatok között, mint a másodikban. Ez is mutatta, hogy távlatilag a nagy egyedi erőnléttel rendelkező állatokra figyelni kell a fajtaközi keresztezés kapcsán, mert jó termelési tulajdonságaikat utódaikra biztonságosan átörökítik. Kanadából fekete-tarka és vörös-tarka bikákat hoztak be kitűnő tenyésztörzsből. Tejelékenység tekintetében az ezektől származó előhasi üszők az első laktációban átlagosan több mint 6000 liter tejet termelnek, ami viszonyaink közt nagyon kitűnő, azonban ezek tejtípusok. Ezen tenyésztörzsek egyes bikái a nálunk szokásosnál kevésbé izmoltak. A szlovák-tarka fajtával történő keresztezésüket úgy irányítják, hogy az utódok tejtermelésének fokozásával ne csökkenjen azok hústermelő képessége. A Kanadából származó Red—7 nevű bika a szlovák-tarka tehénnel történő keresztezés kapcsán A Búcsi Efsz-ben készített tenyészet-alapító jegyzőkönyv többek között azt is tartalmazza, hogy a keresztezést megelőzően a szlovák-tarka egyedeknél 1968-ban az évi tejtermelés 2801 kg volt, az elsőborjasok pedig 2235 kg tejet adtak. Később már megmutatkozott a keresztezés eredménye. Például — egy tehén átlagában — 1972-ben a tejelékenység 3291 kg-ra emelkedett, míg az előhasi üszők 2738 kg tejet adtak, miközben a tejzsírtartalom 3,8—3,9 százalék körüli volt. A szövetkezet ekkor 569 szlovák-tarka szarvasmarhával és 179 keresztezésből származó Fi egyeddel rendelkezetf, ebből 113 már tehénsorba került. Ezek jelentősen befolyásolták a tejtermelés fokozását A gazdaságban a szarvasmarha tartás hagyományos és a megterméke nyülés 60 százalékos, a selejtezés évente 16 százalék, s az előhasi üszők 28 hónapos korban ellenek. A kutatók azonban ebben a gazdaságban sem voltak • elégedettek az előhasi üszők ellésre történő felkészítésével. A szlovák-tarka fajta előhasi üszőik az első laktációban 2501 kg tejet adtak, míg az egykorú keresztezett, Fi generációból származó utódik előhasi üszői 2926 kg-ot, tehát 425 kg-al többet. Még szembetűnőbb a különbözet a harmadik laktációban, amikorls a szlovák-tarka fajta egyedek átlagosan 3220 kg tejet adtak, a keresztezettek pedig 4087 kg-ot, vagyis 867 kg-al többet. A zsírtartalom mindkét esetben 3,8 százalék körüli volt. A tenyésztőnek vállalnia kellett, hogy 1985-ben az egész állományával eléri a 4500 kg évi. darabonkénti tejtermelést, a tejzsír százalék számot-Megvalósulóban a szarvasmarhák hibridizálása J. MALER MÉRNÖK, DOCENS, KANDIDÁTUS, MEZÖGAZDASÄGI GÉPESÍTŐ KUTATÓINTÉZET II. A GABONA IDEIGLENES TARTÓSÍTÁSA Az arató-cséplőgépek teljesítőképességének növelésével fokozódtak a gabona betakarítás utáni kezelésével szemben támasztott követelmények. Gyakran előfordul, hogy a betakarítás utáni gabonakezelésre szolgáló gépsorok nem kielégítő teljesítménye miatt a gabonabetakarítőgépek teljesítménye csökken. Ennek a problémának a megoldását a gabonának a betakarítás utáni kezelési megelőző megfelelő tárolásában és tartósításában látjuk. Hazánkban a mezőgazdasági üzemek túlnyomó részében acél-szerkezetű gépszíneket építettek a mezőgazdasági gépek tárolására. A betakarítási idégyben a gépszínek a gabona ideiglenes tárolására és tartósítására is alkalmazhatók. Ez lehetővé teszi, hogy gabona betakarítás utáni kezelésére szolgáló gépeket egyenletesen és huzamosabb ideig alkalmazhassuk. A gépszínekbe (föld alatti vagy töld feletti) csatornarendszereket szerelnek, melyeken ventillátorokkal nem hűtött vagy hűtött levegőt hajtanak át. A gabona ideiglenes tárolásakor a nem kívánatos folyamatokat főleg a penészedést úgy kerülhetjük el, ha a szellőztető levegő hőmérsékletét 10 °C alá csökkentjük. Az ideiglenes tartósítási módszert Frigera (Kálin) léghűtő segítségével vizsgáltuk. Ez a berendezés a gabona hőmérsékletét 24 óra alatt 25 °C-ról 5 °C-ra csökkenti. Az említett tartósítási mód, különösen esős időben betakarított gabona esetében hatásos, amikor a gabonát nedvesen veszik át. A gabona olymódon is tartósítható, hogy hőmérsékletét nem hütött levegővel csökkentjük. Ebben az esetben nem vesszük figyelembe a levegő relatív páratartalmát, mert a levegő nem a gabona szárítására, hanem csupán lehűtésére szolgál. A ventillátor teljesítményének olyannak keli lennie, hogy a levegőáram a tárolt gabunaréteg és a légvezető hálózat ellenállását legyőzze. A kutatók a mezőgazdasági üzemek látogatása során a legnagyobb hiányosságnak az előhasi üszők túlságosan alacsony tejelékenységét figyelték meg. Ez arra figyelmeztet, hogy a gazdaságokban az előhasi üszőket az ellésre nem készítik elő megfelelően. A megoldást a kutatók abban látják, hogy egy éves korig intenzív abraktakarmányozásban kell részesíteni az állatot, mert ebben az Időszakban nőnek a legjobban. Egv év elteltével azonban takarékosabb etetésre kell áttérni, a terimés takarmányok nagyobb arányú adagolásával. A borjazás előtt 3—4 hónappal Ismét fokozni kell az abrak takarmány etetését. Ez azért szükséges, mert ebben az időszakban fejlődnek ki a tőgy mirigyei és ezzel a tőgv terjedelmessé válhat. Az első laktációban, ez egyik előfeltétele a jó tejelékenység elérésének. Sajnos az előhasi üszők szakszerű előkészítéséről csak kevés mezőgazdasági üzemben gondoskodnak. További hiányosság, hogy bár legutóbb nagyobb gondossággal végezték a tehenek selejtezését, mégsem kielégítően. A tenyészetekben maradtak az olyan egyedek is, amelyek rontják az állomány átlagát. A kísérleti tenyészetekben olyan intézkedéseket javasolnak, amelyek lehetővé teszik a fogyatékosságok felszámolását. )Ö EREDMÉNYEK olyan kiváló utódokat ad, hogy a Sládeőkovcei Efsz-ből a pferovi tenyészállat vásárra kerülhet az első üszőutód. BORJŰELHULLÁS ÉS TALAJVIZSGÁLAT A borjúelhullás okait vizsgálva rájöttek arra, hogy annak oka a takarmányból hiányzó ásványi anyagokra és nyomelemekre vezethető vissza. Ezért a kísérleti tenyészetek létesítésekor a felvásárló vállalatnak kezeskednie kell a teljes értékű takarmánykeverék ellátásáról. Ettől eltekintve azonban a kutatók a mezőgazdasági üzemeknek ajánlják, hogy végeztessenek talajvizsgálatot, mert például Dél-Szlovákia egyes körzeteiben — ahol intenzív cukorrépa termesztés folyik — kimerült a talaj magnézium készlete, máshol pedig hiányozhat a jód, a vas, esetleg egyéb elem a talajból. A talajelemzést követően készített trágyázásl terv már pontosabb lehet és így pótolhatják a hiányzó nyomelemeket és elemeket. Előnyösebb ugyanis, ha a gazdasági állatok — főként a vemhes üszők — természetes takarmányokkal kapják a hiányzó ásványi anyagokat és a nyomelmeket, mintha ezeket mesterségesen adnánk a takarmánvkeverékbe. MIT REFT MAGÁBAN... A szlovák-tarka marhának a feketetarkával való keresztezésében jó eredményeket értek el. A tejelékenység azonban hasonló takarmányozással a nem keresztezett „egyivású" szlovák-tarka teheneknél egy év átlagában 200—800 literrel volt kevesebb. Megfigyelték ezzel szemben, hogy a keresztezett egyedek jól tejeltek. Tehát a takarmányt a keresztezettek tökéletesebben hasznosították. Hasonlóan jó eredményeket értek el a szlovák-tarka marha ayrshire fajtával történő keresztezéséből származó Fi generációban. A szlováktarkának a vörös-tarkával történő keresztezéséből származó egyedek tejelékenysége azonban már nem mutatott nagy különbséget, viszont a hús minősége ez esetben javult. A fekete-tarka és a szlovák-tarka keresztezéséből származó Fi utódok gyengébb húsminőségűek voltak. Ez azzal magyarázható, hogy a kisebb testű fekete-tarka tehenek növekedése hamarabb befejeződik mint a szlovák-tarka fajtáé. így a fekete-tarka és keresztezett marha faggyú képződése valamivel hamarabb, vagyis az 500 kg-os testsúly elérésekor kezdődik, amikor a szlovák-tarka még min: dig erötlejesen növekedik. Az előhasi A Kutatóintézet jónéhánv kísérleti tenyészet alakítására készített javaslatot, a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes szakbizottsága részére jóváhagyás céljából. A szlovák-tarka fajtának a vöröstarkával történő kísérleti keresztezésére és tenyésztésére kész a javaslat. Ezek között szerepel a galantai járásban a Horné Saliby-i fFelsőszelij és a Trsticei (Nádszegi j Efsz; a komárnoi (komáromi) járásban a Nesvady-1 (Naszvadi). a Hurbanovoi (Ögyallai), a Zem. Olčai (Nemesőcsai) és Dedina Miádeže-i (Ifjúságfalvi) Efsz. A szlovák-tarka fajtának a feketetarka lapálymarhával történő keresztezését a komárnoi járásban a Búéi (Búcsi) Efsz-ben, a Bajči (Bajcsi) Állami gazdaság egyik részlegén; továbbá a Veľký Krití.š-I (Nagykürtösij járásban, a Veiké Čalomlja-i (Nagycsalomijai) Efsz-ben javasolják. További javaslatokat készítenek a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) és a Nové Zámky-i (érsekújvári) járás részére. Ott a kísérleti tenyészeteket féléven belül megalakíthatják. Az említett járásokban a kísérletezést bizonyos tekintetben már 1960-ban megkezdték. tevő emelkedése nélkül. Az első laktációban 3500 kg tejtermelést várnak el. A kísérleti tenyészet alapszabályaiban szerepel az is, hogy a gazdaság egy sperma adagért mindössze 30 korona alapösszeget fizet, továbbá a felvásárló vállalat szükséges menynyiségben bocsátja rendelkezésre a tejelő tehenek részére a speciális tápot. ELORE)ELZÉS Amennyiben az egyes intézmények és gazdaságok teljesítik vállalt, feladatukat, akkor a közeljövőben már olyan járásaink és körzeteink lesznek, amelyekben a tehenenként! évi tejtermelés átlaga elérné a 4000 kg-ot, persze úgy, hogy az előhasi üszők ellésre történő előkészítését a takarmányozással megoldják. Másik fontos feltétel a tehénlétszám állandósítása. Kívánatos, hogy a jövőben necsak egészségügyi, hanem a kevés tejhozam szempontból is selejtezhessünk. Ha a 4000 literes tejeiékenységet tartani akarjuk, akkor az állománynak legalább 25 százalékát selejteznünk kell, ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy a tehenet már negyedik laktáciő után le kellene cserélni. Ezért fontos az első laktációban a lehető legjobb tejelékenység elérése. A selejtezést indokolttá teszi a nagyüzemi technológia is, mert erre a tehenek érzékenyebbek mint például a baromfi. Az agronómusokat valamilyen módon érdekeltekké kell tenni, hogy segítsék a zootechnikusok munkáját, a jóminőségű terimés takarmányok termesztésével. Fontos, hogy takarmányban ne legyen hiány, mert ez nagy károkkal járna. Gondoskodni kellene a hüvelyesek nagyobb arányú termesztéséről. A Sládkovičovo! (Diószegi) Magnemesítő Állam! Gazdaság újmajori részlegén a jersey és a szlovák-tarka marha kombinációjában évek őta kísérleteznek. Az állományban 200 tehenet tartanak. Azok átlagos évi tejelékenysége 5000 kg körüli, miközben az előhasi üszők az első laktációban 3800 kg tejet adnak. Az ellés előtti utolsó három hőnapban napi 4 kg abraktakarmányt kaptak! Egyik évben a gazdaságnak maradt egv bizonyos mennyiségű borséia, babja, amiből őrlés után meleg ivést készítettek, s az első laktáciős tehenek megközelítették a 4000 literes tejátlagot. Ezért lenne fontos a lóbab, a szója, a borsó, és a bab termőterületének a bővítése, mert a nagy fehérjetartalmú hüvelyesektől jól tejelnének a tehenek. KUCSERA SZILÁRD A rendes levegővel végzett szellőztetés intenzitása mindenekelőtt a gabona nedvességtartalmától függ. 20—25 % nedvességtartalmú gabona esetén óránként 100 m3/t levegő szükséges. 18—20 %-os nedvességtartalom esetén pedig óránként 50 m3/t levegő is elegendő. A GABONA BETAKARÍTÁS UTÁNI KEZELÉSE Az említett folyamai alatt a gabona tisztítását és szárítását értjük. A tisztításhoz éránként 20—B0 tonna, illeve 40—120 tonna teljesítményű gép szükséges. A gabonatisztítógép rendeltetése: a) a gabona elsődleges tisztítása teljesítmény 60 vagy 120 tonna/óra (20 % nedvességtartalom és 10 % alatti szennyeződés mellett a tisztítás hatásfoka eléri a 30 °/í>-ot); bj a gabona másodlagos tisztítása (teljesítmény 40 tonna/óra 20 % nedvességtartalom és 7 % szennyeződés mellett) a tisztítás hatásfoka 50 %. SZÁRÍTÁS ELÜTT A GABONÄT TISZTÍTANI KELL! A tisztítógépnek pelyva- és kalászleválasztó berendezéssel, mágneses szeparátorral és triőrrel kell rendelkeznie. A tisztítógép feltételezhetően 30 % nedvességtartalmú gabona kezelésére alkalmazható a gabona 10 % (kivételesen 15%) elegytartalma mellett, beleértve az 1% alatti szalmaelegyet is. A tisztítógép hulladékában 0,5 % szemveszteség és 0,2 % sérült szem megengedett. A gabona szárításához óránként 20, illetve 40 tonna teljesítményű meleglevegős szárítóberendezés szükséges, amely a gabona nedvességtartalmát 4—6 %-kat csökkenti. A szóbanforgó szárítóberendezések 35 % nedvességtartalmú gabona szárítására szolgálnak, melyekben az elegy 8 %-nál (beleértve a 0,8 %, 6 cm-nél nem hosszabb szalmaelegyedet) nem több. A gabona nedvességtartalmának csökkenése, a szárítóberendezésen egyszer áteresztve, árugabona esetében az 5—6 %-ot, vetőmaggabona esetében pedig a 3 %-ot nem haladhatja túl. Szárítás után a gabonát 25 °C alatti hőmérsékletre hütik. Ha a környező közeg hőmérséklete 20 °C-nál kisebb, úgy a gabona annál nem lehet 5 °C-al melegebb. Legfeljebb 1 % szárítási egyenetlenség megengedett. A szárítóberendezésen átment gabona esetében legfeljebb 1 % szemsérülés és a szárítás után 4—8 hét alatt a csirázőképesség és a növekedési erély maximum 3 %-os csökkenése a megengedett. 70 %-os acélosságú, 20-ről 15 % nedvességtartalomra szárított árugabonánál a keményítő-tartalom csökkenése 5 % lehet. A GABONA TÄROLÄSA A Csehszlovák Szocialista Köztársaság viszonyai között a gabona tárolását a mezőgazdasági ellátó és felvásárló rendszer raktáraiban, valamint a mezőgazdasági üzemek magtáraiban irányozzuk elő. Az állami raktárakban 20 ezer tonna befogadóképességű vasbeton elevátorokat építenek; az elevátorok összbefogadóképessége eléri a 80 ezer tonnát. A szövetkezeti egyesülések részére 10 ezer tonna befogadóképességű acél-tárolók szükségesek. Egyrészük a gabona rövid időtartamú tárolására szolgál. Ezek a raktárak 30—50 tonna befogadóképességű részlegekből állanak, melyekben a gabona ideiglenes tartósítását csávázással biztosítják. A raktárak össz-befogadőképességének 15—30 %-a az ideiglenes tárolókra esik. A gabona huzamos tárolására olyan egységesített gabonaraktórak szűkségesek, melyeknek egy-egy részlege 150—500 tonna (kivételesen 1000 t) befogadóképességű.
