Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-03 / 31. szám

_L Szerte az országban évekkel ezelőtt létrehozott meliorációs szövetkezetek — a földművesszövetkezetek saját üzemközi szolgáltató vállalatai — manapság már sokrétűbb, magasabb színvonalú tevékenységet fejtenek ki, mint a létrehozásukat követő években. Ellátják a talajjavítás, az építkezés és a kar­bantartás teendőit, tehát összetettebb szolgáltatást nyújtanak a mezőgazdasági üzemeknek mint korábban. 1§74. augusztus 3. 7 A mezőgazdasági terményfelvásárló és ellátó vállalat gbelcei (köbSlkúti) takarmánykeverd üzemében korszerűsítették a munkafolyamatokat. At asz­­szonyok is könnyűszerrel rakják meg a járműveket a mozgó emelőgépek­kel. Balia felv, Ezek közé tartozik a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Meliorá­ciós Építkezési Társulás Is, mely Seres Ferenc mérnök igazgató tájé­koztatása szerint 1958-ban alakult. Akkoriban a létrehozó gazdaságok hektáronként 10 korona betéttel lép­tek be, s ma már 113 koronát ér egy hektár betétje. Ez azt bizonyltja, hogy a társulás vezetői okosan gazdálkod­tak a rájuk bízott eszközökkel! Kérdezhetné valaki, hogy tulajdon­képpen mivel foglalkozik ez a társu­lás. Erre a felelet nagyon egyszerű: mindig azzal, ami tagjai, a mezőgaz­dasági Üzemek és e társadalom szá­mára a legfontosabb. Azt mondhatjuk, hogy a járás terü­letén alapjában véve befejeződtek a meliorációs teendők. Legutóbb na­gyobb lecsapolást Gabčíkovon (Bő­sön) végeztek. A múlt évben összesen 450 hektárról csapolták le a mocsár­­vizet, s ez a terület ma már belterje­sen hasznosítható. Tavaly például Calovon (Nagymegyeren) 70 hektár hasznavehetetlen területet rekultivál­­tak, s ott jdén már silókukoricát ter­mesztenek. Persze itt-ott még akad tennivaló, azonban a korábbihoz ké­pest a későbbi lecsapolást munkálatok már lényegtelenek, nem kötik le a társulás számottevő kapacitását. BIZTOSAN SEGÍTENÉNEK! Természetesen akadna még tenni­való, csak hát felsőbb szinten kellene beavatkozni. Arról van ugyanis szó, hogy országszerte harcolunk minden talpalatnyi földért, mert kevés a szántó, másrészt tekintélyes terüle­tek kihasználatlanok, holott ha bel­terjesen művelnék, nagyobb hasz­nunk lenne belőle Célzok itt a Veiké Blahovo határá­ban levő halastóra, amely 98 hektárt foglal el. Tévedés ne essék,, nem a halastavak ellen ágálok, hanem az el­len, ami ebben az egy esetben gon­dolkodóba kellene hogy ejtse az ille­tékeseket. Egyetértek azzal, hogy egy halas­tóhoz bizonyos terület szükséges, de könyörgöm, tiszta víz is kell hozzá, mert még nincsenek szárazon élő bal­­fajtáink. S éppen ez ösztönzött arra, hogy tollat fogjak, és leírjam: a szö­­banforgó, közel 100 hektáron csapa­­dékdús években is legfeljebb csak po­csolya található, halról szó sincs, s a járulékos épületek, amelyek a „halas­tóhoz“ tartoznak, ugyancsak elhanya­golt állapotban vannak! Az említett oknál fofva csupán egyetlen kérdést kell tisztázni: vajon társadalmunk számára nem lenne célszerűbb ezt a területet is bekap­csolni a mezőgazdasági termelésbe? Számoljunk csak okosan. Ha a rekul­­tiválás után ezen a területen hektá­ronként mondjuk 50 mázsa búzát ér­nénk el, akkor évente 4900 mázsa gabonával több jutna társadalmunk­nak, amitől jelenleg elesik! A rekulti­­válást a meliorációs építkezési társu­lás bizonyosan vállalná. KÖZEPHATÖSUGARÜ ÖNTÖZŐRENDSZEREK A társulás 1973-tól rátért a közép­hatósugarú öntözőrendszerek hálóza­tának a kiépítésére. Ilyen rendszert épít Blatnán (Sárosfán) 1500 hektá­ron, továbbá a Kék Duna nevet viselő társult szövetkezetben MlieCno (Tej­falu) határában stb. Ezzel párhuzamosan karban tartja a csatornarendszereket. A meliorációs teendőket jó szakember, Turtyev bol­gár mérnök irányítja. Dicséretére vá­lik, hogy eddig egyetlen építkezéssel sem késte le a határidőt, időre átadta a termelőknek. SZÁRÍTÓKAT IS ... Matúsz mérnök csoportja építi a járás mezőgazdasági üzemeiben a kü­lönféle típusú szárítókat. Például ed­dig két B—1—15 bábolnai típusú ga­­bonaszárítőt adtak át, s a harmadik ilyen szárító átadása most van folya­matban. Az MGF típusú szárítókból idén szintén kettőt adtak át és a harmadik most készült el, s a kukorica betaka­rításáig még kettőt építenek. Ezeknek a szárítórendszereknek az egyenkénti értéke 6 millió korona. Meg kell jegyeznem továbbá azt fs, hogy az idén üzembe hozott szárítók­hoz granulálót is készítettek. Ebben az évben megkezdik még három szá­rító építését. Ezeket a típusokat gaz­daságosan kihasználják mind a here­félék, mind pedig a gabona szárítá­sában. KORSZERŰ NAGYFARMOKAT IS ÉPÍTENEK Petrovics elvtárs munkacsoportja szintén nagyon felelősségteljes fel­.SZABAD FÖLDMŰVES, adatot teljesít. Űk építik a járásban a korszerű nagyüzemi állattartó telepe­ket, helyesebben mondva a nagyhlz­­laldákat. Födél alá hozták Baloňban a nagy tyúkfarmot mintegy 22 millió korona értékben. Ojabban olyan far­mokat épít ez a munkacsoport, me­lyek üzembehelyezés után megoldják a járás hústermelésének az összpon­tosítását. Mintegy 30 millió korona értékben építették fel Blahová Vesen a nagy­üzemi zártforgós rendszerű sertés­­hizladát. Ez a hizlalda típus Magyar­­országról, Agárdról származik, amely­ben az állatok száraz abrakot fogyasz­tanak. A társulás az építést 1972 szeptemberében kezdte és 1973 no­vemberében át is adta a termelésnek. Amint látjuk a nagy hizlalda 14 hóna­pon belül készült el, a szerződés ér­telmében azonban 30 hónapon belül kellett volna átadniuk. Ebben a nagy­­hizladában évente mintegy 130 vagon sertéshúst termelhetnek. Ugyanez a társulás építi a 7842 szarvasmarha elhelyezésére alkalmas monoblok-rendszerü nagyhizlaldát is, amelynek a beruházási értéke több mint 100 millió korona. A monobiok rendszer épületeit mintegy 30 ezer négyzetméter terüle­ten vasbeton elemekből állítják ösz­­sze. Ezzel szemben a beépítésre ke­rülő összes terület mintegy 54 ezer négyzetméter, az elfoglalt összterület pedig kb. 10 hektár lesz. Az építkezésnél több vállalat közre­működik. Ezek közé tartozik a brati­­slavai Priemstav n. v., mely a szerelt konstrukciók és a tetőszerkezetek ki­vitelezője, s tevékenysége mintegy 21 millió koronára tehető, további válla­lat a prágai Konstruktive n. v., mely az üvegbeton paneleket készíti mint­egy 1,5 millió korona értékben, Zlaté Klasyból az Agroprogress vállalat műszaki berendezéseket szállít és sze­rel be mintegy 23 millió korona ere­jéig, a Holicei Gépállomás a vizet, a villanyt valamint a központi fűtést szereli be kb. 6 millió korona érték­ben, a bratislaval Élelmiszeripari Gép­gyár a belső berendezések villanysze­relését mintegy 3—4 millió korona értékben végzi el. A meliorációs építkezési társulás az építkezés elapteendőit ez év ápri­lis elején kezdte és az előzetes szá­mítások alapján az építkezést 1977 december végén teljesen befejezi, s előreláthatólag a próbaüzemelés 1978 júniusától megkezdődhet. Érdekes, hogy a tervdokumentációk az építési munkákkal párhuzamban készülnek. Ezeknek egy részét ez év októberében kapja kézhez a társu­lás a Mezőgazdasági Tervezőintézet­től, a hátralevő tervdokumentációkat pedig a jövő év decemberében szál­lítják. Ez a határidő a szennyvíztisz­tító rendszerre nem vonatkozik, mely­nek a kivitelezése mindmáig problé­mába ütközik. Ez a berendezés előre­láthatólag mintegy 4,5 millió korona költséget igényel. A meliorációs építkezési társulás a nagyhizlalda kivitelezésébe napjain­kig mintegy 8 millió koronát fekte­tett be, s ennek az összegnek egy ré­sze anyagokban és elvégzett munkák­ban fekszik. Ha már itt tartok, meg kell jegyez­nem azt is, hogy üdvös lenne, ha az illetékes felsőbb szervek az építkezés pénzügyi problémáit mielőbb lezár­nák. Ez ugyanis eddig nem történt meg, annak ellenére sem, hogy az építkezés regisztrálását 1974. február 28-án a 3105621 számú jegyzőkönyv annak rendje és módja szerint — az érvényes normák keretében — rögzí­tette. HOGYAN OLDJAK MEG A TAKARMÄNYOZÄST? Előzetes elképzelések alapján a szóbanforgó nagyhizlalda takarmány­alap szempontjából főleg a Dunajská Streda-i Cukorgyár szárított répasze­­iet alapanyagára támaszkodik. Persze ez azt tenné szükségessé, hogy a cu­korgyár keretében ilyen szárító rend­szert felépítsenek! Sajnálattal kell megállapítani, hogy annak az építése még nem kezdődött el, holott az len­ne az ideális, ha előbb a szárítórend­szer, aztán pedig a nagyhizlalda ké­szülne el. Tanácsos lenne továbbá, hogy — mivel össztársadalmi szempontból nagyhorderejű építkezésről van szó, — ezt az építkezést is besorolják ш központilag ellenőrzöttek jegyzékébe, hogy anyagellátása zavartalan legyen, mielőbb elkészülhessen és termelhes­sen. A TÁRSULÁS TOVÁBBI TEENDŐI Foglalkoznak továbbá a régi Istál­lók korszerűsítésével is. Seres elvtárs megjegyezte, hogy a mezőgazdasági szakemberek közt kialakult huzamo­sabb véleményezés szerint ma már a sertéshizlalásban egyértelműen a nedves takarmányozást részesítik előnyben a száraz abrak etetésével szemben. Ez a kérdés a mezőgazdasági üze­mek részéről éppen az állatbetegsé­gek kapcsán vetődött fel. Sürgették a takarmányozási technika korszerűsí­tését, s a fejlesztéshez szükséges terv­dokumentációk elkészítését. A meliorációs építkezési társulás közreműködésével olyan takarmányo­zási technikát hoznak létre, mely annyira egyszerű, hogy működtetés közben nincs minek elromolnial En­nek a technikának az alkalmazása több gazdaságban esedékes lesz. Az új módszer bevezetésével ugyanazon a területen, ahol korábban 780 állatot gondoztak, újabban 1340 sertést he­lyezhetnek el, s azoknak az ellátását egyetlen ember végezheti. A szóban­forgó technika nyilvános publikálása (aprólékos leírása) mindaddig lehe­tetlen. amíg azt nem szabadalmazták. Végezetül talán még annyit árul­hatnék el az új takarmányozási tech­nikával kapcsolatban, hogy bevezeté­se után az egy sertésre jutó beruházá­si költség mindössze 1000 korona lesz. Ebből Is látható mennyire egyszerű s nagyszerű dologról van sző. HOKSZA ISTVÁN valóban magas színvonalon Tej gazdálkodás - felvásárlás és ami mögötte van EGYESEK EL SEM HINNÉK Ma már tudjuk, hogy a tej az emberek legalapvetőbb élelmi­szerei közé tartozik. Az emberi táplálkozással foglalkozó or­vosok azt tanácsolják, hogy naponta fél liter tejet, vagy ennek megfelelő tejterméket (vaj, sajt, túré) is fogyasszunk. Am az emberiség ma még csupán egy részét termeli ki annak a meny­­nyiségnek, amely a tejszükségletet kielégítené. A világ tejter­melése jelenleg körülbelül 350 millió tonna, melyből csupán 0,31 kg jut naponta egy emberre. A teljes tej könnyen emészthető fehérjét, ásványi anyagokat, vitaminokat tartalmaz. Egyesek szinte el sem hinnák, hányféle munkálatot kell elvégezni a tej kifejésétől a felvásárlásig. A tejet rögtön a kifejés után kezelni kell, nehogy leromoljék mi­nősége és alkalmassága a tejüzemi feldolgozásra. A fejés után hűtőtartályokban tárolják, nehogy szennyeződjön, kellemetlen szagot. ízt vegyen fel, ami rontaná minőségét. A tej esetleg kórokozó mikrobákat is tartalmazhat, amelyek veszélyeztetik az emberek egészségét. Egyrészt olyan kóroko­zókról van szó. amelyek csakis az embert támadják meg, más­részt olyanokról, amelyek az embert is megfertőző állati be­tegséget okoznak. A tejbe a tőgyből vagy a beteg ember, a fer­tőzött víz. szerszám és edény útján kerülnek. Az emberek meg­betegedésének és a fertőzések terjedésének megakadályozása végett bevezették nálunk a tej kötelező pasztőrözését. TEIFELVASARLAS EGY JARASBAN A tejet a szövetkezetekben, s az állami gazdaságokban meg­határozott helyeken gyűjtik össze és 4000—12 000 literes tar­tálykocsikkal szállítják a feldolgozó üzemekbe. Egyes helye­ken közvetlenül a hötötartályból szívatják át a tejet az emlí­tett kocsik tartályába. A galantai járásból származó tejet négy üzemben dolgozzák fel: a galantaiban a tej 21.0 százalékát, a hratislavaiban 20,9 százalékát, a nitraiban 14,8 százalékát, a őalovoiban pedig 2,7 százalékát. A felvásárlás módszere nagy­jából mind a négy tejüzem részéről ugyanaz. A szállítást a CSAD és a földművesszövetkezetek génkncsijai végzik. Pár év­vel ezelőtt Vlčanybar, Tešedikovon, Salán, Horné Salibyban, Trnovec nad/Váhomban központi tejtisztítő-hűtőállomást léte­sítettek. amelyek korszerű tisztító és nagykapacitású hűtőbe­rendezéssel, laboratóriummal vannak ellátva. A tejbegyűjtő állomások CM—500-as, CM—1000-es és )SB típusú hőtökkel rendelkeznek. A legtöbb szövetkezetből külön szállítják be a reggeli-, és külön az esti fájásból származó tejet. Vannak helyek, ahonnan egyszerre szállítják az egész­napi mennyiséget, fgy kisebb a felvásárlási költség. A szállítás­nál kisebb üvegekbe mintát vesznek a tejből. Ugyanezt teszik a tejüzemekben is. Ebből állapítják meg a tej zsírtartalmát. A laboratóriumi elemzéssel megállapított eredményt össze­hasonlítják az átadáskor vett minták zsírtartalmával, a meg­állapított különbözeiét leszámítják vagy hozzászámítják. A. tej­üzem dolgozója az átvételkor indikátorpapírral megállapítja a tej sav- és tisztaság fokát. A- tejifzem- dolgozója bizonylatot állít ki a tej átvételéről, miközben feltünteti annak a mennyi­ségét, zsírtartalmát stb. Az átadott tejnek meg kell felelnie az 57 0601 számú csehszlovák állami szabványnak. A tejüzemben a tejet f. és II. minőségűre, valamint selejt tejre osztályozzák. A selejt tejnek rossz a szaga, nem megfelelő a színe, az íze és viszkozitása. Az alkalmatlan tejet a tejüzem nem veszi át és nem is számítják be a tejeladási terv teljesítésébe. A galantai járás mezőgazdasági üzemei 1 245 409 literrel túl­teljesítették az idei féléves tejeladási tervet. 'A féléves tervben felvásárolt tej zsírtartalma 3,77, savfoka 2—4—^ körüli volt. A felvásárolt tej 70 százalékát első osztályúnak minősítették. III. osztályú tej nem fordult elő. (ónak mondható a galantai tejfelvásárló üzem kapcsolata a körzetébe tartozó mezőgazdasági üzemekkel Az elért eredmé­nyek is ezt igazolják. A jelentős sikerek elérésében nagy sze­repük volt mind a mezőgazdasági üzemeknek, mind a tejfel­dolgozó üzemnek. TEJTERMELŐK Meglátogattunk néhány mezőgazdasági üzemet. A Salai Ba­rátság Efsz-ben megtudtuk, hogy a központi tejbegyújtőbe a szövetkezetükön kívül Dlhá nad/Váhomból, Kráľova nad/Vá­­homból és a Trnovec nad/Váhom-i Állami Gazdaság egyik farm­járól gyűjtik be a tejet. A tejet a kifejés után átszállítják a tejházba, ahol elvégzik az első tisztító-műveletet. A tej innen a hűtőbe kerül, ahol 5 C fokra lehűtik. Két 8000 literes tartá­lyuk van, itt tárolják az elszállításig. Naponta kétszer gyűjtik be a tejet (este és reggel) ás ellenőrzés után szállítják a ga­lantai tejfeldolgozó üzembe, A 3,5 százalékos zsírtartalmú tej literéért 2,40 koronát kapnak. Az I. osztályú tejért 0,10 fillérrel többet. II. osztályú tejnél viszont literenként 0,10 filléres a le­vonás. Ilyesmi ebben a szövetkezetben még nem fordult elő. Az említett szövetkezet a galantai tejfeldolgozó üzemmel szerződést kötött, mely szerint 1974-ben 1850 000 liter tejet ad el. A Horné Saliby-i szövetkezet tejgyűjtö házába Dolná Saliby­­ból is hordják a tejet. Ez a szövetkezet a tejeladás féléves ter­vét 99.6 százalékra teljesítette. A hűtőgépük kompresszoros. Ezekben a hűtőberendezésekben 5 C fokon tárolják a tejet. Vlčany-i szövetkezet évi tejeladási terve 1 950 000 liter. Eb­ből az első félévben 905 000 litert kellett volna eladniuk, ez azonban nem sikerült, mivel tavaly az állatbetegség jelentős károkat okozott. így az első félévben csak 870 000 liter tejet adtak el. Tavaly éta azonban javult a teheuenkénti tejeladás is. (Tavaly 7 liter, az idén 9,2 liter). Szintén központi gyűjtő­házuk van, ahova Nededről és Ziharecröl is hordják a tejet rtt mintegy 12 000 litert tárolhatnak. PANASZOK, PROBLÉMÁK Több helyen is megemlítették, hogy gyakran elromlik a hűtő­­berendezés. A javító vállalat (a Nové Zámky-i Renokol) nem küld azonnal javítót vagy klórmetil- illetve freónhiány miatt nem képes megjavítani a meghibásodott berendezést. Ez na­gyon kellemetlen, mivel vízzel a kívánt hőmérsékleten nem tárolhatják a tejet (nagy melegben megsavanyodik), másrészt a vízzel való hűtés meglehetősen fáradságos. Mindent egybevetve, a mezőgazdasági üzemek és a tejfeldol­gozók mindent megtesznek azért, hogy asztalunkra friss és egészséges tej kerüljön. Ennek ellenére gyakran tapasztalható, különösen nyáron, hogy az üzletekben már csak savanyú tej vagy elöregedett és rossz minőségű tejtermék kapható. Mi le­het ennek az oka? Szerintünk minden üzletben, boltban meg­felelő kapacitású hűtőszekrényt kellene beszerezni vagy ahol van. a tejet és a többi könnyen romlandó árut ezekben tartani egészen a vásárló megérkezéséig. Nem engedhetjük meg azt a fényűzést, hogy az egyszer már kitermelt, jó minőségű áru — ez esetben tej és tejtermék — a boltokban menjen tönkre. Nagy Teréz T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents