Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-27 / 30. szám
1974. július 27. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Az utóbbi években kialakult termelési rendszerek minőségi változást hoztak a szántóföldi növénytermesztés egyes ágazatainak műszaki fejlesztésében. Az új termelési rendszerek bevezetése jelentős hatást gyakorol az üzemek termelésszerkezetére üzem- és munkaszervezésére. Az értelmiszerzőket az a törekvés vezérli, hogy a termelésben minél nagyobb hozamú fajtákat alkalmazzunk és ezek igényeihez kapcsoljuk a többi tényezőt, anyagot, gépet és nem utolsósorban a szervezést. Nagy előny manapság, hogy a termelési rendszerek jó néhány problémáját nem egy gazdaságnak kell megoldania. Az illetékesek gondoskodnak arról, hogy kísérleteket állítsanak be a fajtákra, a műtrágyázásra és a technológiai tényezőkkel kapcsolatos kérdések megválaszolására. Keresik a legjobb megoldásokat; kapcsolatot tartanak a kutatóintézetekkel; vizsgálják, melyik géprendszer a hatékonyabb, s üzembiztosabb és állandóan fejlesztik a technológiát. A gazdaságok számára ezek fontos információk, mert alkalmazásukkal csökkenthetik a termelés költségeit éa a kockázatot. A szövetkezetekben, de más gazdaságokban is fontos feladat, hogy a termelési rendszereket helyesen illesszék be a gazdálkodásba. Olyan új technikáról, technológiáról, optimális ráfordítás arányokról van szó, amelyeknek szocialista gazdálkodási körülményeink közt még csak most alakult ki az üzemszervezési gyakorlata. Nem könnyű azokat a feladatokat, követelményeket meghatározni, amelyek egy szövetkezetben a termelési rendszerek alkalmazásba vételét követően felmerülnek. A tapasztalatok általánosítását azonban megnezíti az a tény, hogy különböző méretű, adottságú, felszereltségű. anyagi helyzetű gazdaságokban vezetik be a haladó termelési rendszereket — és gazdaságonként sajátos, eltérő problémák merülnek fel. A kukoricatermesztés korszerű rendszere alkalmazásának nálunk a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban a többtermelés és a nagyobb jövedelem elérése a célja, tehát az, hogy a műszaki fejlesztés, a ráfordítások színvonalának együttes és optimális emelése következtében, az érintett ágazatban ezen keresztül a szövetkezetekben jövedelmezőbb legyen a gazdálkodás. Ha ezt a célt tűzi ki maga elé egy szövetkezet, avagy egy állami gazdaság. akkor nyilvánvaló, hogy a gépsorozat és a technológia, a növekvő ráfordítás csupán eszköz, mert a cél a nagyobb terméseredmény, s a jobb jövedelem elérése. Az új kukorica termesztési rendszer a jövedelmezőségen kívül is ösztönöz bennünket, mégpedig azért, mert nincs elegendő abraktakarmányunk! Csak az új kukoricatermesztési program biztosíthatja a nagyobb hozamot és a veszteségmentes betakarítást. Sok esetben a gazdaságok nemcsak a jövedelem emelése céljából lépnek be az új termelési rendszerbe, hanem azért is, mert munkaerő-állományuk egyre csökken, s ennek a pótlása érdekében a géprendszerekre alapozott szakosított termelésre térnek át. Erre jó keretet, lehetőséget kínál a kukoricatermesztés rendszere. A munkaerőpótlást és a műszaki fejlesztést úgy kell elérni, hogy a termelés arányos fejlesztésével párhuzamban a jövedelmezés is arányban legyen. Azaz a termelési rendszerbe való belépés a vállalati jövedelem növekedését eredményezze. Ha ezt nem így tennénk, akkor a termelési rendszer technológiácélkitűzés, hogy a kukorica gépsorával a kalászosok, a repce, a napraforgó, a szója és más ágazatok, többszáz hektáros . nagyságrendben kiszolgálhatok legyenek. Így ugyanis a géprendszer rövidebb idő alatt amortizálódik. Ez viszont szükségessé teszi az ágazatok helyes megválasztását, illetve méretezését. Minden nagy befektetés — legyen az építkezés vagy nagyméretű géprendszer — jelentős anyagi erőt kíván. Ebben az esetben már az ágazati méret és az anyagi erőforrás oldaláról felmerül a gazdaságméret kérdése. Éppen ezért járásunkban a kukoricatermesztési rendszert úgy oldjuk meg, hogy ebbe bekapcsolódjanak az összes mezőgazdasági üzemek. > A termelési rendszer üzemszervezési összefüggéseihez tartozik az is, hogy az ágazatoknál igyekszünk optimális termelőeszköz, fajta, táplálóanyag, technológia, géprendszer, irányítás, stb. ellátottságot teremteni. Ugyanis a termelési rendszertől csak akkor várható jó eredmény, hogyha a ráfordítások optimális arányát megtaláljuk és ezt helyesen alkatért hozam-emelkedéssel. Ezért járásunkban az új kukorica programba az összes mezőgazdasági üzemet bekapcsoljuk. A kukoricánál az új és jó gépsorozat — a talaj előkészítése, a vetés, a betakarítás, a szárítás, a trágyázás — csökkenti a veszteséget, javítja a minőséget. A termelési költségek az új kukoricaprogramban általában nagyok. Nagy ráfordításokkal, drága gépsorral termelünk, ezért nagyobbak a költségek. A beruházási költségek nagyok, ha azokat csak a kukorica területére vetítjük. De a ráfordítást vetíteni kell valamennyi olyan növény területére, amelyet ugyanazon gépsorral művelhetünk, betakaríthatunk, mert így a területre jutó befektetés lényegesen csökkenhet. A kukorica gépsorozatnál viszont megtakarítás jelentkezik a munkadíjban, mert kevesebb traktoros és gépjavító kell, bár magasabb bérszinttel. A műhelyeknél és a szerviznél is megtakarítás jelentkezik. A műhely és szervizköltség megtakarítás hektáronként eléggé tekintélyes. a tudományos szintű gazdálkodás tükrében! jának maradéktalan megvalósítását eleve veszély fenyegetné. Aki tehát csupán azért lép be egy termelési rendszerbe, hogy megoldja a munkaerőproblémát, az nem figyeli kellő gonddal a jó technológia s a ráfordítások optimális kihasználását, illetve a termelési folyamatok okszerű végzését stb. A kukoricatermesztés szakosítása elengedhetetlen, mert ha figyelembe vesszük például egy 2000 hektáros szövetkezet termelési struktúráját, a jelzett területen a kukorica minimálisan 600— 800 hektár — és a kalászosok hasonló nagyságú vetésterületét csak szakosítással lehet kialakítani. OZEMSZERVEZtti SZEMPONTOK Komoly gazdasági előnyt kínál a mezőgazdasági üzemek számára az olyan termelési rendszer, amelyben eleve az a mázzuk, A ráfordítások eltérőek a jó termőerejű és a kevésbé jó termőképességű talajon. Ez vonatkozik az öntözésre és az öntözés nélküli talajokra is. Ha csak a fajtát választjuk meg, már akkor is más lesz az optimális műtrágya-adag nagysága, összetétele. Megváltozik a vetési idő, s a technológia stb. Kétségtelen, hogy a bőtermő fajta, a jó agrotechnika javítja a műtrágyák hatékonyságát. A műtrágya kísérletek arra is felhívják a figyelmet, hogy a talaj kevés humuszkészlete esetén a nagyobb műtrágyaadagok kedvezőtlenül hasznosulnak. Vita tárgyát képezik azok a nézetek is, hogy betakarítsák vagy leszántsák-e a kukoricaszárát. Ezért sokszor inkább elégetik és emiatt a humusztartalom a monokultúrás kukorica-területen jelentősen csökken! Ha pedig csökken a humusztartalom, akkor a műtrágya hatás kedvezőtlen. Ezért szükséges a humusztartalom vizsgálata is. EZT IS ITOYELEMBE KELL ' VENNI! Köztudomású, hogy a nagyteljesítményű gépsorokkal az agrotechnikailag optimális időpontok jobban tarthatók, jobb a munka minősége, pontosabb a vetés és a műtrágyázás, tehát a növényállomány, növénytáplálás egyenletesebb, s viszonylag minimálisra csökken a betakarítási veszteség. Az eddigi vizsgálatok, azaz kutatási adatok szerint a kukoricánál a hagyományos műveléssel szemben mintegy 10 százalékra csökken az élőmunka ráfordítás, s ennek egyharmada gépkezelői munka. Előny, hogy a gépesítésnél a legjobb traktorosok maradnak a gépeken. Ennek van olyan hatása is, hogy javul a traktorosok munkája, a munKooperáció magasabb szinten A Szovjetunió Kubány (krasznodari) körzetében sikeresen tértek rá a mezőgazdasági üzemek szakosítására és a termelés összpontosítására. A körzet 320 kolhozában már megoldották ez állattenyésztés iparszerű termelésének a módját; új, korszerű farmokat építettek. Üjabban 14 kolhoz együttműködése kapcsán egy nagykapacitású, korszerű takarmánykeverőt építenek abból a célból, hogy a gazdaságokban megoldják a szarvasmarhák belterjes hizlalását. A gyorsütemű fejlődés bizonyítéka, hogy a szovjet Kubányban a kolhozok álló eszközeinek az értéke az utóbbi négy esztendőben mintegy 40 százalékkal gyarapodott. —C. R.— Formalin mint konzerváló kózeg A Szovjetunióban a Kurgani Mezőgazdasági Kutatóintézetben a formaiint kipróbálták a fehérjékben gazdag takarmányok konzerválásánál. A kísérlet során megállapították, hogy a formalin nagyon jól tartósítja a tejsavót. Ebben az is közrejátszott, hogy a konzerválásnál milyen mennyiségben és hőfokon kezelték a sevőt. Például a 15 C fokon tartott savóhoz literenként minimum 0,15 ml formaiint kevertek, s akkor 72 órán keresztül megőrizték annak eredeti friss állapotát. A nagyobb formalinadaggal (0,5 ml/lit.) kezelt savó 24 órán keresztül friss állapotban 35 C fokon is eltartható volt. A savóban a 3,3 ml/lit. formalin adagja nem váltott ki kedvezőtlen hatást a borjak emésztésében, sőt ellenkezőleg megakadályozta a betegség előfordulását és elősegítette a súlygyarapodás javulását. —hal— Mielőtt rátérnék arra, hogyan termeltük a kukoricát és takarítottuk be ezidáig, s hogyan akarjuk a jövőben, pár mondat erejéig megemlítem a kukorica-termesztési rendszer hatását a hozamokra és a költségekre. A JÖVEDELEM KISZÁMÍTÁSA A hozamokat és a költségeket mindenkor értékelnünk kell. Közismert az a tény, hogy a hozamok értékének és a költségeknek az összevetése mutatja a jövedelmet, vagy a veszteséget. A szakemberek — igaz, sok esetben —• kizárólag a nagyhozamok elérésére törekszenek, mert a közvélemény a nagyhozamokat elérő gazdaságokat dicséri. De azt is meg kell mondani, hogy a hozam növelése nem lehet az egyetlen cél, mert néha csak nagy áldozatok árán lehet elérni. Mindenki előtt világos az is, hogyha nagyon lapos a szövetkezet pénztárcája, s egy termelési rendszer bevezetéséhez sok pénzt kiveszünk belőle, akkor bizony kevés eszköze marad a többi ágazat fejlesztésére és így nem képes kiegyenlíteni a többi ágazat eredményének a csökkenését, a kukoricánál elka színvonala stb. Milliókba kerülő gépekre csak lelkiismeretes személyzetet lehet ültetni! Ugyanez vonatkozik a gépműhelyekben dolgozókra is, akiknek a létszáma várhatóan mintegy 30— 35 százalékkal csökkenthető lesz. Számolni kell azzal is, hogy belső nehézségek jelentkezhetnek a gépesítés és a kézi munkaerő hirtelen felszabadulása által. Felmerül a kérdés, hogy a termelési rendszer milyen követelményeket támaszt. Ugyanis a kukorica jó néhány esztendeig termeszthető monokultúrában, a többi növény azonban nem. Továbbá minden gazdaság területe több eltérő adottságú határrészre osztható. Kérdéses az is, hogy a kukoricát monokultúrában egy határrészben termesszük, vagy több parcellából álló tömbökben vessük a határaink különböző részein. Ebben tapasztalatunk még nincs, de figyelembe kell vennünk a nádudvari (Magyarország) növányelhelyezési tervet, ! jf v я K S А О я X 13* о U U О •в g ^ »о '03 ff iS * «ä Se со 3 я S а elf О p-* С — С '« U и 00 'Я « •a sú- -м g g с л га аз •? Е “ « я ав Q я •Z _ - «S « «Л сл и га >03 'оз ею Я Л а S. 8 S а> _ <о S * в а гН Ä I «5 g S л S 1H ô I 00 О. I л 'оз H S, oe < я < melyet az alábbiakban ismertetek: A nádudvariak nem javasolják a kukorica zárt rendszerű elhelyezését egy határrészen, összefüggő monokultúrás tömbben. Elsősorban azért nem, mert a gazdaság vetésszerkezetében levő növények többsége mint pl. a búza, a cukorrépa, a lucerna stb., megkívánja a vetésváltást. Persze a kukorica sem ad nagyobb termést a kártevők, a kórokozók és a gyomok miatt, ha sok éven át monokultúrában termesztjük. Tehát az a javaslatunk, hogy a mezőgazdasági üzemekben négyöt táblából álló tömbökben vessék a kukoricát a gazdaság különböző határrészein. A kukoricát ilyen formán ajánlatos négy évig termeszteni a monokultúrában — az egyes tömbökben — így minden évben egy-két tömböt váltani lehet búzával vagy más növénnyel. Lehet, hogy szebb 'ha egy határrészen összefüggő területen helyezzük el a kukoricát, azonban a gazdasági szempontok a nádudvariak javaslata mellett szólnak. A nagyméretű tömbökön ugyanis a talajművelés, a vetés, a növényvédelem és a betakarítás nagyüzemi gépparkja optimálisan üzemeltethető, ugyanakkor a vetésváltásnál a gazdasági előnyök érvényesülhetnek, esetleges elemi csapások, jégkárok, kártevők, kórokozók nem érintik az egész kukoricatermést. Minden gazdász előtt világos, hogy a vetésváltás elvét érvényesíteni kell minden termelési rendszerben. Tehát a helyes nézet az, hogy táblákból álló tömbökben történjen a kukorica termesztése. Több tömbből álljon a kukorica, a búza és a többi kultúra területe. Ennek az Is előnye, hogy figyelembe vehetjük a különböző táblák talajainak a felmelegedő képességét, művelhetöségét, a növények eltérő fajta jellegi, beérési idejét, könnyebben ellenőrizhetjük a kártevők és kórokozók fellépését stb. Kukoricából különböző időben beérő fajtákat termelve mód nyílik arra, hogy eltérő időben végezzük az egyes táblák művelését, talajelőkészítését, vetését és betakarítását. Mindenkinek, mielőtt az új kukoricarendszerbe beruházna, tudnia kell, hogy ha nincs biztosítva a bőven termő kukoricahibrid, akkor nem célszerű ebben az ágazatban nagy befektetést eszközölni. (Folytatjuk) SZUTTER PÁL, agrármérnök Június végén Brnoban az „Invex ’74“ elnevezésű kiáljlításon újításokat és szaba; dalmakat mutattak be a köjzönségnek. Az ipari és me- 1 zőgazdaságl termelés szem• pontjából egyaránt hasznos ; megoldások és szakdokumentációk szemléltették újí-I tóink és feltalálóink elmés ■ megoldásait. Eddig ugyanis j sok jó újítás kihasználatla< nul maradt, mert nem is-1 ‘ mertük. A Bratislava! öntözőgaz- dasági Kutatóintézet ezen a • kiállításon két újítással mu' tatkozott be. Ebben a kuta; tóintézetben az újításokkal «Bezák elvtárs foglalkogik, i ‘ akt jól ismeri a mozgalom jelentőségét. A kiállításon bemutatott berendezések közt láthattunk egy talajmintaszedőgépet. A sértetlen talajminta-Kettő a sok közül ' szedés a mezőgazdasági kutatásban, valamint az építészetben nagy problémát old , meg. Különféle építkezési, ■ meliorációs és talajtani ku' tatásoknál nagyszámú sér< tétlenül kiemelt mintán < vizsgálják a talaj fizikális j tulajdonságait, Ez a beren‘ dezés igénybevehető a tala. jók fizikális, kémiai tulaj* donságai esetleges változát sának a megfigyelésében. \ Ennek az igényes munkának ‘ a végzéséhez kívánt mélységű szondák kellenek. A sérí tetlen talajt a szondákból a ; Kopecký-féle gyűrűkbe he. lyezték. Az új berendezés < kivitelezői az intézet dolgo« zói — névszerint Gavenčiak I j i mérnök és Umstädter mű-' < (szerész — voltak. < A másik újítás 2ila és < Čenčarik mérnök elgondojá- i sa szerint készült és az ösz| szegező anemometer nevet ’ kapta. Ez is nagyon elmés megoldás. Ez a műszer a 'szél irányát és -sebességét ' méri meghatározott Idökö! zökben és íróberendezéssel 1 rögzíti. Az egész műszer 4,5 | voltos elemmel működik. J Megkönnyíti a meteorológiai 1 adatok mérését. ^ Až új berendezéseket a , Most n/Ostrove-i (hidasi) ; kutatóbázison hasznosítjuk. < Az Öntözőgazdasági Kutató- i intézet pár évvel ezelőtt az J újítómozgalom keretében I fejlesztette ki a sávos öntö* zőberendezéseket is. Ezeket j manapság már a gyakorlat< ban több gazdaságban hasz- 1 nálják s a jövő szempontjáj ból az öntözéstechnika leg, jobb megoldásának tartják. Tarr Gyula, mérnök i
