Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-10 / 32. szám
1974. AUGUSZTUS 10. XXV. évfolyam, 32. szám. Ara: 1.— Kčs Az SZSZK Mezőgazdasági és élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából Szabad utat az ekéknek Nyugat-Szlovákia járásaiban még javában zúgtak a kombájnok, pótkocsikba, teherautókba ömlesztettek a minden eddiginél gazdagabb, aranysárga termést, serénykedtek a veszteségellenőrök, a gabonát szárítók, tisztítók, amikor új jelszó született: Szabad utat az ekéknek! Ennek megfelelően tettek szervezési intézkedéseket számos mezőgazdasági üzemben. A szalmaletakarítással egyidöben láttak hozzá a tarlóhántáshoz, illetőleg a vetoszántáshoz és a másodvetéshez, hogy elegendő zöldtakarmányt biz tosítsanak, ilymódon is takarékoskodva a szemestakarmánnyal. A Kvetoslavovi Magtermesztő Állami Gazdaságban a jelszót olymódon praktizálták, hogy a szalma kazalozását az állatgondozók is elősegítették, két etetés közötti szabad idejükben. Szlovákia egyik legnagyobb szövetkezetében, a kolárovoiban, ahol 2700 hektárnyi gabonaszalmát kell letakaritani, ennek érdekében szocialista munkaversenyt szerveztek a szalmakazalozók. a bálázógépek kezelői, a tarlóhántók és a vetőszántást végzők számára. A versenygyőztesekre értékes jutalomtárgy, s erkölcsi elismerés vár. Természetesen, a tarlóhántók kétszer tizenkét órás hosszított műszakban végzik a dolgukat naponta. Ezt a szövetkezet vezetősége kellőképpen méltányolja, s éjjeli frissítőellátásukról, valamint étkezésükről példásan gondoskodik. A műtrágyát a tarlóra szórva, jól bedolgozzák a talajba. A vetés előtt tárcsázással gyomtalanítják a talajt, s kellőképpen gondoskodnak a talajnedvesség megőrzéséről. Ezt a műveletet, valamint a jó vetőágyat, a pihent talajt a nagyhozamú szovjet búzafajták — a Kavkáz, az Auróra, stb. — egyenest megkövetelik, csakis így biztosított az erőteljes csírabontás, a zsenge növény gyors fejlődése és felerősödése, télbe indítása. Két műszakban — hajnali négytől, este nyolcig — végzik a szalma letakaritását, s kazalozását a munkaérdemrendes Cotíni (Hetényi) Efsz-ben is, a talajnedvesség megőrzése végett a talajt nagy hármashengerekkel tömítik. Az őszi búza alá mindenekelőtt nem a tarlőhántást. hanem a nyári vetőszántást részesítik előnyben. További példák tucatjait sorolhatnánk, ahol ugyancsak hasonlóképp cselekedtek. mint a megnevezett mezőgazdasági üzemekben. Tény, az idő teljes hasznosítása, a jó tapasztalatok általános gyakorlati alkalmazása, az üzemek közötti szoros együttműködés az aratás befejeztével sem mellőz hető. Különösen jelentős segítségnek bizonyult a gép-, a vetőmag-, illetőleg alkatrész-kölcsönzés, s nem ismeretlen fogalom a szorult helyzetben levő mezőgazdasági üzem kisegítése traktorossal, vagy egyéb műszaki erővel... Azokban a mezőgazdasági üzemekben járnak el helyesen, ahol az operatív bizottságok továbbra is fennmaradnak, a kapások betakarításának alapos megszervezésén, s a jövő évi bő termés előfeltételeinek megteremtésén fáradoznak. Mert a talajelőkészítésen túlmenően elég gondot okoz rendszerint a megfelelő műtrágyafélék beszerzése, a nagyhozamú gabonafajtákból elegendő vetőmagról is idejében kell gondoskodni, nehogy az utolsó pilla natban, kapkodás közben legyen elhibázott a lépés... A bármilyen alaposan elkészített, részletes betakarítási és vetési terv is hiábavaló, ha a jól átgondolt szervezési intézkedésekkel, s azok megvalósításával nem párosul. Mint az utóbbi néhány év tapasztalatai bizonyítják, az aratási verseny mind erőteljesebb, élénkebb, s tömeges méretű. Tanulságai összegezéséről azonban már nem vélekedhetünk ily pozitívan. Szükséges, hogy ezt az egyébként egészséges versenylendületet ne kövesse holmi „uborkaszezon", hiszen a termelőmunka tovább folyik. A gabonabetakarítás versenygyőzteseinek kezdeményezőkészségére, példamutatására nagy szükség van a nyárvégi, majd az őszi betakarítás, vetés időszakában is. A versenyértékelésröl annyit: legyen megalkuvástól mentes, tárgyilagos és nyilvános. Ahogy a gabonabetakarítás idején a kombájnosok. gépkezelők, gabonaszállítók és tisztítók neveit ott láthattuk számos szövetkezet versenytábláján. Aratni Híradója hasábján, úgy most a szalmabálázók, a kazalazók. a tarlőhántást és vetőszántást végző traktorosok neveivel, fényképeivel, s teljesítményük feltüntetésével szeretnénk — a közeli napokban — találkozni! Mert, sose feledjük: a munkaverseny akkor tölti be igazi küldetését, ha a nagy nyilvánosság előtt zajlik, ekkor érvényesül a nevelő, serkentő, tömegmozgósító hatása a legjobban. Tehát, váljék Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben általánossá és gyakorlattá a legújabb jelszó: Szabad utat az ekéknek! Hogy; az aratóünnepélyeken teljes lehessen a jól végzett munka, a bő termés, a vállalt kötelezettségek teljesítésének és túlszárnyalásának öröme. (kovács) A koszorúátadás megörökített pillanata felvonulásával kezdődött. A messze kiterjedő határ legtávolibb csücskében fordultak utolsót a kombájnok a dúskalászú búzatáblán s aztán katonás sorrendben vonultak az E— 512-esek. SZK—4-esek a szövetkezet székháza elé, ahol megtörtént a koszorú ünnepélyes átadása. Major Gyulától a rangidős kombájnostó! Nemrsek Gusztáv agronómus, majd tőle a járás egyik veterán elnöke, a szövetkezet alapító tagja, Kalmár János vette át. Az Orechová Pótoii-i szövetkezetben több mint 900 hektárról takarították be a gazdag termést, ehhez mindössze 12 pár aratóra, illetve kombájnosra volt szükség. Mégis a kedvezőtlen időjárás ellenére a fontos tennivaló elvégzése mindössze jó néhány napig tartott. Most is, mint sok helyen • a magángazdálkodás idején, messze tájról, jöttek az „aratók“ de nem kaszával, sarlóval, oldalukra kötött vászontarisznyával, hanem korszerű német pével az idén is első lett a mennyiségi és minőségi versenyben. De Bodis Ferenc, aki tíz esztendeje jár Csehországba aratni — szintén nem hagyja magát — s ő pedig már ott végzett elsőként. A szocialista verseny kritériuma mindig a mennyiség és a legkisebb szemveszteség. Ezért jár prémium, a „vastagabb“ boríték. örvendetes tény, hogy a gépeknél az idén alig volt kiesés. A műhely űgyeskezű dolgozói mindent elkövetlek, hogy a kombájnok üzemképesek legvenek. A népszerű agronómus elégedett a terméssel. Árpából és búzából egyaránt elérték a 60 mázsa • átlagos hektárhozamot, a . repcéből pedig a huszonhármat. Árpából legjobban bevált az Elgina, amely tíz hektáron 74 mázsa átlaghozamot adott. Búzából a Jubilejná 50-esb61 pedig 62 hektáros területről 70 mázsás átlaghozamot takarítottak be. E napokban legfontosabb a-szalma I Folytatás a 2. oldalon) A* eddigi meglehetősen csapadékos, hűvös és borús időjárás ellenére aránylag száraz maradt a talaj. Ezért — a központi aratási bizottság legutóbbi ülésének döntése értelmében — siettetni kelt a szalma letakarítását és a tarlószántási, mert az esetleges késedelem jelentősen hátráltathatná a vetési munkákra való felkészülést. Foto: —bor— MÉHÉSZET VADÄSZAT HALÁSZAT TOVÁBBI CIKKEK Virágzó szövetkezet a pusztaság helyén Hősi korszak harcosai A nők jogi helyzetéről Erdélyi emlékek Látogatóban barátainknál Tejtermelési gondok és eredmények Két óránként egy mázsa hús • Kukoricatermesztésünk a tudományos szintű gazdálkodás tükrében • A kismalacok mesterséges táplálásáról Átadták az aratási koszorút ■^■indig ünnepnek számított az aratás beíejezáse, a gabonából iont díszes koszorú átadása. Csakhogy hajdanában a hetekig éjt nappallá té vő kaszát húzó, markot verő. kévét kötő, elcsigázott aratók nyújtották át a gazdának a koszorút és ha annak kedve tartotta valami csekély áldomást fizetett. Napjainkban rendszerint a gépek irányítóinak legidősebbje a legkiválóbb kombájnos adja át a mezőgazdaság irányítóinak a szimbolikus koszorút. Orechová Pőtonyban (Dióspatonyhan) az ünnepélyes aktus a gépek gyártmányú kombájnokkal. A 12 arató-cséplőgép (ebből hét vendégkombájn) vágta, csépelte a gabonát a csallóközi rónán. Hosszú évek óta cseh kombájnosok nyújtanak komoly segítséget a dióspatonyiaknak. Természetesen a patonyiak visszonozták azt es az ő kombájnosaik Is résztvesznek a csehországi aratáson. A gazdaságok vezetői rentábilisnak tartják a kölcsönös kisegítést, és ezért szorgalmazzák azt évről-évre. Botka Pavol már kilencedik éve arat a diőspatonyi. határban. Mindenki megelégedésére az E—512-es gé-
